Általános kémia

Tartalom

Előszó 7
Bevezetés 9
Az anyag szerkezete 19
Az anyagról általában 19
Tömeg és energia 19
Az anyagmegmaradás törvénye 20
A tömegmegmaradás törvénye 20
Az energiamegmaradás törvénye 21
A kémiai anyagok 22
Az összetett atomi rendszerek kötési
energiája 22
Az összetett atomi rendszer tömege 23
A mól fogalma és az Avogadro szám 23
A kémiai anyag szerkezete 24
Az atom szerkezete 24
Az atommag szerkezete 24
A proton 25
A neutron 25
Az elektronburok szerkezete 26
Az elektron 26
Az elektromágneses sugárzás 26
Az atommodellek 29
A Rutherford-féle atommodell 29
A Bohr-féle atommodell 29
A kvantummechanikai atommodell 33
Kvantumszámok, atompályák 35
A periódusos rendszer elmélete 42
A kémiai kötés 53
Az elektronegativitás 55
Az ionos kötés 56
A kovalens kötés 58
A dativ kötés 63
A koordinációs kötés 65
A hidrogén kötés 65
A van der Waals-féle kötőerők 66
A fémes kötés 67
Az oxidációs szám 67
A kémiai anyag makroszkopikus állapotai 68
A halmazállapotok 69
A gázállapot 69
A tökéletes gázok állapotegyenletei 72
1.7.2.2. A reális gázok állapotegyenlete 75
1.7.3. A folyadékállapot 78
1.7.4. A kristályos szilárd állapot 80
1.7.4.1. Az atomrács 81
1.7.4.2. Az ionrács 81
1.7.4.3. A molekularács 82
1.7.4.4. A fémes rács 82
1.7.4.5. A sávelmélet alapjai 83
1.7.4.6. Az amorf állapot 85
1.7.5. A fázisdiagram 86
1.7.6. Az oldatok 88
1.8. Megoldandó feladatok 95
1.9. Felhasznált irodalom 96
2. Nevezéktan. Sztöchiometria 97
2.1. Kémiai nevezéktan 97
2.1.1. Az elemek és vegyületek jelölése 97
2.1.1.1. Szervetlen vegyületek nevezéktana 103
2.1.1.2. Szerves vegyületek nevezéktana 106
2.2. Sztöchiometria 112
2.2.1. Kémiai folyamatok szimbolizálása 112
2.2.2. A szervetlen vegyületek felosztása 114
2.2.2.1. A sav-bázis elmélet további fejlődése 118
2.2.3. Kémiai reakciótipusok 123
2.2.4.1. Sztöchiometriai számitások 126
2.2.4.2. Gyakorló feladatok 131
2.3. Felhasznált irodalom 134
2.4. Javasolt irodalom 135
3. Reakciókinetika. Egyensúlyok 136
3.1. Reakciókinetika 136
3.1.1. Reakciókinetikai alapfogalmak 139
3.1.1.1. Reakciósebesség és reakciórend 139
3.1.1.2. Sztöchiometriai egyenlet és reakciórend 142
3.1.1.3. Elsőrendű reakciók 143
3.1.1.4. Másodrendű reakciók 147
3.1.1.5. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése 149
3.2. Kémiai egyensúlyok 152
3.2.1. A tömeghatás törvénye 152
3.2.2. Elektrolitoldatok egyensúlyi viszonyai 158
3.2.2.1. Disszociációs egyensúlyok gyenge elektrolitok
oldataiban 158
3.2.2.2. A viz disszociációs egyensúlya; pH 161
3.2.2.3. Savak és sók valamint bázisok és sók vizes
oldatainak egyensúlya 165
3.2.2.4. Sók hidrolizise. Kiegyenlitö oldatok 166
3.3. Felhasznált irodalom 169
3.4. Ajánlott irodalom 169
4. Termokémia 170
4. 1. Termodinamikai alapfogalmak 170
4.2. Hőmennyiség, fajhő, mólhő, hőkapacitás 174
4 • 3 . Reakcióhő, képződéshő, átalakulási hő 176
4.4. Termokémiai számitások, Hess-tétele 181
Hőmennyiség mérése, kaloriméterek 184
Számolási feladatok 186
Felhasznált irodalom 188
