Általános kémia/Szervetlen kémia/Szerves kémia/Ásványtani jegyzet/Ásványtani alapismeretek

Tartalom

Általános kémia 1-131

I. BEVEZETÉS.
1. A kémia feladatköre, helyzete a természettudományok között 1
2. A kémia felosztása 2
II. AZ ANYAGRÓL ÁLTALÁBAN.
3. §. Az anyag általános és különleges tulajdonságai 3
4. §. Elem, vegyület, keverék, elegy. 6
5. §. Az anyag molekuláris és atomos szerkezete 7
6. §. Az atomok szerkezete - vázlatosan 9
7. §. Az elemek elnevezése és vegyjele 9
III. FIZIKAI ALAPFOGALMAK ÉS JELENSÉGEK
8. §. A gázok viselkedése, Boyle-Mariotte törvény 11
9. §. Gay-Luesac törvénye 12
10. §. Az abszolút hőmérséklet fogalma 13
11. §. Az egyesitett gáztörvény 14
12. §. A normál térfogat 15
13. §. A diffuzó jelensége 15
14. §. A kinetikai gázelmélet elemei 16
15. §. Oldott anyagok diffúziója. A dializis. 18
16. §. A megoszlás jelensége 19
17. §. Az ozmózis nyomás 20
18. §. A gáztörvények érvényessége hig oldatokra. 20
IV. SZTÖCHIOMETRIA.
19. §. Az állandó súlyviszonyok törvénye 22
20. §. A többszörös súlyviszonyok tör-fénye 22
21. §. A vegyülő sulyok törvényeinek értelmezése az atom-elmélet alapján 23.
22. §. A vegyülő gázok térfogati törvénye 25
23. §. Avogadro tétele 25
24. §. A gázok mólsulya 27
25. §. Gázok és gőzök mólsulyának meghatározása. 28
26. §. Kísérleti módszerek gázok és gőzök mólsulyának meghatározására 29
27. §. Az egyetemes gáztörvény. 31
28. §. Oldott anyagok mólsulyának meghatározása. 32
29. §. Az atomsuly meghatározása
30. §. az atomsuly önkényes alapja.
31. §. Az atomhő törvénye. /Dulong-Petit-féle szabály/.
32. §. A vegyjelek kvantitatív értelme
33. §. A vegyületek tapasztalati képletének megállapitása
V. A KÉMIAI ELEMEK RENDSZERE.
34. §. Az elemek jelleme
35. §. Az elemek vegyértéke
36. §. Az elemek Mendelejev-féle periodusos rendszere
37. §. Az elemek elektronburkának felépitése
38. §. A kémiai kötés
VI. A KÉMIAI ÁTALAKULÁS
39. §. A kémiai« egyenletek
40. §. A kémiai átalakulás fajtái
41. §. Az egyenértéksuly
42. §. Normál oldatok
VII. A SZERVETLEN VEGYÜLETEK RENDSZEREZÉSE
43. §. A savak
44. §. A bázisok
45. §. A sók
46. §. Tio-vegyületek.
47. §. Savak, bázisok és sók egymásrahatása
VIII. TERMOKÉMIA.
48. §. Termokémiai alapfogalmak
49. §. Fizikai folyamatok hőváltozásai
50. §. Kémiai folyamatok reakcióhői
51. §. A külső munka
52. §. A termokémia főtételé
A termokémia főseiének gyakorlati alkalmazása 73
KÉMIAI MECHANIKA.
54. § A. reakciósebesség fogalma
55. §. A katalízis
56. §. A kémiai egyensúly. A tömeghatás törvénye
57. §. A tömeghatás törvényének alkalmazása heterogén rendszerekre.
X. ELEKTROKÉMIA.
58. § Elektrokémiai alapfogalmak 82
59. §. Az elektrolízis 84
60. §. Az elektrolízis mennyiségi törvényei 86.
61. §. Az ionok keletkezése. Szólvatáció, hidratáció, vándorlási sebesség 88
62. §. Elektroli toldatok vezetőképessége és mérése 89.
63. §. Többértékü savak disszociációja. 93.
64. §. A galvános potenciál kialakulásának elmélete . 93.
65. §. Galvánelemek 96.
66. §. Koncentrációs elemek. A hidrogén-kitevő /ph/ 98.
67. §. Az elektromos polarizáció 100.
68. §. Diffuzióspotenciál 101.
69. §. Ion-reakciók 101.
70. §. Kettős sók és komplex sók 102.
71. §. Az oxidáció és redukció elektrokémiai értelmezése 104.
72. §. A tömeghatás törvény alkalmazása a viz elektrolitos diszszociációjára 105.
73. §. Savak és bázisok erőssége 106.
74. §. A sók hidrolízise . .107.
75. §. Az indikátorok 108.
76. §. Kiegyenlítő oldatok 109.
77. §. Az oldhatósági szorzat 110.
XI. KOLLOIDIKA.
78. §. Határfelületi jelenségek. AZ adszorpció 112.
79. §. A kolloid állapot 113.
80. §. Kolloid oldatok előállítása 115
81. §. A kolloid oldatok fontosabb sajátságai 116.
XII. RADIOAKTIVITÁS. AZ ATOMMAGOK KÉMIÁJA.
82.§. a radioaktivitás lényege 118.
83. §. A radioaktív sugárzás hatásai. A sugárzás erősségének mérése 119
84.§. A radioaktív bomlás sebessége. Radioaktív egyensúly . . . 121.
85.§. Az eltolódás! szabály és izotópia 125
86.§. Az atommagok felépitése 127
87.§. Az atommagok mesterséges átalakítása 128



