1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Általános és összehasonlító állatélettan II.

Kézirat/Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 432 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Tankönyvi szám: J 3-621. 108 példányban jelent meg. Kézirat. Kihajtható melléklettel. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A többsejtű állatok koordinált életfunkcióit, szöveteik, szerveik anyagcseréjének kölcsönhatását idegi és humorális tényezők szabályozzák. A különféle szövetek és szervek azonban maguk is... Tovább

Előszó

A többsejtű állatok koordinált életfunkcióit, szöveteik, szerveik anyagcseréjének kölcsönhatását idegi és humorális tényezők szabályozzák. A különféle szövetek és szervek azonban maguk is befolyással vannak egymás működésére, ami az élő szervezetekre jellemző egyik sajátos életjelenségben, az önszabályozásban vagy autoregulacióban nyilvánul meg. A szervezet autoregulációja, amely biztosítja az anyagcsere-egyensúly fenntartását, rendkívül érzékeny a környezeti behatásokkal szemben. Tudjuk pl., hogy a hemolimfa és vér CO2-tartalmának növekedése ingerlően hat a légzés mélységére, frekvenciájára és ebben fontos szerephez jut a különféle állatok légzőcentrumának fokozott aktivitása, amelynek eredményeként fokozódik a szervezet oxigénfogyasztása és növekszik az anyagcsere. Itt, mint láttuk, közvetve idegi tényezők kapcsolódnak be a szabályozó mechanizmusokba azáltal, hogy a légzőcentrumot ingerlő CO2 hatására fokozott ingerimpulzusokat küldenek a légzőszervekhez. Vannak viszont olyan ingerek, amelyek az idegrendszer közreműködése nélkül, a hemolimfán és a véren keresztül, közvetlenül hatnak az egyes szervekre, illetve azok anyagcseréjére. Ezek a különféle módon ingert kiváltó anyagok, rendszerint speciális sejtcsoportokban, szervekben, mirigyekben termelődnek. Minthogy e mirigyek váladékukat közvetlenül a hemolimfába, illetve vérbe öntik, belsőelválasztású mirigyeknek vagy endokrin mirigyeknek nevezzük őket, megkülönböztetve azoktól a mirigyektől, amelyek váladékukat a gyomorba, a béltraktusba vagy a testfelületre választják ki.
A belsőelválasztású mirigyek fontos élettani szerepének felismerése De Bordeaux nevéhez fűződik, aki emberen és állatokon megfigyelte, hogy az ivarszervek eltávolításának (kasztráció) hatására megváltoznak a másodlagos nem bélyegek. A belső szekréció fogalma viszony Brown-Seyuartól származik, aki saját magán végzett kísérletek alapján megállapította, hogy a herekivonat serkentően hat a szellemi tevékenységre és fokozza a szervezet fizikai állapotát. A fenti megállapításokon kívül egyéb megfigyelések is a belső szekréció sajátos funkcióit bizonyították. Basedow pl. felismerte a pajzsmirigy megnagyobbodása és a szervezet nagyfokú lesoványodása közötti összefüggést, Addison pedig megállapította, hogy a mellékvesekéreg pusztulása fáradsággal, izomgyengeséggel, súlyosabb esetekben halállal jár. Mivel a belsőelválasztású mirigyek csökkent vagy fokozott működése és a fenti tünetképek közötti határozott összefüggések voltak felismerhetők, már a múlt században kialakult az az elképzelés, hogy a belsőelválasztású mirigyek által termelt anyagok természete, ezek mennyiségi viszonyai, valamint a különféle életfolyamatok között is összefüggésnek kell lenni. Vissza

Tartalom

A neuroszekréciós és hormonális szabályozás3
Bevezetés3
Az ízeltlábúak hormonális viszonyai10
A szemnyél-sinusmirigy-komplex és a carapaxmirigy szerepe a vedlésben16
A corpora cardiaca20
A rovarok prothoracalis mirigye22
A ventralis mirigy22
A rovarok pericardialis mirigye23
A Dipterák endokrin, retrocerebralis komplexe23
A gerinctelen állatok hormonálisan ható anyagainak természete és hatásmechanizmusa25
A pajzsmirigy (Glandula Thyreoidea)31
A pajzsmirigy csökkent és fokozott működésének következményei31
A pajzsmirigy működését befolyásoló tényezők35
A pajzsmirigy ciklikus változásai37
A mellékvese (Glandula Suprarenalis)39
A mellékvesekéreg élettani szerepe40
A mellékvese velőállományának hormonális tevékenysége43
Az adrenalin periferiás hatása44
Az adrenalin centrális hatása45
A velőállomány hormontermelését befolyásoló tényezők45
Az ivarmirigyek47
A sexualis hormonok hatása49
A nőstény emlős állatok ivarmirigyeinek és ivarszerveinek ciklikus változásai51
A terhesség alatti hormonális viszonyok és a terhesség ideje55
Az ivarmirigyek működését befolyásoló tényezők56
Az agyalapi mirigy (Hypophysis)57
A hasnyálmirigy belsőelválasztású funkciója65
A mellékpajzsmirigy (Parathyreoidea)70
A kiválasztás élettana72
A belső környezet filogenezise és jelentősége. A homeostasis fogalma72
A kiválasztás lehetséges útjai73
A kiválasztás (excretio) fogalma. A kiválasztás alapvető mechanizmusai75
A kiválasztott anyagok kémiai természete. A nitrogén anyagcsere végtermékek bioszintézise76
A kiválasztó szervek működésének és a kiválasztás folyamatának vizsgálati módszerei78
Az ozmo- és ionreguláció79
Az egysejtű szervezetek kiválasztás élettana, ozmo- és ionregulációja82
Az egysejtű szervezetek különleges helyzete82
Az egysejtű szervezetek kiválasztása82
A kiválasztás lehetséges útjai és módjai82
A kiválasztó szervecskék és a kiválasztás mechanizmusa83
A kontraktilis vakuolumok telődési elméleti. A GOLGI-apparatus és az endoplazmatikus retikulum jelentősége a kiválasztás folyamatában88
A kontraktilis vakuolumok működését befolyásoló tényezők90
A kiválasztott anyagok kémiai természete90
Az egysejtű szervezetek ozmo- és ionregulációja91
A gerinctelen állatok kiválasztás élettana, ozmo- és ionregulációja93
A kiválasztó szervek és a kiválasztás mechanizmusa93
A protonephridium94
A metanephridium96
A terminálisan "nyitott" metanpephridiumok97
A terminálisan "zárt" metanephridiumok. A Malphighi-edények102
A kkiválasztott anyagok kémiai természete110
Változások az N-anyagcsere végtermékek kiválasztásában110
A gerinctelen állatok kiválasztó mechanizmusának (vizeletképzésének) magasabbrendű szabályozása111
A gerinctelen állatok ozmo- és ionregulációja112
Az ozmoreguláció112
Az ozmokonformáló szervezetek113
Korlátozott térfogati reguláció113
Fejlett térfogati reguláció115
Az ozmoreguláló szervezetek116
A hyperozmotikus reguláció116
Korlátozott hyperozmotikus reguláció116
Fejlett hyperozmotikus reguláció117
A hypoozmotikus reguláció119
Az ionreguláció119
Az ozmo- és ionregulációban résztvevő szervek122
Az ozmo és ionregulációt befolyásoló tényezők. Az ozmo- és ionreguláció magasabbrendű szabályozása123
A gerinces állatok kiválasztás élettana, ozmo- és ionregulációja125
A nephron szerkezete125
A Malpighi-test126
A tubulusok128
A vese vérellátása. A vesekeringés sajátosságai130
A vese idegei135
A vizeletképzés mechanizmusa135
A vizeletképzés első szakasza: A glomeruláris filtráció136
A vizeletképzés második szakasza: A tubulusokban lejátszódó folyamatok138
Az extrarenalis kiválasztás156
A vizeletürítés mechanizmusa156
A kiválasztott anyagok kémiai természete159
A vese energiaforgalma161
A vese működés idegi és hormonalis szabályozása162
A gerinces állatok ozmo- és ionregulációja167
Az ozmoreguláció167
Az ozmokonformáló szervezetek167
Az ozmoreguláló szervezetek168
Az ionreguláció170
Az ozmo- és ionreguláció extrarenalis útjai170
Az ozmo- és ionregulációt befolyásoló tényezők172
Az ozmo- és ionreguláció magasabbrendű szabályozása173
A vízürítés Verney-teoriája174
A vízfelvétel szabályozása174
A volumenreguláció175
A mozgászervek élettana177
Az amoeboid mozgás178
Az amoeboid mozgás általános jellemzése178
Az amoeboid mozgás sebessége és a mozgást befolyásoló tényezők180
Az amoeboid mozgás teóriái181
A csillós és ostoros mozgás181
A csillós és ostoros mozgás anatómiai alapjai182
A csillók és ostorok élettani szerepe183
A csillós sejtek felépítése185
A csillók felépítése186
A csillómozgás sajátságai188
A csillómozgás koordinációja189
A csillómozgás sebessége és a csillócsapás frekvenciája190
Az ostorok felépítése és az ostormozgás jellemzői190
A csilló- és az ostormozgást befolyásoló tényezők191
A csilló- és az ostormozgás teóriái192
Az izommozgás192
Az izommozgásról és az izmokról általában193
A harántcsíkolt izom felépítése és működése193
A harántcsíkolt izmok előfordulása az állatokban193
Az izmok vérellátása és beidegzése194
A harántcsíkolt izom mikroszkópos anatómiája199
A harántcsíkolt izom kémiai összetétele204
A harántcsíkolt izom fizikai sajátságai206
A harántcsíkolt izmok funcionális típusai206
Vörös és fehér izmok206
Tónikus és tetanikus izmok207
Synergista-antagonista izmok207
Intrafuzális izmok208
A harántcsíkolt izom működésének alapjelenségei208
Vizsgálati technika208
Az izomrángás210
Az izomrángás görbéje211
Az izomösszehúzódást befolyásoló tényezők211
A kontraktura és a rigor216
Az izomműködés kezdeti szakaszában megfigyelhető fizikai jelenségek217
Az izomösszehúzódás energiaforgalma235
Az izomösszehúzódás molekuláris mechanizmusa238
A simaizom felépítése és működése243
A szívizom élettana248
A helyváltoztatás módjai és mechanizmusai250
A helyváltoztatás fogalma, a mozgás jellegét meghatározó tényezők250
Az egysejtűek és a gerinctelen állatok mozgástípusai250
Az egysejtűek helyváltoztató mozgása252
A csalánzók mozgása254
A laposférgek mozgása256
A gyűrűsférgek mozgása260
A puhatestűek mozgása261
Az ízeltlábú állatok mozgása262
A rákok mozgása262
A rovarok mozgása263
A rovarlárvák mozgástípusai263
Helyváltoztatás ízelt végtagokkal266
Helyváltoztatás szárnyak segítségével268
A tüskésbőrű állatok mozgása271
A gerinces állatok mozgása271
A halak mozgása273
A különböző állatok mozgási sebessége274
Az idegrendszer élettana275
Az idegrendszer fiziológiájának alapfogalmai278
Inger, ingerlékenység, ingerület, alkalmazkodás283
Az egyfélemagvú egysejtűek ingerületfiziológiája285
A ciliaták ingerjelenségei284
A többsejtűek ingerületfiziológiája287
Az inger felvételének és vezetésének fiziko-kémiai alapjai, potenciálok287
Az ingerület vezetésének formái287
Az ingerület vezetésének sebessége289
Az ingerületáttevődés formái291
Az idegrendszer működésének reflex elmélete293
A diffuz idegrendszer élettana295
A centralizált idegrendszer fiziológiája301
A férgek idegrendszerének működése302
Az ízeltlábúak idegfiziológiája305
A gerincesek idegrendszerének működése327
A gerincvelő anatomiája, gerincvelői reflexek327
Az agytörzs szomatikus funkciója, az izomtónus és testtartás szabályozása338
Az agytörzs irányítása alatt álló speciális reflexek344
A köztiagy működése346
A kisagy működése349
Az előagy fejlődése, anatomiája352
Az agykéreg kiirtásának következményei353
Az agykérgi központok és vizsgálatuknak módszere358
A feltétlen reflexek és az ösztönök360
A feltételes reflexek kialakulása361
Az alacsonyabbrendű állatok feltételes reflexei364
A nagyagy féltekéinek gátlási folyamatai366
Alvás és hipnózis370
A jelzőrendszerek372
A vegetatív idegrendszer és a hypothalamus375
Központi vegetativ szabályozás380
Hőtermelés és a hőszabályozás384
Az érzékszervek élettana390
Bevezetés390
A gerinctelenek fényérzékelése394
A facettás szem fiziológiája396
A gerincesek fényérzékelésének fiziológiai sajátságai402
Az ideghártya szerkezete és szerepe a látás folyamatában405
A színlátás elmélete408
Mechanikai érzékelés411
Az egyensúlyérzékelés fiziológiája414
A vegyi érzékelés, szaglás422
Az ízérzékelés424
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Általános és összehasonlító állatélettan II. Általános és összehasonlító állatélettan II. Általános és összehasonlító állatélettan II.
Állapot:
3.400 ,-Ft
17 pont kapható
Kosárba