Általában hallgatunk (dedikált példány)

Fülszöveg

Egy évtized négykötetnyi novellaterméséből válogatott huszonkilenc írás: jórészt élesen kritizáló, gúnytól, harciasságtól vissza nem rettenő, fejlődésünk fonákságait kíméletlenül föltáró novellák ezek, haragos novellák, olykor dühösek is. Az írói fejlődés, amelyet az időrendbe állított novellák is érzékeltetnek, s amelynek jelenlegi pontján Rákosy Gergely elismert, olvasott-keresett prózaírónk közé tartozik, választ ad arra a kérdésre, hogy milyen elégedetlenség haragít egy valamennyiünk közös céljaival mélységesen egyetértő írót a közös célok felé vezető úton, melyek azok a fönt-lent, a társadalom bármely munkahelyén és az egyén bármilyen magán-megnyilatkozásában elkövetendő hibák, amelyeket a kinek-kinek a maga természete szerint, a maga eszközeivel kell irtogatnia, de inkább irtogasson haraggal, semmint elnéző legyen, fölmentést és mentséget keressen: hibáink, mulasztásaink, túlkapásaink inkább legyenek torzak, szánalmasságukban is dühítők, mintsem valamiféle természetes emberi esendőség nevében fölmentésüket eleve magukban hordozó botlások.
A válogatás - amelybe az író fölvette Az óriástök című elbeszélését is, a gazdasági dilettantizmusnak, a tetszetős látszateredményekre törés veszélyes szédületének szarkasztikus kritikáját, s olyan új novellákat is, a Fülüket lebegtető elefántok című új kötetéből, amelyek már egyensúlyosabb, egészségesen fejlődő életünk ellentmondásait kritizálják éberen, elszánt javítás szándékával - címével is figyelmeztet arra, hogy kritikája kik ellen irányul: az általában hallgatók, a nemtörődöm-emberek, a langyos-egykedvűek ellen, és írói hitvallásnak, programnak tekinthető első novellájával is figyelmeztet, hogy szótlanul nézők vagy hangoskodó-sopánkodó nézők helyett az élet bármely torz jelensége, egyéni hasznot keresők, erőszakosak, a társadalmi fejlődés múló zavarosságában halászók ellen cselekvően föllépő emberekre van szükség. És a cselekvő ember akkor is hős, ha látszólag erőtlen, ha úgy tetszik, hogy csak tehetetlenül verekszik, fölöslegesen acsarog. Akkor is hős, ha a bámészkodók, a csak szájalók, a verekedéseken mindig óvatosan kívülmaradók szerint "kész őrület", amit csinál. Vissza