Általános géptan/A gépek üzemtana/Villamos gépek I.

Tartalom

Általános géptan

ELŐSZÓ
I. Bevezetés
1. A műszaki számítások menete 5
2. Áttekintés 8
3. A gépek osztályozása rendeltetésük szerint 9
4. A gépek csoportosítása a munka minősége és az erő forrása szerint... 11
5. A gépek csoportosítása szerkezetük szerint. A gépelemek 13
6. A gépek csoportosítása a mechanikai munka alapján 14
7. Kézi hajtás. Az élő motor mint erőgép 15
8. A tágabb értelemben vett gépek csoportosítása ..: 15
II. A mechanikai munka és átvitele
A) A gép egyenletes üzeme
9. A mechanikai munka. - 1. példa 17
10. A mechanikai munka átvitele haladómozgással 20
11. A súlyemelés munkája. A munkaterület. - 2. példa 21
12. A súrlódás munkája. A munka hőegyenértéke. - 3. példa 23
13. A gördülő ellenállás. A vontatás munkája. - 4. példa 24
14. Tehervontatás ferde pályán. A sikló. - 5., 6. és 7. példa 26
15. A munkateljesítmény és mértékegységei. - 8. és 9. példa 29
16. A mechanikai munka módosítása. Az áttétel 32
17. A mechanikai munka átvitele forgómozgással. A fordulatszám. - 10. példa 34
18. A forgatónyomaték munkája. - 11., 12. és 13. példa 36
19. A forgómozgás módosítása. Közlőművek. - a) A súrlódókerekek. - b) Fogaskerékhajtás. - c) Lánchajtás. - d) A szíjhajtás és a kötélhajtás. -
