Általános kémiai példatár

Előszó

E példatár az első éves vegyész és kémia tanárszakos hallgatók számára készült, de egyéb kémiát tanuló diákok, valamint a nemzetközi kémiai diákolimpiákra készülő középiskolás tanulók számára is segítséget adhat az általános kémia jobb megértéséhez és alkalmazásának gyakorlásához.
A példatár anyagát tíz fejezetben foglaltuk össze. Minden fejezet elején röviden ismertetjük a fejezetben felhasznált fogalmak definícióját, az alkalmazott képleteket és egységeket. Ezután mintapéldák következnek, ezeknél megadjuk a feladat részletes megoldási menetét, néha több változatban is. Ezzel fel szeretnénk hívni a diákok figyelmét arra, hogy egy feladat megoldásához néha különböző utakon is eljuthatunk. Nagyon fontos, hogy a diák hozzászokjon a feladatmegoldáshoz vezető legrövidebb, legcélratörőbb út kereséséhez és megtalálásához. A mintafeladatok után gyakorló feladatok következnek, ezeknek csak a végeredményét adtuk meg. A termokémia fejezetében (10. fejezet) gyakorló feladatok nincsenek, ezt a mintafeladatok igen nagy száma kárpótolja.
A példatár 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8., és 9. fejezetét magam írtam több évtizedes oktatómunkám során szerzett tapasztalataim felhasználásával. A reakciósebesség fejezetének (6.) a megírására Szepes László kollégámat, a termokémia fejezetének (10.) a megírására Knausz Dezső kollégámat kértem fel, mert oktatómunkájuk során e témakörökkel éveken át igen behatóan foglalkoztak. Szepes László a többi témakörhöz kapcsolódóan is írt tanulságos feladatokat, ezeket felhasználtam.
Köszönettel tartozom Dr. Fogarasi Géza egyetemi tanárnak. Adjunktus korában a hallgatói gyakorlatokhoz és versenyekhez ötletes általános kémiai számítási feladatokat állított össze, ezekből sokat bevettem a példatárba.
Köszönet illeti az egyetemi hallgatókat is. Nem egyszer fordult elő, hogy egy-egy éleseszű diák dolgozatában rövidebben, ötletesebben oldotta meg a feladatot, mint ahogy magam a megoldást elképzeltem. E szellemes megoldások a példatárba is bekerültek. Tanultam a gyengén sikerült dolgozateredményekből is. Ha valamilyen témakörrel kapcsolatban sokan adtak be hibás megoldást, próbáltam másképpen, érthetőbben megmagyarázni a dolgot. Itt szeretném megemlíteni, hogy a sokak által kifogásolt "hármasszabályt" szívesen alkalmaztam. A szöveges hármasszabály könnyen érthető módon mutat rá a mennyiségek között fennálló arányosságokra. Ezekből az egyszerűbb képletek könnyen kifejezhetők, és feleslegessé teszik a képletek mechanikus memorizálását.
A példatárban természetesen az SI mértékegységrendszert használjuk, de definiáljuk, sőt 1-2 példában még alkalmazzuk is a régebbi egységeket. Ennek oka, hogy a szakember néha az SI mértékegységrendszer bevezetése előtti (hazánkban 1979.) szakirodalmat is olvassa és a külföldi szakirodalomban néha még ma is előfordulnak a régebbi egységek. Vissza