Elektrokémia 189
Az áramvezetés módjai 189
Az elektrolitok vezetőképessége 190
Az ionvándorlás 190
Az elektrolitok fajlagos vezetőképessége 191
Az elektrolitok moláris vezetőképessége 193
Az elektrolitok vezetőképességének változása
a hőmérséklettel 195
Elektródok és galváncellák 196
Elektródok és elektródpotenciál 197
A Nernst-féle egyenlet 199
Galváncellák 203
Villamosáramnak galváncellákon történő
áthaladásakor észlelhető jelenségek 204
Faraday törvénye 206
Elektrolizis és kémiai áramtermelés 208
Az elektródok polarizációja 215
Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai 217
Elektrokémiai iparok 218
Galvánbevonatok készitése 218
Fémek elektrokémiai felületkezelése 219
Kémiai áramforrások 219
Fémkorrózió és korrózióvédelem 222
A főbb elektroanalitikai módszerek alapelvei 223
Ellenőrző kérdések és feladatok 224
Ajánlott irodalom 225
Radiokémia 226.
Izotópok 226
Az atommag 226
Az atommag stabilitása
Izotópeffektusok 228
A radioaktiv bomlás kinetikája 229
Egyszerű bomlás 229
Bomlási sorok 231
Spontán magátalakulások 234
L-bomlás 234
A fi -bomlás 236
Izomer átalakulás 239
Természetes radioaktiv izotópok 240
Magreakciók 241
A magreakciókról általában 241
Magreakciók energetikája és a hatáskeresztmetszet 243
Ionizáló sugárzások kölcsönhatása az anyaggal 247
A sugárzás energiavesztesége és
az ionizáció 247
6.5.2. Az oc -sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 247
6.5.3. Az elektronsugárzás kölcsönhatása
az anyaggal 248
6.5.4. A f -sugárzás kölcsönhatása az anyaggal 252
6.5.4.1. Compton-szórás 253
6.5.4.2. Fotóeffektus 254
6.5.4.3. Párképzés 254
6.6. Felhasznált irodalom 258
I. Kolloidika és határfelületi jelenségek 259
7.1. A kolloid részecskék és kolloidrendszerek
tipusai, definiciók és elnevezések 259
7.1.1. Kolloidrendszerek elhatárolása, kolloid
részecskék tipusai 259
7.1.2. A kolloidrendszerek fő tipusai 261
7.2. Kolloidrendszerek keletkezése, stabilitása
és megszűnése 264
7.2.1. Mikrofázisok 264
7.2.2. Kolloid oldatok 268
7.2.3. Koherens rendszerek 269
7.3. A kolloid rendszerek néhány tulajdonsága 270
7.3.1. A kolloid oldatok fontosabb sajátságai 270
7.3.2. Tenzidoldatok tulajdonságai 272
7.3.3. Tixotrópia 273
7.4. Határfelületi jelenségek 273
7.4.1. Fluid határfelületek 273
7.4.1.1. Tiszta /egykomponensü/ folyadékok felületi
feszültsége 273
7.4.1.2. Oldatok felületi feszültsége 275
7.4.1.3. A folyadék-folyadék határfelület 276
7.4.1.4. Folyadékok szétterülése folyadékok felszinén 277
7.4.2. Szilárd határfelületek 277
7.4.2.1. Szilárd-gáz határfelületek 277
7.4.2.2. Szilárd-folyadék határfelületek 284
7.5. Durva diszperz rendszerek /kvázi-kolloidok/ 288
7.5.1. Gázdiszperziók és habok 288
7.5.2. Emulziók előállitása és állandósága 289
7.5.3. Az emulziók jellege és átcsapása 291
7.5.4. Az emulziók gyakorlati alkalmazása 292
7.5.5. A szuszpenziók előállitása 293
7.5.6. Szuszpenziók ülepedése és állandósága:
a szuszpenziók gyakorlati jelentősége 294
7.6. Felhasznált irodalom 295
8. Függelék 297

Témakörök