14., 15. és 16. példa 40
20. A mechanikai munka szétosztása. Az energiaáram ábrája. - 17. példa 47
21. A munkasebesség befolyása a gép terhelésére 49
22. A munkának a teljesítményből leszármaztatott mértékegységei. A gépcsoport üzemterve. - 18. példa 49
23. A gép veszteségei és hatásfoka. -- 19. és 20. példa 52
24. Az emelőgépek üzeme. - 21., 22. és 23. példa 56
25. A felvonó. Az ellensúly mint második hajtóerő. - 24., 25. és 26. példa 58
26. A gép veszteségei és hatásfoka változó terhelésnél. Üresjárás. - 27. példa 60
27. Az átlagos (napi, évi) hatásfok. - 28. és 29. példa 64
28. Az erőgép fajlagos fogyasztása. - 30., 31. és 32. példa 66
29. Az üzem gazdaságossága. - 33. példa 68
B) A gép változó sebességű üzeme
30. Haladómozgás változó sebességgel. A gyorsulás. A menetábra 71
31. A tömeg tehetetlensége. A tehetetlenségi erő és á gyorsítóerő egyensúlya. - 34., 35., 36. 37., 38. példa 72
32. A gyorsítóerő munkája. A lendület (mozgási energia). - 39. és 40. példa 76
33. Az erők és teljesítmények ábrája (indulástól megállásig) 78
34. A gépek és járóművek időszakos üzeme. - 41. példa 81
35. A forgó tömeg lendülete. A tehetetlenségi nyomaték és a lendítőnyomaték. - 42. példa 83
36. A munkasebesség egyenlőtlensége. A lendítőkerék. - 43. és 44. példa . 85
37. A centripetális gyorsulás és centrifugális erő. - 45., 46., 47., 48., 49., 50.
és 51. példa 90
38. A forgattyús hajtómű. A lendítőerők. - 52. példa 95
C) Változó erők munkája
39. A változó erők kétféle munkaterülete. - 53. példa 100
40. A rúgóerő munkája. - 54. és 55. példa 102
41. A mechanikai munka átvitele forgattyús hajtóművel 105
42. A kerületi erők ábrája. A lendítőkerék tárolóképessége. - 56. példa 107
43. A szabadlöketű (dugattyús) gépek üzeme 109
D) A gépcsoport üzeme
44. A gép üzemi jellemzői. A jelleggörbe. - a) A munkálógép jelleggörbéi. -
b) Az erőgép jelleggörbéi 111
45. A gépcsoport egyenletes üzeme. Az üzem stabilitása 112
46. A jelleggörbe módosítása szabályozással 113
47. A sebességszabályozó 114
III. Folyadékok munkaképessége
A) Vízgépek
48. A vízgépek csoportosítása 116
49. A folyadékok műszaki jellemzői. A vízgépek veszteségei 117
50. A folyadék mennyiségi jellemzői. A vízhozam. - 57. és 58. példa 118
51. A vízszolgáltatás és a vízfogyasztás görbéi. A tárolómedence. - 59. példa 120
52. A folyadék nyomása. A dugattyú. - 60. példa 122
53. Erőátvitel nyomott folyadékoszloppal. A dugattyúerő módosítása. 61. példa 126
54. A nyomás eloszlása a súlyos folyadékban. A nyomás mérése folyadékoszloppal. A nyomómagasság. - 62., 63., 64., 65. és 66. példa 126
55. A nyomás mérése fémmanométerrel és indikátorral. - 67. példa 131
56. Folyadékáramlás csőben és csatornában. - 68. példa 133
57. Csövek és csőzárószerkezetek. Az önműködő szelep 134
58. A dugattyús szivattyú. - 69. és 70. példa
59. A vízszállítás egyenlőtlensége 138
60. A folyadék munkaképessége. A Bernoulli-egyenlet. - 71 példa 140
61. Energiaátalakulások áramló folyadékban. A veszteségmagasság 143
62. A szabad kifolyás és az átfolyás. - 72. példa
63. Áramlási veszteségek a csővezetékben. - 73. példa 146
64. A turbina nyomócsöve. A vízmennyiség szabályozása. - 74. példa 146
65. A vízsugár erőhatása. Az impulzustétel. - 75. példa 148
66. A vízsugár erőhatásai mozgó csatornában. A turbina járókereke. 76. példa 149
67. A turbinák felosztása 152
68. A sebességi háromszögek. A Bánki-turbina. - 77. példa 154
69. A radiális átömlésű járókerék 157
70. A Francis-turbina 158
71. A turbinaszivattyú. 163
B) A levegő mint energiahordozó
72. A légáram. A szélerőgépek. - 78. és 79. példa 165
73. Fúvók és szellőzők. - 80. példa 166
74. A tökéletes gázok állapotjelzői. A sűrítési munka. - 81. példa 167
75. A dugattyús légsűrítő. - 82. példa 171
76. Légnyomásos munkaátvitel 174
IV. Hőerőgépek
A) Gázgépek
77. A gázgépek. (Belső elégésű motorok) 177
78. A négyütemű gázmotor 180
79. A gázgép munkateljesítménye. Az indikált középnyomás. - 83. példa 182
80. A gázgép üzemanyagfogyasztása 183
81. A járás egyenlőtlensége. A lendítőkerék 184
82. A Dieselmotor 185
83. A többhengeres járóműmotorok 186
84. Cseppfolyós tüzelőanyagok. A porlasztók 187
85. Szilárd tüzelőanyagok elgázosítása. A gázgenerátorok 188
B) Gőzgépek
86. A vízgőz jellemzői 189
87. A dugattyús gőzgépek szerkezete 191
88. A tolattyús vezérlőmű 193
.89. A szelepes vezérlőművek 193
90. A többhengeres gőzgépek 194
91. A gőzsűrítő vagy kondenzátor 195
C) Gőzturbinák
92. A gőzturbina működése 197
93. Az egyfokozatú Laval-turbina 197
94. A többfokozatú gőzturbinák 198
95. A Zoelly-turbina 199
96. Vegyes rendszerű gőzturbinák 199
D) Gőzkazánok
97. A gőzkazán üzeme 201
98. A tüzelőszerkezetek 204
99. A gőzkazánok szerkezete 207
100. A gőzkazán teljesítőképessége. - 84. példa 209

A gépek üzemtana

ELŐSZÓ
I. Bevezetés
1. Áttekintés 5
2. A gépek osztályozása rendeltetésük szerint 6
3. A gépek csoportosítása a munka minősége szerint 8
4. A gépek csoportosítása az erő forrása szerint 9
5. A gépek csoportosítása szerkezetük szerint. A gépelemek 10
6. A gépek csoportosítása a mechanikai munka alapjáéi 11
7. Kézi hajtás. Az élő motor mint erőgép 12
8. A tágabb értelemben vett gépek csoportosítása 13
9. A gépészmérnök munkaköre 13
II. A mechanikai munka és átvitele
A) A gép egyenletes üzeme
10. A mechanikai munka 16
1. példa.
