Előszó
Részlet a könyvből
1. Az államháztartás közgazdasági szerepe és jelentősége
1.1. Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban
Az államháztartás szerepének és jelentőségének...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből
1. Az államháztartás közgazdasági szerepe és jelentősége
1.1. Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban
Az államháztartás szerepének és jelentőségének megítélésénél abból kell kiindulni, hogy melyek azok az állami feladatok, amelyeket az államnak/helyi önkormányzatoknak el kell látniuk. Tekintettel arra, hogy minderre nézve nincsen örökérvényű megoldás, az állam szempontjából a leglényegesebb probléma, hogy feladatait milyen alapon választja ki. Ennek ellenére napjainkban kialakult egy többé-kevésbé elfogadott közgazdasági modell, amely meghatározza az állami feladatellátás rendszerét. Ennek figyelembevételével az állami/helyi önkormányzati feladatok egy lehetséges csoportosítás szerint lehetnek: - kötelezően, minden körülmények között, hosszútávon elvégzendő feladatok, illetőleg
- rövidtávon, egy-egy speciális az adott időszakra jellemző, kiemelt feladatok. Az első csoportra az a jellemző, hogy nem kérdőjelezhető meg a feladatok ellátásának szükségessége.
Mozgástér csak a mértékek megítélésében van. Nem lehet például mérlegelés kérdése az, hogy az államnak központilag finanszírozni kell az ország védelmével, közbiztonságával összefüggő kiadásokat. Vagy: egy modem piacgazdaságban az sem képezheti vita tárgyát, hogy az egészségügyi, illetve szociális alapellátást, vagy a közoktatást a lakosság részére bizonyos mértékig biztosítani kell. A második csoportba tartoznak, azok az un. „szabadon választott" feladatok, melyek a kormányzati elhatározástól függnek. Ezeket gyűjtő néven speciális intervenciók, gazdaság-, pénzügy-, költségvetés-politikai prioritásokként szoktunk emlegetni. Az állam a nemzetgazdaság szereplői között kiemelkedő feladattal, képességgel bír, mivel befolyásolni tudja a többi szereplő közérzetét, jövedelempozícióinak alakulását, a termelés és fogyasztás színvonalát, egymáshoz való viszonyának változását. A jövedelemtulajdonosok - lakosság, vállalkozások, maga az állam, továbbá az adóssággal küszködő országok esetében a külföld - zárt rendszert alkotnak, elmozdulni egymás javára vagy kárára tudnak, hiszen az elosztható jövedelem véges.
Vissza