1.062.087
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Általános és szervetlen kémia
Egyetemi tankönyv
Budapest
| Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
| Oldalszám: | 806 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Kihajtható melléklettel. Tankönyvi szám: 4249 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| Általános kémia | |
| Bevezetés | |
| A természettudományok célja, módszere és kialakulása | 1 |
| A kémia múltja és jelene hazánkban | 7 |
| Anyag és energia | |
| A tömeg megmaradásának törvénye | 11 |
| Az energia megmaradásának tétele | 12 |
| Halmazállapotok | |
| A halmazállapotok és az anyagi rendszerek felosztása | |
| A három halmazállapot jellemzése | 14 |
| Az anyagi rendszerek felosztása és állapotuk meghatározása | 14 |
| Gázok | |
| A gáztörvények | 18 |
| Az abszolút hőmérséklet | 21 |
| A gázok kinetikai elmélete | 23 |
| Eltérések a gáztörvényektől | 25 |
| Folyadékok és szilárd testek | |
| A szilárd halmazállapot jellemzése | 26 |
| A folyékony halmazállapot jellemzése | 27 |
| Halmazállapotváltozások | |
| A párolgás | 28 |
| Kristályos testek olvadása és szublimálása | 30 |
| Oldatok | |
| A híg oldatok viselkedése | 33 |
| Az oldatokról általában. Elegyek | 37 |
| Sztöchiometria | |
| A kémiai összetétel törvényei | |
| A súlyviszonytörvények | 43 |
| A vegyülő gázok térfogati törvénye | 45 |
| Atomok és molekulák | 46 |
| Avogadro tétele és a molekulasúly | 48 |
| A mólsúly meghatározása | |
| A gázok és gőzök mólsúlya | 51 |
| Oldott anyagok mólsúlyának meghatározása | 55 |
| Homogén folyadékok mólsúlya | 59 |
| Az atomsúly és meghatározása | |
| Az atomsúly fogalma és meghatározása | 60 |
| Az atomsúly ellenőrzése | 63 |
| A kémiai képlet és a szerkezettan elemei | |
| Az elemek és vegyületek jelölése | 64 |
| A molekula szerkezeti elemei | 69 |
| A szerkezeti képlet | 72 |
| Az egyenértéksúly | 74 |
| Kémiai rendszertan | |
| Az elemek rendszere | 77 |
| A vegyületek rendszertana | 82 |
| A vegyületek elnevezésének alapelvei | 87 |
| A reakciók osztályozása | 89 |
| Termokémia | |
| A hőmennyiség és mérése | 92 |
| Az átalakulási hő | 95 |
| A termokémia főtétele | 100 |
| Az égés | 104 |
| Termodinamikai alapfogalmak | 108 |
| Eletkrokémia | |
| Elektrolitek | |
| Alapfogalmak | 111 |
| Az elektrolitos disszociáció | 113 |
| Az elektrolízis | 116 |
| Az elektromos vezetőképesség és mérése | 125 |
| A disszociációfok meghatározása | 132 |
| Kémiai folyamatok értelmezése a disszociációelmélet alapján | 135 |
| Kémiai energia átalakulása elektromos energiává | |
| A galvánelem | 139 |
| A koncentrációs elem. A PH és mérése | 147 |
| az elektrolitikus polarizáció | 150 |
| Az elektromos munka és reakcióhő | 155 |
| Oxidáció és redukció | 156 |
| Fotokémia | |
| Fotokémiai folyamatok | 160 |
| A kémiai folyamatok sebessége | |
| A reakciókinetika törvényszerűségei | 164 |
| A katalízis | 171 |
| Kémiai egyensúlyok | |
| A kémiai egyensúly törvénye | 174 |
| Homogén egyensúlyok | 181 |