11. A mechanikai munka átvitele haladómozgással 19
12. A súlyemelés munkája. A munkaterület 20
2. példa.
13. A súrlódás munkája. A munka hőegyenértéke 22
3. példa.
14. A gördülőellenállás. A vontatás munkája 23
4. példa.
15. Tehervontatás ferde pályán. A sikló 25
5., 6. és 7. példa.
16. A munkateljesítmény és mértékegységei 28
8. és 9. példa.
17. A mechanikai munka módosítása. Az áttétel 31
18. A mechanikai munka átvitele forgómozgással. A fordulatszám 33
10. példa.
19. A forgatónyomaték munkája 35
11., 12. és 13. példa.
20. A forgómozgás módosítása. Közlőművek 39
a) A surlódókerekek
b) Fogaskerékhajtás
c) Lánchajtás
d) A szíj hajtás és a kötélhajtás
14., 16. és. 16. példa.
21. A mechanikai munka szétosztása. Az energia-áram ábrája 47
17. példa.
22. A munkasebesség befolyása a gép terhelésére 48
22. A munkának a teljesítményből leszármaztatott mértékegységei. A gépcsoport üzemterve 49
18. példa.
24. A gép veszteségei és hatásfoka 52
19. és 20. példa.
25. Az emelőgépek üzeme 56
21., 22. és 23. példa.
26. A felvonó. Az ellensúly mint második hajtóerő 59
24., 25. és 26. példa.
27. A gép veszteségei és hatásfoka változó terhelésnél. Üres járás 62
27. és 28. példa.
28. Az átlagos (napi, évi) hatásfok 67
29. és 30. példa.
29. Az erőgép fajlagos fogyasztása 69-
31., 32. és 33. példa.
30. Az üzem gazdaságossága i 72
34. példa.
B) A gép változó sebességű üzeme
31. Haladómozgás változó sebességgel. A gyorsulás. A 'menetábra 76
32. A tömeg tehetetlensége. A tehetetlenségi erő és a gyorsítóerő egyensúlya 77
35., 36., 37., 38. és 39. példa.
33. A gyorsítóerő munkája. A lendület (mozgási-energia) 81
40. és 41. példa.
34. Az erők és teljesítmények ábrája (indulástól megállásig) 84
35. A gépek és járóművek időszakos üzeme 87
42. példa.
36. A forgó tömeg lendülete. A tehetetlenségi nyomaték és a lendítőnyomaték 90
43., 44. és 45. példa.
37. A többtömegű (haladó- és forgó) rendszer lendülete 93
46. és 47. példa.
38. A munkasebesség egyenlőtlensége. A lendítőkerék 95
48. és 49. példa.
39. A centripetális gyorsulás és a centrifugális erő 100
50., 51., 52., 53., 54., 55. és 56. példa.
40. A forgattyús hajtómű. A lendítőerők 102
57. és 58. példa.
41. Haladómozgás forgótérben. A Coriolis-gyorsulás és a Coriolis-erő 115
59. példa.
C) Változó erők munkája
42. A változó erő kétféle munkaterülete 115
60. példa.
43. A rugóerő munkája 117
61. és 62. példa.
44. A mechanikai munka átvitele forgattyús hajtóművel 121
45. A kerületi erők ábrája. A lendítőkerék tárolóképessége 123
63. és 64. példa.
