kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
Oldalszám: | 806 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Kihajtható melléklettel. Tankönyvi szám: 4249 |
Általános kémia | |
Bevezetés | |
A természettudományok célja, módszere és kialakulása | 1 |
A kémia múltja és jelene hazánkban | 7 |
Anyag és energia | |
A tömeg megmaradásának törvénye | 11 |
Az energia megmaradásának tétele | 12 |
Halmazállapotok | |
A halmazállapotok és az anyagi rendszerek felosztása | |
A három halmazállapot jellemzése | 14 |
Az anyagi rendszerek felosztása és állapotuk meghatározása | 14 |
Gázok | |
A gáztörvények | 18 |
Az abszolút hőmérséklet | 21 |
A gázok kinetikai elmélete | 23 |
Eltérések a gáztörvényektől | 25 |
Folyadékok és szilárd testek | |
A szilárd halmazállapot jellemzése | 26 |
A folyékony halmazállapot jellemzése | 27 |
Halmazállapotváltozások | |
A párolgás | 28 |
Kristályos testek olvadása és szublimálása | 30 |
Oldatok | |
A híg oldatok viselkedése | 33 |
Az oldatokról általában. Elegyek | 37 |
Sztöchiometria | |
A kémiai összetétel törvényei | |
A súlyviszonytörvények | 43 |
A vegyülő gázok térfogati törvénye | 45 |
Atomok és molekulák | 46 |
Avogadro tétele és a molekulasúly | 48 |
A mólsúly meghatározása | |
A gázok és gőzök mólsúlya | 51 |
Oldott anyagok mólsúlyának meghatározása | 55 |
Homogén folyadékok mólsúlya | 59 |
Az atomsúly és meghatározása | |
Az atomsúly fogalma és meghatározása | 60 |
Az atomsúly ellenőrzése | 63 |
A kémiai képlet és a szerkezettan elemei | |
Az elemek és vegyületek jelölése | 64 |
A molekula szerkezeti elemei | 69 |
A szerkezeti képlet | 72 |
Az egyenértéksúly | 74 |
Kémiai rendszertan | |
Az elemek rendszere | 77 |
A vegyületek rendszertana | 82 |
A vegyületek elnevezésének alapelvei | 87 |
A reakciók osztályozása | 89 |
Termokémia | |
A hőmennyiség és mérése | 92 |
Az átalakulási hő | 95 |
A termokémia főtétele | 100 |
Az égés | 104 |
Termodinamikai alapfogalmak | 108 |
Eletkrokémia | |
Elektrolitek | |
Alapfogalmak | 111 |
Az elektrolitos disszociáció | 113 |
Az elektrolízis | 116 |
Az elektromos vezetőképesség és mérése | 125 |
A disszociációfok meghatározása | 132 |
Kémiai folyamatok értelmezése a disszociációelmélet alapján | 135 |
Kémiai energia átalakulása elektromos energiává | |
A galvánelem | 139 |
A koncentrációs elem. A PH és mérése | 147 |
az elektrolitikus polarizáció | 150 |
Az elektromos munka és reakcióhő | 155 |
Oxidáció és redukció | 156 |
Fotokémia | |
Fotokémiai folyamatok | 160 |
A kémiai folyamatok sebessége | |
A reakciókinetika törvényszerűségei | 164 |
A katalízis | 171 |
Kémiai egyensúlyok | |
A kémiai egyensúly törvénye | 174 |
Homogén egyensúlyok | 181 |
Heterogén egyensúlyok | 195 |
Az atomok szerkezete | |
Az atomszerkezet-kutatás kísérleti alapjai | |
A radioaktivitás jelenségei | 199 |
Természetes atombomlási folyamatok | 204 |
Az elektron | 211 |
A színképek | 212 |
Az atommodell | |
A Rutherford-féle atommodell | 216 |
A Bohr-féle atommodell | 218 |
Az elemek elektronszerkezete | |
Az elemek elektronszerkezete és a periódusos rendszer | 223 |
Az atommag | |
Az atommag tulajdonságai: az izotópia | 229 |
Magreakciók | 233 |
Az atommag szerkezete | 237 |
A molekulák és a kristályok szerkezete | |
A kémiai kötés | 238 |
Komplex vegyületek | 243 |
A kristályos szerkezet | 249 |
Kolloidika | |
A kolloid állapot jellemzése | 255 |
Difform rendszerek | 258 |
Diszperz rendszerek | 263 |
A kolloid oldalok előállítása és tulajdonságai | 266 |
A gélek | 273 |
Szervetlen kémia | |
