Általános Kémia/Szervetlen kémia/Szerves kémia

Tartalom

ÁLTALÁNOS KÉMIA

Előszó IX
Bevezetés; a kémia és a fizika föladata 1
I. rész. Fizikai alapfogalmak. 2-14
1. Gáztörvények. - 2. A gázok normál térfogata. - A kinetikai gázelmélet. - 4. Eltérések a gáztörvényektől. - 5. Az ozmózis nyomás. - 6. Az ozmózis nyomással kapcsolatos néhány jelenségről. - Feladatok. (1-6).
II. rész. A kémiai összetétel és a kémiai átalakulások törvényei. (Stöchiometria.)
1. fejezet. A kémiai összetétel három alaptörvénye. 15-17
7. Az állandó súlyviszonyok törvénye (Proust törvénye). - 8. A többszörös súlyviszonyok törvénye (Dalton törvénye). - 9. A vegyülő gázok térfogati törvénye (Gay-Lussac törvénye). 2. fejezet. Atom-.és molekula-elmélet. 17-20
10. Az atomok és molekulák. - 11. Az állandó és sokszoros súlyviszonyok törvénye az atomelmélet megvilágításában.
3. fejezet. Avogadro tétele; a molekulasúly meghatározása. 21-28
12. Avogadro tétele. - 13. A gáz- és gőzalakú testek molekulasúlyának meghatározása. - 14. A gázok (gőzök) gramm-molekulatérfogata. - 15. Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása az ozmózis nyomás alapján (van't Hoff törvénye). - 16. Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása a fagyáspontcsökkenés, forráspontemelkedés alapján. (Raoult és van't Hoff törvénye). - Feladatok (7-15).
4. fejezet. Az atomsúly meghatározása 29-33
17. Az elemek atomsúlyának meghatározása vegyületeik molekulasúlya és azok összetétele alapján. - 18. Az atomhő törvénye (Dulong-Petit törvénye).
5. fejezet. A molekula szerkezete. 34-42
10. A vegyületek tapasztalati (empirikus) képlete. - 20. A tapasztalati képletekből leolvasható adatok. - 21. Az atomok vegyértékei - 22. Az atomok kapcsolódása; szerkezeti képletek. - 23. Az elemi és összetett gyökök. - 24. A gyökök jelleme. - Feladatok. (16-22).
6. fejezet. Kémiai átalakulások 43-52
25. A kémiai átalakulások oka. - 26. A kémiai egyenletek. - 27. A kémiai átalakulások fajai. - 28. Az oxidáció és redukció. - 29. Az egyenértéksúly. - 30. Normál oldatok. - Feladatok (23-32.)
7. fejezet. Az elemek beosztása. 53-57
31. Az elemek periodusos rendszere (Mendelejeff rendszere). - 32. A periodusos rendszerből leolvasható törvényszerűségek. - 33. A periodusos rendszer fogyatékosságai. -
34. A periodusos rendszer jelentősége.
8. fejezet. A vegyületek beosztása. 57-63
35. Savak. - 36. Bázisok. - 37. Kettős jellemű vegyületek. - 38. Sók. - 30. Tiosavak, tiobázisok és tiosók. - 40. Savak, bázisok és sók egymásra gyakorolt hatásáról.
III. rész. Termokémia. 64-75
41. A termokémia feladata; a hőegységek. - 42.-43. Termokémiai számszerű adatok. - 44. A termokémia főtétele (G. H. Hess tétele). - 45. Kémiai átalakulások reakcióhőjének kiszámítása a szereplő vegyületek képződési hőiből. - 46. A vegyületek képződési hőjének kiszámítása a reakcióhőből. - 47. A termokémiai adatok fiziológiai és technikai jelentősége. - Feladatok (33-35).