46. A szabadlöketű (dugattyús) gépek üzeme 127
65. példa.
47. A súrlódás mint hajtóerő. A szita és a rázócsatorna mozgástörvényei . 130
66. és 67. példa.
D) A gépcsoport üzeme
48. A gép üzemi jellemzői. A jelleggörbe
a) A munkálógép jelleggörbéi
b) Az erőgép jelleggörbéi 135
49. A gépcsoport egyenletes üzeme. Az üzem stabilitása . 137
50. A stabilis jellegű erőgép változó terhelésű üzeme 138
68. példa.
51. A stabilis jellegű erőgép szakaszos terhelése 140
69. példa.
52. A jelleggörbe módosítása szabályozással 143
53. A sebességszabályozó 145
54. Közvetett szabályozás. A visszavezetés elve 148
III. Folyadékok munkaképessége
A) Vízgépek LaP
55. A vízgépek csoportosítása 150
56. A folyadékok műszaki jellemzői. A vízgépek veszteségei 151
57. A folyadék mennyiségi jellemzői. A vízhozam 152
70. és 71. példa.
58. A vízszolgáltatás és vízfogyasztás görbéi. A tárolómedence 154
72. példa.
59. A folyadék nyomása. A dugattyú 156
73. és 74. példa.
60. Erőátvitel nyomott folyadékoszloppal. A dugattyúerő módosítása 160
75. példa.
61. A nyomás eloszlása a súlyos folyadékban. A nyomás mérése folyadékoszloppal. A nyomómagasság 161
76., 77., 78., 79. és 80. példa.
62. A nyomás mérése fémmanométerrel és indikátorral 166
81. példa.
63. Folyadékáramlás csőben és csatornában 168
82. és 83. példa.
64. Csövek és csőzárószerkezetek. Az önműködő szelep 170
84. és 85. példa.
65. A dugattyús szivattyú 172
86. és 87. példa.
66. A vízszállítás egyenlőtlensége. A vízoszlop gyorsulása 176
88. példa.
67. A légüst 179
89. példa.
68. A folyadék munkaképessége. A Bernoulli-egyenlet 181
90. példa.
69. Energiaátalakulások áramló folyadékban. A veszteségmagasság 184
70. Energiaátalakulás szűkülő csőtoldatban. A konfúzor 185
91. példa.
71. Energiaátalakulás bővülő csőtoldatban. A diffúzor 187
92. példa.
72. A szabad kifolyás és az átfolyás 188
93., 94., 95;, 96. és 97. példa.
73. Áramlási veszteségek a csővezetékben 103
98. és 99. példa.
74. A csővezeték és a szivattyú jellemzőgörbéje 195
75. A turbina nyomócsöve. A vízmennyiség szabályozása 197
100. példa.
76. A vízsugár erőhatása. Az impulzus-tétel 199
101., 102., 103. és 104. példa.
77. A vízsugár erőhatásai mozgó csatornában. A Pelton-turbina járókereke. 203
105. és 106. példa.
78. Az örvénygépek felosztása 208
79. A sebességi háromszögek. A Bánki-turbina 210
107. és 108. példa.
80. A radiális átömlésű járókerék. Az Euler-féle alapegyenlet. - a) Az örvénygép alapegyenlete. - b) Az örvény szivattyú alapegyenlete 215
109., 110. és 111. példa.
81. A perdület. A szabad áramlás alaptörvénye 219
82. A Francis-turbina 224
112. példa.
83. A jellemző fordulatszám 229
113. és 114. példa.
84. Az örvényszivattyú. - a) Az örvényszivattyú szerkezete. - b) Az örvényszivattyú üzeme. - c) A szivattyú indítása 232
115. és 116. példa.
B) A levegő mint energiahordozó
85. A légáram. A szélerőgépek 237
117. és 118. példa.
