kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 2.110 oldal |
Sorozatcím: | Mérnöki Szerkezetek Anyagtana |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-05-1663-2 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal, kihajtható mellékletekkel illusztrálva. |
Általános anyagismeret | |
Anyagtani alapismeretek | 15 |
Az anyagtan és felépítése | 17 |
Általános megjegyzések | 17 |
Az anyagtan felépítése | 20 |
Az igénybevehetőség | 22 |
A mérnöki szerkezetek általában | 26 |
Általános megjegyzések | 26 |
Mérnöki - építészi szerkezetek | 26 |
Mérnöki és építészi szerkezetek | 28 |
A mérnöki szerkezetek anyagai s azok fejlődése | 31 |
A mérnöki szerkezetek anyagai általában | 31 |
A szerkezeti anyagok (az építőanyagok) fejlődése | 32 |
Általános megjegyzések | 32 |
Az ősi és az ókori kultúrák | 33 |
A középkori fejlődés | 59 |
Az újkori és a legújabb kori fejlődés | 68 |
Az anyagtanelmélet kialakulása | 92 |
Az ókor | 92 |
A középkor | 96 |
Az újkor és a legújabb kor | 97 |
Az anyag felépítése | 109 |
Általános megjegyzések | 109 |
Az atomok szerkezete | 112 |
A kémiai elemek | 115 |
A molekulaszerkezet. A kötés | 123 |
A molekulaszerkezet | 123 |
A kötés | 124 |
A vonzó-taszító erők | 128 |
Az anyagi test szerkezete | 130 |
Gázok, folyadékok | 130 |
Általános megjegyzések | 130 |
A gázok | 132 |
A folyadékok | 132 |
Különleges halmazállapotok | 137 |
Kristályos szilárd testek | 137 |
Általános megjegyzések | 137 |
A kristályrácsok fajtái | 143 |
Reális kristályok, rácshibák, kötőerők | 147 |
Amorf szilárd testek | 149 |
Makromolekulás szilárd testek | 151 |
Irodalom | 152 |
Fontosabb szabványok | 153 |
A szerkezeti anyagok tulajdonságai | 155 |
Bevezető | 157 |
A mérés, a mértékrendszerek, a mértékegységek | 159 |
A mérés | 159 |
Általános megjegyzések | 159 |
A mérés fejlődése | 159 |
A mértékrendszerek | 160 |
Általános megjegyzések | 161 |
A Nemzetközi Mértékegységrendszer, SI | 161 |
A mértékegységek | 162 |
A mechanikai (fizikai) mértékegységek | 165 |
A hőtechnikai mértékegységek | 167 |
A fénytani mértékegységek | 168 |
A hangtani (akusztikai) mértékegységek | 168 |
Az elektrotechnikai mértékegységek | 170 |
A műszaki sugárvédelem mértékegységei | 171 |
A fontosabb műszaki egységek átszámítása | 171 |
Az angolszász mértékegységek | 172 |
A kémiai tulajdonságok | 176 |
Vegyület, kémiai reakció | 716 |
Vegyület | 176 |
Kémiai reakció | 176 |
Sav, bázis, só | 179 |
A sav | 179 |
A bázis | 179 |
A só | 179 |
A víz | 180 |
Általános megjegyzések | 180 |
Hidrogénion-koncentráció | 180 |
A vízkeménység | 186 |
Kémiai számítások | 186 |
Kémiai számítási alapfogalmak | 186 |
Kémiai számítások | 189 |
A szervetlen vegyületek analízisének alapelvei | 192 |
Kationok kimutatása | 194 |
Anionok kimutatása | 194 |
Kémiai vizsgálatok az építőiparban | 195 |
A keverővíz (talajvíz) tájékoztató vizsgálata | 195 |
A betonadalék tájékoztató vizsgálata | 198 |
A szerkezeti anyagok fizikai tulajdonságai | 200 |
A sűrűség, testsűrűség, tömörség, hézagosság | 200 |
A sűrűség (anyagsűrűség) | 200 |
A testsűrűség, halmazsűrűség | 202 |
A tömörség, hézagosság, porózitás | 204 |
A hidrotechnikai tulajdonságok | 208 |
A nedvességtartalom | 208 |
A vízfelvétel | 209 |
A nedvfelvétel | 210 |
A vízzáróság | 211 |
A fagyállóság | 214 |
Az időállóság | 216 |
A keménység, a kopási ellenállás, a hasíthatóság | 216 |
A keménység | 216 |
A hasíthatóság | 224 |
A hőtechnikai tulajdonságok | 225 |
Hőtechnikai alapfogalmak | 226 |
A hő okozta alakváltozás | 230 |
A hő terjedése | 232 |
A tűzállóság | 248 |
A hő és a halmazállapot | 251 |
Az akusztikai (hangtechnikai) tulajdonságok | 252 |
Fontosabb akusztikai alapfogalmak | 253 |
Az építőanyagok hangtechnikai tulajdonságai | 258 |
A zaj elleni védelem alapelvei | 266 |
A szerkezeti anyagok szilárdsági tulajdonságai | 270 |
Általános szilárdsági alapfogalmak | 270 |
Igénybevételek, feszültségek | 271 |
Alakváltozások | 276 |
A szilárdsági vizsgálatok felosztása | 279 |
A szilárd test repedéselmélete | 284 |
A szerkezeti anyagok alakváltozási-feszültségi jellemzői | 288 |
Alakváltozások-feszültségek rövididejű teherre | 288 |
Alakváltozások-feszültségek tartós teherre | 298 |
Modellek az anyagok reológiai viselkedésének leírására | 304 |
Egyszerű alapmodellek | 305 |
Összefüggések összetett modelleken | 308 |
Kúszás-függvények a kísérletek tükrében | 320 |
A szerkezeti anyagok csoportjai az alakváltozás jellege szempontjából | 322 |
A rugalmas (elasztikus) csoport | 322 |
A rugalmas-képlékeny (elasztoplasztikus) csoport | 324 |
A rugalmas felkeményedő csoport | 325 |
A rugalmas-viszkózus (elasztoviszkózus) csoport | 325 |
Néhány általános megjegyzés | 327 |
Irodalom | 330 |
Fontosabb szabványok | 332 |
A szerkezeti anyagok szilárdsági vizsgálata és értékelése | 333 |
Bevezető | |
Statikus vizsgálatok | 337 |
A szakítóvizsgálat | 337 |
A nyomóvizsgálat | 348 |
A hajlítóvizsgálat | 355 |
A nyíróvizsgálat | 361 |
A csavaróvizsgálat | 363 |
Tartós vizsgálatok | 367 |
Általános megjegyzések | 367 |
A kúszás és az ernyedés | 368 |
A tartós szilárdság | 370 |
A tartós folyás | 374 |
Fárasztó vizsgálatok | 377 |
Általános megjegyzések | 377 |
A kifáradási határ | 381 |
Dinamikus vizsgálatok | 390 |
Általános megjegyzések | 390 |
Dinamikus (ütő-) vizsgálatok | 397 |
Ütő-, húzó- (szakító-) vizsgálat | 397 |
Ütő-hajlítóvizsgálat | 398 |
Ütő-nyomóvizsgálat | 399 |
A szilárdságvizsgáló berendezések | 400 |
Általános megjegyzések | 400 |
A törőberendezések | 402 |
Vizsgáló és ellenőrző eszközök | 416 |
Az alakváltozásmérő berendezések | 420 |
Általános megjegyzések | 420 |
A tulajdonképpeni alakváltozásmérők | 421 |
Mechanikai, optikai mérőműszerek | 421 |
Mérőóra | 421 |
Deforméter | 421 |
Tenzométer | 425 |
Klinométer | 426 |
Görbületmérő | 426 |
Martens-féle tükrös készülék | 426 |
Az elektromos hosszváltozásmérők | 431 |
Induktív műszerek | 431 |
Kapacitív műszerek | 432 |
Ellenállásos műszerek | 432 |
Adatrögzítők | 437 |
A feszültség- és az alakváltozási állapot | 440 |
A feszültségállapot | 440 |
Általános megjegyzések | 440 |
Térbeli feszültségállapot | 443 |
Síkbeli feszültségállapot | 445 |
Lineáris feszültségállapot | 448 |
Az alakváltozás-állapot | 448 |
Az alakváltozás-jellemzők, alakváltozás-állapot | 449 |
Az elmozdulásfüggvények és az alakváltozások. Geometriai egyenletek | 451 |
A feszültség és az alakváltozás | 452 |
Alakváltozás - feszültség-összefüggések | 452 |
Fizikai (szilárdsági) egyenletek | 453 |
Összeférhetőségi egyenletek | 454 |
A munkatételek | 455 |
A külső és a belső erők munkája | 455 |
A munkatételek | 457 |
A töréselméletek | 458 |
A feszültségállapot Mohr-féle ábrázolása | 458 |
A töréselméletek | 463 |
Az alakváltozások mechanikai értékelése | 471 |
Az alakváltozás mérésének értékelése | 471 |
Az alakváltozás és a feszültség közötti összefüggések | 478 |
A rugalmasságtan alalpegyenletei | 482 |
Az egyenletek leírása | 482 |
Az alapegyenletek alkalmazásának bemutatása | 487 |
Vastagfalú hengeres cső | 487 |
Lyukkal gyöngített rúd | 490 |