IV. rész. Elektrokémia.
1. fejezet. Az elektrolitos disszociáció. 76-81
48. Bevezetés. - 49. Az elektrolitos disszociáció elmélete (Arrhenius elmélete).
2. fejezet. Az elektrolízis. 81-89
50. Az elektrolízisnél történő másodlagos folyamatok. - 51. Az elektrolízis mennyiségi törvényei (Faraday törvényei). - 52. Az ionok elektromos töltésének viszonylagos nagysága. - 53. Az ionok elektromos töltésének eredete. - 54. Az ionok vándorlásának sebessége az elektrolízis alatt. - Feladatok (36-40)
3. fejezet. Az elektrolitoldatok elektromos vezetőképessége. 89-96
55. Az elektrolitoldatok fajlagos vezetőképessége. - 56. Az elektrolitoldatok ekvivalens vezetőképessége. - 57. Az oldatok ekvivalens vezetőképességének értelmezése. - 58. Az ekvivalens vezetőképesség és az elektrolitos disszociáció foka közti összefüggés. - 59. Többértékű savak disszociációja.
4. fejezet. Galván elemek. 96-112
60. A fémek viselkedése saját ionjaikat tartalmazó oldatokkal szemben. - 61. Az elemek abszolút potenciálja. - 62. A galván elemek. - 63. A gyakorlatban áramfejlesztésre használt galván elemek. - 64. Koncentrációs elemek. A vizes oldatok hidrogénion koncentrációjának és pH-jának megállapítása. - 65. Az elektromos polarizáció. - 66. Az akkumulátorok. - 67. Diffúziós potenciál. - Feladatok (41-47).
5. fejezet. A kémiai jelenségek elektrokémiai értelmezése. 112-122
68. Az ionreakciók. - 69. A savak és bázisok definíciója; a savak és bázisok erőssége. - 70. Kettős-sók és komplexsók. - 71. Az abszolút-potenciál-táblázatból levonható néhány következtetés. - 72. Az oxidáció és redukció fogalmának kiterjesztése. - Feladatok (48-51).
V. rész. Kémiai mechanika.
1. fejezet. Fizikai rendszerek. 123-142
73. Egynemű folyadékok egyensúlya saját gőzükkel. - 74. A kritikus állapot. - 75. Az egynemű kristályos testek olvadása és megfagyása. - 76. A szilárd testek egyensúlya saját gőzükkel; a szublimálás. - 77. Egyugyanazon szilárd test allotrop módosulatainak egyensúlya. - 78. Az egynemű folyadékok forrása és desztillálása. - 79. Folyadékelegyek egyensúlya saját gőzükkel. - 80. Folyadékelegyek forrása és desztillálása. - 81. Az amorf testek és a szilárd anyagokból álló keverékek olvadása. - 82. Gázok oldódása (abszorpciója) folyadékokban. - 83. Folyadékok oldódása folyadékokban. - 84. Szilárd testek oldódása folyadékokban. - 85. Oldott anyagok diffúziója; a dialízis. - 86. Oldott anyagok megoszlása nem elegyedő oldószerek közt. - 87. Gázok adszorpciója szilárd felületeken. - 88. Oldott anyagok adszorpciója szilárd felületeken. - Feladatok (52-61).
2. fejezet. A kémiai reakciók sebessége. 142-152
89. A kémiai reakciók időbeli lefolyásának elmélete. - A bimolekulás (másodrendű) reakciók. - 90. A magasabbrendű és a monomolekulás (elsőrendű) reakciók. - 91. A hőmérséklet befolyása a reakciósebességre. - 92. Katalízis. - 93. Enzimek (fermentumok, erjesztők). - 94. A katalizátorok működésének elmélete. - Feladatok (62-65).
3. fejezet. Kémiai egyensúlyok. 152-173
95. Megfordítható kémiai átalakulások. - 96. A megfordítható reakciók elmélete. - 97. A tömeghatás törvényének levezetése. - 98. Az egyensúlyra vezető reakciók teljessé tétele. - 99. A tömeghatás törvényének alkalmazásáról általában; homogén és heterogén rendszerek. - 100. A víz elektrolitos disszociációja. - 101. A gyenge savak és gyenge bázisok elektrolitos disszociációja. - 102. Sók és savak, továbbá sók és bázisok oldatainak egyensúlya. - 103. A sók hidrolízise. - 104. A savak és bázisok felismerésére használt indikátorok működése. - 105. Kiegyenlítő-oldatok (pufferoldatok). - 106. Az oldhatósági szorzat. - 107. A kalciumkarbonát disszociációja. - Feladatok (66-87).