Szarvas Pál: Szervetlen kémia (1954) 1-152

1.§. Bevezetés; az elemek beosztása 1
2.§. A nemes gázok 2
I. rész.
A nem- fémek és azok egymással és hidrogénnel képzett vegyületei.
3.§. Hidrogén 5.
Halogéncsoport. VII. oszlop.
4.§. A halogén elemekről általában 9,
5.§. Fluor 10.
6.§. Kiér 11.
7.§. Bróm 14.
8.§. Jód 16.
9.§. Haloidsavak. 18.
10.§. Hidrogénfluorid 19.
11.§. Sósav 20.
12.§. Hidrogénbromid 22.
13.§. Hidrogén Jodid 23.
14.§. A halogének egymással alkotott vegyületei 23.
Oxigéncsoport. VI. oszlop.
15.§. Az oxigéncsoport elemeiről általában 24.
16.§. Oxigén; égés 24.
17.§. Ozon 29
18.§. Kén 30.
19.§. Szelén 32.
20.§. Tellur 33.
21.§. Polónium 34.
Az oxigéncsoport elemeinek hidrogén vegyületei
22.§. Viz 34
23.§. Hidrogénhiperoxid 39.
24.§. Kénhidrogén 40
25.§. Szénhidrogén, tellurhidrogén 42
Az oxigén halogénekkel, továbbá halogénekkel és hidrogénnel alkotott vegyületei.
26.§. A fluor oxidjai. /FgO,F0,F202/
27.§. A klór oxidjai és a klórsavak.
28.§. A bróm és jód oxigén-vegyületei, valamint a brómsavak és jódsavak.
29.§. A kén halogén vegyületei.
A VI.oszlop elemeinek oxidjai és a megfelelő savak.
30.§. A kén oxidjai és a kénsavak.
Nitrogéncsoport. V.oszlop
31.§. A nitrogéncsoport elemei általában
32.§. Nitrogén
33.§. Levegő
34.§. Foszfor
35.§. Arzén
36.§. Antimon
37.§. Bizmut
Az V. oszlop hidrogénvegyületei.
38.§. Ammónia
39.§. Hidrazin, azoimid
40.§. Foszforhidrogén és arzénhidrogén,bizmuthidrogén
41.§. Az V.oszlop elemeinek halogén vegyületei.
Az V.oszlop elemeinek oxidjai és oxisavai
42.§. Nitrogén oxidjai és a salétromsavak.
43.§. A nitrogén biológiai és gazdasági jelentősége.
44.§. A foszfor oxidjai és a foszforsavak.
45.§. Arzén és antimon oxidjai, szulfidjai és a megfelelő hidrosavak.
46.§. Bizmut oxidja és egyéb vegyületei.
Széncsoport. IV. oszlop.
46.§. Szilicium
49.§. A szilicium hidrogénnel és halogénekkel alkotott vegyületei
A IV. oszlop elemeinek oxidjai, oxisavai és kénvegyületei
50.§. Szénmonoxid
51.§. Széndioxid
52.§. Szénsav
53.§. Egyéb szén-oxigén-vegyületek
54.§. Sziliciumdioxid
55.§. A kovasavak
56.§. Széndiszulfid
57.§. Karbonilszulfid
58.§. A ciánvegyületek.
59.§. Sziliciumkarbid
A bór. III.oszlop.
60.§. Bór
61.§. A bór néhány fontosabb vegyülete
II. rész.
A fémes elemek és vegyületeik.
62.§. A fémekről általában
