1.067.062

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Általános államigazgatási ismeretek

Az 1025/1971. (VI. 22.) Korm. számú határozat 4. pontjában előírt vizsga tananyaga

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"Az állam keletkezése előtti ősközösségi társadalom szervezett alapegysége a nemzetség volt. A nemzetség vérségi alapon egymáshoz kapcsolódó szervezet, amelynek alapja az... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
"Az állam keletkezése előtti ősközösségi társadalom szervezett alapegysége a nemzetség volt. A nemzetség vérségi alapon egymáshoz kapcsolódó szervezet, amelynek alapja az azonos anyától való származás volt; összetartó erejét a közvetlen, szoros vérségi kapcsolat képezte. A nemzetségben az általános életfeltételek biztosítása közfeladat volt. Az anyagi javak megszerzésében (gyűjtés, halászat, vadászat stb.) a nemzetségtagok közösen vettek részt. A nemzetség tehát a legfőbb termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló, vérségi alapon összetartozó közösségi sejt volt és a primitív viszonyok között élő ember minden tevékenységét, mindenekelőtt a gazdasági életfeltételek biztosítását fogta át. Az előbbiekből következik, hogy a nemzetség nemcsak gazdasági szervezet volt, hanem a közösség védelmére, a közösségi együttélés rendezésére, a közügyek intézésére is szolgált. A nemzetségi szervezetben primitív demokrácia érvényesült. A nemzetség minden tagja egyenlő volt, a közösség ügyeinek intézésében együttesen vettek részt. A nemzetség érdekeinek védelmét a különböző támadásokkal szemben a „felfegyverzett" nép önmaga látta el. A nemzetség fő szerve a közösség tagjainak gyűlése volt." Vissza

Tartalom

Első rész: ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMRÓL ÉS A JOGRÓL 3
I.fejezet: Alapfogalmak az államról és a jogról 5
1. Az állam és a jog keletkezése 5
2. Az állam fogalma, típusai és formái 8
3. A jog fogalma, típusai és formái 12
4. Az állam szocialista típusai és formái 22
5. A jog szocialista típusai és formái 28

Második rész: A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
ÉS ÁLLAMI SZERVEZETE 33
II. fejezet: Az alkotmány 35
1. Az alkotmány fogalma és jelentősége 35
2. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje 37
3. Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei 39
4. A választások 44
III.fejezet: Az állami szervek rendszere 49
1. Az államszervezet fogalma 49
2. Az államhatalmi - népképviseleti szervek 50
3. Az államigazgatási szervek 54
4. A bíróságok 61
5. Az ügyészség 62

Harmadik rész: A TANÁCSOK ÉS IGAZGATÁSI SZERVEIK 65
IV.fejezet: A tanácsok 67
1. A tanácsrendszer kialakulása és fejlődése 67
2. A tanácsok jellege 69
3. A tanácsok feladat- és hatásköre 72
4. A tanácstagok 74
5. A tanácsok működése 78
6. A tanácsok tömegkapcsolati formái 82
7. A tanács tisztségviselői 90
V.fejezet: A tanácsok igazgatási szervei 95
1. A végrehajtó bizottság helye és szerepe a tanácsszervezetben 95
2. A végrehajtó bizottság feladat- és hatásköre 98
3. A végrehajtó bizottság működése 101
4. A végrehajtó bizottság tisztségviselői 105
5. A végrehajtó bizottság titkársága 108
6. A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei 110

Negyedik rész: AZ ÁLLAMI ÉLET PÁRTIRÁNYÍTÁSÁNAK
ALAPVETŐ KÉRDÉSEI 117
VI.fejezet: A marxista-leninista párt szerepe a szocialista
társadalom vezetésében 119
1. A párt és az állam kapcsolata a szocialista társadalomban 119
2. A párt vezető szerepének néhány gyakorlati kérdése
hazánkban 128
VII.fejezet: Az állami szervek pártirányítása 133
1. Az állami szervek pártirányításának elvei 133
2. A pártirányítás rendszere és szervei 135
3. A pártirányítás módszerei 137
VIII.fejezet: A tanácsok pártirányítása 143
1. A tanácsok pártirányításának főbb elvi sajátosságai 144
2. A tanácsok pártirányításának célja, főbb területei 145
3. A tanácsok pártirányításának néhány gyakorlati kérdése 146
4. A tanácsok mint testületek pártirányítása 147
5. A tanácsi szervek pártirányítása tartalmának, stílusának
és módszereinek fejlesztése 148
6. A hivatali pártszervezetek 149
7. A különböző szintű tanácsok pártirányításának sajátos
vonásai 151