VI. rész. A kolloid állapot. 174-187
108. Az emulziók, szuszpenziók és a valódi oldatok. - 109. A kolloid állapot definíciója. - 110. A kolloid rendszerek beosztása.-111. A reverzibilis és irreverzibilis kolloidok. 112. Kolloid oldatok előállítása. - 113. A kolloid oldatok fontosabb sajátságai. - 114. A kocsonyák (gélek). - Feladatok (88-91).
VII. rész. A radioaktivitás és az atomok szerkezete. 188-216
115. Bevezetés. - 116. A sugárzás fizikai hatásai. - 117. A sugárzás kémiai hatásai. - 118. A radioaktív elemek átalakulásának sebessége. A radioaktív egyensúly. - 119. A radioaktív elemek csoportjainak áttekintése. - 120. A radioelemek kémiai sajátságai. Izotópia. Eltolódási szabály. - 121. Izotópia a közönséges elemeknél. - 122. Az atommag. - 123. Az atomok mesterséges átalakítása. - 124. Őselemhipotézis. - 125. Az atomok elektronrendszere. - 126. Az atomok kémiai kapcsolódása. - 127. Fotokémiai folyamatok.
Függelék
A kémiai laboratóriumban leggyakrabban alkalmazott, fizikai műveletek és mérések.
1. fejezet. Tömeg-, súly-, térfogat- és sűrűségmérés. 217-225
128. Tömeg- és súlymérés. - 129. Folyadékok térfogatának mérése. - 130. Gázok térfogatának mérése. - 131. Sűrűségmérés. - 13 . Gázok sűrűségének meghatározása. -
133. Gőzök sűrűségének meghatározása.
2. fejezet. Hőmérsékletmérés. (Fagyáspontcsökkenés és forráspontemelkedés mérése.) 225-230
134. Hőmérők. - 135. A fagyáspont meghatározása. - 136. Az oldatok fagyáspontcsökkenésének meghatározása. - 137. Az olvadáspont meghatározása. - 138. A forráspont meghatározása. - 139. Oldatok forráspontemelkedésének meghatározása.
3. fejezet. Kalorimetriás mérések. 230-233
140. A Dewar-kaloriméter. - 141. A Berthelot-féle kaloriméter.
4. fejezet. Elektromos mérések. 233-239
142. Bevezetés; elektromos egységek. - 143. Az elektromos mennyiség mérése. - 144. Az elektromos ellenállás mérése. - 145. A fajlagos (specifikus) ellenállás és vezetőképesség. - 146. A potenciálkülönbség (feszültség, elektromotoros erő) mérése. - 147. Az áramerősség (intenzitás) mérése.
5. fejezet. Optikai vizsgálatok.
A) Spektrálanalízis. 239-242
148. A spektroszkóp. - 149. A szilárd és folyékony, továbbá a gázalakú testek emisszió-spektruma. - 150. Abszorpcióspektrum. - 151. Izzó gázok és gőzök abszorpció-spektruma. - 152. Az égitestek spektruma.
B) Az optikai forgatóképesség meghatározása. 242-246
153. A poláros (polarizált) fény. - 154. A polarizáló készülékek.
C) Az ultramikroszkóp. 246-248
155. A Tyndall-tünemény. - 156. Az ultramikroszkóp.
6. fejezet. Az anyagok tisztítására és elkülönítésére szolgáló műveletek. 248-255
157. Szűrés és ultraszűrés. - 158. Átkristályosítás. - 159. Desztillálás. - 160. Szublimálás. - 161. Dializálás. - 162. Kirázás. - 163. Gázfejlesztés. - 164. A gázok tisztítása.
Feladatok megoldása 256
Betűrendes tárgymutató 260

SZERVETLEN KÉMIA

Az első kiadás előszavából III
Előszó az ötödik kiadáshoz IV
Bevezetés; az elemek beosztása 1
A szervetlen vegyületek elnevezése 6
Hidrogén 12
A nemes gázok csoportja (He, Ne, Ar, Kr, X, Em) 15
I. rész. A nem-fémek, azok egymással és hidrogénnel képezett vegyületei.
A) A halogénelemek. (Fluor, klór, bróm, jód.) 17
B) Az oxigéncsoport elemei. (Oxigén, kén, szelén, tellur, polonium.) 25
C) A nitrogéncsoport elemei. (Nitrogén, foszfor, arzén, antimon, bizmut.) 59
D) A széncsoport elemei. (Szén, szilícium.) 91
Bór 111
II. rész. A fémek és vegyületeik.
A) Alkálifémek. (Lítium, nátrium, kálium, rubídium, cézium, ammónium.) 114
B) Alkáli-földfémek. (Berillium, magnézium, kalcium, stroncium, bárium, rádium.) 135
C) Földfémek csoportja. (Alumínium, skandium, yttrium, ritkaföldfémek, aktínium.) 149
D) Az óncsoport elemei (Germánium, ón, ólom.) 155
E) A rézcsoport elemei. (Réz, ezüst, arany.) 164
F) A cinkcsoport elemei. (Cink, kadmium, higany.) 173
G) A galliumcsoport elemei. (Gallium, indium, tallium.) 180
H) A titáncsoport elemei. (Titán, cirkon, hafnium, tórium.) 181
I) A vanádiumcsoport elemei. (Vanádium, nióbium, tantál, protaktínium.) 183
J) A krómcsoport elemei. (Króm, molibdén, volfrám, urán.) 184
K) A mangáncsoport elemei. (Mangán, mazurium, renium.) 192
I) A vascsoport elemei. (Vas, kobalt, nikkel.) 197
M) A platinacsoport elemei. (Ruténium, ródium, palládium, ozmium, irídium, platina.) 208
FÜGGELÉK.
I. A fémek és fémvegyületek előállítására szolgáló főbb módszerek 213
II. A szervetlen anyagok minőségi (kvalitatív) elemzése 214
A) A kationok reakciói 215
B) Az anionok reakciói 227
C) Az egyszerű minőségi elemzés menete 231
III. A mennyiségi (kvantitatív) elemzés 233
A) A súlyszerinti (gravimetriás) elemzés 234
B) A térfogatos (volumetriás, titrimetriás) elemzés 237
C) Gázanalízis 248
Betűrendes tárgymutató 251

SZERVES KÉMIA

Előszó III
Bevezetés. 1. A szén vegyületeiről általában 1
A szénvegyületek összetételének és molekulaszerkezetének megállapítása.
Az izoméria és sztereoizoméria 2-16
2. A tapasztalati képlet megállapítása. - 3. A szerkezeti képlet (molekula-konstitúció) megállapítása. Izoméria. - 5. Tantoméria. - 6. A sztereoizoméria (optikai izoméria). - 7. A molekulák térbeli ábrázolásának általánosítása.
A szerves kémiában szereplő reakciók fajai 16-18
8. Helyettesítés (szubsztitúció). - 9. Oxidáció. - 10. Redukció. - 11. Összegezés. - 12. Elvonás (szubtrakció)
I. rész. Nyílt szénláncú vegyületek. (Zsírnemű, vagy alifás vegyületek.)
A) A paraffinsorozathoz tartozó szénhidrogének 19-30
13. A paraffinsorbeli szénhidrogének áttekintése; homológ sorok. - 14. Szerkezeti képlet és izomériaviszonyok. 15. Fizikai és kémiai sajátságok. - 16. Előfordulás. - 17. Képződés. - 18. Részletek. - 19. A paraffinsorbeli szénhidrogénekből levezethető gyökök és elnevezésük. - 20. Az alifás vegyületek leszármaztatása a paraffinsorbeli szénhidrogénekből; az alifás vegyületek áttekintése és elnevezése.
B) A paraffinsorozatbeli szénhidrogének egyszerű származékai.
1 Telítetlen szénhidrogének 30-36
21. A telítetlen szénhidrogének szerkezetéről. - 22. Az olefinek áttekintése. - 23. Szerkezet és izomériaviszonyok. - 24. Fizikai és kémiai sajátságok. - 25. Képződés és előállítás. - 26. Részletek. - 27. Telítetlen szénhidrogének két vagy több kettős kötéssel. - 28. Az acetilének szerkezeti képlete és izomériaviszonyok. - 39. Sajátságok. - 30. Képződés és előállítás- - 31. Részletek.
