Előszó
Már eddig is több munka jelent meg Alsómocsoládról, vagyis inkább annak különböző aspektusairól, ám jelen kötet az első igazán átfogó jellegű írás a sorban.
Joggal vetődhet fel tehát akár az a kérdés is, hogy minek szaporítani a kis falunkkal foglalkozó dolgozatok számát, lehet-e még igazán újat mondani róla, kerülhet-e felszínre még valóban izgalmas adat történelméből vagy csupán a szót szaporítjuk? Van-e értelme ennyit foglalkozni a múlttal? Nem volna kifizetődőbb esetleg a jelenre vagy községünk jövőjére koncentrálni? Bevallom, hogy én is gondolkodóba estem e tekintetben, de elolvasván a monográfia egyes fejezeteit, nőttön-nőtt bennem a meggyőződés: igenis, van létjogosultsága a kistelepülések történetével hagyományaival, múltjával való foglalkozásnak. Minden nemzet féltve őrzi történelmét, egyes eseményeire ma is büszkék, másokból máig ható tanulságokat vonnak le, és igyekeznek elkerülni jövőbeli megismétlődésüket: egyszóval tanulnak múltjukból.
Hasonlóképpen működik a dolog népcsoportok, törzsek esetében is, nem is beszélve a legszorosabb közösségi egységet képviselő családokról. Az ember társadalmi szerveződésének valamennyi szintjén megőrizte egészséges kíváncsiságát, tudni akar elődeiről, biztos háttérrel, tisztázott múlttal szeretne élni, s ehhez elengedhetetlen a hivatásos történetírók és kutatók önfeláldozó munkája, akik az egyes falvak mintegy élő memóriájaként lelkiismeretesen és hitelesen képesek a mai kor emberének átadni a régmúlt korok örökségét. Munkájukat ma már szerencsére sok-sok lelkes amatőr falukutató és helytörténész segíti: a helyi lakosságot és körülményeket alaposan ismerve ők gyűjthetik össze leghatékonyabban a nélkülözhetetlen forrásanyagokat, képeket, rajzokat, festményeket, írásos emlékeket, dalokat, hagyományokat. Külön köszönet illeti meg tehát őket, mert áldozatos, kitartó munkájuk nélkül aligha születhetne meg hiteles leírás egy településről.
A szerzők munkáját méltán illethetnénk a „sziszifuszi" jelzővel, hiszen irdatlan mennyiségű adathalmazból kellett helyenként kihámozni az Alsómocsoládra vonatkozó lényeget, ellenőrizni a rendelkezésre álló információkat. Újabb és újabb kérdések fogalmazódtak meg bennük, melyekre szívós kitartással, keresték-kutatták a választ - és örömmel mondhatom, hogy meg is lelték azt!
A kötet elolvasását minden alsómocsoládi lakosnak tiszta szívből ajánlhatom, mert olyan letisztult formában jeleníti meg falunk és a benne élő emberek múltját, mint eddig még egy sem a vele foglalkozók közül. Szilárdan hiszem és vallom, hogy lakosaink erős gyökereket lelnek ebben a könyvben, múltjukra joggal lehetnek büszkék Jelenüket erre a szilárd alapra is bizton építhetik, jövőjük tervezésében jó értelemben befolyásolhatja őket a kontinuitás, a folyamatosság tudata.
Vissza