kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az állathigiénia tárgyköre és jelentősége | 1 |
A környezet fogalma és változása | 2 |
A szervezet és a környezet egymásra hatása | 3 |
Az alkat (konstitúció) és az alkalmazkodás | 6 |
Környezetünk a bioszféra | 13 |
Általános meteorológiai alapismeretek | 13 |
A légkör fizikai és kémiai állandóinak biológiai hatása | 14 |
A levegő hőmérséklete | 15 |
A levegő nedvességtartalma | 15 |
A légnyomás | 16 |
A légmozgás | 16 |
A napsugárzás | 17 |
Időjárási frontok, időjárás-változások | 21 |
A frontátvonulások hatása a szervezetre | 22 |
Az üzemek fejlesztése és az üzemeltetés higiéniája | 25 |
Az épületek elhelyezése, épülettípusok | 26 |
Az istállók építésének higiéniája | 27 |
Alapismeretek az építőanyagok felhasználásához | 28 |
A határoló szerkezetek hőtechnikai tulajdonságai | 30 |
Higiéniai követelmények a padozattal szemben | 32 |
Rugalmasság | 33 |
Hőtechnikai követelmények | 34 |
Az istálló hő- és légtechnikai tulajdonságának kapcsolata az állati szervezettel | 36 |
Az állati szervezet energiaforgalma | 36 |
A környezeti tényezők hatása az energia-forgalomra | 38 |
Az állatok hőtermelése | 39 |
Az állatok hőszabályozása | 40 |
Az állatok hőcseréje | 44 |
Hőcsere sugárzás útján | 45 |
Hőcsere áramlás útján | 46 |
Hőcsere párologtatással | 47 |
Az istálló mikroklímája | 49 |
Az istálló hőmérséklete | 50 |
Az optimális termelési zóna klímatényezőinek ajánlott értékei | 50 |
Az alacsony hőmérséklet | 51 |
A magas hőmérséklet | 52 |
Az istálló levegőjének nedvességtartalma | 53 |
Az istálló belüli légáramlás | 54 |
A lehűlés nagysága (száraz kataérték) | 55 |
Az istállólevegő összetétele és szennyezettsége | 56 |
A levegőt szennyező gázok | 56 |
Az istállólevegő porszennyezettsége | 61 |
Az istállólevegő élőcsíra-szennyezettsége (mikroflórája) | 63 |
Az istálló megvilágítása | 65 |
Az istálló szellőztetése | 66 |
A levegő kicserélésének lehetőségei | 66 |
Az istállóklíma vizsgálatának általános szempontjai | 67 |
A takarmányozás higiéniája | 70 |
A takarmány, az állatok termelésének és egészségének kapcsolata | 70 |
A takarmánygazdálkodás hazai sajátosságai | 71 |
A tápláló- és hatóanyagok hatása az ellenálló képességre | 73 |
Fehérjeellátás, biológiai hatóanyagok | 74 |
Az ipari abrakkeverékek tárolása és felhasználása | 81 |
Az ipari abrakkeverékek kémiai és mikróbás eredetű bomlása | 83 |
Peroxidszám | 84 |
Specifikus toxin termelés | 85 |
Ártalmas bomlástermékek | 85 |
A bélflóra változása | 86 |
Az állathullák és az állati eredetű hulladékok takarmányozásának higiéniája | 87 |
A húspépek gyártása és felhasználása | 88 |
A kukorica nedvesen (erjesztéssel) való tárolásának higiéniai szempontjai | 90 |
Erjedésbiológiai kérdések | 90 |
Diétás és gyógyszert tartalmazó takarmányok | 93 |
Az ivóvíz higiéniája | 95 |
Az állatok vízszükséglete | 95 |
A jó ivóvíz tulajdonságai | 96 |
A vizet szennyező anyagok | 96 |
A víz fertőzést közvetítő szerepe | 98 |
Az ivóvíz vizsgálata és minősítése | 98 |
