Előszó
Bevezetés
Az emberi élet szükségleteinek kielégítésére szolgáló javakat (élelem, ruha stb.) vagy a természetnyujtotta változatlan alakban fogyasztjuk (gyümölcs, víz, fa stb.), vagy azok csak bizonyos feldolgozás (főzés, konzerválás, megmunkálás... stb) után válnak élvezhetőkké, illetőleg használhatókká. A javak azonban akár nyers, akár feldolgozott állapotukban mindenkor csak munka és gépek felhasználása útján szerezhetők meg. Pl. a gyümölcsöt emberi munkával kell leszüretelni, csomagolni és szállítógépekkel kell a piacra szállítani.
Az emberi életszükségletek kielégítésénél tehát a természetnyujtotta anyagokat és energiákat emberi és mechanikai munka árán gépek alkalmazásával termeljük, tároljuk, szétosztjuk és végül felhasználjuk. E feladatok tervszerű és céltudatos elvégzésére a technikai, a műszaki tudományok tanítanak meg bennünket. Viszont minden műszaki tudomány alapja a gépismeret.
A gépekre vonatkozó ismereteket az általános géptan tárgyalja. Ez ismertet meg bennünket elsősorban a gép elemi, szerkezeti részeivel, röviden a gépelemekkel, illetőleg az egyszerű gépekkel, majd a gép üzemi viszonyaival és fajtáival.
A mechanikai munkavégzés eszköze a gép. Minden üzemben tartott gépünknek jónak és gazdaságosan működőnek kell lennie, mert csak így esz üzemünk versenyképes. Jó egy gép akkor, ha üzemileg megbízható, egyszerű szerkezetű, és feladatát hibátlanul és gazdaságosan végzi el. A jó gép szerkezeti anyagának (pl. sav- és lúgálló bevonat, rozsdamentes acél ...stb) tulajdonságai épúgy, mint szilárdsági viszonyai döntő befolyással vannak élettartamára.
Gazdaságosan akkor dolgozik pl. egy munkagép, ha kevés költséggel sokat termel, és a beszerzési költsége nem túlmagas. Azt is mondhatjuk, hogy akkor olcsó egy gép, ha kevés üzemi költséggel sokat termel. Az üzemi költség alatt a gép hajtó energiájának, kiszolgálásának (egy vagy több munkás) és üzembentartásának (kenés, szíjpótlás, tisztítás stb.) költségeit értjük.
A gépismeret teljes megszerzéséhez és megértéséhez mindenekelőtt a szükséges alapfogalmakat, szakkifejezéseket (terminus technikus), anyagismeret és géprajzi szabályokat kell megismernünk. Egyszóval olyan műszaki nyelvet és gondolkodást kell elsajátítanunk, amely lehetővé teszi számunkra még a legbonyolultabb gépek működésének és üzemi viszonyainak is a megértését. A gépismertetés többnyire géprajzok segítségével történik, ezért elsősorban a géprajzi szabályokat kell megtanulnunk, valamint azt, hogy miképen kell egyszerűbb géprajzokat elkészítenünk.
Vissza