kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Németh József Könyvkereskedése |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 253 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | V. kiadás. 65 fekete-fehér ábrával illusztrált. Nyomatott Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában, Esztergom. |
Előszó | |
Bevezetés; a kémia és a fizika föladata | 1 |
Fizikai alapfogalmak | 2 |
Gáztörvények | |
A gázok normális térfogata | |
A kinetikai gázelmélet | |
Eltérések a gáztörvényekről | |
Az ozmózis nyomás | |
Az ozmózis nyomással kapcsolatos néhány jelenségről | |
Feladatok (1-6.) | |
A kémiai összetétel és a kémiai átalakulások törvényei (Stöchiometria) | |
A kémiai összetétel három alaptörvénye | 15 |
Az állandó súlyviszonyok törvénye (Proust törvénye) | |
A többszörös súlyviszonyok törvénye (Dalton törvénye) | |
A vegyülő gázok térfogati törvénye (Gay-Lussac törvénye) | |
Atom- és molekula-elmélet | 17 |
Az atomok és molekulák | |
Az állandó és sokszoros súlyviszonyok törvénye az atomelmélet megvilágításában | |
Avogadro tétele; a molekulasúly meghatározása | 21 |
Avogadro tétele | |
A gáz- és gőzalakú testek molekulasúlyának meghatározása | |
A gázok (gőzök) gramm-molekulatérfogata | |
Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása az ominózus nyomás alapján (van't Hoff törvénye) | |
Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása a fagyáspontcsökkenés, forráspontemelkedés alapján (Raoult és van't Hoff törvénye) | |
Feladatok (7-15) | |
Az atomsúly meghatározása | 27 |
Az elemek atomsúlyának meghatározása vegyületeik molekulasúlya és azok össztétele alapján | |
Az atomhő törvénye (Bulong-Petit törvénye) | |
A molekula szerkezete | 32 |
A vegyületek tapasztalati (empirikus) képlete | |
A tapasztalati képletekből leolvasható adatok | |
Az atomok vegyértéke | |
Az atomok kapcsolódása; szerkezetei képletek | |
Az elemi és összetett gyökök | |
A gyökök jelleme | |
Feladatok (16-22) | |
A kémia átalakulások | 41 |
A kémiai átalakulásaok oka | |
A kémiai egyenletek | |
A kémiai átalakulások fajai | |
Az oxidáció és redukció | |
Az egyenértéksúly | |
Normál oldatok | |
Feladatok (23-32) | |
Az elemek beosztása | 51 |
Az elemek periódusos rendszere (Mendelejeff rendszere) | |
A periódusos rendszerből leolvasható törvényszerűségek | |
A periódusos rendszer fogyatékosságai | |
A periódusos rendszer jelentősége | |
A vegyületek beosztása | 55 |
Savak | |
Bázisok | |
Kettős jellemű vegyületek | |
Sók | |
Tiosavak, tiobázisok és tiosók | |
Savak, bázisok és sók egymásra gyakorolt hatásáról | |
Termokémia | 61 |
A termokémia feladata; a hőegységek | |
Termokémiai számszerű adatok | |
A termokémia főtétele (G. H. Hess tétele) | |
Kémai átalakulások reakcióhőjének kiszámítása a szereplő vegyületek képződési hőiből | |
A vegyületek képződési hőjének kiszámítása a reakcióhőből | |
A termokémiai adatok fiziológiai és technikai jelentősége | |
Feladatok (33-35) | |
Elektrokémia | |
Az elektrolitos disszociáció | 72 |
Bevezetés | |
Az elektrolitos disszociáció elmélete (Arrhenius elmélete) | |
Az elektrolízis | 77 |
Az elektrolízisnél történő másodlagos folyamatok | |
Az elektrolízis mennyiségi törvényei (Faraday törvényei) | |
Az ionok elektromos töltésének viszonylagos nagysága | |
Az ionok elektromos töltésének eredete | |
Az ionok vándorlásának sebessége az elektrolízis alatt | |
Feladatok (36-40) | |
Az elektrolitoldatok elektromos vezetőképessége | 85 |
Az elektrolitoldatok fajlagos vezetőképessége | |
Az elektrolitoldatok ekvivalens vezetőképessége | |
Az oldatok ekvivalens vezetőképességének értelmezése | |
Az ekvivalens vezetőképesség és az elektrolitos disszociáció foka közti összefüggés | |
Többértékű savak disszociációja | |
Galván elemek | 91 |
A fémek viselkedése saját ionjainak tartalmazó oldatokkal szemben | |
Az elemek abszolút potenciálja | |
A galván elemek | |
A gyakorlatban áramfejlesztésre használt galván elemek | |
Koncentrációs elemek. A vizes oldatok hidrogénion koncentrációjának és PH-jának megállapítása | |
Az elektromos polarizáció | |
Az akkumulátorok | |
Diffúziós potenciál | |
Feladatok (41-47) | |
A kémiai jelenségek elektrokémiai értelmezése | 107 |
Az ionreakciók | |
A savak és bázisok definíciója; a savak és bázisok erőssége | |
Kettős-sók és komplex-sók | |
Az abszolút-potenciál-táblázatból levonható néhány következtetés | |
Az oxidáció és redukció fogalmának kiterjesztése | |