Az anyagvizsgálat eredmények matematikai értékelése | 493 |
Általános megjegyzések | 493 |
A mérés durva és rendszere hibái | 494 |
A rendszeres hibák néhány példája | 945 |
A véletlen hibákról általában | 500 |
Valószínűségelméleti alapfogalmak | 501 |
A leíró statisztika | 507 |
Egyméretű elosztás | 508 |
Többméretű elosztás | 515 |
Valószínűségi eloszlások | 520 |
Binominális eloszlás | 520 |
Poisson-eloszlás | 521 |
Geometriai eloszlás | 524 |
Exponenciális eloszlás és gamma-eloszlás | 524 |
A Gauss-féle szabályos eloszlás (normális eloszlás) | 525 |
Lognormális eloszlás | 531 |
A véletlen minta számtani középértékének és szórásnégyzetének eloszlása: X a négyzeten-eloszlás | 531 |
Student-eloszlás | 535 |
Pearson-eloszlások | 537 |
A matematikai statisztika | 538 |
Általános megjegyzések | 538 |
Mintavétel nagy terjedelmű véletlen mintákkal | 542 |
A mű-paraméter megbízhatósági határai | 542 |
A -paraméter megbízhatósági határai | 545 |
Mintavétel kis terjedelmű véletlen mintákkal | 547 |
A terjedelem és a szórás korrelációja | 547 |
Értékelés szúrópróbák alapján | 548 |
A normális eloszlás mű és paramétereinek grafikus becslése | 551 |
A maximum-likelihood-módszer | 553 |
A statisztikai próbák | 555 |
Az u-próba | 555 |
A t-próba | 556 |
Két várható érték eltérésének vizsgálata | 557 |
Az F-próba | 557 |
Az x a négyzeten-próbák | 563 |
Tiszta illeszkedésvizsgálat | 563 |
Becsléses illeszkedésvizsgálat | 565 |
Függetlenségvizsgálat | 565 |
Homogenitásvizsgálat | 567 |
Anyagvizsgálati példák a matematikai statisztika alkalmazására | 567 |
Egyméretű eloszlás | 567 |
Nagy elemű minta vizsgálata | 567 |
Kis elemű minta vizsgálata | 572 |
Statisztikai próbák | 576 |
Szekvenciális módszer | 578 |
Kétméretű eloszlás | 579 |
Szakítópróba | 579 |
Cementvizsgálat | 584 |
Eloszlásjellemzők átültetése | 585 |
A mérési eredmények függvénykapcsolatai | 591 |
Grafikus módszer | 592 |
A legkisebb négyzetek módszere | 596 |
Kísérletek tervezése. Szórásanalízis | 600 |
Kísérlettervezés | 601 |
Szórásanalízis | 605 |
Gyakorlati megjegyzések | 610 |
Általános megjegyzések | 610 |
A minőségi követelmény és megállapítása | 613 |
Általános tájékoztatás | 613 |
A minőségi követelmény megállapítása | 615 |
A minőségi követelmény ellenőrzése | 620 |
Az ellenőrzés alapelvei | 620 |
Egyetlen paraméter ellenőrzése | 621 |
Az intervallum ellenőrzése | 622 |
A küszöbérték ellenőrzése | 622 |
Gyakorlati bemutatás példákkal | 627 |
A beton minősége és a minőség ellenőrzése, egyéb szabályozások | 630 |
A hazai régebbi szabályozás | 630 |
Néhány külföldi szabályozási elv | 631 |
Az OC-görbe | 632 |
Néhány következtetés | 636 |
Irodalom | 639 |
Fontosabb szabványok | 641 |
Név- és tárgymutató | 642 |
Fa-kő-fémkötőanyagok | |
A fa | 17 |
A fa jelentősége, felépítése | 19 |
Általános megjegyzések | 19 |
A makroszkopikus vizsgálat | 21 |
A mikroszkopikus vizsgálat | 29 |
A fák felépítése | 33 |
A fa termelése, a fatermékek | 36 |
A fa termelése | 36 |
A fatermékek | 37 |
Az építőfa-fajták és jellemzőik | 43 |
A tűlevelű fák | 43 |
A lombos fák | 47 |
A fagazdálkodás statisztikai adatai | 55 |
A világ fagazdálkodása | 55 |
A hazai fagazdálkodás | 57 |
A faanyag vegyi tulajdonságai | 60 |
A faanyag vegyi elemi összetétele | 60 |
A fát alkotó vegyületek | 60 |
A faanyag fizikai tulajdonságai | 63 |
A nedvességtartalom | 63 |
A duzzadás (dagadás) és a zsugorodás | 69 |
A sűrűség és a testsűrűség | 73 |
Hő-, elektro- és hangtechnikai tulajdonságok | 77 |
A keménység, a kopási ellenállás, a súrlódási jellemzők, a hasíthatóság | 81 |
