A későrómai iparművészet

Tartalom

Az 1927-es második kiadás kiadójának előszava (Emil Reisch) 9
A munka terve és két részre osztása 11
Igazolása annak, hogy a későrómai képzőművészet valamennyi más területét bevonjuk a későrómai iparművészet tárgyalásába 11
A későantik művészet eddigi elhanyagolása és ennek okai 12
A későantik művészetben lévő „nem-klasszikus" elem megvilágításának első kísérletei, Riegl Stíluskérdései (Stilfragen) 14
Az úgynevezett Semper-féle teória és a Kunstwollen 15
Wickhoff Genezise 16
A későantik művészet szükséges átmeneti fázis az ókori és az újabb művészet között 17
A „későrómai művészet" elnevezés igazolása 19
A későrómai művészet periódusának időbeli elhatárolása 21
Az anyag beosztása és a fejezetek sorrendje 21
A kijelölt feladat jellege és a megoldását akadályozó belső nehézségek 22
I. Az építészet
Centrális és hosszanti elrendezésű épületek 25
A későantik építészet újdonsága : térképzés és tömegkompozíció 25
Az antikvitás eredendő ellenszenve a térmélységgel szemben és ennek okai 27
Az ókori művészet fejlődésének három fázisa és a tér növekvő emancipációja 28
A térhez való viszony az óegyiptomiak építészetében, a klasszikus görögökében, a posztklasszikus görögökében, a centrális elrendezésű épület 30
A hosszanti elrendezésű épület a római császárkorban 39
A piaci bazilika nem zárt belső tér 34
A közfürdőkben levő zárt termek valóságos belső terek 41
A keresztény bazilika nem monumentális belső tér 42
A keletrómai és román építészet 46
Római centrális elrendezésű épület, görög templom és gótikus keresztény templom 47
Az architektonikus díszítés 48
A művészet kolorisztikus célja 50
A végtelen mustra 53
II. A szobrászat
Nyersanyag és technika 55
A Constantinus-reliefek 58
A relief fejlődésének kezdeti fokai az ókorban.
Az óegyiptomi relief 61
A görög klasszikus relief 65
A hellénisztikus relief 67
Az augustusi- flaviusi- traianusi relief 69
A vonal jelentősége a hellénisztikus-római császárkori művészetben 73
Távolnézet és a néző tapasztalati tudatának fokozott bevonása a korai császárkor művészetében 75
Ciklikus ábrázolássorok 77
A ruhás alakok túlsúlya 77
Az aránytalanságok lábra kapása és okai 78
A dombormű a császárság középső korszakában 78
A portrészobrászat. Commodus 81
Decius 82
Dekoratív reliefek mély aláfaragással 83
A szarkofágszobrászat fejlődése Marcus Aureliustól Constantinusig 84
Diocletianusi reliefek. A Forum Romanumon levő emlékműtalapzat 90
A spalatói reliefek 94 - A későrómai relief 95
Constantina szarkofágja, Helenáé, Iunius Bassusé, Anicius Probusé 95-103
A San Paolo fuoriból származó szarkofág 104
Egyéb keresztény szarkofágok Rómában 106
A ravennai szarkofágplasztika 106
A Salonából származó sírdombormű 111
A milánói San Nazaróból való ezüstládika 112
A IV. század elefántcsont domborművei 113
A IV. század körplasztikája 113
Az V. és VI. század konzuláris-diptychonjai 118
A későrómai relief a Iustinianus utáni korban 121
A bizánci kérdés 123
Keletrómai reliefek 125
Kopt reliefek 126
III. A festészet
A későrómai festészet hiánytalan tárgyalását akadályozó nehézségek 128
A későrómai mozaik. Ennek kolorizmusa 129
A Santa Costanza, a Santa Pudenziana, a Santa Maria Maggiore mozaikjai 129-132 Objektivizmus, tipizálás, tengelyirányúság 132
A ravennai San Vitaié mozaikjai 133
A későrómai könyvfestészet 135
A vatikáni Vergilius No. 3225 135
A bécsi Genezis 135
A bécsi Dioszkuridész 139
IV. Az iparművészet
A fémművesség és a kolorisztikus hatású díszítő technikák 140
Áttört munkák 141
Kiegészítő motívumok 144
Az áttört munkák fejlődése a IV. és V. században 145
A fibulaformák párhuzamos fejlődése 150
A VI. és VII. század áttört munkái 154
Az ékvágás 154
Kolorisztikus művészi célja 156
Motívumai 156
Állatfigurák az ékvágásos munkákon 157
A csat fejlődése 159
Az ékvágásos munkák leletstatisztikája 161
Az ékvágásos munkák kronológiája 162
Poncolt munkák 167
Üvegek homorúan vésett és köszörült díszítményekkel 169
A gránátberakásos aranyművek 171
Mibenlétük és művészi megjelenésük 171
Polychromia és kolorizmus 174
Tömegkompozíció 178
A gránátberakásos aranymunkák mediterrán, nem barbár eredetéről 179
Történetéről. Kezdeteiről 182
A zománc 184
Az egyiptomi és a görög zománc 185
A vörös zománc 187
A római zománcok 188
Első csoport. A pinguentei palack 189
Egyéb példák Angliából és a Rajna vidékéről 192-194
A színváltó alap 194
Második csoport 196
Harmadik és negyedik csoport 198
A „római" zománc mediterrán eredete 200
Az aranylapú gránátberakás későbbi sorsa a mediterrán népeknél 203
A nyugati gót koronák 203
A csíkozó-pontozásos díszítés 205
Az aranyalapú gránátberakás átkerülése a barbárokhoz 206
V. A későrómai Kunstwollen fő jellemvonásai
A későrómai művészet általános-antik és nem-antik vonásai 208
A későrómaiak irodalmi megnyilvánulásai művészi szándékuk jellegéről 209
Szent Ágoston 210
Párhuzamosság az ókor képzőművészete és világszemlélete között, a kezdetektől a későrómai zárószakaszig 215
Ottó Pächt: Függelék 219
Bibliográfia 224
Radnóti Sándor: Későantik és modern 228
Szilágyi János György: Riegl Későrómai iparművészete és a klasszika-archeológia 249
Index 268
Képmelléklet 273-344

Témakörök