Bevezetés | |
A szervetlen kémia tárgya | 279 |
Az elemek gyakorisága a földkéregben | 280 |
A szervetlen kémia tárgyalásának rendje | 283 |
A nemfémes elemek és vegyületeik | |
A nem-fémek általános jellemzése | 285 |
A hidrogén (H) | |
Az elemi hidrogén (H2) | 285 |
A hidrogén módosulatai: Az orto- és parahidrogén. A hidrogén izotopja: a deutérium (D) | 292 |
A periódusos rendszer VIII/1- csoportja | |
A nemesgázok | 294 |
A halogének és vegyületeik (A periódusos rendszer VII/1. csoportja) | |
A halogén elemek | |
A halogén elemekről általában | 297 |
A fuor (F) | 299 |
A klór (CL) | 302 |
A bróm (Br) | 306 |
A jód (J) | 309 |
Az asztácium (At, asztatin) | 313 |
A halogének hidrogénvegyületei | |
A halogénhidrogénekről általában | 314 |
A hidrogénfluorid (HF)n | 315 |
A hidrogénklorid (Sósav, HCl) | 317 |
A hidrogénbromid (HBr) | 324 |
A hidrogénjodid (HJ) | 325 |
A halogének egymással alkotott vegyületei | |
A halogének egymásközti veegyületeiről általában | 326 |
Halogének vegyületei egymással | 327 |
Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer VI/1. csoportja) | |
A nitrogéncsoport elemei | |
A nitrogén (N) | 403 |
A levegő | 407 |
A foszfor (P) | 412 |
Az arzén (As) | 416 |
Az antimon (Sb, stibium) | 418 |
A bizmut (BI) | 420 |
A nitrogéncsoport elemeinek hidrogénvegyületei | |
A nigrogéncsoport elemeinek hidridjeiről általában | 421 |
Az ammónia (NH3) | 421 |
A nitrogén egyéb hidrogénvegyületei | 428 |
A foszforhidrogének | 430 |
Az arzén, antimon és a bizmut hibridjei | 431 |
A nitrogéncsoport elemeinek halogénvegyületei | |
A nitrogén halogénvegyületei | 433 |
A foszfor halogénvegyületei | 434 |
Az arzén halogénvegyületei | 436 |
Az antimon halogénvegyületei | 437 |
A bizmut halogénvegyületei | 438 |
A nitrogén oxidjai és a salátromsavak | |
A nitrogénoxidokról és a salátromsavakról általában | 439 |
A dinitrogénoxid (N2O) és a hiposalátromossav (H2N2O2) | 439 |
A nitrogénmonoxid (NO) | 442 |
A nitrogéntrioxid (N2O3) és a salátromossav (HNO2) | 443 |
A nitrogéndioxid (NO2) és a nitrogéntetroxid (N2O4) | 444 |
A nitrogénpentoxid (N2O5) | 445 |
A salétromsav (HNO3) | 446 |
A foszfor oxidjai és a foszforsavak | |
A foszforoxidokról és a foszforsavakról általában | 449 |
A foszfortrioxid (P2O3) és a foszforossav (H2PO3) | 450 |
A foszfortetroxid (P2O4) | 453 |
A foszforpentoxid (P2O5) és a foszforsavak | 453 |
A hipofoszforossav (H3PO2) és a hipofoszforsav (H4P2O6) | 457 |
Az arzén oxidjai és az arzénsavak | |
Az arzénoxidokról és arzénsavakról általában | 458 |
Az arzéntrioxid (AS2O3) és az arzénessav (H3ASO3) | 459 |
Az arzénpentoxid (AS2O5) és az arzénsav (H3ASO4) | 461 |
Az antimon és bizmut oxidjai és hidroxidjai | |
Az antimonoxidok és antimonsavak | 462 |
A bizmut oxidjai és egyéb vegyületei | 464 |
A nitrogéncsoport elemeinek szulfidjai | |
A nitrogén és a foszfor szulfidjai | 466 |
Az arzén kénvegyületei | 467 |
Az antimon kénvegyületei | 468 |
A bizmut kénvegyületei | 469 |
A széncsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer IV/1. csoportjának nemfémes elemei) | |
A széncsoport elemei | |
A szénről és a sziliciumról általában | 470 |
A szén (C, carbonium) | 470 |
A szilicum (Si) | 479 |
A szén hidrogénvegyületei | |
A szén néhány hidrogénvegyületéről | 480 |
A metán (CH4) | 482 |
Telítetlen szénhidrogének | 483 |
A szén ipari hasznosítása | 484 |
Az ásványolaj | 487 |
A szilicium hidrogénvegyületei | |
A sziliciumhidrogének | 489 |
A szén és a szilicium halogénvegyületei | |
A szén néhány halogénvegyülete | 491 |