| Heterogén egyensúlyok | 195 |
| Az atomok szerkezete | |
| Az atomszerkezet-kutatás kísérleti alapjai | |
| A radioaktivitás jelenségei | 199 |
| Természetes atombomlási folyamatok | 204 |
| Az elektron | 211 |
| A színképek | 212 |
| Az atommodell | |
| A Rutherford-féle atommodell | 216 |
| A Bohr-féle atommodell | 218 |
| Az elemek elektronszerkezete | |
| Az elemek elektronszerkezete és a periódusos rendszer | 223 |
| Az atommag | |
| Az atommag tulajdonságai: az izotópia | 229 |
| Magreakciók | 233 |
| Az atommag szerkezete | 237 |
| A molekulák és a kristályok szerkezete | |
| A kémiai kötés | 238 |
| Komplex vegyületek | 243 |
| A kristályos szerkezet | 249 |
| Kolloidika | |
| A kolloid állapot jellemzése | 255 |
| Difform rendszerek | 258 |
| Diszperz rendszerek | 263 |
| A kolloid oldalok előállítása és tulajdonságai | 266 |
| A gélek | 273 |
| Szervetlen kémia | |
| Bevezetés | |
| A szervetlen kémia tárgya | 279 |
| Az elemek gyakorisága a földkéregben | 280 |
| A szervetlen kémia tárgyalásának rendje | 283 |
| A nemfémes elemek és vegyületeik | |
| A nem-fémek általános jellemzése | 285 |
| A hidrogén (H) | |
| Az elemi hidrogén (H2) | 285 |
| A hidrogén módosulatai: Az orto- és parahidrogén. A hidrogén izotopja: a deutérium (D) | 292 |
| A periódusos rendszer VIII/1- csoportja | |
| A nemesgázok | 294 |
| A halogének és vegyületeik (A periódusos rendszer VII/1. csoportja) | |
| A halogén elemek | |
| A halogén elemekről általában | 297 |
| A fuor (F) | 299 |
| A klór (CL) | 302 |
| A bróm (Br) | 306 |
| A jód (J) | 309 |
| Az asztácium (At, asztatin) | 313 |
| A halogének hidrogénvegyületei | |
| A halogénhidrogénekről általában | 314 |
| A hidrogénfluorid (HF)n | 315 |
| A hidrogénklorid (Sósav, HCl) | 317 |
| A hidrogénbromid (HBr) | 324 |
| A hidrogénjodid (HJ) | 325 |
| A halogének egymással alkotott vegyületei | |
| A halogének egymásközti veegyületeiről általában | 326 |
| Halogének vegyületei egymással | 327 |
| Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer VI/1. csoportja) | |
| A nitrogéncsoport elemei | |
| A nitrogén (N) | 403 |
| A levegő | 407 |
| A foszfor (P) | 412 |
| Az arzén (As) | 416 |
| Az antimon (Sb, stibium) | 418 |
| A bizmut (BI) | 420 |
| A nitrogéncsoport elemeinek hidrogénvegyületei | |
| A nigrogéncsoport elemeinek hidridjeiről általában | 421 |
| Az ammónia (NH3) | 421 |
| A nitrogén egyéb hidrogénvegyületei | 428 |
| A foszforhidrogének | 430 |
| Az arzén, antimon és a bizmut hibridjei | 431 |
| A nitrogéncsoport elemeinek halogénvegyületei | |
| A nitrogén halogénvegyületei | 433 |
| A foszfor halogénvegyületei | 434 |
| Az arzén halogénvegyületei | 436 |
| Az antimon halogénvegyületei | 437 |
| A bizmut halogénvegyületei | 438 |
| A nitrogén oxidjai és a salátromsavak | |
| A nitrogénoxidokról és a salátromsavakról általában | 439 |
| A dinitrogénoxid (N2O) és a hiposalátromossav (H2N2O2) | 439 |
| A nitrogénmonoxid (NO) | 442 |
| A nitrogéntrioxid (N2O3) és a salátromossav (HNO2) | 443 |