Ötödik rész: A SZOCIALISTA ÁLLAMIGAZGATÁS ALAPELVEI 155
IX.fejezet: A szocialista államigazgatás alapelvei 157
1. A demokratikus centralizmus 159
2. Az állampolgárok bevonása az államigazgatási feladatok
ellátásába 165
3. A szocialista törvényesség 168
4. A különféle érdekek összhangba hozásának követelménye 174
5. A szocialista humanizmus 177

Hatodik rész: AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI; AZ ÜGYIRATOK NYILVÁNTARTÁSA ÉS KEZELÉSE 183
X. fejezet: Az államigazgatási eljárás általános szabályai 185
1. Az államigazgatási eljárás és jogi szabályozásának jelentősége 185
2. Az eljárási törvény hatálya 188
3. A hatáskör és az illetékesség 191
4. Az alapeljárás 205
5. A jogorvoslati eljárás 248
6. A végrehajtási eljárás 266
7. Az eljárási költségek 271
XI.fejezet: Az ügyiratok nyilvántartása, kezelése és irattári
védelme 273
1. Az ügyiratkezelés jelentősége és szervezeti kérdései 273
2. Az ügyiratkezelés egyes elemei 276
3. Az ügyiratok elintézése, irattárba helyezése 282
4. Az ügyiratok védelme és selejtezése 285

Hetedik rész: A TANÁCSOK GAZDÁLKODÁSI FELADATAI ÉS
TEVÉKENYSÉGE 289
XII.fejezet: A tanácsok gazdálkodási feladatai 291
1. A tanácsi gazdálkodás köre 291
2. A tanácsi vállalatok és intézmények 292
3. A tanácsi gazdasági feladatok megoldásának eszközei 293
4. A tanácsok gazdasági tevékenységének ellenőrzése 295
XIII. fejezet: A tanácsi költségvetés 297
1. Költségvetési alapfogalmak; a költségvetés szerkezete,
tagozódása, rendszere 297
2. A tanácsi középtávú pénzügyi terv 303
3. A tanácsi költségvetési szabályozók rendszere 306
4. A tanácsok éves költségvetése 307
5. A költségvetési előirányzatok évközi megváltoztatása 309
XIV. fejezet: A tanácsi fejlesztési alap 313
1. A tanácsi fejlesztési alap és pénzügyi forrásai 313
2. A lakosság társadalmi munkája 318
3. A fejlesztési alapból megvalósítható feladatok 318
4. A fejlesztési alap pénzügyi kezelése 320
XV.fejezet: A terület- és településhálózat-fejlesztés 321
1. A terület- és településhálózat-fejlesztés fogalma és célja 321
2. A területi tervek rendszere 322
3. A tanácsok területfejlesztési tervezése 324
4. A tervgazdasági bizottság; a területi koordináció 325
5. A helyi tanácsok feladata a területfejlesztésben 327
6. A város- és községrendezés 328

Nyolcadik rész: MUNKAJOGI ISMERETEK 333
XVI.fejezet: A közszolgálati (államigazgatási) munkaviszony 335
1. A közszolgálati dolgozók köre 335
2. A közszolgálati munkaviszony szabályozása 335
3. A munkaviszony létrejötte 337
4. A munkaviszony megszűnése 346
XVII.fejezet: A munkaidő és a munka díjazása; a dolgozó részére járó egyéb
juttatások 355
1. A munkaidő 355
2. A túlmunka 356
3. A pihenőidő, a munkaközi szünet, a pihenőnap, a munkaszüneti nap 357
4. A szabadság 359
5. Az alapfizetés 361
6. A személyi fizetés 361
7. A folyamatos és a soron kívüli előléptetés 362
8. A dolgozót megillető egyéb juttatások 362
XVIII. fejezet: A közszolgálati dolgozók főbb kötelezettségei és
felelőssége 363
1. A közszolgálati dolgozók kötelezettségei 363
2. A közszolgálati dolgozók fegyelmi felelőssége 366
3. A közszolgálati dolgozók anyagi felelőssége 382
4. A közszolgálati dolgozók büntetőjogi felelőssége és védelme 389
5. A vezetők sajátos (politikai-államjogi) felelőssége 396
XIX.fejezet: A munkaügyi viták 399
1. A munkaügyi viták elintézése a munkaügyi döntőbizottság útján 400
2. A munkaügyi viták elintézése szolgálati úton 403
3. Bírósági eljárás a munkaügyi vitában 405
4. A munkaügyi vitában hozott határozatok végrehajtása 405
5. Új eljárás kezdeményezése a munkaügyi vitában 406

FÜGGELÉK
1. A tanács- és településhálózat tagozódása 411
2. Az államigazgatás területi egységeinek jelenlevő népessége 412
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem