A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
A jegyzet célja a jogtudomány hatalmas birodalmának madártávlatból történő bemutatása, a jog alapfogalmainak megismertetése, amely képzésünkben egyrészt úgy jelenik meg, mint az általános műveltség...
Tovább
Előszó
A jegyzet célja a jogtudomány hatalmas birodalmának madártávlatból történő bemutatása, a jog alapfogalmainak megismertetése, amely képzésünkben egyrészt úgy jelenik meg, mint az általános műveltség egyik komponense, másrészt a szociális munkás, szociálpolitikus hivatásra felkészülés sajátos szakmai ismereteihez igazodó egyik diszciplína szelete.
A képzés specifikumát már e megalapozó stúdiumban is érvényre kell juttatnunk, hiszen nyilvánvalóan más "bevezetést" igényel a jogtudományba a leendő jogtudós értelmiségi, akinél a jogászi hivatásra készülődés a hangsúlyos kezdettől fogva, ismét mást a gazdasági élet közgazdaságtan tudományával foglalkozó szereplője, továbbá mást az ember pszichés jelenségeivel foglalkozó lélekbúvár.
A szociális munkás, szociálpolitikus pályát választónak tudatában kell lennie saját kompetencia-határaival. Azaz sohasem lesz jogász, perbeli képviseletre, szerződéskötésre nem vállalkozhat, legfeljebb figyelemfelhívó, segítő, vagy éppen vitapartnere lehet a jogászságnak éppúgy, mint a közgazdász vagy pszichológus társadalomnak. Mindemellett tudnia kell milyen jogai és kötelességei vannak, lehetnek a hozzáforduló ügyfelének az ügyes-bajos dolgai, mindennapi ügyintézése során. Röviden szólva mindehhez el kell igazodnia a jog erdejében, tudnia kell, mit tehet az állam a polgáraival, mi történik velük egy bírósági vagy más hatósági eljárás során. Ismernie kell a jogalkotás és a jogalkalmazás folyamatát, amely folyamatokban, mint szociálpolitikus akár már cselekvően is részt vehet.
Vissza
Tartalom
Előszó 2
ELSŐ RÉSZ. BEVEZETÉS A JOGTUDOMÁNYBA
Első fejezet
A jogtudomány helye a képzés rendszerében 5
I. Szociálpolitika és jog
1. A szociálpolitika fogalommeghatározásai 5
2. A szociálpolitika jogi alapjai 7
II. Szociális munka és jog 8
1. A szociális munka fogalma 8
2. A szociális munka jogi alapjai 10
Második fejezet
Társadalom, állam, jog
I. A társadalom 11
1. A társadalom fogalma 11
2. A társadalmi normák fogalma, differenciálódása 13
II. Az állam 16
1. Az állam fogalma 16
2. Főbb államtipológiák 18
III. A jog 25
1. A jogi norma elhatárolása más társadalmi normától 25
2. Jog és erkölcs 29
3. Jog és politika 32
4. Jog és állam 33
5. A jog általános fogalma 34
IV. Jogrendszer, jogág jogforrás 35
1. A jogrendszer fogalma 35
2. A jogág fogalma 36
3. A jogforrás fogalma 38
4. A hatályos magyar jog jogforrásai 40
V. Jogszabálytan 44
1. A jogszabály szerkezeti elemei 44
2. A jogszabály érvényessége 46
3. A jogszabály hatálya 47
VI. A jogviszony 50
1. A jogviszony fogalma 50
2. A jogviszony elemei 51
3. A .jogi tények 57
VII. A jog érvényesülése 59
1. A jogkövetés 59
2. Jogsértés és felelősség 62
3. A jogalkalmazás 67
Harmadik fejezet
A magyar jogrendszer tagozódása. A jogágak
I. Nemzetközi jog 73
1. A nemzetközi jog fogalma 73
2. A nemzetközi jog jogforrásai 76
II. Alkotmányjog 77
1. Az alkotmányjog fogalma 77
2. Az alkotmányjog jogforrásai 81
III. Közigazgatási jog
1. A közigazgatási jog fogalma 82
2. A közigazgatási jog jogforrásai 83
IV. Közigazgatási eljárási jog 85
1. A közigazgatási eljárási jog fogalma 85
2. A közigazgatási eljárási jog jogforrásai 88
V. Pénzügyi jog 88
1. A pénzügyi jog fogalma 88
2. A pénzügyi jog jogforrásai 89
VI. Szociális jog 90
1. A szociális jog fogalma 90
2. A szociális jog jogforrásai 91
VII. 1. Büntető anyagi jog 93
2. Büntető eljárási jog 93
3. Büntetés végrehajtási jog 94
4. A büntetőjog jogforrásai 94
VIII. Polgári jog 95
1. A polgári jog fogalma 95
2. A polgári jog jogforrásai 95
3. Személyi jog 96
4. Tulajdonjog 97
5. Kötelmi jog 103
6. öröklési jog 120
IX. Polgári eljárásjog 130
1. A polgári eljárás fogalma 130
2. A polgári peres eljárás alanyai 131
3. A polgári peres eljárás tárgya 134
4. A polgári per lefolytatása, szakaszai 135
5. Perorvoslatok 137
6. Végrehajtási eljárás 139
Családjog 140
1. A családjog fogalma 140
2. A családjog jogforrásai 140
XI. Nemzetközi magánjog 141
