kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 502 oldal |
Sorozatcím: | Universitas |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-18-7528-8 |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 40122/I. |
ELŐSZÓ | |
Az általános jogtörténet szerepe a jogi felsőoktatásban | 11 |
Az összehasonlító (általános) jogtörténet korszakai | 13 |
Az általános jogtörténet segédanyagai | 14 |
AZ ÁLLAM- ÉS JOGFEJLŐDÉS KEZDETEI | |
Egyetemes állam- és jogtörténet. Ókor | 19 |
Az állam- és jogfejlődés kezdetei | 20 |
Átmeneti jelenségek | 22 |
Az ókori kelet államai és jogrendszerei | 24 |
Babilon | 24 |
Egyiptom | 26 |
Hettiták | 28 |
A héber állam és jog | 29 |
Más keleti birodalmak | 30 |
Az ókori kelet államainak és jogának közös jellemzői | 32 |
Az ókori görög állam- és jogfejlődés | 33 |
Általános áttekintés | 33 |
Spárta társadalmának és államszervezetének jellegzetességei | 34 |
Az athéni társadalom- és államfejlődés jellemzése | 36 |
Az athéni államrend az i. e. 5. században | 39 |
A görög jog jellegzetességei | 40 |
Az igazságszolgáltatás mint az állam történelmileg kialakult közhatalmi tevékenysége | 43 |
A bíráskodás mint az állam közhatalmi funkciója | 44 |
Az igazságszolgáltatás szerepe a görög poliszok korszakában | 46 |
Róma igazságszolgáltatása | 47 |
A FEUDÁLIS ÁLLAM ÉS JOG TÖRTÉNETE | |
A feudális állam és jog történetéhez | 51 |
A medievisztikus jogtörténet szerepe | 51 |
A középkorkutató jogtörténet kútfői | 54 |
A feudális állam és jog jellegzetességei | 57 |
A feudális állam és jog korszakai | 61 |
A feudális jog típusjegyei | 65 |
Jogcsoportok (régiók és alrégiók) szerepe | 70 |
A recepció | 71 |
A római jog újjászületése a tudományban | 73 |
A római jog recepciója a Német-római Szent Birodalomban | 75 |
A középkor ítélkező közhatalmi tevékenysége | 85 |
A középkori falu szerepe az ítélkező közhatalom fejlődésében | 85 |
A középkori falu mint a földesúri ítélkezés eszköze | 88 |
Az igazgatási és a bíráskodási tevékenység összefonódása | 93 |
A központi és a helyi ítélkező (közhatalmi) tevékenység jellemzői a középkorban | 96 |
A bíró szerepe a kontinentális jogrendszerekben | 99 |
Az állami központosítás és a rendiség hatása | 101 |
A latin-román jogterület meghatározó elemei, illetve jellemzői | 107 |
Az államszervezet jellegzetességei | 108 |
Az abszolutizmus állama | 111 |
A virágzó feudalizmus joga | 112 |
A birtoklási és vagyonjogi viszonyok | 113 |
A francia büntetőjog és eljárásjog | 115 |
A francia abszolutizmus joga | 116 |
A Német-római Birodalom állam- és jogfejlődése | 121 |
A Római Birodalom felbomlása - népvándorlás | 121 |
A frank állam | 122 |
A német-római térség államszervezete. A birodalom | 123 |
A birodalom szervezete | 125 |
A Német-római Birodalom széttagoltságának alapvető okai | 127 |
Poroszország | 129 |
A Habsburgok tartományai | 131 |
A városok | 132 |
Az uradalmak | 134 |
A faluközösség (Mark) | 135 |
Jogforrások a német térségben | 136 |
Az írott jog | 137 |
Az egyes jogterületek alapvető vonásai | 138 |
A nyugati szláv jogterület | 141 |
A cseh, lengyel jog szerepe a középkorban | 141 |
A lengyel feudális jog jellegzetességei | 144 |
Jogfejlődés a 16-18. században, a feudális jogrend hanyatlásának megjelenése a nyugati szláv területeken | 148 |
A cseh-morva jog a Habsburgok alatt | 148 |
A lengyel-litván jog a nemesi köztársaság időszakában | 152 |
A bizánci-szláv jogterület | 157 |
A bizánci jog | 157 |
A bizánci jog a hanyatlás időszakában | 160 |
A keleti szláv (feudális) jog | 162 |
A keleti szláv jog jellegzetességei | 167 |
Jogfejlődés a soknemzetiségű birodalom kialakulását követően | 173 |
Délkelet-Európa középkori jogrendje | 179 |
A korai szláv államok | 179 |
Bizánc és a Balkán-félsziget országai | 180 |
A délkelet-európai (feudális) államok jogfejlődésének kezdetei | 183 |
A MODERN JOGRENDSZEREK | |
A modern jogrendszerek kialakulása, jogcsoportok | 191 |
A modern állam és jog kialakulása | 193 |
Jogcsoportok képződése, a modern jogrendszerek szerepe | 200 |
Az angol polgári állam- és jogfejlődés | 205 |
Az angol forradalom előzményei. A Tudor-abszolutizmus állama | 205 |
A Stuart-abszolitizmus államszervezete | 208 |
A gazdasági életet érintő jogi rendelkezések | 211 |
A forradalom, a köztársaság és a lordprotektorátus | 212 |
Államszervezet a forradalom, a köztársaság és a lordprotektorátus korában | 213 |
A gazdasági jellegű jogalkotás | 216 |
A parlamentáris monarchia kialakulása | 217 |
A parlamentáris monarchia jogfejlődése | 224 |
Az angol parlamentáris monarchia állama és joga a 19. században | 226 |
A gazdaság működését érintő jogi szabályozás | 238 |
