kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Semmelweis Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 328 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-815-414-4 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. |
Az Olvasóhoz | 11 |
Általános kémia | |
Kémiai alapfogalmak | 13 |
SI-rendszer | 13 |
Atomok és elemek | 14 |
Tiszta anyagok és keverékek | 15 |
Az atomok szerkezete | 15 |
Az atom alkotórészei | 15 |
Az atommag felépítése | 16 |
Rendszám és tömegszám | 17 |
Az izotópok | 18 |
Atomok, molekulák és ionok | 19 |
Sztöchiometria | 20 |
A relatív atomtömeg (Ar) | 20 |
A molekulatömeg (Mr) | 21 |
A mól és az Avogadro-állandó | 21 |
Tapasztalati képlet | 21 |
Molekulaképlet | 22 |
Reakcióegyenletek | 23 |
A kémiai reakciók alapvető típusai | 25 |
Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer | 26 |
A kvantumelmélet alapjai | 26 |
A fény hullámtermészete | 26 |
Az elektronhullámok és a kvantummechanika | 28 |
Színképek | 29 |
Emissziós és abszorpciós színképek | 29 |
Atomszínképek | 29 |
A hidrogénatom Bohr-féle modellje | 31 |
A kvantummechanikai atommodell | 31 |
Kvantumszámok | 33 |
Atomorbitálok | 34 |
Többelektromos atomok elektronszerkezete | 35 |
Az elektronhéjak energiaszintje | 35 |
Az elektronhéjak felépülésének törvényei | 36 |
Az elemek periódusos rendszere | 38 |
Elektronszerkezeti magyarázat | 38 |
Az elemek csoportosítása | 40 |
Fémek, félvezetők és nemfémek | 42 |
Periodikus tulajdonságok | 42 |
Az atomok mérete | 42 |
Az ionizációs energia | 43 |
Az elektronaffinitás | 44 |
A kémiai kötés | 46 |
Az elsődleges kémiai kötés alaptípusai | 46 |
A fémes kötés | 46 |
Az ionkötés | 48 |
A kovalens kötés | 50 |
Átmenet a kötéstípusok között | 53 |
Elektronegativitás | 54 |
A kovalens kötés elmélete | 54 |
A vegyértékkötés-elmélet | 56 |
A molekulaorbitál-elmélet | 61 |
Másodlagos kémiai kötések | 67 |
A London-féle erők | 67 |
Dipólus-dipólus kölcsönhatások | 68 |
A hidrogénkötés | 69 |
Halmazállapotok | 71 |
Gázhalmazállapot | 71 |
Kinetikus gázelmélet | 71 |
Állapotjelzők | 73 |
Gáztörvények | 73 |
Eltérések a gáztörvényektől: reális gázok | 79 |
Folyékony és szilárd halmazállapot | 80 |
A kinetikus elmélet alkalmazása | 80 |
Halmazállapot-változások | 81 |
Halmazállapot-változások nyomás- és hőmérsékletfüggése: fázisdiagramok | 83 |
A folyadékok tulajdonságai | 84 |
A kristályos anyagok tulajdonságai | 87 |
A kristályrácsok típusai | 87 |
Oldatok és kolloidok | 90 |
Az oldatok típusai | 90 |
Az oldás folyamata. Telített és túltelített oldatok | 90 |
Molekulaszerkezet és oldhatóság | 91 |
Hőmérséklet és nyomás hatása az oldhatóságra | 93 |
Megoszlás és megoszlási hányados | 93 |
A kromatográfia alapjai | 95 |
Az oldatok töménysége: koncentrációegységek | 97 |
Ideális és reális oldatok | 99 |
Raoult törvénye | 99 |
Az oldatok gőznyomása: fagyáspont-csökkenés és forráspont-emelkedés | 100 |
A molekulatömeg meghatározása | 103 |
Ozmózis | 104 |
Fordított ozmózis | 107 |
Az ozmózis biológiai jelentősége | 107 |
Kolloidok | 108 |
A kolloidok tulajdonságai | 108 |
A kolloidok előállítása és felosztása | 110 |
Hidrofil és hidrofób kolloidok | 111 |
Asszociációs kolloidok | 112 |
A víz és a vizes oldatok | 114 |
