Általános és szervetlen kémia

Tartalom

I. Általános kémia
1. Az általános iskolában tanultak ismétlése 9
1.1. Elemek, vegyületek; atomok, molekulák és jelölésük 9
1.2. Atomsúly, molekulasúly; vegyület, keverék; halmazállapot 9
1.3. A kémiai egyenlet; az anyag megmaradásának törvénye 10
1.4. Az elemek és vegyületek összefüggése; a kémiai folyamatok fajtái 11
1.5. Bázisok, savak 11
1.6. Sók 12
2. Az anyag szerkezete 13
2.1. Az atomok szerkezete 13
Ellenőrző kérdések 17
2.2. Az elemek periódusos rendszere 18
Ellenőrző kérdések 37
2.3. Kémiai kötések 38
2.3.1. Kovalens kötés 39
2.3.2. Poláris kötés 40
2.3.3. Ionos kötés 42
2.3.4. Fémes kötés 50
2.3.5. Átmeneti kötések 50
Ellenőrző kérdések 52
2.4. Halmazállapotok 53
2.4.1. A testeket összetartó erők 53
2.4.2. A szilárd halmazállapot 54
2.4.3. A folyékony halmazállapot 55
2.4.4. A légnemű halmazállapot 55
2.4.5. Az anyagszerkezet változásai
2.4.6. Az oldatok 72
2.4.7. Kolloidok 74
Ellenőrző kérdések 77
3. A kémiai átalakulások 78
3.1. A kémiai átalakulások mennyiségi viszonyai 78
3.1.1. Mól, móltérfogat 78
3.1.2. Egyenértékű mennyiségek; kémiai számítások 80
3.1.3. A reakcióhő 95
3.1.4. A reakciósebesség 98
3.1.5. A kémiai egyensúly 100
3.2. A kémiai átalakulások csoportosítása 106
3.2.1. Egyesülés, bomlás; redoxi folyamatok 106
3.2.2. Helyettesítés 108
3.2.3. Elektrolitos disszociáció 108
3.2.4. Elektrolízis 109
3.2.5. Galvánelemek 111
3.2.6. Cserebomlás 112
Ellenőrző kérdések 114
4. Az anyagok csoportosítása 115
A vegyületek elnevezésének alapelvei 119
Szervetlen kémia
1. A szervetlen kémia felosztása 125
1.1. Nem fémes elemek 126
1.1.1. A hidrogén (H2) 126
1.1.2. A nemesgázok 129
1.1.3. A halogéncsoport ; 131
1.1.3.1. A fluor (F2) 132
1.1.3.1.1. A hidrogén-fluorid (HF) 132
1.1.3.2. A klór (Cl2) 133
1.1.3.2.1. A sósav (HC1) 135
1.1.3.2.2. A klór egyéb vegyületei 137
1.1.3.3. A bróm (Br2) 137
1.1.3.4. A jód (I2) 138
1.1.4. Az oxigéncsoport 139
1.1.4.1. Az oxigén (02) 140
1.1.4.1.1. Az ózon (03) 144
1.1.4.1.2. A víz (H20) 144
1.1.4.1.3. A nehézvíz, deutérium-oxid (D20) 147
1.1.4.1.4. A hidrogén-peroxid (H202) 147
1.1.4.2. Akén(S) 148
1.1.4.2.1. A hidrogén-szulfid (H2S) 150
1.1.4.2.2. A kén-dioxid (S02) és a kénessav (H2S03) 151
1.1.4.2.3. A kén-trioxid (SOs) 152
1.1.4.2.4. A kénsav (H2SO) 153
1.1.4.3. A szelén (Se) és a tellur (Te) 157
1.1.5. A nitrogéncsoport 157
1.1.5.1. A nitrogén (N2) 158
1.1.5.1.1. A nitrogén körforgalma a természetben 159
1.1.5.1.2. A levegő 160
1.1.5.1.3. Az ammónia (NH,) 161
1.1.5.1.4. A nitrogén egyéb hidrogénvegyületei 164
1.1.5.1.5. A nitrogén oxidjai 164
1.1.5.1.6. A nitrogén oxisavai 165
1.1.5.2. A foszfor (P) 168
1.1.5.2.1. A foszfor vegyületei 169
1.1.5.2.2. A műtrágyák 170
1.1.5.3. Az arzén (As) 172
1.1.5.3.1. Az arzén vegyületei 172
1.1.5.4. Az antímon (Sb) 173
1.1.5.5. A bizmut (Bi) 174
1.1.6. A széncsoport és a bór 174
1.1.6.1. A szén (C) 175
1.1.6.1.1. A szén-monoxid (CO) 180
1.1.6.1.2. A szén-dioxid (CO) 181
1.1.6.1.3. A szénsav (H2C03) 182
1.1.6.1.4. A ciánvegyületek 184
1.1.6.1.5. A karbidok 184
1.1.6.2. A szilícium (Si) és vegyületei 185
1.1.6.2.1. A szilícium-dioxid (Si02) 186
1.1.6.2.2. A szilícium-karbid (SiC) 188
1.1.6.3. A bór (B) és vegyületei 189
Feladatok 189
1.2. A fémek 190
1.2.1. A fémek általános jellemzése 190
1.2.2. Az alkáli fémek 197
1.2.2.1. A lítium (Li) 198
1.2.2.2. A nátrium (Na) 198
1.2.2.2.1. A nátrium vegyületei 199
1.2.2.3. A kálium (K) 202
1.2.2.3.1. A kálium vegyületei 203
1.2.2.4. Az ammónium (NH4) 204
1.2.2.4.1. Az ammónium-klorid, szalmiáksó (NH4C1) 205
1.2.2.4.2. Az ammónium-szulfát [(NH4)2S04] 205
1.2.2.4.3. Az ammónium-nitrát (NH4N08) 205
1.2.2.4.4. Az ammónium-karbonát [(NH4)2C03] 206
1.2.2.5. A rubídium (Rb) és a cézium (Cs) 206
1.2.3. Az alkáli földfémek 206
1.2.3.1. A berillium (Be) 207
1.2.3.2. A magnézium (Mg) 208
1.2.3.2.1. A magnézium-oxid (MgO) 209
1.2.3.2.2. A magnézium-szulfát, keserűsó (MgS04) 209
1.2.3.2.3. A magnézium-karbonát (MgC08) 209
1.2.3.3. A kalcium (Ca) 209
1.2.3.3.1. A kalcium vegyületei 210
1.2.3.3.2. A magnézium- és kalciumsók hatása a vízre. A vízlágyítás 213
1.2.3.4. A stroncium (Sr) 214
1.2.3.5. A bárium (Ba) 215
1.2.3.5.1. A bárium-oxid, baritföld (BaO) 215
1.2.3.5.2. A bárium-szulfát (BaS04) 215
1.2.3.6. A rádium (Ha) 215
1.2.4. Az alumíniumcsoport 216
1.2.4.1. Az alumínium (Al) 216
1.2.4.1.1. A kerámiaipar 222
1.2.4.1.2. A cementipar 223
1.2.4.2. A gallium (Ga), az indium (In) és a tallium (TI) 225
1.2.5. Az óncsoport 225
1.2.5.1. A germánium (Ge) 226
1.2.5.2. Az ón (Sn) 226
1.2.5.3. Az ólom (Pb) 227
1.2.6. A titáncsoport 228
1.2.7. A vanádiumcsoport 229
1.2.8. A krómcsoport 230
1.2.8.1. A króm (Cr) 231
1.2.8.1.1. A króm vegyületei 232
1.2.8.2. A molibdén (Mo) 233
1.2.8.3. A volfrám (W) 234
1.2.9. A mangáncsoport 234
1.2.9.1. A mangán (Mn) 235
1.2.9.1.1. A mangán vegyületei 237
1.2.9.2. A technécium (Tc) és a rénium (Re) 238
1.2.10. A vascsoport 238
1.2.10.1. A vas (Fe) 239
1.2.10.1.1. A vas előállítása 241
1.2.10.1.2. A vasércek előkészítése 241
1.2.10.1.3. A vasércek kohósítása 243
1.2.10.1.4. Az acélgyártás 246
1.2.10.1.5. Az acélötvözetek 250
1.2.10.1.6. A vas fizikai és kémiai tulajdonságai 250
1.2.10.2. A kobalt (Co) 252
1.2.10.2.1. A kobalt vegyületei
1.2.10.3. A nikkel (Ni) 252
1.2.11. A platinafémek 254
1.2.11.1. A könnyű platinafémek 255
1.2.11.2. A nehéz platinafémek 256
1.2.11.2.1. A platina (Pt) 257
1.2.12. A rézcsoport 258
1.2.12.1. A réz (Cu) 260
1.2.12.1.1. A réz vegyületei 261
1.2.12.2. Az ezüst (Ag) 263
1.2.12.2.1. Az ezüst vegyületei 263
1.2.12.2.2. A fényképezés 264
1.2.12.3. Az arany 266
1.2.12.3.1. Az arany vegyületei 266
1.2.13. A cinkcsoport 266
1.2.13.1. A cink (Zn) 268
1.2.13.2. A kadmium (Cd) 268
1.2.13.3. A higany (Hg) 269
1.2.14. A lantanidák és az aktinidák 270
1.2.14.1. A tórium (Th) 271
1.2.14.2. Az urán 271
Feladatok 273

Témakörök