86. A fúvók és szellőzők 239
87. A tökéletes gázok állapotjelzői. A sűrítési munka. - a) Az áramlás folytonosságának törvénye. - b) A légnemű folyadék állapotváltozásának
törvénye. - c) A sűrítés. - d) A belső energia. - e) Izotermikus
állapotváltozás. - f) Adiabatikus állapotváltozás. -g) A sűrítési munka 240
120. példa.
88. A dugattyús légsűrítő.-a) Egyfokozatú sűrítő. - b) Sűrítés több fokozatban. - c) A légszivattyú 245
121. és 122. példa.
89. Légnyomásos munkaátvitel. - a) Kézi és hordozható fúrógépek. - b) Légnyomásos szerszámok. - c) Bányavitlák. - d) Bányamozdonyok. - e)
A légnyomásos vízemelő 251
123.9 124. és 125. példa.
90. Energiaátalakulás a Laval-csőben 257
126. példa.
IV. Hőerőgépek
A) Lég- és gázgépek
91. A hőléggépek. A körfolyamat. - a) A hőléggép működése. - b) A hőerőgép
hatásfoka 261
127. példa.
92. A gázgépek. (Belső elégésű motorok.) 265
93. A négyütemű gázmotor szerkezete 267
94. A gázmotor négy üteme 268
95. A dugattyúerő munkája 270
96. A gázgép munkateljesítménye. Az indikált középnyomás 272
128. példa.
97. A gázgép üzemanyagfogyasztása és hatásfoka 274
129. és 130. példa.
98. A járás egyenlőtlensége. A lendítőkerék 277
131. példa.
99. A mennyiségi fok. A motor főméretei 279
132. példa.
100. A Diesel-motor 280
101. A többhengeres járóműmotorok 281
102. A gázgépek tüzelőanyagai. - a) Gázalakú tüzelőanyagok. - b) Cseppfolyós tüzelőanyagok. A porlasztók. - c) Szilárd tüzelőanyagok elgázosítása. A gázgenerátor 283
133., 134. és 135. példa.
B) Gőzgépek
103. A vízgőz" jellemzői. - a) A folyadékhő. -b) A telített vízgőz. - c) A túlhevített gőz. - d) A nedves gőz. - ej A gőz fajtérfogata. - f) A gőz állapotváltozása. A nyomás-térfogatgörbe. - a) A gőz belső energiája. -h) A teljes hő 289
136., 137., 138., 139. és 140. példa.
104. A hőterület és az entrópia. - a) Zárt körfolyamatok hőterülete. A Carnot-féle körfolyamat. - b) A tökéletes gázok entrópiája. - c) A vízgőz entrópiája. - d) A T-S-diagramm. - e) Az J-S-diagramm 295
141., 142., 143. és 144. példa.
105. A dugattyús gőzgépek szerkezete 307
106. A tolattyús vezérlőmű.- a) Az egyszerű tolattyú.- b) A tolattyú kördiagrammjai. - c) A kettős tolattyú. - d) A töltés változtatása kettős tolattyúval 310
107. A szelepes vezérlőművek 317
Lap
108. A többhengerű gőzgépek. - a) A nyomáshatárok kiterjesztése. - b)
A többhengeres gép munkaterülete.- c) A Rankine-diagramm 320
145. példa.
109. A gőzgép gőzfogyasztása 324
146. példa.
110. A gőz-sűrítő vagy kondenzátor.- a) A gőz-sűrítő üzeme. - b) A gőzsűrítők
szerkezete 325
147. példa.
C) Gőzturbinák
111. A gőzturbinák működése. -a) A hőesés. - b) A gőzturbinák felosztása. -
c) Energiaátalakulás a vezetőcsatornában. - d) A vezetőcsatornák kialakítása 329
148. példa.
112. A gőzturbina futókereke .- a) A futókerék munkája. - b) Az akciós kerék
lapátozása és hatásfoka. - c) A többlépcsős (akciós) nyomásfokozat. -
d) A reakciós nyomásfokozat sebességi háromszögei. - e) A reakciós
kerék munkája 333
113. Az egyfokozatú Laval-turbina 341
149. példa.