| A nitrogéndioxid (NO2) és a nitrogéntetroxid (N2O4) | 444 |
| A nitrogénpentoxid (N2O5) | 445 |
| A salétromsav (HNO3) | 446 |
| A foszfor oxidjai és a foszforsavak | |
| A foszforoxidokról és a foszforsavakról általában | 449 |
| A foszfortrioxid (P2O3) és a foszforossav (H2PO3) | 450 |
| A foszfortetroxid (P2O4) | 453 |
| A foszforpentoxid (P2O5) és a foszforsavak | 453 |
| A hipofoszforossav (H3PO2) és a hipofoszforsav (H4P2O6) | 457 |
| Az arzén oxidjai és az arzénsavak | |
| Az arzénoxidokról és arzénsavakról általában | 458 |
| Az arzéntrioxid (AS2O3) és az arzénessav (H3ASO3) | 459 |
| Az arzénpentoxid (AS2O5) és az arzénsav (H3ASO4) | 461 |
| Az antimon és bizmut oxidjai és hidroxidjai | |
| Az antimonoxidok és antimonsavak | 462 |
| A bizmut oxidjai és egyéb vegyületei | 464 |
| A nitrogéncsoport elemeinek szulfidjai | |
| A nitrogén és a foszfor szulfidjai | 466 |
| Az arzén kénvegyületei | 467 |
| Az antimon kénvegyületei | 468 |
| A bizmut kénvegyületei | 469 |
| A széncsoport elemei és vegyületeik (A periódusos rendszer IV/1. csoportjának nemfémes elemei) | |
| A széncsoport elemei | |
| A szénről és a sziliciumról általában | 470 |
| A szén (C, carbonium) | 470 |
| A szilicum (Si) | 479 |
| A szén hidrogénvegyületei | |
| A szén néhány hidrogénvegyületéről | 480 |
| A metán (CH4) | 482 |
| Telítetlen szénhidrogének | 483 |
| A szén ipari hasznosítása | 484 |
| Az ásványolaj | 487 |
| A szilicium hidrogénvegyületei | |
| A sziliciumhidrogének | 489 |
| A szén és a szilicium halogénvegyületei | |
| A szén néhány halogénvegyülete | 491 |
| A sziliciumhalogenidek | 492 |
| A szén oxidjai és a szénsavak | |
| A szénmonoxid (CO) | 494 |
| A széndioxid (CO2) és a szénsav (H2CO2) | 500 |
| Ritkább szén-oxigén vegyületek | 504 |
| A szénsav néhány származéka | 505 |
| A szilicium oxidjai és a kovasavak | |
| A sziliciumdioxid (SiO2) | 507 |
| A kovasavak | 509 |
| A szilikonok | 511 |
| A széncsoport elemeinek kénvegyületei | |
| A szén kénvegyületei | 513 |
| A szilicium kénvegyületei | 516 |
| A széncsoport elemeinek nitrogénvegyületei | |
| A dicián (C2N2) | 516 |
| A hidrogéncianid (HCN) | 518 |
| A ciánsav és származékai | 520 |
| A széncsoport elemeinek egymással alkotott vegyületei | |
| A sziliciumkarbid (SiC) | 523 |
| A bór és vegyületei (A periódusos rendszer III/1. csoportjának nemfémes elemei) | |
| A bór (B) | 523 |
| A bór hidrogénvegyületei | 525 |
| A bór halogénvegyületei | 527 |
| A bór oxidjai és a bórsavak | 529 |
| A bór egyéb vegyületei | 532 |
| A fémes elemek és vegyületeik | |
| A fémekről általában | 533 |
| A fémek vegyületeinek általános áttekintése | 541 |
| Az alkálifémek és vegyületeik (A periódusos rendszer I/1. csoportja) | |
| Az alkálifémek | |
| Az alkálifémekről általában | 543 |
| A litium (Li) | 545 |
| A nátrium (Na) | 545 |
| A kálium (K) | 547 |
| A rubidium (Rb) és a cézium (Cs) | 548 |
| A francium (Fr) | 548 |
| Az alkálifémek és az ammóniumgyök vegyületei | |
| A hidridek | 549 |
| Az oxidok és a peroxidok | 549 |