63.§. Az alkáli fémekről általában
64.§. Litium
65.§. Nátrium
66.§. Kálium
67.§. Rubidium, cézium
68.§. Ammoniumgyök
Alkáli fémek fontosabb vegyületei.
69.§. Nátrium vegyületei.
70.§ Kálium vegyületek.
71.§. Ammónium vegyületek.
72.§. Az alkáli földfémekről általában 104.
73.§. Berillium 104.
74.§. Magnézium
75.§. Kalcium 105.
76.§. Stroncium, bárium, rádium 106,
Az alkáli földfémek fontosabb vegyületei.
77.§. Magnézium vegyületek.
78.§. Kalcium vegyületek. 107.
79.§. Stroncium-, bárium-, rádium vegyületek. 111.
80.§. A földfémekről általában 112.
81.§. Aluminium 112.
82.§. Aluminium vegyületek. 114.
/timsó, földpátok, kaolin, agyag, cement,/
83.§. Ritka földfémek 116.
Ab I. oszlop mellék-csoportja; Cu, Ag, Au. és vegyületeik.
84.§. A réz-csoportról általában 117.
85.§. Réz 117
86.§. Réz-vegyületek. 118
87.§. Ezüst 119.
88.§. Ezüst-vegyületek, fényképezés. 120
89.§. Arany 121.
90.§. Arany-vegyületek 122.
A II. oszlop mellék-csoport vegyületeik.
91.§. A cink-csoportról általában 122.
92.§. Cink 122.
93.§. Cink vegyületek. 143
94.§. Kadmium és vegyületei. 124.
95.§. Higany 124.
96.§. Higany-vegyületek 125
97.§. A II. oszlop mellék csoportjának elemei: Ca, In, Tl és vegyületeik 126
98.§. A IV. oszlop melék csoportjának elemei: Ti, Zr, Hf, Th és vegyületeik 127
99.§. A IV. oszlop főcsoportjának fémes elemei: Ge, Sn, Pb 127
100.§. Ón 128
101.§. Ón vegyületek. 128.
102.§. Ólom 129.
103.§. Ólom vegyületek 130.
104.§. Az V. csoport mellékcsoportjának fémei: V, Nb, Ta, Pa és vegyületeik 131
105.§. A VI. oszlop mellékcsoportjának fémei: Cr, Mo, W és vegyületeik 131
106.§. Króm és vegyületei 131
107.§. Molibdén és vegyületei 133.
108.§. Wolfram és vegyületei 134.
109.§. A mangán csoport. VII. oszlop fémes 134
110.§. Mangán és vegyületéi. 136.
111.§. A VIII. oszlop fémes elemei és vegyületeik 136
Vascsoport
112.§. Vas, vaskohászat 136.
113.§. Vas-vegyületek 141.
114.§. Kobalt és vegyületei. 142.
115.§. Kikkel és vegyületei. 143.
116.§. Platina-csoport fémei és vegyületei 143.
Könnyű platina-csoport fémei 143.
Nehéz platina fémek 143.
117.§. Az aktiniura csoport elemei /transzuránok/ és vegyületeik
Ábrák:
1. Egyszerű gázfejlesztő készülék
2. Kipp-féle gázfejlesztő készülék
3. Ólomkamra eljárás vázlata
4. A nitrogén körútja a természetben
5. Nagyolvasztó keresztmetszete

Szarvas Pál: Szerves kémia (1954) 1-62
Megjelent 166 példányban.

Ásványtani jegyzet (címlaphiány) 1-196

Bevezetés 1
I. Geomberiai kristálytan:
1. A szimmetria, egyszerű forma, kombináció 5
2. Ideális és torzult kristály. Lapszögek állandósága. kristály szögmérés (goniometria) 10
3. A kristálylapok jelölése. A paraméter vagy racionalitási törvény 12
4. A tengelykereszt kiválasztása, kristály rendszerek, szimmetriaosztályok 16
5. Kristályábrázolás 19
6. Kristályrendszertan
Triklin rendszer 25
Monoklin rendszer 27
Rombos rendszer 29
Tetragonális rendszer 31
Hexagonális rendszer 37
Trigonális rendszer 42
Szabályos rendszer 49
7. A szimmetriaosztályok levezetése, hemiedriák Schoenflies-féle jelek 57
8. A kristály a természetben 60
II. Az anyag szerkezete:
1. Az atomszerkezeti elméletek fejlődése 65
2. Elemi testek, Fedorov 230 tércsoportja 65
3. A Fedorov tércsoportok táblázata. Az atomok elektron-elosztásának táblázata 70
4. A fontosabb rácstípusok 71
5. Atom és ionrádiuszok és a Magnus-féle szabály 76
6. A kristályszerkezet főtípusai (kötésmódok) 80
7. A rácstípusok fizikai és kémiai sajátságai 83
8. Atompolarizáció. Kötéstípusok a természetben 87
9. Az amorf állapot 89
10. Izomorfia, polomorfia 91
11. Az ionrádiuszok és a periódusos rendszer összefüggése
III. Az ásványok fizikai sajátságai:
1. Mechanikai és hőtani sajátságok. Transzláció. Nyomásiker 97
2. A kristálytani ikresedés 103
3. Törés, keménység 108
4. A kristályok mágnessége és elektromossága 116
IV. Kristályoptika:
1. A fényelméletek fejlődése. Alapfogalmak 119
2. A fénytörés. A törésmutató meghatározása 122
3. Izotróp és anizotróp. Sugár- és hullámfelület. Intikatrix 128
5. Vizsgálatok konvergens fényben: tengelykép 146
6. az optikai karakter meghatározása 154
7. Cirkulárpolárosság 157
8. Optikai sajátságok és az atomszerkezet 150
9. Az ásványok színe, karca és a pleokroizmus 162
10. Lumineszcencia, fluoreszcencia, foszforeszcencia 165
11. Anizotróp anyagok törésmutatóinak meghatározása 165
12. Ércmikroszkópia és az ásványok fénye 167
Érc és fémmikroszkóp 169
A fényelnyelő anyagok optikája 169
az ásványok fénye 172
A fényvisszaverődő-képesség mérése 173
Függelék: Röntgenoptika. A kristály meghatározása 176
Betűrendes tárgymutató 184
Tartalom 195

Dr. Pojják Tibor: Ásványtani alapismeretek (1950) 1-203

Témakörök