A fa egyéb fizikai tulajdonságai | 85 |
A faanyag mechanikai (szilárdsági) tulajdonságai | 86 |
Általános megjegyzések | 86 |
A nyomószilárdság | 87 |
A szakító- (húzó-) szilárdság | 101 |
A hajlítószilárdság | 104 |
A nyírószilárdság | 110 |
A csavarószilárdság | 112 |
Az ütő-hajlítószilárdság | 113 |
A fa terhelés okozta alakváltozásai | 115 |
A fa szeg- és csavarállósága | 123 |
A fa hibái és betegségei | 124 |
A fa hibái | 124 |
A fa betegségei | 128 |
A fa tartóssága és védelme | 136 |
A fa tartóssága általában | 136 |
A fa tartósítása | 138 |
A fa tűzvédelme | 142 |
A nemesített faanyagok és a helyettesítő faanyagok | 143 |
A faanyag nemesítése | 143 |
A helyettesítő faanyagok | 144 |
A nemesített illetve a helyetftesítő faanyagok vizsgálata és tulajdonságai | 147 |
Irodalom | 154 |
Fontosabb szabványok | 156 |
A természetes építési kőanyagok | 157 |
A természetes kőanyagok felépítése, osztályozása, fajtái | 159 |
A kőanyagok jellemzése | 159 |
A kristályos kőzetalkotók: ásványok | 161 |
Alkattalan kőzetalkotók | 162 |
A kőzetalkotók fizikai sajátságai | 163 |
A kőzetalkotók közötti kötés | 164 |
A kőzetszövet | 164 |
A kőzetek települése | 166 |
A kőzetek osztályozása | 167 |
A természetes kőanyagok fajtái | 168 |
A kőanyagok termelése, feldolgozása, megmunkálása | 178 |
Az ásványvagyon és feltárása | 178 |
A kőbányászat és a kőmegmunkálás | 179 |
Kavics- és homokbányászat | 182 |
A természetes kőanyagok fizikai-szilárdsági sajátságai | 184 |
A kőanyagok minősége | 184 |
Próbavétel - mintavétel | 186 |
A kőzettulajdonságok összetevői | 187 |
A vizsgálati anyag | 188 |
A vizsgálandó tulajdonságok | 188 |
Kőzettani jellemzés | 188 |
Tömegeloszlási vizsgálatok | 188 |
A szilárdsági tulajdonságok | 192 |
Ultrahangsebesség | 200 |
Keménység, kopás, hasíthatóság, megmunkálhatóság | 200 |
Halmaztulajdonságok | 201 |
Halmazszilárdság (zúzottkő-szilárdság) | 201 |
A halmazok szemszerkezeti sajátságai | 203 |
A természetes kőanyagok időállósága, tartóssága és védelme | 207 |
Mállás és tartósság | 207 |
A kőanyagok időállósága | 209 |
Az időállóság vizsgálata | 210 |
Az időállóság értékelése | 211 |
Kővédelem és tartósítás | 211 |
A természetes kőanyagok felhasználása a szerkezetekben | 214 |
Irodalom | 226 |
Fontosabb szabványok | 227 |
A fémek | 229 |
A fémekről általában | 231 |
A fémek építőipari alkalmazása | 231 |
A fémek jellemzése, felosztása | 232 |
A fémek jellemzése | 232 |
A fémek felosztása | 232 |
A fémek szerkezete | 234 |
A fémrács | 234 |
A fémek kristályosodása | 236 |
Az ötvözetek szerkezete, állapotábrák | 239 |
Az ötvözetekről általában | 239 |
Lehülési görbék | 239 |
Anyagi rendszer | 243 |
Halmazállapot- (fázis-) változások | 243 |
Fázistörvény | 245 |
Diffúzió | 245 |
Az egyensúlyi diagramok megszerkesztése | 249 |
Az egyensúlyi diagramok szabályai | 252 |
Az ötvözetek szövetelemei | 255 |
A szilárd oldat kristályosodása | 256 |
Az egyensúlyi diagramok alapesetei, tulajdonságai | 259 |
Az ötvözetek átalakulásai | 263 |
A fémek fizikai tulajdonságai | 265 |
Fajtérfogat | 265 |
Villamos vezetőképesség | 267 |
A fémek akusztikai és optikai sajátosságai | 269 |
A fémek keménysége | 270 |
A fémek korróziója | 272 |
A korrózió alapfogalmai | 273 |
Kémiai korrózió | 274 |
Elektrokémiai korrózió | 274 |
A korróziót befolyásoló tényezők | 274 |
Oldási potenciál | 275 |
Hidrogénion-koncentráció (pH) | 277 |
Légkör | 278 |
Oxigén | 278 |
Hőmérséklet | 280 |
Keletkező korróziós termék | 280 |
Kóboráram | 281 |
Koncentráció | 282 |