1. A nemzetközi magánjog fogalma 141
2. A nemzetközi jog jogforrásai 142
XII. Munkajog 142
1. A munkajog fogalma 142
2. A munkajog jogforrásai 143
XIII. Társadalombiztosítási jog 143
1. A társadalombiztosítási jog fogalma 143
2. A társadalombiztosítási jog jogforrásai 144
XIV. Egyházi jog 144
1. Az egyházi jog fogalma 144
2. Az egyházi jog jogforrásai 147
MÁSODIK RÉSZ. BEVEZETÉS AZ ALKOTMÁNYJOGBA
Első fejezet
Alkotmány, alkotmányosság, alkotmányjog
I. Alkotmány, alkotmányosság 150
1. Az alkotmány, alkotmányosság fogalma 150
2. Az alkotmányosság egyetemes története 151
3. A magyar alkotmányfejlődés 155
4. Az alkotmányosság követelményei 158
5. Az alkotmányosság biztosítékai 161
II. Alkotmányjog 161
1. Az alkotmányjog fogalma 161
2. A hatályos alkotmány felépítése és egy jövőbeni
alkotmány vázlata 161
3. A politikai rendszer 164
4. A modern állam funkciói 169
5. Államforma, kormányforma, államszerkezet 170
Második fejezet
A szuverenitás
I. A Magyar Köztársaság Állami berendezkedése 173
1. A nemzeti jelképek és az államterület 173
2. A Magyar Köztársaság állam- és kormányformája 173
II. Az állampolgárság 174
1. Az állampolgárság fogalma, az állampolgársági jog
jogforrásai 174
2. Az állampolgársági törvények jelene Európában és
a magyar állampolgársági törvény előzményei 177
3. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése,
megszűnése 180
4. Az állampolgársági eljárás 183
5. Kettős vagy többes állampolgárság, külföldiek,
menekültek, hontalanok 186
III. A főhatalom, az ellenállási jog, a közvetett és a
közvetlen demokrácia intézményei 188
1. A főhatalom és az ellenállási jog 188
2. A közvetett demokrácia intézményei 190
3. A közvetlen demokrácia intézményei 193
Harmadik fejezet
A társadalmi-szerveződési elvek
I. Az egyesülési jog és a társadalmi szervezetek 194
1. Az egyesülési jog 194
2. A pártok 194
3. A szakszervezetek 194
II. Nemzeti és etnikai kisebbségek 195
1. A kisebbségi jog fogalma 195
2. A kisebbségi jog jogforrásai 196
III. Az egyházak 199
1. Vallásszabadság és felekezeti egyenjogúság 199
2. Az egyházak és az állam 200
IV. A család 201
1. Családvédelem az alkotmányban 201
2. Nemzetközi dokumentumok és gyermekvédelem 201
Negyedik fejezet
Emberi jogok, állampolgári jogok
I. Az emberi jogok fogalma, fejlődéstörténete 202
1. Az emberi jogok fogalma 202
2. az emberi jogok fejlődéstörténete 203
II. Az emberi jogok a nemzetközi dokumentumokban 207
1. Általános védelmet biztosító okiratok 207
2. Sajátos védelmet biztosító okiratok 210
3. A bűnelkövetők fogvatartása és a velük való
bánásmódra vonatkozó szabályok 211
4. Regionális okiratok 211
III. Emberi jogokkal foglalkozó testületek és
végrehajtási mechanizmusok 213
1. Az emberi jogokkal foglalkozó ENSZ testületek 213
2. Az emberi jogokkal foglalkozó végrehajtási
mechanizmusok 215
3. Az emberi jogokkal foglalkozó regionális
végrehajtási mechanizmusok 217
IV. Állampolgári jogok és kötelezettségek 219
1. Az állampolgári jogok csoportosítása 219
2. Az állampolgári kötelezettségek 222
3. Az alapjogvédelem 2-2
Ötödik fejezet
A kormányzati és önkormányzati rendszer 223
I. A köztársasági elnök 223
1. A köztársasági elnök hatásköre 223
2. Az államfői tisztség keletkezése, megszűnése 226
3. Az államfő felelőssége 227
II. Az Országgyűlés
1. Az Országgyűlés hatásköre 228
2. Az Országgyűlés szervezete és működése 237
3. A képviselők jogállása 239
III. A Kormány 240
1. A kormányzás fogalma 240
2. A Kormány feladatköre 241
3. Az Országgyűlés és a kormány viszonya 242
4. A Kormány összetétele és működése 244
5. A miniszterek és államtitkárok 245
6. A Kormány és a közigazgatás 247
7. A Kormány és a közigazgatási közszolgálat 249
IV. Az önkormányzatok 250
1. Az önkormányzatiság fogalma 250
2. Az önkormányzati jogok 250
3. Az önkormányzati rendszer 252
Hatodik fejezet
Igazságszolgáltatás és alkotmányvédelem
I. Az igazságszolgáltatás 253
1. Az igazságszolgáltatás szervei 253
2. Az igazságszolgáltatás szervezeti felépítése 255
II- Alkotmányvédelem 255
1. Alkotmánybíróság 255
2. Ombudsman 259-272
Molnár Margit műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Molnár Margit könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.