Az Amerikai Egyesült Államok állam- és jogtörténete | 241 |
A gyarmati kormányzat | 242 |
Változások a gyarmatok állami mechanizmusába a függetlenségi háború idején | 244 |
A konföderációs cikkelyek, az amerikai gyarmatok konföderációja | 247 |
Az Egyesült Államok alkotmánya: képviselet, prezidenciális jelleg, föderalizmus | 255 |
A szabadságjogok a gyarmati államokban és az Amerikai Egyesült Államokban | 259 |
Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága | 262 |
A jogfejlődés az Egyesült Államokban a polgárháború előtt | 265 |
Az Amerikai Egyesült Államok a polgárháború idején | 266 |
A klasszikus polgári átalakulás állama és joga Franciaországban | 271 |
Az abszolutizmus válsága. A forradalom első szakaszának alkotmányfejlődése | 271 |
A jakobinus diktatúra hatalmi mechanizmusa | 278 |
A thermidoriánus Konvent. A konzulátus és császárság államszervezete | 280 |
A jogrendszer alakulása a francia forradalom, a konzulátus és a császárság idején | 285 |
A restauráció és a júliusi monarchia. A második köztársaság és a császárság állami berendezkedése | 294 |
A jogrendszer változásai a restaurációtól a harmadik köztársaságig | 302 |
A német (osztrák) térség állama és jogfejlődése | 305 |
A frankfurti kísérlet a demokratikus német egységre | 307 |
Egyesítés "felülről" | 308 |
Ausztria útja 1866-ig | 310 |
A német egység megvalósulása | 312 |
A vilmosi Németország | 313 |
Az Osztrák Császárság | 314 |
A német (osztrák) térség joga 1806 után | 315 |
A modern német bírósági szervezet kiépítése | 316 |
A német polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch) | 316 |
Az Osztrák Polgári Törvénykönyv | 318 |
Büntetőjog | 319 |
Büntetőeljárás | 320 |
Polgári eljárásjog | 320 |
A gazdálkodás joga | 321 |
Munkajog és társadalombiztosítás | 322 |
Közigazgatási jog | 323 |
Orosz birodalmi jogfejlődés a feudalizmus válsága idején | 325 |
Az orosz birodalmi jogfejlődés történelmi előzményei | 325 |
Oroszország a feudalizmus válsága és a tőkés viszonyok kibontakozása idején | 330 |
Államszervezet. Az önkényuralom átalakítását célzó törekvés | 331 |
Polgári jellegű állami reformok Oroszországban | 336 |
Jogfejlődés az orosz önkényuralom válsága idején | 338 |
A polgári társadalom jogi viszonyainak kibontakozása | 342 |
A polgári reformok hatása a jogfejlődésre | 345 |
A délkelet-európai jogcsoport | 347 |
A délkelet-európai jogcsoport kialakulásának eredői | 347 |
A Porta jogrendjének jellegzetességei | 348 |
A délkelet-európai népek jogrendje a hanyatló török uralom alatt | 359 |
Moldva és Havasalföld a fanarióták idején | 362 |
Az elavult jogrend válsága | 364 |
A modern jog alapjainak lerakása a Balkánon | 369 |
A nemzetállam kialakulásához vezető utak | 369 |
A tirnovói polgári demokratikus rendszer | 372 |
A szerb, horvát, szlovén jogrend polgárosodása | 377 |
A modern jog alapjainak lerakása a két román fejedelemségben | 385 |
A MODERN JOG ÚJABB KORI TÖRTÉNETE | |
Angol állam- és jogfejlődés a 20. században | 399 |
Az angol gyarmatbirodalom kormányzatának és jogának általános vonásai | 400 |
Az Ír Szabadállam megszületése | 401 |
Az angol államszervezetben bekövetkező módosulások | 402 |
Az Amerikai Egyesült Államok a polgárháború után | 411 |
A progresszív éra állama, W. Wilson elnöksége | 412 |
A szabadságjogok érvényesülése a polgárháború után | 414 |
F. D. Roosevelt közéleti szerepe, a New Deal politika | 417 |
Az államszervezet reformja | 421 |
A kormányzati szervek működése a 20. században | 424 |
Franciaország a harmadik köztársaság idején | 429 |
A harmadik köztársaság alkotmányos rendszere | 429 |
A jogrendszer változásai a harmadik köztársaság időszakában | 435 |
Az osztrák és német állam és jog fejlődése | 437 |
Az osztrák jogállamiság kiépítésére tett kísérletek 1867 és 1918 között | 437 |
A német államszervezet 1866 és 1918 között | 439 |
A német jogfejlődés 1866 és 1918 között | 441 |
A Weimari Köztársaság államszervezete | 443 |
Oroszország az áttérés korszakában | 447 |
A közép- és kelet-európai modern jogrendszerek korai válsága | 448 |
Az orosz birodalom államberendezkedése a polgári reformok után | 452 |
Az első polgári demokratikus forradalom és a sztolipini reakció | 454 |
Útban a második forradalom felé | 458 |
Az orosz birodalmi jogfejlődés a polgári reformok után | 459 |
A modern jog térhódítása | 462 |
A polgári demokratikus átalakulás útvesztései | 464 |
Délkelet-Európa jogrendje a kisnemzeti szuverén államiság korszakában | 467 |
A kodifikált jog az áttérés időszakában | 468 |
A délszláv jogterület | 476 |
A modern jog kiépítésének késői modellje | 481 |
A törésvonalak kialakulása | 491 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.