2. Halogénszármazékok 37-39
32. A halogénszármazékokról általában. 33. A halogénszármazékok képződése. - 34. Sajátságok. - 35. Részletek.
3. Alkoholok 39-52
36. Az alkoholokból általában. - 37. Az egyértékű alkoholok beosztása. - 38. Az egyértékű alkoholok fizikai és kémiai sajátságai. - 39. Képződés és előállítás. - 40. Részletek. - 41. A két- és többértékű alkoholokról általában. - 42. Fizikai és kémiai sajátságok. - 43. Képződés. - 44. Részletek. - 45. Tioalkoholok, vagy merkaptánok.
4. Aldehidek 52-59
46. Az aldehidekről általában. - 47. Képződés és előállítás. - 48. Fizikai és kémiai sajátságok. - 49. Részletek.
5. Ketonok 59-62
50. A ketonokról általában. - 51. Képződés és előállítás. - 52. Fizikai és kémiai sajátságok. - 53. Részletek.
6. Savak 62-68
54. A savakról általában. - 55. Képződés és előállítás. - 56. Fizikai és kémiai sajátságok. - 57. Részletek. - 58. A két- és több-bázisú savakról általában. - 59. Részletek.
7. Az alkoholgyökök különféle vegyületei 69-74
60. A nitrovegyületekről általában. - 61. A szulfosavakról általában. - 62. A cianidekről és izocianidekről általában. - 63. Az amin- és ammóniumszármazékokról általában. - 64. A foszfor-, arzén-, stb. vegyületekről általában.
C) A paraffinsorozatbeli szénhidrogének vegyes származékai.
1. Telítetlen halogénvegyületek, alkoholok, aldehidek, ketonok és savak 74-76
65. A telítetlen származékokról általában.
2. Az alkoholok, aldehidek, ketonok,savak halogénszármazékai
66. Az alkoholok, aldehidek és ketonok halogénszármazékai - 67. A savak halogénszármazékai.
3. Aldehidalkoholok, ketonalkoholok és oxisavak 79-101
68. Az aldehidalkoholokról, keton alkoholokról és oxisavakról általában - 69. Hatszénatomos egyszerű szénhidrátok (hexózok). - 70. Bióz, triózok, tetrózok, pentózok. - 71. Összetett szénhidrátok. Cukorszerű poliszaccharidek. - 72. Nem-cukorszerű poliszaccharidek. - 73. Az oxisavakról általában. - 74. Részletek.
4. Aldehidsavak és ketonsavak 101-102
75. Az aldehid- és ketonsavakról általában.
5. Aminosavak és savamidok 103-108
76. Az aminosavakról és savamidokról általában. - 77. Aminosavak (amidosavak) - 78. Savamidok. - 79. A szénsav amidjai. - 80. A karbamid savszármazékai (ureidek).
D) A paraffinsorozatbeli szénhidrogének összetett származékai
1. Éterek 108-110
81. Az éterekről általában. - 82. Részletek.
2. Észterek (összetett éterek) 110-118
83. Az észterekről általában. - 84. A szervetlen savak észterei. - 85. A szerves savak észterei. - 86. A zsírok és olajok. - 87. A zsírok és olajok elszappanosítása.
3. Savanhidridek 118-119
88. A savanhidridekről általában.
II. rész. Zártláncú (gyűrűs, vagy ciklusos) vegyületek.
A) Izociklusos (karbociklusos) vegyületek. Benzolszármazékok. Aromás vegyületek.
1. A benzolról és a benzol származékairól általában 120-126
89. A benzol szerkezete. -- 90. A benzolderivátumok származtatása a benzolból; izomériaviszonyok. - 91. A benzolszármazékok viselkedéséről általában. - 92. A benzol és a
benzolszármazékok előfordulása és képződése.
2. Benzolszénhidrogének 126-128
93. A benzolszénhidrogénekről általában. - 94. Részletek.
3. Halogénszármazékok 128-129
95. A halogénszármazékokról általában.
4. Nitrovegyületek 129-130
96. A nitrovegyületekről általában.
5. Amino- (amido-) vegyületek és származékaik 130-132
97. Az amino- (amido-) vegyületekről általában.
6. Diazo-, azo-, hidrazo-, hidrazin- és hidroxilaminszármazékok 132-134
98. Diazo- és azovegyületek. - 99. Hidrazo-, hidrazin- és hidroxilaminszármazékok.
7. Szulfosavak, szulfonok és szulfinsavak 134-135
100. A szulfosavakról, szulfonokról és szulfinekről általában.
8. Fenolok 136-141
101. A fenolokról általában. - 102. Egyértékű fenolok és származékaik. - 103. Kétértékű fenolok és származékaik. - 104. A három- és többértékű fenolok.