114. A többfokozatú gőzturbinák. - a) A hóesés felosztása. - b) A veszteségek.- ej A valóságos (hatásos) hóesés.- d) A gőz végállapota.- ej
A mértékadó gőztérfogat. - f) Az állapotgörbe valószínű alakja. A kilépési
veszteség értékesítése. - g) A valóságos hőesés az akciós és a reakciós
fokozatban. - h) A sokfokozatú gőzturbina főméretéi 343
115. A Zoelly-turbina 351
159. példa.
116. Vegyes rendszerű gőzturbinák. - a) Gőz-sűrítős turbinák. - b) Ellennyomású és gőz-elvételes turbinák 353
151. példa.
D) Gőzkazánok
117. A gőzkazán üzeme 356
118. A tüzelőszerkezetek. - a) Szilárd tüzelőanyagok. - b) Cseppfolyós-, gáz és poralakú tüzelőanyagok 359
152. és 153. példa.
119. A gőzkazánok szerkezete.-a) Hengeres kazánok. -b) Füstcsöves kazánok.
- c) Vízcsöves kazánok 363
120. A gőzkazán teljesítőképessége. - a) A kazánrendszerek jellemzői. -
b) A fűtőfelület. - c) A túlhevítő 365
154. és 155. példa.
121. A gőzmozdony 368
122. A hőenergia átvitele. A gőztároló. - a) A hőenergiát fogyasztó üzemek
csoportosítása. - b) A hőenergiát fogyasztó üzemek egyesítése. -
c) A Ruths-féle gőztároló. - d) Ruths-féle gőztárolóval egyesített üzem 370
156. példa.
E) Hűtőgépek
123. A hűtőteljesítmény 374
157. példa.
124. A sűrítős hűtőgépek. - a) A hűtő-léggépek. - b) A hidegőzgépek 375
158. példa.
125. A hőszivattyú 378
159. példa.
V. Villamos gépek
A) Egyenáram
126. Az egyenáramú munkaátvitel. Mértékegységek. -a) Mértékegységek.-
b) Ohm törvénye. - c) Kirchhoff törvénye. - d) Villamos munkateljesítmény. Joule törvénye. - e) Állandó feszültségű elosztóhálózat 380
160., 161., 162. és 163. példa.
127. A mágnes. - a) A mágneses tér. - b) A mágneses indukció. - c) Mágnesek 386
164. példa.
128. Az egyenáramú motor jellemzői. - a) A forgatónyomaték. - b) Ellen-elektromotoros erő. Elektromágneses indukció 390
129. A mellékáramkörű motor 393
130. A mellékáramkörű motor kormányzása. - a) Indítás. - b) Az indítóellenállás. - c) Az-indítás ideje. - d) Indítási veszteségek. - e) Sebességszabályozás. - §§ Irány váltás. - g) Fékezés mellékáramkörű motorral 395
165. és 166. példa.
131. A főáramkörű motor. - a) Jelleggörbe. - b) Indítás és sebességszabályozás. - c) Irányváltás. - d) Fékezés főáramkörű motorral 402
132. Vegyeskapcsolású motorok 405
133. Kapcsolási folyamatok. - a) Az önindukció. - b) Az áramkör kapacitása 406
167. példa. .
B) Váltakozó áram
134. A váltakozóáramú munkaátvitel. - a) Az egyfázisú váltakozó áram. -
b) Az áram hatásos (effektív) értéke.- c) A váltakozó áram teljesítménye.
- d) Induktív terhelés. A fázis-szög. - e) A kapacitásos terhelés. -
f) A teljesítménytényező. - g) A teljesítmény mérése 410
168. és 169. példa.
135. Transzformátorok. -a) Elektromotoros erő. - b) Közelítő vektor-ábra.-
c) A vasveszteség.- d) A szóródás.- e) A transzformátor pontos vektorábrája 420
170. példa.
136. A többfázisú munkaátvitel.- a) Háromfázisú áram. - b) A háromfázisú
áram tova vezetése. - c) Csillagkapcsolás. - d) Háromszögkapcsolás. - e) A háromfázisú áram teljesítménye. - f) A háromfázisú teljesítmény mérése két wattmérővel 427
171. példa.