A sziliciumhalogenidek | 492 |
A szén oxidjai és a szénsavak | |
A szénmonoxid (CO) | 494 |
A széndioxid (CO2) és a szénsav (H2CO2) | 500 |
Ritkább szén-oxigén vegyületek | 504 |
A szénsav néhány származéka | 505 |
A szilicium oxidjai és a kovasavak | |
A sziliciumdioxid (SiO2) | 507 |
A kovasavak | 509 |
A szilikonok | 511 |
A széncsoport elemeinek kénvegyületei | |
A szén kénvegyületei | 513 |
A szilicium kénvegyületei | 516 |
A széncsoport elemeinek nitrogénvegyületei | |
A dicián (C2N2) | 516 |
A hidrogéncianid (HCN) | 518 |
A ciánsav és származékai | 520 |
A széncsoport elemeinek egymással alkotott vegyületei | |
A sziliciumkarbid (SiC) | 523 |
A bór és vegyületei (A periódusos rendszer III/1. csoportjának nemfémes elemei) | |
A bór (B) | 523 |
A bór hidrogénvegyületei | 525 |
A bór halogénvegyületei | 527 |
A bór oxidjai és a bórsavak | 529 |
A bór egyéb vegyületei | 532 |
A fémes elemek és vegyületeik | |
A fémekről általában | 533 |
A fémek vegyületeinek általános áttekintése | 541 |
Az alkálifémek és vegyületeik (A periódusos rendszer I/1. csoportja) | |
Az alkálifémek | |
Az alkálifémekről általában | 543 |
A litium (Li) | 545 |
A nátrium (Na) | 545 |
A kálium (K) | 547 |
A rubidium (Rb) és a cézium (Cs) | 548 |
A francium (Fr) | 548 |
Az alkálifémek és az ammóniumgyök vegyületei | |
A hidridek | 549 |
Az oxidok és a peroxidok | 549 |
A hidroxidok | 550 |
A haloidsók és a pszeudohalogenidek | 553 |
A halogén (és cián-) oxi- és tiosavak sói | 558 |
A szulfidok és poliszulfidok | 559 |
A kéncsoport oxisavainak alkáli- és ammoniumsói | 560 |
A nitrogéncsoport oxisavainak alkáli- és ammóniumsói | 562 |
A karbonátok | 563 |
Szilikátok és borátok | 567 |
Az alkáli földfémek és vegyületeik (A periódusos rendszer II/1. csoportja) | |
Az alkáli földfémek | |
Az alkáli földfémekről általában | 568 |
A berillium (Be) | 570 |
A magnézium (Mg) | 571 |
A kalcium (Ca) | 572 |
A stroncium (Sr) | 575 |
A bárium (Ba) | 575 |
A rádium (Ra) | 576 |
Az alkáli földfémek vegyületei | |
A hidridek | 577 |
Az oxidok és hidroxidok | 577 |
A haloidsók | 579 |
A szulfidok | 581 |
A szulfátok | 581 |
A nitrátok | 583 |
A foszfátok | 583 |
A karbonátok | 585 |
A kalciumkarbid, CaC2 | 585 |
A kalcimciánamid, CaNCN | 586 |
A műtrágyák áttekintése | 586 |
Az alumíniumcsoport elemei és vegyületei (A periódusos rendszer III/1. csoportjának fémei) | |
Az alumíniumcsoport elemeiről általában | 588 |
Az alumínium (AL) | 589 |
Az alumínium hidrogénnel és oxigénnel alkotott vegyületei | 598 |
Az alumínium halogénekkel alkotott vegyületei | 600 |
Az alumíniumszulfát, Al2(So4)3 | 602 |
A timsók | 603 |
Alumíniumszilikátok | 603 |
Az alumíniumkarbid és alumíniumnitrid | 604 |
A kerámiai ipar | 604 |
A cementgyártás | 609 |
Az üveggyártás | 612 |
A gallium (Ga) | 616 |
A galliumvegyületek | 617 |
Az indium (In) | 618 |
Az indium vegyületei | 618 |
A tallium (Tl) | 619 |
A tallim vegyületei | 620 |
Az óncsoport fémei és vegyületeik (A periódusos rendszer IV/1. csoportjának fémes elemei) | |
Az óncsoport fémei | |
Az óncsoport fémeiről általában | 620 |
A germánium (Ge) | 621 |
Az ón (stannum) (Sn) | 622 |
Az ólom (plumbum) (Pb) | 624 |
Az óncsoport vegyületei | |
A hidorgénvegyületek | 627 |
Az oxidok és hidroxidok | 627 |
Az óncsoport fémeinek sói | 629 |
A szkandiumcsoport elemei és vegyületei (A periódusos rendszer III/2. csoportja) | |
A szkandiumcsoport elemeiről általában | 631 |
A szkandium (Sc), ittrium (Y) és lantán (La) | 632 |
A szkandium, ittrium és lantán vegyületei | 633 |