9. Aromás alkoholok, aldehidek, ketonok és savak 141-147
105. Az aromás alkoholokról, aldehidekről, ketonokról és savakról általában. - 106. Aromás alkoholok. - 107. Aromás aldehidek. - 108. Aromás ketonok. - 109. Egybázisú aromás savak és származékaik. - 110. Több-bázisú aromás savak és származékaik. - 111. Aromás oxisavak és származékaik.
10. A difenil, difenilmetán, trifenilmetán és származékaik 147-149
112. A difenil. - 113. A difenilmetán. - 114. A trifenilmetán.
11. Naftalin és származékai. 149-150
115. A naftalin. - 116. A naftalinszármazékok.
12. Az antracén és származékai. 151-152
117. Az antracén. - 118. Az antracénszármazékok.
13. Hidroaromás (hidrociklusos) vegyületek. Terpének, kámforok, gyanták, szterinek 152-161
119. Hidroaromás vegyületek. - 120. Terpének. - 121. A kámforok. - 122. Éteres olajok. - 123. Gyanták és balzsamok. - 124. Szterinek.
B) Heterociklusos vegyületek.
1. Ötatomos gyűrűk 162-165
125. A pirrol, furán és tiofén. - 126. A pirrol és származékai. - 127. A furán, tiofén és származékaik.
2. Hatatomos gyűrűk 165-166.
128. A piridin és származékai.
3. Kombinált gyűrűrendszerek 166-176
129. Az indol és származékai. - 130. A chinolin, izochinolin és származékai. - 131. A húgysav. - 132. A parin és származékai. - 133. Az alkaloidokról általában. - 134. Piridin- és pirrolszármazékok. - 135. Kondenzált pirrolidin- és piperidingyűrűt tartalmazó származékok. - 136. Piridin-fenantrénszármazékok. - 137. Chinolin-piridinszármazékok. - 138. Izochinolinszármazékok. - 139. Ismeretlen szerkezetű alkaloidok.
Fehérjék 176-185
140. A fehérjék összetétele és molekulasúlya. - 141. A fehérjék molekulaszerkezete. - 142. A fehérjék fizikai sajátságai. - 143. A fehérjék kémiai sajátságai. - 144. Albuminok. -
145. Globulinok. - 146. Foszforproteidek. - 147. Nukleoproteidek. - 118. Kromoproteidek; - 119. Glikoproteidek; - 150. Szkleroproteinek. - 151.- Mérges fehérjék (toxinok).
Enzimek (erjesztők, fermentumok) 186-187
152. Enzimek (erjesztők, fermentumok).
FÜGGELÉK.
I. A szerves vegyületek elemzése.
A) A szerves vegyületek minőségi elemzése 188-189
153. A szén és hidrogén kimutatása. -. 154. A nitrogén kimutatása. - 155. A kén kimutatása. - 156. A halogének (Cl, Br, J) kimutatása
B) A szerves vegyületek mennyiségi elemzése 190-192
157. A szén- és hidrogéntartalom mennyiségi meghatározása. - 158. A nitrogén meghatározása. - 159. A halogének és a kén meghatározása.
II. Néhány fontosabb szerves vegyület reakciói 193-200
160. Kloroform. - 161. Metilalkohol. - 162. Etilalkohol. - 163. Glicerin. - 164. Formaldehid. - 165. Acetaldehid. - 166. Aceton. - 167. Hangyasav. - 168. Ecetsav. - 169. Palmitinsav és sztearinsav. - 170. Oxálsav - 171. Szőlőcukor. - 172. Nádcukor. - 173. Keményítő. - 174.
Borkősav. - 175. Karbamid. - 176. Fenol. - 177. Benzoesav. - 178. Szalicilsav. 179. Csersav. - 180. Húgysav - 181. Alkaloidok. - 182. Fehérjék.
III. Táblázatok.
A paraffinsorbeli szénhidrogének egyszerű, vegyes és összetett származékainak áttekintése 204-206
Betűrendes tárgymutató 207-218

Témakörök