Általános és Szervetlen Kémiai Alapismeretek I.

Előszó

A kémia anyagtudomány. Alapkérdései a következők: A bennünket körülvevő világban sokféle anyaggal találkozunk. Miben különböznek ezek egymástól? Miért alakulnak át egymásba az anyagok? Hogyan alakíthatók át egymásba az anyagok? Vannak-e változatlan (elemi) alkotórészek az anyagokban, ha igen mik ezek? Vannak-e tovább nem osztható elemi részecskék, vagy az anyag valamilyen végtelenül osztható, a teret folyamatosan betöltő dolog? Mit jelent az, hogy egy anyag összetett? Hogyan épülnek fel az összetett anyagok az egyszerűekből? Mi a mennyiségi összetétele és a szerkezeti felépítése a különböző anyagfajtáknak? Hogyan függ össze a szerkezet és az anyag viselkedése?

A kémia az anyagok sokféleségét a kémiai elemek és vegyületek megkülönböztetésével értelmezi. A kémiai elemek a különböző atomfajtákból álló anyaghalmazok. A vegyületekben a különböző atomfajták állandó arányban vannak jelen, s kémiai kötésekkel rögzített szerkezettel rendelkeznek. Az elemek és vegyületek kötéseinek átalakulásai a kémiai reakciók. A kémiai reakciók során az atommag és az elektronburok belső része (atomtörzs) gyakorlatilag változatlanul marad, azaz azt mondhatjuk, hogy az atomtörzs a kémiai minőséget hordozó legkisebb egység. Azokkal az anyagi átalakulásokkal, amelyek már az atomtörzset, illetve az atommagot, vagy az ezeket alkotó részecskéket (proton, neutron, elektron, mezonok) is megváltoztatják a fizika, illetve fizika-kémia (pl. kvantumkémia) foglalkozik. Ezek a változások lényegesen nagyobb energiaátalakulásokkal járnak, mint a kémiai reakciók. A kémiai reakciókkal járó energiaváltozások működtetik viszont az élő szervezeteket is. Az élő anyag viselkedése ezért első közelítésben kémiai alapon értelmezhető. A kémiának ez a területe a biokémia. A kémia mint anyagtudomány tehát az atomi és molekuláris szinten szerveződött anyagfajtákkal foglalkozik. Klasszikusan kialakult rendszere a következő:
-általános (fizikai) kémia, amely a kémiai anyagfajták felépítésével (szerkezetével), s a kémiai reakciók általános leírásával és értelmezésével foglalkozik.
-szervetlen kémia, amely a természetben (Földön) előforduló kémiai elemek és vegyületeik tulajdonságaival és lehetséges reakcióinak leírásával foglalkozik,
-szerves kémia, amely a szénvegyületek leírásával és lehetséges reakcióival foglalkozik,
-biokémia, amely az élő anyagok kémiai felépítésével, az életjelenségek kémiai átalakulásokra való visszavezetésével foglalkozik,
-alkalmazott kémia, amely az elméleti kémiai ismereteket különböző gyakorlati célokra alkalmazza. Ilyenek például: kémiai technológia, agrokémia, környezetkémia, stb.
-analitikai kémia, amely a minták összetevőinek minőségi és mennyiségi meghatározásával foglalkozik. Vissza