Előszó | 15 |
Az általános gazdasági földrajz alapjai | |
A gazdasági földrajz fogalma, kialakulása és fejlődése | 17 |
A gazdasági földrajz tárgyköre, felosztása és kapcsolata más tudományokkal | 17 |
A gazdasági földrajz kialakulása és fejlődése | 18 |
A társadalom és a földrajzi környezet kapcsolata | 21 |
A földrajzi környezet fogalma és értékelése | 21 |
A tömegvonzásból és a Föld bolygó jellegéből származó jelentősebb gazdaságföldrajzi következmények | 23 |
A földkéreg szerkezetének és a belső erőknek gazdaságiföldrajzi következményei | 24 |
A felszíni tagoltság és a domborzat hatása a gazdasági életre | 26 |
Az éghajlat és gazdasági következményei | 28 |
A víz gazdaságföldrajzi jelentősége | 29 |
A talaj és a természetes növénytakaró gazdaságföldrajzi szerepe | 35 |
A földrajzi környezet gazdasági értékelése, a tájpotenciál | 36 |
A társadalom tevékenységének hatása földrajzi környezetére | 37 |
A földrajzi munkamegosztás | 41 |
A társadalmi és a földrajzi munkamegosztás fogalma és összefüggései | 41 |
A földrajzi munkamegosztás kialakulása és fejlődése a kapitalizmus kialakulása előtti társadalmakban | 44 |
A földrajzi munkamegosztás a gyarmatosítás és a kapitalizmus fejlődése kezdeti szakaszában | 46 |
A földrajzi munkamegosztás alakulása a klasszikus kapitalizmus időszakában | 47 |
A földrajzi munkamegosztás alakulása az imperializmusban az első világháborúig | 48 |
A földrajzi munkamegosztás a világ újrafelosztása idején | 49 |
A világ gazdasági és politikai fejlődése, a földrajzi munkamegosztás helyzete és tendenciái a második világháború után | 50 |
A gazdasági körzetek | 62 |
A gazdasági körzetek kialakulása | 62 |
A gazdasági körzetek típusai | 64 |
A Föld országainak politikai tagolódása | 67 |
A Föld népessége (Bevezetés a népességföldrajzba) | |
A népességföldrajz tárgya, feladata | 70 |
A Föld népességének alakulása: népességrobbanás | 71 |
A népességrobbanás főbb okai | 73 |
A népességnövekedés területi különbségei | 74 |
A népességrobbanás következményei | 76 |
Kísérletek a népességrobbanás okozta problémák megoldására | 81 |
A népesség belső mozgásai, szerkezeti változásai | 85 |
A kormegoszlás és változásai | 85 |
Foglalkozási és osztálytagozódás | 87 |
A kulturális színvonal alakulása | 89 |
A nemek arányai | 90 |
A népesség térbeli rendje és mozgásai | 91 |
A népsűrűség jellemzői | 91 |
A népesség mozgásai | 94 |
A Föld népességének fajták, nyelvek, vallások szerinti megoszlása | 99 |
Az emberfajták és területi megoszlásuk | 99 |
A nyelvi megoszlás és szerepe | 101 |
A népesség vallása és jelentősége | 102 |
Településföldrajz | |
A települések fogalma és fajti | 105 |
A települések kialakulására és fejlődésére ható földrajzi és társadalmi tényezők | 106 |
A természeti földrajzi tényezők | 106 |
A helyzeti energiák és társadalmi tényezők | 109 |
Településtípusok | 111 |
Falvak | 111 |
Szórványtelepülések | 115 |
Városok | 117 |
A mezőgazdaság földrajza | |
A mezőgazdasági földrajz általános kérdései | 127 |
A mezőgazdasági földrajz tárgya, feladata és felosztása | 127 |
A mezőgazdasági földrajz kialakulása és főbb irányzatai | 128 |