A vízmolekula szerkezete és tulajdonságai | 114 |
A folyékony víz és a jég szerkezete és tulajdonságai | 115 |
Vizes oldatok | 117 |
Hidrátok | 119 |
Természetes vizek és szennyvizek | 120 |
A víz sómentesítése | 121 |
A víz keménysége | 121 |
Szennyvizek és szennyvíztisztítás | 122 |
Elektrolitok | 123 |
A víz disszociációja (ionizációja) | 124 |
Arrhenius sav-bázis elmélete | 125 |
Az elektrolitok vezetőképessége | 126 |
Bronsted-Lowry sav-bázis elmélete | 129 |
Savak és bázisok erőssége | 131 |
A kémia kötés és a savi erősség viszonya | 132 |
Lewis sav-bázis elmélete | 133 |
Kémiai egyensúlyok | 135 |
A kémiai egyensúly törvénye | 135 |
Az egyensúlyi állandó | 135 |
Le Chatelier elve | 137 |
Egyensúlyok elektrolitoldatokban | 139 |
A víz disszociációs egyensúlya | 141 |
Savak disszociációs egyensúlya | 142 |
Bázisok disszociációs egyensúlya | 145 |
Összefüggés a Ks, Kb és Kv között | 145 |
Ionok reakciója vízzel | 146 |
Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis | 148 |
A közös ion hatása | 148 |
Titrálási görbék | 151 |
Többértékű savak disszociációja | 154 |
Pufferoldatok | 156 |
Foszfátpuffer | 158 |
Hidrogén-karbonát-szén-dioxid puffer | 158 |
Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat | 161 |
Kémiai termodinamika | 164 |
Az energia különböző fajtái | 164 |
A belső energia | 164 |
A termodinamika I. főtétele | 165 |
Entalpia | 166 |
Kémiai és fizikai folyamatok entalpiaváltozása | 167 |
Képződési entalpiák | 169 |
Reakcióhő | 169 |
Égéshő | 170 |
Kötési energiák | 172 |
Fizikai folyamatok entalpiaváltozása | 172 |
Ionvegyületek oldáshője | 172 |
Az entrópia és a termodinamika II. főtétele | 173 |
A termodinamika II. főtétele | 175 |
Abszolút entrópia | 175 |
A kémiai reakciók entrópiaváltozása | 176 |
Szaabdentalpia (szabadenergia) | 177 |
Standard szabadentalpia-változás | 178 |
A szabadentalpia és a kémiai egyensúly | 179 |
Biokémiai reakciók szabadentalpia-változásai | 181 |
Reakciókinetika | 183 |
Reakciósebesség és -mechanizmus | 183 |
Elemi reakciók - molekularitás | 183 |
Reakciósebesség és -rendűség | 184 |
Elsőrendű reakciók | 187 |
Másodrendű reakciók | 188 |
Hőmérséklet és reakciósebesség | 190 |
Ütközési elmélet | 191 |
Az átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete | 193 |
Több elemi lépésből álló reakciók | 194 |
Egyensúlyra vezető reakciók | 195 |
Sebességmeghatározó lépés | 195 |
Sorozatreakciók | 197 |
Láncreakciók | 198 |
Katalízis | 198 |
Homogén katalízis | 198 |
Heterogén katalízis | 199 |
Elektrokémia | 202 |
A redoxifolyamatok áttekintése | 202 |
Oxidáció és redukció | 202 |
Az oxidációs szám | 203 |
Redoxirendszerek | 204 |
Az elektrokémia alapjai | 204 |
Galvánelemek | 204 |
Elektródok | 206 |
Elektródpotenciál | 208 |
A redoxifolyamatok termodinamikája | 211 |
A Nernst-egyenlet | 212 |
Redoxifolyamatok az anyagcserében | 214 |
Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai | 216 |
Koncentrációs elemek: pH-mérés | 216 |
Ionszelektív elektródok | 217 |
Elektrolízis | 217 |
Szárazelemek | 218 |
Akkumulátorok | 219 |
Tüzelőanyag-elemek | 220 |
Korrózió | 220 |
Bioszervetlen kémia | |
Komplex vegyületek | 223 |
A fémkomplexek szerkezete | 224 |
A komplexek elnevezése | 224 |