137. A forgómező. A háromfázisú indukciós motor. - a) A forgómező keletkezése.
- b) Az indukciós motor működési elve. (Közelítő vizsgálat.) - c) A csúszógyűrűs indukciós motor. Indítás és fordulatszabályozás. - d) Fékezés a
csúszógyűrűs indukciós motorral. - e) A rövidrezárt motor 433
172. példa.
138 Az indukciós motor kördiagrammja.- a) A szóródási tényező.- b) A transzformátor kördiagrammja. - c) Az indukciósmotor kördiagrammja. - d)
Az indukciós motor forgatónyomatéka a kördiagrammban. - e) A megcsúszás (szlip) szerkesztése a kördiagrammban 441
139. Az egyfázisú váltakozó áramú motorok. -a) Az egyfázisú indukciós motor.
- b) Az egyfázisú kommutátoros motorok - 450
Szakirodalom 455

Villamos gépek

I. ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK 1
1. Az indukciótörvény és a transzformátor feszültségegyenlet 1
2. A helyettesítő kapcsolási vázlat 4
3. Vektorábrák 7
a) Üresjárás, b) terhelés, c) rövidzárás 7
II. A GERJESZTŐ ÁRAM 10
1. A gerjesztő áram meddő komponense 10
2. A gerjesztő áram hatásos komponense 16
III. A RÖVIDZÁRÁSI FESZÜLTSÉG 19
1. A rövidzárási feszültség meddő komponense 19
a) Szimmetrikus szerkezetek 20
b) Aszimmetrikus szerkezetek 24
c) Háromtekercsrendszerű transzformátorok 26
2. A rövidzárási feszültség hatásos komponense 29
IV. FESZÜLTSÉG ÉS ÁRAMVÁLTOZÁS 34
V. HATÁSFOK 37
VI. HÁROMFÁZISÚ TRANSZFORMÁTOROK 41
1. Vastest típusok 41
2. A háromfázisú transzformátor mágnesező árama 43
a) A primér oldalon csillagkapcsolás nulla vezetékkel, a szekunder oldalon csillagkapcsolás 43
b) Mint a) alatt, de primér nulla vezeték nélkül 44
c) Mint b) alatt, d o a s z e k u n d ér oldalon háromszögkapcsolás 45
d) A primér oldalon háromszögkapcsolás 46
3. Három- és egyfázisú transzformátorok szabványos kapcsolásai és kapcsolási
csoportjai 46
VII. EGYENLŐTLEN TERHELÉS 49
1. A"kétoszlopos egyfázisú transzformátor mindkét oldalon és oszlopon sorba kötött tekercseléssel 49
2. A primér oldalon két oszlop tekercselése párhuzamos kapcsolásban 51
3. Kevert kapcsolás a szekundér oldalon 51
4. Csillag/csillag kapcsolású háromfázisú transzformátor 51
5. Háromszögcsillag kapcsolás 53
6. Csillag/zegzug kapcsolás 34
VIII. PÁRHUZAMOS ÜZEM 54
IX. KÜLÖNLEGES KAPCSOLÁSÚ ÉS.RENDELTETÉSŰ TRANSZFORMÁ
TOROK 59
1. A V- és a T-kapcsolás 59
2 A takarékkapcsolás 60
3. Fázisszámváltoztató transzformátorok 63
a) 3/6 és 3/12 fázisú kapcsolások 63
b) 3/2 fázisú kapcsolások 65
4. Feszültségszabályozó transzformátorok 69
a) Feszültségmentes állapotban kezelhető megcsapolások 69
b) Terhelés alatti szabályozás 70
c) Póttranszformátorok 73
d) A szabályozó tekercselés elhelyezése 74
e) A Ganz-Ratkovszky szabályozó 75
f) Folyamatos szabályozás 75
5. Nagyfeszültségű próbatranszformátorok 76
6. Indukciós kemencék 78
7. Ívhegesztő transzformátorok 79
X. MÉRŐ TRANSZFORMÁTOROK 81