| A hidroxidok | 550 |
| A haloidsók és a pszeudohalogenidek | 553 |
| A halogén (és cián-) oxi- és tiosavak sói | 558 |
| A szulfidok és poliszulfidok | 559 |
| A kéncsoport oxisavainak alkáli- és ammoniumsói | 560 |
| A nitrogéncsoport oxisavainak alkáli- és ammóniumsói | 562 |
| A karbonátok | 563 |
| Szilikátok és borátok | 567 |
| Az alkáli földfémek és vegyületeik (A periódusos rendszer II/1. csoportja) | |
| Az alkáli földfémek | |
| Az alkáli földfémekről általában | 568 |
| A berillium (Be) | 570 |
| A magnézium (Mg) | 571 |
| A kalcium (Ca) | 572 |
| A stroncium (Sr) | 575 |
| A bárium (Ba) | 575 |
| A rádium (Ra) | 576 |
| Az alkáli földfémek vegyületei | |
| A hidridek | 577 |
| Az oxidok és hidroxidok | 577 |
| A haloidsók | 579 |
| A szulfidok | 581 |
| A szulfátok | 581 |
| A nitrátok | 583 |
| A foszfátok | 583 |
| A karbonátok | 585 |
| A kalciumkarbid, CaC2 | 585 |
| A kalcimciánamid, CaNCN | 586 |
| A műtrágyák áttekintése | 586 |
| Az alumíniumcsoport elemei és vegyületei (A periódusos rendszer III/1. csoportjának fémei) | |
| Az alumíniumcsoport elemeiről általában | 588 |
| Az alumínium (AL) | 589 |
| Az alumínium hidrogénnel és oxigénnel alkotott vegyületei | 598 |
| Az alumínium halogénekkel alkotott vegyületei | 600 |
| Az alumíniumszulfát, Al2(So4)3 | 602 |
| A timsók | 603 |
| Alumíniumszilikátok | 603 |
| Az alumíniumkarbid és alumíniumnitrid | 604 |
| A kerámiai ipar | 604 |
| A cementgyártás | 609 |
| Az üveggyártás | 612 |
| A gallium (Ga) | 616 |
| A galliumvegyületek | 617 |
| Az indium (In) | 618 |
| Az indium vegyületei | 618 |
| A tallium (Tl) | 619 |
| A tallim vegyületei | 620 |
| Az óncsoport fémei és vegyületeik (A periódusos rendszer IV/1. csoportjának fémes elemei) | |
| Az óncsoport fémei | |
| Az óncsoport fémeiről általában | 620 |
| A germánium (Ge) | 621 |
| Az ón (stannum) (Sn) | 622 |
| Az ólom (plumbum) (Pb) | 624 |
| Az óncsoport vegyületei | |
| A hidorgénvegyületek | 627 |
| Az oxidok és hidroxidok | 627 |
| Az óncsoport fémeinek sói | 629 |
| A szkandiumcsoport elemei és vegyületei (A periódusos rendszer III/2. csoportja) | |
| A szkandiumcsoport elemeiről általában | 631 |
| A szkandium (Sc), ittrium (Y) és lantán (La) | 632 |
| A szkandium, ittrium és lantán vegyületei | 633 |
| Az aktinium (actinium) (Ac) | 633 |
| A titáncsoport elemei és vegyületei (A periódusos rendszer IV/2. csoportja) | |
| A titáncsoport elemeiről általában | 633 |
| A titán (Ti) | 634 |
| A titán vegyületei | 636 |
| A cirkónium (zirkonium) (Zr) | 637 |
| A cirkónium vegyületei | 638 |
| A hafnium (Hf) és vegyületei | 638 |
| A vanádiumcsoport elemei és vegyületei (A periódusos rendszer V/2. csoportja) | |
| A vanádiumcsoport elemeiről általában | 639 |
| A vanádium (V) | 640 |
| A vanádium vegyületei | 641 |
| A nióbium (Nb) | 643 |
| A nióbium vegyületei | 643 |
| A tantál (Ta) | 644 |
| A tantál vegyületei | 645 |
| A krómcsoport elemei és vegyületei (A periódusos rendszer VI/2. csoportja) | |
