Alsó miocén vitakérdések

Előszó

Nehezen tudnám ennek a nem kis vajúdás után megszületett munkának a „műfaját" meghatározni. Vajon kritikai összefoglalás, vagy terjedelmes vitairat, szintézis, vagy egyszerűen módszertani kísérlet-e ?
Mint aktív sztratigráfusnak már pályám elején éreznem kellett, hogy kelet-mediterrán miocén sztratigráfiánk súlyos betegségben szenved. A születési hibáktól eltekintve, figyelemmel kísérhettem szakirodalmunkban a betegség lefolyását s látnom kellett, hogy a kezdeti bajok miként halmozódtak és súlyosodtak mind újabb szövődmények és „áttételek" alakjában. Miocén rétegtani koncepciónk bajain később semmiféle kongresszus, konferencia, ankét, kollokvium, vagy egyéb „konzílium" nem tudott segíteni.
A „kórokozót" keresve, az egyiket abban látom, hogy rétegtani szakirodalmunk oly mértékben burjánzott túl, hogy az egyes szakterületek regionális elkülönülése, nyelvi és publikációs széttagoltsága szakirodalmunk áttekintését és eredményeinek összemérését mind nehezebbé tette. Ennek a nehézségnek az áthidalását célozza munkám kritikai összefoglaló jellege.
Célom érdekében természetesen szakirodalmunk széles területeit kellett végigpásztáznom s autopszia lehetőségének gyakori hiányában a szakirodalom kritikusan átvett adataira kellett támaszkodnom. Talán bírálható, hogy miért kellett a munkát a szakirodalomban már amúgy is közölt faunák jegyzékével is felduzzasztani. Ennek célja egyrészt az volt, hogy a faunákat s a faunaelemek regionális és vertikális eloszlását egymás mellé állítva érveléseimet biosztratigráfiai oldalról is alátámaszthassam, másrészt, hogy szaktársaim számára a szétszórt anyagot itt áttekinthetővé tegyem s sztratigráfiai munkájukhoz munkaeszközként minél teljesebb adatszolgáltatást bocsáthassak rendelkezésükre. Ez a törekvésem független attól, hogy felfogásomat osztják-e, vagy más járható utat keresnek. Ennyit mondhatok a munka „kompilativ" jellegének a mentségéül. A szakirodalom anyagának kritikus átvétele és kezelése magától értetődően vitákat is involválhat s vitaanyagot rejt magában szemlélési módom is a rétegtani kérdések megítélésében.
Miocén sztratigráfiánk betegségének „kórokait" tovább keresve úgy láttam, hogy nehézségeinkhez nem kismértékben járult hozzá tudományunk szakmai széttagolódása, ami a rétegtani megítélés szempontjait is ,,diszpergálta". A problémák megoldása terén az egyes szakágak képviselői az egységes földtörténeti szempontok helyett a maguk sajátos szakmai szempontjaiból nézve iparkodtak a maguk munkaterületein véleményüket alátámasztani és igazolni. Elég, ha itt a paleontológus-specialisták eltérő eredményeire utalok. Miután globális és pragmatikus földtörténeti szemléletem gyakran ütközött ilyen szakmai sovinizmusba, munkámra ezek az ütközések is a vitairat bélyegét nyomhatják. Vissza