A korrózió megjelenési formái | 283 |
Egyenletes korrózió | 283 |
Helyi korrózió | 283 |
Kristályhatármenti korrózió | 285 |
Szelektív korrózió | 285 |
Feszültségi korrózió | 285 |
Lemezes korrózió | 285 |
Filiform korrózió | 286 |
A korrózió elleni védelem | 286 |
A vas és az acél | 287 |
A vas nemzetgazdasági jelentősége | 287 |
A vas- és az acélgyártás | 288 |
A nyersvas | 288 |
Az acélgyártás | 290 |
A vas-szén-ötvözetek állapotábrája, szövetelemei | 294 |
Állapotábra | 294 |
Szövetelemek | 297 |
A ferrit tulajdonságai | 301 |
A perlit és a bainit tulajdonságai | 304 |
A martenzit tulajdonságai | 304 |
Az acél alakítása | 305 |
Hideg alakítás | 306 |
Meleg alakítás | 309 |
Az acélok hőkezelése | 311 |
Feszültségcsökkentés | 312 |
Lágyítás | 312 |
Újrakristályosítás | 313 |
Normalizálás | 313 |
Edzés | 313 |
Nemesítés | 315 |
Izotermikus hőkezelési eljárások | 317 |
Az acél kérgesítése, felületi kezelése | 319 |
A kérgesítés módszerei | 319 |
Felületi kezelés (termokémiai kezelés) | 321 |
Az acél hegesztése | 324 |
Ömlesztő hegesztés | 324 |
Gázlánghegesztés | 324 |
Ívhegesztés | 324 |
Védőgázos ívhegesztés | 327 |
Fedettívű hegesztés | 329 |
Salakhegesztés | 329 |
Termites ömlesztő hegesztés | 330 |
Plazmahegesztés | 330 |
Elektronsugár-hegesztés | 330 |
Ömlesztve sajtoló hegesztő eljárások | 331 |
Ellenálláshegesztés | 331 |
Ponthegesztés | 331 |
Dudorhegesztés | 331 |
Vonalhegesztés | 332 |
Tömítő tompahegesztés | 332 |
Leolvasztó tompahegesztés | 332 |
A hegesztés hatása | 333 |
Hőhatás | 333 |
Zsugorodás | 333 |
Hegeszthetőség | 336 |
Hegeszthetőségi vizsgálatok | 338 |
Edződésre való hajlam | 338 |
Szénegyenérték | 340 |
Jominy-görbe | 340 |
Keménységvizsgálat | 341 |
Edződés - repedés | 341 |
A rideg törésre való hajlam vizsgálata | 342 |
A hegesztés okozta rideg törési hajlam vizsgálata | 342 |
Cabelka-próba | 343 |
A hőkörzet keménysége | 343 |
A Kommerel-féle hajlítóvizsgálat | 343 |
Robertson-vizsgálat | 344 |
Keresztpróba | 344 |
Hegesztett kötések vizsgálata | 344 |
Roncsolásmentes vizsgálatok | 344 |
Vizuális vizsgálatok | 345 |
Repedésvizsgálat folyadékkal | 345 |
Mágneses repedésvizsgálat | 346 |
Röntgenvizsgálat | 347 |
Röntgenfényképezés | 348 |
Röntgenátvilágítás | 353 |
Elektronszámláló-cső | 353 |
Izotópos vizsgálat | 354 |
Ultrahangvizsgálat | 355 |
Átvilágító eljárás | 357 |
Impulzus-visszhang-eljárás | 357 |
Hegesztett varratok roncsolásos vizsgálata | 358 |
Szakítóvizsgálat | 359 |
Hajlítóvizsgálat | 361 |
Ütővizsgálat | 361 |
Építéshelyi vizsgálat | 361 |
Az acélok mechanikai tulajdonságai | 363 |
Szakítószilárdság | 363 |
Szakadónyúlás | 363 |
Névleges folyáshatár | 364 |
A szakítókísérletet befolyásoló tényezők | 368 |
Munkabírás | 371 |
Nyomószilárdság | 371 |
Nyírás | 372 |
Keménység | 372 |
Csavarás | 373 |
Dinamikus vizsgálatok | 373 |
Az acélok fáradása | 378 |
Az acélok ernyedése és kúszása | 381 |
Ernyedés | 381 |
Kúszás | 384 |
Technológiai próbák | 385 |
Hajlítópróba | 386 |
Hajtogatás | 387 |
Acélfajták | 388 |
Az ötvözők hatása | 388 |
Szénacélok (ötvözetes acélok, karbonacélok) | 390 |
Szerkezeti acélok | 390 |
Hegeszthető acélok | 391 |
Melegen hengerelt betonacélok | 394 |
Egyéb szénacélok | 398 |
Hidegen alakított acélok | 398 |
Hidegen alakított idomacélok | 399 |
Betonacél-hálók | 399 |
Csavart betonacél | 401 |
Feszítőhuzalok (feszültségkorrózió) | 402 |
Ötvözött acélok | 408 |
Időjárásálló acélok | 408 |
Korrózióálló acélok | 408 |
Öntvények | 409 |
A vas és acél korróziója és védelme | 410 |