Feladatok (48-51) | |
Kémiai mechanika | |
Fizikai rendszerek | 117 |
Egynemű folyadékok egyensúlya saját gőzükkel | |
A kritikus állapot | |
Az egynemű kristályos testek olvadása és megfagyása | |
A szilárd testek egyensúlya saját gőzükkel; a szublimálás | |
Egyugyanazon szilárd test allotróp módosulatainak egyensúlya | |
Az egynemű folyadékok forrása és desztillálása | |
Folyadékelegyek egyensúlya saját gőzükkel | |
Folyadékelegyek forrása és desztillálása | |
Az amorf testek és a szilárd anyagokból álló keverékek olvadása | |
Gázok oldódása (abszorpciója) folyadékokban | |
Folyadékok oldódása folyadékokban | |
Szilárd testek oldódása folyadékokban | |
Oldott anyagok diffúziója; a dialízis | |
Oldott anyagok megoszlása nem elegyedő oldószerek közt | |
Gázok adszorpciója szilárd felületeken | |
Oldott anyagok adszorpciója szilárd felületeken | |
Feladatok (52-62) | |
A kémiai reakciók sebessége | 135 |
A kémiai reakciók időbeli lefolyásának elmélete | |
A bimolekulás (másodrendű) reakciók | |
A magasabbendű és a monomolekulás (elsőrendű) reakciók | |
A hőmérséklet befolyása a reakciósebességre | |
Katalízis | |
Enzímek (fermentumok, erjesztők) | |
A katalizátorok működésének elmélete | |
Feladatok (62-65) | |
Kémiai egyensúlyok | 145 |
Megfordítható kémiai átalakulások | |
A megfordítható reakciók elmélete | |
A tömeghatás törvényének levezetése | |
Az egyensúlyra vezető reakciók teljesség tétele | |
A tömeghatás törvényének alkalmazásáról általában; homogén és heterogén rendszerek | |
A víz elektrolitos disszociációja | |
A gyenge savak és gyenge bázisok elektrolitos disszociációja | |
A sók hidrolízise | |
A savak és bázisok felismerésére használt indikátorok működése | |
Kiegyenlítő-oldatok (pufferoldatok) | |
Az oldhatósági szorzat | |
A kalciumkarbonát disszociációja | |
Feladatok (66-87) | |
A kolloid állapot | 166 |
Az emulziók, szuszpenziók és a valódi oldatok | |
A kolloid állapot definíciója | |
A kolloid rendszerek beosztása | |
A reverzibilis és irreverzibilis kolloidok | |
Kolloid oldatok előállítása | |
A kolliod oldatok fontosabb sajátságai | |
A kocsonyák (gélek) | |
Feladatok (88-91) | |
A radioaktivitás és az atomok szerkezete | 180 |
Bevezetés | |
A sugárzás fizikai hatásai | |
A sugárzás kémiai hatásai | |
A radioaktív elemek átalakulásának sebessége. A radioaktív egyensúly | |
A radioaktív elemek csoportjainak áttekintése | |
A radioelemek kémiai sajátságai. Izotópia. Eltolódási szabály | |
Izotópia a közönséges elemeknél | |
Az atommag | |
Az atomok mesterséges átalakítása | |
Őselemhipotézis | |
Az atomok elektronrendszere | |
Az atomok kémiai kapcsolódása | |
Fogokémiai folyamatok | |
Függelék | |
A kémiai laboratóriumban leggyakrabban alkalmazott fizikai műveletek és mérések | |
Tömeg-, súly-, térfogat- és sűrűségmérés | 208 |
Tömeg- és súlymérés | |
Folyadékok térfogatának mérése | |
Gázok térfogatának mérése | |
Sűrűségmérés | |
Gázok sűrűségének meghatározása | |
Gőzök sűrűségének meghatározása | |
Hőmérsékletmérés (Fagyáspontcsökkenés és forráspontemelkedés mérése) | 215 |
Hőmérők | |
A fagyáspont meghatározása | |
Az oldatok fagyáspontcsökkenésének meghatározása | |
Az olvadáspont meghatározása | |
A forráspont meghatározása | |
Oldatok forráspontemelkedésének meghatározása | |
Kalorimetriás mérések | 220 |
A Dewar-kaloriméter | |
A Berthelot-féle kaloriméter | |
Elektromos mérések | 223 |
Bevezetés; elektromos egységek | |
Az elektromos mennyiség mérése | |
Az elektromos ellenállás mérése | |
A fajlagos (specifikus) ellenállás és vezetőképesség | |
A potenciálkülönbség (feszültség, eletromotoros erő) mérése | |
Az áramerősség (intenzitás) mérése | |
Optikai vizsgálatok | |
Spektrálanalízis | 230 |
A spektroszkóp | |
A szilárd és folyékony, továbbá a gázalakú testek emisszió-spektruma | |
Abszorpció-spektrum | |
Izzó gázok és gőzök abszorpció-spektruma | |
Az égitestek spektruma | |
Az optikai forgatóképesség meghatározása | 233 |
A poláros (polarizált) fény | |
A polarizáló készülékek | |
Az ultramikroszkóp | 236 |
A Tyndall-tünemény | |
Az ultramikroszkóp | |
Az anyagok tisztítására és elkülönítésére szolgáló műveletek | 238 |
Szűrés és ultraszűrés | |
Átkristályosítás | |
Desztillálás | |
Szublimálás | |
Dializálás | |
Kirázás | |
Gázfejlesztés | |
A gázok tisztítása | |
Feladatok megoldása | 246 |
Betűrendes tárgymutató | 250 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.