A mezőgazdasági termelés kapcsolata a természeti földrajzi és a társadalmi-gazdasági tényezőkkel | 130 |
A mezőgazdaság földrajzi típusai | 144 |
A mezőgazdasági termelés fő ágazatai és termékei | 150 |
A növénytermesztés földrajza | 150 |
Az állattenyésztés földrajza | 184 |
A vadászat és a halászat | 201 |
Az erdőgazdálkodás | 207 |
A Föld nagy mezőgazdasági zónáinak összefoglaló áttekintése | 213 |
Az egyenlítői éghajlati területek mezőgazdasági zónája | 213 |
A szavanna- és a trópusi monszunterületek mezőgazdasági zónája | 214 |
A trópusi szemiaridus területek mezőgazdasági zónája | 214 |
A zonális sivatagok mezőgazdasági zónája | 215 |
A mediterrán és száraz szubtrópusi területek mezőgazdasági zónája | 216 |
A nedves szubtrópusi területek mezőgazdasági zónája | 216 |
A mérsékelt övi óceáni területek mezőgazdasági zónája | 217 |
A mérsékelt övi hosszú nyarú kontinentális éghajlati területek mezőgazdasági zónája | 217 |
A mérsékelt övi száraz kontinentális területek mezőgazdasági zónája | 218 |
A szubpoláris területek mezőgazdasági zónája | 219 |
A hegyvidéki területek mezőgazdasága | 219 |
Az ipar földrajza | |
Az iparföldrajz általános kérdései | 221 |
Az iparföldrajz fogalma és tárgyköre | 221 |
Az iparföldrajz főbb irányzatai | 222 |
Az ipar tagolódása | 223 |
Az ipar üzemi és területi koncentrációja | 224 |
Az ipar földrajzi elhelyezkedését befolyásoló természeti és társadalmi-gazdasági tényezők | 225 |
Az ipari körzet fogalma, jellemzői | 232 |
A világ ipari termelésének és a termelés földrajzi elhelyezkedésének alakulása | 235 |
Energiahordozók | 240 |
A Föld energiagazdasága | 240 |
Energiahordozók bányászata | 244 |
Villamosenergia-termelés | 264 |
Alapanyagipar | 274 |
Az ércek és fémek bányászata és kohászata | 275 |
Vegyipar | 306 |
Építőanyag-ipar | 314 |
Feldolgozóipar | 316 |
Gépipar | 316 |
Fa- és papíripar | 329 |
Textil és ruházati ipar | 333 |
Élelmiszerek és élvezeti cikkek ipara | 342 |
A közlekedés, az idegenforgalom és a külkereskedelem földrajza | |
A közlekedés, az idegenforgalom és a külkereskedelem földrajza | 354 |
A közlekedés és szállítás kibontakozása, ágazatai | 355 |
A szállítások osztályozása, forrásai | 356 |
A közlekedés szerkezete | 358 |
A közlekedési hálózat | 359 |
A közlekedési hálózat fogalma, földrajzi típusai | 359 |
A természeti földrajzi környezet és a közlekedési hálózat kapcsolata | 360 |
A közlekedésföldrajzi helyzet | 361 |
A közlekedés ágazatai | 362 |
A belvízi hajózás | 362 |
A tengeri hajózás | 365 |
A vasúti közlekedés | 371 |
A közúti közlekedés | 378 |
Légi közlekedés | 383 |
Csővezetékes szállítás | 386 |
Az idegenforgalom földrajza | 387 |
Az idegenforgalom természeti földrajzi tényezői | 388 |
Az idegenforgalom gazdasági, kulturális kapcsolatai | 389 |
Az idegenforgalom társadalmi vonatkozásai, főbb formái | 392 |
Az idegenforgalom fejlődésének története | 393 |
Idegenforgalmi körzetek | 394 |
A regionális idegenforgalmi földrajz | 395 |
A nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem | 397 |
A külkereskedelem, gazdasági csoportosulások | 397 |
A nemzetközi kereskedelem főbb árucikkei | 401 |
Irodalom | 407 |
Név- és tárgymutató | 413 |