1. Áramváltók 81
a) Vektorábra, mérési hibák 81
b) A hibák csökkentése 88
c) Túl áram ok 89
d) Túlfeszültségek 91
e) Szerkezeti megoldások 91
2. Feszültségváltók 94
a) Vektorábra. mérési hibák 94
b) Feszültségváltók alkalmazása háromfázisú hálózatokban 99
c) Szerkezeti megoldások 101
XI. A TRANSZFORMÁTOR SZERKEZETE 102
1. A vastest 102
a) Mag- és köpeny típus 103
b) Az oszlop- és a járomkeresztmetszet 103
c) A lemezek rétegezése 105
d) Szorító szerkezetek 107
2. A tekercselés 108
a) Tárcsatekercsek 109
b) H e n g e r t e k e r c s e k 110
3. A szigetelés 111
a) Szigetelő anyagok 111
b) Vezetők, rétegek és tekercsek egymás közötti szigetelése 113
c) A primér és a szekundér oldal szigetelése egymás között és a föld felé 114
d) Tartó és átvezető szigetelők 118
4. Az olajedény és tartozékai 120
5. A hűtés módjai 125
XII. TRANSZFORMÁTOROK MELEGEDÉSE 126
1. A transzformátor élettartartama 126
2. A homogén test melegedése és hűlése 127
3. A melegátadás módjai 129
a) Sugárzás 130
b) Természetes elvitel 131
c) Olajtranszformátorok hőmérséklet eloszlása függőleges irányban 134
d) Mesterséges levegőhűtés 134
e) Mesterséges olajhűtés 134
f) Mesterséges vízhűtés 135
4. A belső melegvezetés 136
a) A hőmérséklet eloszlása nem aktív (szigetelő) anyagokban 136
b) A hőmérséklet eloszlása aktív anyagokban 137
5. A transzformátor időállandói 142
XITT. TRANSZFORMÁTOROK KÍSÉRLETVIZSGÁLATA 144
1. A tekercselés szigetelési próbája 144
2. Menetzárlati próba 145
3. Szökőhullám próba 145
4. Ellenállásmérés ... 146
5. A feszültségáttétel ellenőrzése 146.
6. A kapcsolás és a kapcsolási csoport ellenőrzése 147
7. Üresjárási mérések 149
8. Rövidzárási mérések 150
9. Melegedést mérésék 151
XIV. ÁTMENETI ÁRAM JELENSÉGEK 163
1. A bekapcsolási áramlökés 163
2. A rövidzárlati áramlökés 155
3. A tekercselésre ható áramerők 167
a) Szimmetrikus henger tekercselés 167
b) Szimmetrikus tárcsatekercselés 159
c) Aszimmetrikus tekercsrendszerek 159
XV. ÁTMENETI FESZÜLTSÉG JELENSÉGEK 160
1. A kezdeti feszültségeloszlás a tekercselésben 161
2. A kezdeti feszültségeloszlást követő átmeneti jelenségek 163
3. Védőintézkedések. A rezgésmentes transzformátor 167
XVI. TRANSZFORMÁTOROK MÉRETEZÉSE 169
1. A legolcsóbb és a leggazdaságosabb transzformátor 169
2. Növekedési törvények 172
3. Tájékoztató adatok az igénybevételről 173
4. Méretezési számpélda 174
1. Változat 174
a) Előírt adatok 174
b) Vasmag 174
c) Szekunder tekercselés 176
d) Primér tekercselés 177
e) Feszültségváltozás 179
f) Hatásfok 179
g) Az olajedény méretezése 179
h) Olajszükséglet 179
i) A táguló edény köbtartalma 180
j) A hőmérséklet ellenőrzése 180
2. Változat. 180
Az egyenletek írásmódja 182
A képletekben használt betűjelölések 184
Irodalomjegyzék 187
Rövidítések 188
Számpéldák jegyzéke és tárgya 189
Név- és tárgymutató 190

Témakörök