Atmoszferikus korrózió | 410 |
A talaj korrozív hatása | 410 |
Vegyi hatás | 411 |
Bevonatok nélküli korrózióvédelem | 411 |
Inhibitorok | 411 |
A környezet megváltoztatása | 412 |
Katódos védelem | 413 |
Bevonatokkal való védelem | 414 |
Fémtiszta felület | 414 |
Fémbevonatok | 415 |
Egyéb bevonatok | 416 |
Az alumínium és egyéb fémek | 417 |
Az alumínium és ötvözetei | 417 |
Az alumínium előállítása | 417 |
Az alumínium és ötvözetei | 420 |
AISi-ötvözetek | 420 |
AIMg-ötvözetek NAUTAL-csoport | 422 |
AICu-ötvözetek | 422 |
AlMgSi-ötvözetek MASZIL-típus | 422 |
Alakítható ötvözetek | 423 |
Öntészeti ötvözetek | 423 |
Az öntés | 424 |
Az alumínium megmunkálása | 425 |
Az alumínium fizikai tulajdonságai | 426 |
Az alumínium hőkezelése | 4218 |
Lágyítás | 428 |
Edzés | 428 |
Öregítés, nemesítés | 429 |
Az alumíniumötvözetek mechanikai tulajdonságai | 431 |
Szakítóvizsgálat | 431 |
Nyomószilárdság | 432 |
A hőmérséklet hatása | 434 |
Kifáradás | 434 |
Az alumíniumszerkezetek kapcsolása | 436 |
Az alumínium hegesztése | 436 |
Az alumínium ötvözeteinek hegeszthetősége | 437 |
Az alumínium hegesztő eljárásai | 439 |
Forrasztás | 441 |
Kemény forrasztás | 441 |
Lágy forrasztás | 442 |
Szegecselés | 443 |
Az alumínium korróziója és védelme | 445 |
Magnézium | 448 |
Előfordulás és előállítás | 448 |
Mechanikai tulajdonságok | 448 |
Korrózió | 449 |
A réz és ötvözetei | 450 |
Előfordulás és előállítás | 450 |
Felhasználás és tulajdonságok | 450 |
Rézötvözetek | 452 |
Sárgaréz | 453 |
A bronz | 454 |
Ónbronz | 454 |
Alumíniumbronz | 454 |
Ólombronz | 454 |
A réz és a rézötvözetek korróziója | 455 |
Az ólom | 456 |
Az ón | 458 |
A horgany | 459 |
Egyéb fémek | 460 |
Irodalom | 460 |
Fontosabb szabványok | 462 |
A kötőanyagok | 463 |
A kötőanyagokról általában | 465 |
A kötőanyag fogalma | 465 |
A kötőanyag osztályozása | 465 |
A levegőn szilárduló (nem hidraulikus) kötőanyagok | 468 |
A mész | 468 |
Általános megjegyzések | 468 |
Az építési mész tulajdonságai és vizsgálata | 472 |
A gipsz | 475 |
Általános megjegyzések | 475 |
Az építési gipsz tulajdonságai és azok vizsgálata | 478 |
A magnézia | 480 |
Gyengén hidraulikus kötőanyagok | 482 |
Általános megjegyzések | 482 |
A hidraulikus mész | 483 |
A románcement (románmész) | 483 |
A mészpuccolán | 484 |
A hidraulikus kiegészítő anyagok, hidraulitok | 486 |
Általános megjegyzések | 486 |
A hazai hidraulitok és vizsgálatuk | 491 |
A kohósalak | 491 |
A savanyú hidraulikus kiegészítő anyagok | 492 |
A hidraulitok aktivitása | 495 |
A hidraulikus kötőanyagok | 499 |
Általános megjegyzések. Osztályozás. Előállítás | 499 |
A cementek osztályozása | 500 |
A cement előállítása | 501 |
A cement vegyi összetétele | 504 |
A cementek oxidos analízise | 504 |
A klinkerásványok | 507 |
A hidratáció | 509 |
A portlandcement hidratációja | 509 |
A hidratációhő | 514 |
Az aluminátcement hidratációja | 515 |
A cementkő-struktúra vizsgálata | 517 |
A cement fizikai és szilárdsági tulajdonságai | 521 |
A kötési idő | 521 |
Az őrlésfinomság | 528 |
A térfogatállandóság | 531 |
A kötőerő | 539 |
Egyéb tulajdonságok | 548 |
Halmazsűrűség, sűrűség | 548 |
Víztartóképesség, vízzáróság | 549 |
Hőtechnikai tulajdonságok | 549 |
A cement raktározhatósága | 552 |
A cementfajták és alkalmazási területük | 553 |
A portlandcementek | 553 |
A portlandcement | 553 |
A szulfátálló portlandcement | 554 |
A mélyfúrási cement | 554 |
A fehér és a színes cement | 555 |
Portlandcement azbesztcement-termékek gyártásához | 555 |
Kiegészítő anyagos (heterogén) portlandcementek | 556 |
A kohósalak-portlandcement | 556 |
A pernye- (trasz-) portlandcement | 556 |
Az aluminátcement | 557 |
Egyéb cementek | 558 |
A duzzadó cement | 558 |
A szigmacement | 559 |
A kis hőfejlesztésű cement | 560 |
Különleges cementek | 560 |
A cementek tárolása és próbavétele | 560 |
A cementekhez adagolt adalékszerek (vegyszerek) | 561 |
A korróziós ellenállás | 561 |
Irodalom | 562 |
Fontosabb szabványok | 564 |
Név- és tárgymutató | 565 |
Beton-habarcs-kerámia-műanyag | |
A beton | |
A betonról általában | |
A beton fogalma | 19 |
A beton fajtái és jelölésük | 20 |
A beton alapanyagai | |
A kötőanyag | 23 |
A víz | 23 |
Az adalékanyag | 25 |
A betonjavító anyag | 79 |
A levegő | 94 |
A beton jellemzői | |
Általános megjegyzések | 95 |
A friss beton jellemzői | 96 |
A megszilárdult beton fizikai jellemzői | 129 |
A megszilárdult beton szilárdsági jellemzői | 150 |
A megszilárdult beton alakváltozásai | 172 |
A beton szilárdságelmélete | 211 |
A beton jellemzőit befolyásoló tényezők | |
Általános megjegyzések | 219 |
A cement minősége és mennyisége | 219 |
A vízmennyiség és a légtartalom | 226 |
Az adalékanyag | 235 |
A beton kora | 247 |
Készítés, szállítás, kezelés és tárolás | 250 |
A vegyi hatások | |
Általános megjegyzések | 271 |
A beton védelme korrózióval szemben | 275 |
A korrózióvédelem hazai előírásai | 277 |
Különleges tényezők hatása | |
A hőmérsékletváltozás | 291 |
A fagy | 292 |
A mesterséges melegítés | 296 |
Alakváltozások okozta saját feszültségek | 300 |
A beton tervezése és ellenőrzése | |
A beton tervezésének alapelvei | 309 |
A betonkeverék megválasztása | 311 |
A beton helyszíni ellenőrzése | 320 |
Irodalom | 335 |
Fontosabb szabványok | 344 |
A könnyűbeton | |
Általános megállapítások | |
A meghatározás | 347 |
A csoportosítás | 348 |
A feszültségeloszlás | 349 |
Az alapanyagok és azok hatása | |
A kötőanyag | 354 |
Az adalékanyag | 354 |
A víz, a légtartalom, a porozitás, a javítóanyag | 362 |
Hőszigetelő és teherhordó könnyűbeton | |
A szemcsehézagos könnyűbeton | 367 |
Az adalékos könnyűbeton | 369 |
A sejtbeton | 375 |
A jellemzők | 378 |
Az összetétel tervezése | 382 |
A teherhordó könnyűbeton | |
Általános megjegyzések | 393 |
A friss beton | 394 |
A megszilárdult beton | 395 |
A betonösszetétel tervezése | 397 |
A könnyűbeton méretezése | 399 |
Irodalom | 400 |
A habarcs | |
A habarcs meghatározása, felosztása | |
A habarcs fogalma | 405 |
A habarcs felosztása | 405 |
A habarcs anyagai | |
A kötőanyag, javítóanyagok | 407 |
Az adalékanyag, a víz | 407 |
A habarcs tulajdonságai és azok vizsgálata | |
Az alapanyagok vizsgálata | 409 |
A friss habarcs vizsgálata | 411 |
A megszilárdult habarcs vizsgálata | 419 |
A habarcsfajták minőségi követelményei | |
A falazóhabarcs | 425 |
A vakolóhabarcs | 427 |
A felületképző habarcs | 429 |
Az ágyazó-, burkoló- és simítóhabarcs | 430 |
A vízzáró habarcs | 431 |
Az injektálóhabarcs | 433 |
Egyéb habarcsok | 438 |
Irodalom | 442 |
Fontosabb szabványok | 443 |
A kerámia | |
A kerámia fogalma és felosztása | |
A kerámia fogalma | 447 |
A kerámiák felosztása | 447 |
A kerámiák gyártástechnológiája | |
A gyártástechnológiáról általában | 450 |
A nyersanyag megválasztása | 450 |
Az agyagok tulajdonságai | 452 |
A nyersanyagok előkészítése | 458 |
A formázás | 458 |
A szárítás | 459 |
Az égetés | 461 |
Mázazás és festés | 463 |
A tégla- és a cserépgyártmányok leggyakoribb gyártástechnológiai hibái | 466 |
Tégla és tetőcserép | |
Téglafajták | 469 |
Tetőcserép-fajták | 481 |
