Bevezetés; a kémia és a fizika feladata | 5 |
Fizikai alapfogalmak | 7 |
Gáztörvények. | |
A gázok normál térfogata. | |
A kinetikai gázelmélet. | |
Eltérések a gáztörvényektől. | |
Az ozmózis nyomás. | |
Az ozmózis nyomással kapcsolatos néhány jelenségről. | |
Feladatok. (1-6) | |
A kémiai összetétel és a kémiai átalakulások törvényei (Stöchiometria) | 17 |
A kémiai összetétel három alaptörvénye | |
Az állandó súlyviszonyok törvénye (Proust törvénye). | |
A többszörös súlyviszonyok törvénye (Dalton törvénye). | |
A vegyülő gázok térfogati törvénye (Gay-Lussac törvénye). | |
Atom- és molekula-elmélet | 19 |
Az atomok és molekulák. | |
Az állandó és sokszoros súlyviszonyok törvénye az atomelmélet megvilágításában. | |
Az atom- és molekulaelmélet fejlődése Dalton óta. | |
Avogadro tétele: a molekulasúly meghatározása | 22 |
Avogadro tétele. | |
A gáz- és gőzalakú testek molekulasúlyának meghatározása. | |
A gázok (gőzök) gramm-molekulatérfogata. | |
Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása az ozmózis nyomás alapján (van't Hoff törvénye). | |
Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása a fagyáspontcsökkenés, forráspontemelkedés alapján. (Raoult és van't Hoff törvénye). | |
Feladatok (7-15). | |
Az atomsúly meghatározása | 28 |
Az elemek atomsúlyának meghatározása vegyületeik molsúlya és összetételük alapján. | |
Az atomhő törvénye (Dulong-Petit törvénye). | |
A molekula szerkezete | 32 |
A vegyületek tapasztalati (empirikus) képlete. | |
A tapasztalati képletekből leolvasható adatok. | |
Az atomok vegyértéke. | |
Az atomok kapcsolódása; szerkezeti képletek. | |
Az elemi és összetett gyökök. | |
A gyökök jelleme. | |
Feladatok. (16-22) | |
Kémiai átalakulások. | 39 |
A kémiai affinitás. | |
A kémiai egyenletek. | |
A kémiai átalakulások fajai. | |
Az oxidáció és redukció. | |
Az egyenértéksúly. | |
Normál oldatok. | |
Feladatok (23-32.) | |
Az elemek beosztása | 47 |
Az elemek periódusos rendszere (Mendelejeff rendszere). | |
A periódusos rendszerből leolvasható törvényszerűségek. | |
A periódusos rendszer jelentősége. | |
A vegyületek beosztása | 51 |
Savak. | |
Bázisok. | |
Kettős jellemű vegyületek. | |
Sók. | |
Tiosavak, tiobázisok és tiosók. | |
Savak, bázisok és sók egymásra gyakorolt hatásáról. | |
Termokémia | 57 |
A termokémia feladata; a hőegységek. | |
Termokémiai számszerű adatok. | |
A termokémia főtétele (G. H. Hess tétele). | |
Kémiai átalakulások reakcióhőjének kiszámítása a szereplő vegyületek képződési hőiből. | |
A vegyületek képződési hőjének kiszámítása a reakcióhőből. | |
A termokémiai adatok fiziológiai és technikai jelentősége. | |
Feladatok (33-35). | |
Elektrokémia | |
Az elektrolitos disszociáció | 67 |
Bevezetés. | |
Az elektrolitos disszociáció elmélete (Arrhenius elmélete). | |
Az elektrolízis | 71 |
Az elektrolízisnél történő másodlagos folyamatok. | |
Az elektrolízis mennyiségi törvényei (Faraday törvényei). | |
Az ionok elektromos töltésének viszonylagos nagysága. | |
Az ionok elektromos töltésének eredete. | |
Az ionok keletkezése és hidratációja. | |
Az ionok vándorlásának sebessége az elektrolízis alatt. | |
Feladatok (36-40). | |
Az elektrolitoldatok elektromos vezetőképessége | 78 |
Az elektrolitoldatok fajlagos vezetőképessége. | |
Az elektrolitoldatok ekvivalens vezetőképessége. | |
Az oldatok ekvivalens vezetőképességének értelmezése. | |
Az ekvivalens vezetőképesség és az elektrolitos disszociáció foka közti összefüggés. | |
Többértékű savak disszociációja. | |
Galván elemek | 84 |
A fémek viselkedése saját ionjaikat tartalmazó oldatokkal szemben. | |
A Daniell-elem. | |
Az elemek normál potenciálja. | |
A gyakorlatban áramfejlesztésre használt elemek. | |
Koncentrációs elemek. | |
A vizes oldatok hidrogénion koncentrációjának és ph-jának megállapítása. | |
Az elektromos polarizáció. | |
Az akkumulátorok. | |
Diffúziós potenciál. | |
Feladatok (41-47). | |
A kémiai jelenségek elektrokémiai értelmezése | 95 |
Az ionreakciók. | |
A savak és bázisok definíciója; a savak és bázisok erőssége. | |
Kettős-sók és komplex-sók. | |
A potenciál-táblázatból levonható néhány következtetés. | |
Az oxidáció és redukció fogalmának kiterjesztése. | |
Redox potenciálok. | |
Feladatok (48-52). | |
Kémiai mechanika | |
Fizikai rendszerek | 105 |
Egynemű folyadékok egyensúlya saját gőzükkel. | |
A krtikus állapot. | |
Az egynemű kristályos testek olvadása és megfagyása. | |
A szilárd anyagok egyensúlya saját gőzükkel; a szublimálás. | |
A víz, vízgőz és jég egyensúlyviszonyai. | |
Egyugyanazon szilárd test allotróp módosulatainak egyensúlya. | |
Az egynemű folyadékok forrása és desztillálása. | |
Folyadékelegyek egyensúlya saját gőzükkel. | |
Folyadékelegyek forrása és desztillálása. | |
Az amorf anyagok és a szilárd anyagokból álló keverékek olvadása. | |
Gázok oldódása (abszorpciója) folyadékokban. | |
Folyadékok oldódása folyadékokban. | |
Szilárd anyagok oldódása folyadékokban. | |
Oldott anyagok megoszlása nem elegyedő oldószerek közt. | |
Feladatok (53-60) | |
A kémiai reakciók sebessége | 120 |
A kémiai reakciók időbeli lefolyásának elmélete. | |
A bimolekulás (másodrendű) reakciók. | |
A magasabbrendű és a monomolekulás (elsőrendű) reakciók. | |
A hőmérséklet befolyása a reakciósebességre. | |
Katalízis. | |
Enzímek (fermentumok, erjesztők). | |
A katalizátorok működésének elmélete. | |
Feladatok (61-64) | |
Kémiai egyensúlyok | 128 |
Megfordítható kémiai átalakulások. | |
A megfordítható reakciók elmélete. | |
A tömeghatás törvényének levezetése. | |
Az egyensúlyra vezető reakciók teljessé tétele. | |
A tömeghatás törvényének alkalmazásáról átlalában; homogének és heterogén rendszerek. | |
A víz elektrolitos disszociációja. | |
A gyenge savak és gyenge bázisok elektrolitos disszociációja. | |
Sók és savak, továbbá sók és bázisok oldatainak egyensúlya. | |
A sók hidrolízise. | |
A savak és bázisok felismerésére használt indikátorok működése. | |
Kiegyenlítő-oldatok (pufferoldatok). | |
Az oldhatósági szorzat. | |
A kalciumkarbonát disszociációja. | |
Feladatok (66-88) | |
A kolloid állapot | |
A kolloid állapot jellemzése | 149 |
Az emulziók, szuszpenziók és a valódi oldatok. | |
A kolloid állapot definíciója. | |
A kolloid rendszerek fogalmának kiterjesztése. | |
A diszperz-rendszerek | |
A kolloid diszperz-rendszerek beosztása. | 153 |
A reverzibilis és irreverzibilis kolloidok. | |
A kolloid oldatok előállítása. | |
A kolloid oldatok optikai sajátságai. | |
A kolloid részecskék diffúziósebessége. | |
A dialízis. | |
A kolloid oldatok szűrése; az ultraszűrés. | |
A kolloid részecskék elektromos töltése; az elektroforézis. | |
A kolloid részecskék ülepedése; az ultracentrifuga. | |
A kolloid oldatok stabilitása és kicsapódása. | |
A difform-rendszerek | 162 |
Gázok adszorpciója szilárd felületeken. | |
Oldott anyagok adszorpciója szilárd felületeken. | |
Oldott anyagok elválasztása kromatográfia útján. | |
Kicserélődéses adszorpció. | |
Felületi hártyák. | |
Gélek. (Kocsonyák.) | |
A radioaktivitás és az atomok szerkezete | 167 |
Bevezetés. | |
A sugárzás fizikai hatásai. | |
A sugárzás kémiai hatásai. | |
A radioaktív elemek átalakulásának sebessége. A radioaktív egyensúly. | |
A radioaktív elemek csoportjainak áttekintése. | |
A radioelemek kémiai sajátságai. Izotópia. Eltolódási szabály. | |
Izotópia a közönséges elemeknél. | |
Az atommag. | |
Az atommagok mesterséges átalakítása. | |
Az atomenergia. | |
Az izotopok elkülönítése és a radioaktív izotopok alkalmazása. | |
Őselemhipotézis. | |
Az atomok elektronrendszere. | |
Az atomok kémiai kapcsolódása. | |
Fotokémiai folyamatok. | |
Függelék | |
A kémiai laboratóriumban leggyakrabban alkalmazott fizikai műveletek és mérések. | |
Tömeg-, súly-, térfogat- és sűrűségmérés | 193 |
Hőmérsékletmérés | 201 |
Kalorimetriás mérések | 204 |
Optikai vizsgálatok | 212 |
Az anyagok tisztítására és elkülönítésére szolgáló műveletek | 220 |