Az aktinium (actinium) (Ac) | 633 |
A titáncsoport elemei és vegyületei (A periódusos rendszer IV/2. csoportja) | |
A titáncsoport elemeiről általában | 633 |
A titán (Ti) | 634 |
A titán vegyületei | 636 |
A cirkónium (zirkonium) (Zr) | 637 |
A cirkónium vegyületei | 638 |
A hafnium (Hf) és vegyületei | 638 |
A vanádiumcsoport elemei és vegyületei (A periódusos rendszer V/2. csoportja) | |
A vanádiumcsoport elemeiről általában | 639 |
A vanádium (V) | 640 |
A vanádium vegyületei | 641 |
A nióbium (Nb) | 643 |
A nióbium vegyületei | 643 |
A tantál (Ta) | 644 |
A tantál vegyületei | 645 |
A krómcsoport elemei és vegyületei (A periódusos rendszer VI/2. csoportja) | |
A krómcsoport elemeiről általában | 645 |
A króm (Cr) | 646 |
A króm (II) vegyületek | 647 |
A króm (III) vegyületek | 648 |
A króm (VI) vegyületek | 650 |
A peroxokrómsavak | 653 |
A molibdén (Mo) | 654 |
A molibdén vegyületei | 655 |
A volfrám (wolfram) (W) | 657 |
a volfrám vegyületei | 659 |
A mangáncsoport elemei és vegyületei (A periódusos rendszer VII/2. csoportja) | |
A magáncsoport elemeiről általában | 661 |
A mangán (Mn) | 662 |
A mangán (II) vegyületek | 664 |
A mangán (III) vegyületek | 665 |
A mangán (IV) vegyületek | 665 |
A mangán (V) és mangán (VI) vegyületek | 667 |
A mangán (VII) vegyületek | 667 |
A technécium (Tc) és vegyületei | 668 |
A rénium (Re) | 669 |
A rénium vegyületei | 670 |
A vas- és platinafémek és vegyületeik (A periódusos rendszer VIII/2. csoportja) | |
A periódusos rendszer VIII/2. csoportjáról általában | 671 |
A vascsoport elemei és vegyületei | |
A vascsoport elemeiről általában | 672 |
A vas (ferrum) (Fe) | 673 |
A kobalt (cobalt) (Co) | 688 |
A nikkel (Ni) | 689 |
A vas vegyületei | 690 |
A kobalt vegyületei | 693 |
A nikkel vegyületei | 694 |
A komplexvegyületek izomériájáról, különös tekintettel a kobaltkomplexekre | 695 |
A platinafémek és vegyületeik | |
A platinafémekről általában | 705 |
I. diád: A ruténium és az ozmium | |
A ruténium (Ru) | 707 |
Az ozmium (osmium) (Os) | 708 |
A ruténium és ozmium vegyületei | 708 |
II. diád: A ródium és az iridium | |
A ródium (rhodium) (Rh) | 709 |
Az iridium (Ir) | 710 |
A ródium és iridium vegyületei | 710 |
III. diád: A palládium és a platina | |
A palládium (Pd) | 711 |
A platina (Pt) | 713 |
A palládium és a platina vegyületei | 714 |
A rézcsoport elemei és vegyületeik (A periódus rendszer I/2. csoportja) | |
A rézcsoport elemeiről általában | 716 |
A réz (cuprum) (Cu) | 717 |
A réz vegyületei | 722 |
Az ezüst (argentum) (Ag) | 725 |
Az ezüst vegyületei | 728 |
A fényképezés | 731 |
Az arany (aurum) (Au) | 732 |
Az arany vegyületei | 735 |
A cinkcsoport elemei és vegyületei (A periódusos rendszer II/2. csoportja) | |
A cinkcsoport elemeiről általában | 736 |
A cink (zinzum) (Zn) | 737 |
A cink vegyületei | 740 |
A kadmium (cadmium) (Cd) | 742 |
A kadmium vegyületei | 743 |
A higany (hydrargirum vagy mercurium) (Hg) | 745 |
A higany vegyületei | 747 |
A lantanidák, az aktinidák és vegyületeik (A periódusos rendszer 3. alcsoportja) | |
A lantanidák és vegyületeik | |
A lantanidák | 751 |
A lantanidák vegyületei | 757 |
Az aktinidák és vegyületeik | |
Az aktinidákról általában | 758 |
A tórium (thorium) (Th) | 760 |
A tórium vegyületei | 761 |
A protaktinium (Pa) | 762 |
Az uránium (U) | 762 |
Az uránium vegyületei | 764 |
A neptunium (Np) | 766 |
A plutonium (Pu) | 767 |
Az americium (Am) | 771 |
A curium (Cm) | 772 |
A berkelium (Bk) | 772 |
A kalifornium (Cf) | 773 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.