A téglák és a tetőcserepek tulajdonságai | 483 |
Hőszigetelő kerámiák | |
Bekeveret éghető anyaggal előállított hőszigetelő kerámiák | 494 |
Bekevert porózus adalékanyaggal készített hőszigetelő kerámiák | 496 |
Kőagyag-gyártmányok | |
Klinkertégla | 501 |
Keramit | 502 |
Kőagyag padlóburkoló lap (mettlachi) | 504 |
Kőagyagcső | 508 |
Egyéb díszítő és burkoló kerámiák | |
Terrakotta | 509 |
Mázas építő és diszítő kerámiák | 509 |
Pyrogránit | 510 |
Fajansz (kőedény) | 510 |
Porcelán | 511 |
Tűzálló építőanyagok | |
A tűzállóság fogalma és kritériuma | 514 |
A tűzálló építőanyagok főbb csoportjai | 518 |
Irodalom | 522 |
Fontosabb szabványok | 524 |
A műanyagok | |
A műanyagokról általában | 529 |
A polimerek fogalma és általános jellemzése | |
A polimer fogalma | 531 |
A polimerek csoportosítása a polimerláncok alakja szerint | 532 |
A molekulákban és a molekulák között ható erők | 533 |
A polimerek fizikai állapotai a hőmérséklet függvényében | 535 |
A polimerek jellemzése fizikai állapotuk alapján | 539 |
A polimerek viselkedése tartós tehrre. A hiszterézis-hurok | 540 |
A polimerek előállításának módszerei | 541 |
Az építőiparban használt műanyagok főbb típusai | |
Polimerizációs műanyagok | 544 |
Poliaddíciós műanyagok | 551 |
Polikondenzációs műanyagok | 553 |
Természetes alapú műanyagok | 556 |
A műanyagok formázása és feldolgozása | |
Hőre keményedő műanyagok formázása | 557 |
Hőre lágyuló műanyagok formázása | 558 |
Különleges műanyagfeldolgozási technológiák | 561 |
A műanyagok építőipari felhasználása | |
Polimerrel impregnált beton (PIB) | 564 |
Polimer-beton (PB) | 590 |
Polimer-cementbeton (PCB) | 620 |
Műanyag ragasztók | 633 |
Hézagzáró anyagok | 646 |
Tartószerkezetek megtámasztására használható elasztomerek | 655 |
Műanyag csövek | 658 |
Műanyag habok | 659 |
Tekercselt lemezek | 662 |
Műanyag kötésű táblák és lemezek | 668 |
A műanyagok tulajdonságai és vizsgálata | |
A szerkezeti műanyagok kiválasztásának szempontjai | 672 |
A tömeggel kapcsolatos anyagtulajdonságok | 673 |
Szilárdsági és alakváltozási jellemzők | 674 |
Felületi tulajdonságok | 694 |
Hőtani tulajdonságok | 695 |
Egyéb fizikai tulajdonságok | 700 |
Vegyszerállóság | 703 |
Tűzállóság | 706 |
A műanyagok öregedése | 713 |
Kapcsolatok | |
Teherviselő elemek toldása | 732 |
Koncentrált erőátadás | 751 |
Irodalom | 753 |
Fontosabb szabványok | 767 |
A szálerősítésű szerkezeti anyagok | |
Rövid történeti áttekintés | |
A szálerősítésről általában | 771 |
A szálerősítésű műanyagok | 771 |
A szálerősítésű kőszerű anyagok | 774 |
Erősítésre használt anyagok | |
Az üvegszál | 775 |
Erősítésre használt egyéb anyagok | 788 |
Szálerősítésű műanyagok | |
Az erősített műanyagok összetétele | 792 |
Az alkotók megválasztása | 793 |
Az üvegszál felületi kezelése és az üveggyanta tapadási problémái | 795 |
Az üvegszál-erősítésű műanyagok feldolgozása | 797 |
Az üvegszám-erősítésű műanyagok tulajdonságai | 804 |
Az üvegszál-erősítésű műanyagok felhasználási területe | 826 |
Azbesztszállal erősített műanyag | 828 |
Szénszállal erősített műanyag | 830 |
A szálerősített műanyagok összehasonlítása | 830 |
Szálerősítésű kőszerű anyagok | |
A szórtszálas erősítés szerepe | 831 |
Szórtszálas erősítésű cementkő | 835 |
Rost-erősítésű gipsz | 839 |
Kombinált technológiák | |
Üvegszál-kötéllel erősített beton | 841 |
Üvegszál-kötéllel feszített beton | 843 |
Üvegszállal feszített beton nyomócsövetk | 843 |
Irodalom | 844 |
Név- és tárgymutató | 849 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.