A víz tisztítása és fertőtlenítése | 99 |
Az etetés és itatás higiéniája | 100 |
Az itatás higiéniája | 101 |
A legeltetés higiéniája | 102 |
A parazitás és fertőző betegségek megelőzése a legelőn | 103 |
A legeltetés fontosabb higiéniai szempontjai | 105 |
A takarmány és mérgező növények okozta ártalmak | 106 |
Növényi mérgek | 107 |
A szemes takarmányok penészgombás fertőzöttsége | 108 |
A penészgombák szaporodásához szükséges feltételek | 109 |
A penészes takarmányok káros hatásai | 110 |
Az egyes gombatörzsek toxintermelése | 111 |
Penészgomba-toxikózisok | 111 |
A telepek és üzemek járványvédelmi szempontjai | 116 |
Általános járványvédelmi fogalmak | 116 |
Komplex (polifaktorális) oktanú betegségek | 116 |
A technológiai hibákkal összefüggő komplex (polifaktorális) oktanú betegségek megelőzése | 119 |
Az oktani tényezők kombinációs lehetőségei | 121 |
Fertőtlenítés | 130 |
Fertőtlenítés vegyszerekkel | 131 |
Fertőtlenítés gáz halmazállapotú vegyszerekkel | 132 |
A gyakorlatban használatos folyékony és szilárd halmazállapotú fertőtlenítőszerek | 136 |
Lúgok | 137 |
Savtartalmú fertőtlenítők | 137 |
Klórtartalmú fertőtlenítőszerek | 138 |
Aldehidek | 139 |
Jodoforok | 139 |
A felületi fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése | 140 |
Aeroszol fertőtlenítés | 141 |
A fertőtlenítés gyakorlati végrehajtása | 143 |
A szakosított kisüzemi árutermelés állathigiéniai vonatkozásai | 146 |
Általános szempontok | 146 |
Genetikai munka | 150 |
Tartáshigiénia | 151 |
Takarmányozás és takarmányellátás | 152 |
A kisüzemi állomány "élő" (mikrobiális) környezete | 153 |
A termelőhelyen ható tényezők befolyása az élelmiszerek minőségére | 155 |
Általános szempontok | 155 |
A minőségre ható tényezők | 157 |
Genetikai tényezők | 157 |
A tartástechnológia hatása a minőségre | 160 |
A takarmány hatása a minőségre | 164 |
Az állatok fertőzöttsége és a minőség | 168 |
Az állati eredetű élelmiszerek termelése, valamint a környezet- és egészségvédelem kapcsolata | 170 |
Általános szempontok | 170 |
A talaj savasodása | 172 |
Makro- és mikroelem állapot | 172 |
Nehézfémsók | 173 |
Nitrátterhelés | 175 |
A talajok és takarmányok gombás fertőzöttsége | 175 |
Különféle szervesanyagok környezetszennyező hatása | 177 |
A hígtrágya | 177 |
Homogenizáló (elválasztás nélküli) hígtrágyakezelés | 179 |
Elválasztó (fázisbontó) hígtrágyakezelés | 180 |
A hígtrágya biológiai kezelése | 180 |
A hígtrágya és szerves anyagok káros hatása | 181 |
Ajánlásoka talaj és a víz szervesanyag-szennyezettségének a csökkentésére | 183 |
A hígtrágya | 183 |
Bűzös anyagok | 184 |
Állathullák | 184 |
A levegőt szennyező gázok | 186 |
Állatról emberre átterjedő fertőző és parazitás betegségek | 187 |
A brucellosis, a lépfene, a sertésorbánc | 188 |
A salmonellosis, a campylobacteriosis, a leptospirosis | 189 |
A Q-láz, a chlamydiosis | 190 |
A tularémia, Lyme-kór, gombák okozta betegségek | 190 |
A vírusok okozta zoonosisok | 191 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.