Kelátok | 225 |
A komplexek képződése és stabilitása | 226 |
A komplexek geometriai felépítése és izometriája | 229 |
A komplexek kötéselmélete | 231 |
Vegyértékkötés-elmélet | 231 |
Kristálytérelmélet | 232 |
Fémion-ligandum kölcsönhatások | 235 |
A Pearson-féle sav-bázis elmélet | 235 |
Komplexképződés biológiai rendszerekben | 236 |
Az élethez szükséges elemek áttekintése | 236 |
Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben | 241 |
Alkálifémionok komplexei | 242 |
A sejt transzportfolyamatai | 244 |
A plazmamembrán Na-K pumpa | 245 |
A káliumkoncentráció szabályozása a vesében | 246 |
A lítium biológiai hatása | 247 |
A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége | 248 |
A magnézium bioszervetlen kémiája | 247 |
Magnéziumkomplexek | 248 |
A kalcium élettani szerepe | 250 |
A kalciumjel | 252 |
Kalciumkötő fehérjék | 253 |
Kalciumtranszport-rendszerek | 254 |
Az átmenetfémek komplexei | 256 |
A vas biológiai jelentősége | 257 |
A vas szerepe az oxigéntranszportban | 258 |
Az elektrontranszport vastartalmú fehérjéi | 261 |
Vasanyagcsere | 263 |
A réz biológiai jelentősége | 266 |
A réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék | 267 |
Rézfehérjék az elektrontranszportban | 269 |
A rézanyagcsere és zavarai | 270 |
A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége | 271 |
A cink biológiai funkciói | 272 |
Metallotioneinek és funkciójuk | 272 |
A molibdén és a mangán biológiai szerepe | 275 |
Molibdénkomplexek | 275 |
Mangánkomplexek | 276 |
A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása | 277 |
A platinakomplexek daganatellenes hatása | 279 |
Az arany biológiai hatásai | 280 |
Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe | 281 |
Az alumínium hatása az emberi szervezetre | 281 |
Óncsoport: germánium, ón, ólom | 281 |
A szílíciumvegyületek biológiai szerepe | 283 |
A szilikátok kémiája | 283 |
Biomineralizáció: kovasavleválás az élő szervezetekben | 283 |
A szilícium szerepe a magasabbrendű állatokban és az emberben | 287 |
A szilikátok szerepe betegségek kialakulásában | 288 |
A szilikátok orvosi alkalmazása | 290 |
A nitrogén és a foszfor szerepe a biológiai rendszerekben | 292 |
A nitrogénkötés molekuláris alapjai | 282 |
Nitrogenáz enzimkomplex | 292 |
A nitrogén körforgalma | 294 |
A foszforvegyületek biológiai szerepe | 295 |
A foszforvegyületek körforgása | 295 |
A foszfátvegyületek szerepe a sejt energiatermelő folyamataiban | 297 |
Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége | 299 |
Az oxigén bioszervetlen kémiája | 299 |
Az oxigénből keletkező reaktív származékok | 300 |
Az oxigén aktiválásának mechanizmusa | 301 |
Oxigéngyökök képződése és eliminációja biológiai rendszerekben | 305 |
A légköri oxigén és ózon kialakulása | 306 |
A szelén biológiai jelentősége | 308 |
A szelénvegyületek élettani hatásai | 309 |
A halogének bioszervetlen kémiája | 311 |
A fluor biológiai jelentősége | 311 |
A klór biológiai jelentősége | 314 |
A jód biológiai jelentősége | 315 |
A jódforgalom és a pajzsmirigyfunkció vizsgálata | 316 |
Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez | 318 |
Név- és tárgymutató | 320 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.