| A krómcsoport elemeiről általában | 645 |
| A króm (Cr) | 646 |
| A króm (II) vegyületek | 647 |
| A króm (III) vegyületek | 648 |
| A króm (VI) vegyületek | 650 |
| A peroxokrómsavak | 653 |
| A molibdén (Mo) | 654 |
| A molibdén vegyületei | 655 |
| A volfrám (wolfram) (W) | 657 |
| a volfrám vegyületei | 659 |
| A mangáncsoport elemei és vegyületei (A periódusos rendszer VII/2. csoportja) | |
| A magáncsoport elemeiről általában | 661 |
| A mangán (Mn) | 662 |
| A mangán (II) vegyületek | 664 |
| A mangán (III) vegyületek | 665 |
| A mangán (IV) vegyületek | 665 |
| A mangán (V) és mangán (VI) vegyületek | 667 |
| A mangán (VII) vegyületek | 667 |
| A technécium (Tc) és vegyületei | 668 |
| A rénium (Re) | 669 |
| A rénium vegyületei | 670 |
| A vas- és platinafémek és vegyületeik (A periódusos rendszer VIII/2. csoportja) | |
| A periódusos rendszer VIII/2. csoportjáról általában | 671 |
| A vascsoport elemei és vegyületei | |
| A vascsoport elemeiről általában | 672 |
| A vas (ferrum) (Fe) | 673 |
| A kobalt (cobalt) (Co) | 688 |
| A nikkel (Ni) | 689 |
| A vas vegyületei | 690 |
| A kobalt vegyületei | 693 |
| A nikkel vegyületei | 694 |
| A komplexvegyületek izomériájáról, különös tekintettel a kobaltkomplexekre | 695 |
| A platinafémek és vegyületeik | |
| A platinafémekről általában | 705 |
| I. diád: A ruténium és az ozmium | |
| A ruténium (Ru) | 707 |
| Az ozmium (osmium) (Os) | 708 |
| A ruténium és ozmium vegyületei | 708 |
| II. diád: A ródium és az iridium | |
| A ródium (rhodium) (Rh) | 709 |
| Az iridium (Ir) | 710 |
| A ródium és iridium vegyületei | 710 |
| III. diád: A palládium és a platina | |
| A palládium (Pd) | 711 |
| A platina (Pt) | 713 |
| A palládium és a platina vegyületei | 714 |
| A rézcsoport elemei és vegyületeik (A periódus rendszer I/2. csoportja) | |
| A rézcsoport elemeiről általában | 716 |
| A réz (cuprum) (Cu) | 717 |
| A réz vegyületei | 722 |
| Az ezüst (argentum) (Ag) | 725 |
| Az ezüst vegyületei | 728 |
| A fényképezés | 731 |
| Az arany (aurum) (Au) | 732 |
| Az arany vegyületei | 735 |
| A cinkcsoport elemei és vegyületei (A periódusos rendszer II/2. csoportja) | |
| A cinkcsoport elemeiről általában | 736 |
| A cink (zinzum) (Zn) | 737 |
| A cink vegyületei | 740 |
| A kadmium (cadmium) (Cd) | 742 |
| A kadmium vegyületei | 743 |
| A higany (hydrargirum vagy mercurium) (Hg) | 745 |
| A higany vegyületei | 747 |
| A lantanidák, az aktinidák és vegyületeik (A periódusos rendszer 3. alcsoportja) | |
| A lantanidák és vegyületeik | |
| A lantanidák | 751 |
| A lantanidák vegyületei | 757 |
| Az aktinidák és vegyületeik | |
| Az aktinidákról általában | 758 |
| A tórium (thorium) (Th) | 760 |
| A tórium vegyületei | 761 |
| A protaktinium (Pa) | 762 |
| Az uránium (U) | 762 |
| Az uránium vegyületei | 764 |
| A neptunium (Np) | 766 |
| A plutonium (Pu) | 767 |
| Az americium (Am) | 771 |
| A curium (Cm) | 772 |
| A berkelium (Bk) | 772 |
| A kalifornium (Cf) | 773 |
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal