Előszó
Szabó T. Attila nevét az Erdély múltja és jelene iránt érdeklődők elsősorban monumentális nyelvtörténeti szótára, az Erdélyi magyar szótörténeti tár eddig megjelent kötetei alapján ismerik, s csak...
Tovább
Előszó
Szabó T. Attila nevét az Erdély múltja és jelene iránt érdeklődők elsősorban monumentális nyelvtörténeti szótára, az Erdélyi magyar szótörténeti tár eddig megjelent kötetei alapján ismerik, s csak a szűkebb szakma: névtanosok, nyelvészek, történészek, néprajzosok stb. tudják azt, hogy elsősorban helynévkutató volt. Még a közismert és számára nemzetközi elismerést jelentő Tár is a történeti névgyűjtés melléktermékeként jött létre, mint ahogyan ő maga ír erről: „Nem elméleti meggondolás eredményeképpen és nem is hirtelenjében született meg egy erdélyi szótörténeti tár megteremtésének gondolata. A más irányú, főként helynévtörténeti irányulású levéltári kutatás mindennapos gyakorlatában észrevétlenül alakulgatott, csaknem két évtizedig érlelődött és érett végül is elodázhatatlan feladattá az a terv, hogy a levéltári munka során forgatott gazdag és színes anyagból a helynévtörténeti anyagok mellett a kutató jegyezzen ki minden más, elsősorban a nyelvtörténeti vizsgálódás szempontjából jelentősnek látszó adalékot" (Korunk Évkönyv, 1973. 161). Sajnálatos tény, hogy a hallatlan értékű történeti helynévgyűjtés teljességre törő és rendszeres megjelentetése a szerző halála után csak majd másfél évtizeddel később kezdődhet el, s ki tudja, mikor fejeződik majd be.
Természetesen a céltudatosan gyűjtött anyagnak egy része folyamatosan napvilágot látott nyomtatásban még Szabó T. Attila életében és elrendezésében. Ugyanis már az 1930-as évek elején Csűry Bálint, Gombocz Zoltán és főként Pais Dezső hatására érdeklődése a tulajdonnevek, elsősorban a helynevek felé fordult, s ekkor jelent meg első ilyen témájú tanulmányának sorozata (Közép-Szamos vidéki határnevek. Magyar Nyelv, XXVIII [1932], 58-62, 123- 5, 177-9,250-5,321-2. és klny. Erdélyi Tudományos Füzetek. 50. sz.). Ugyanebben az esztendőben már népszerűsítő módszertani cikket is írt az Erdélyi Lapok 1. évfolyamába Az ifjúság a határnévkutatások szolgálatában címmel. (Ezenkívül is sokszor és sok helyütt írt a helynévkutatás szükségességéről, módszereiről és fölhasználhatóságáról, de most csak helynévtörténeti kutatásainak eredményeit ismertetem, hiszen ezeket egészíti ki ez s majd a későbbiekben megjelenő többi füzet, vagyis e most induló sorozat.)
Ezután alig múlt el olyan esztendő, amelyben ne közölt volna valamely folyóiratban tanulmányt, vagy ne jelentetett volna meg önálló kötetet helynévkutató munkájának eredményeiből. Elsősorban a történeti adatokat (is) tartalmazókat tekintsük át a teljesség igényével a megjelenés időrendjének sorrendjében!
Vissza