1.062.212

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Alois Pichl (1782-1856) építész Magyarországon

Szerző
Szerkesztő
Róla szól
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 205 oldal
Sorozatcím: Művészettörténeti füzetek
Kötetszám: 19
Nyelv: Magyar   Angol   Német  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-054-837-2
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Angol nyelvű összefoglalóval és képjegyzékkel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A barokk kor érett és késői korszakában, a 18. század második felében jó néhány külföldi építész működött Magyarországon. Többen csak „vendégszereplésre", egy-egy alkalmi megbízás teljesítésére... Tovább

Előszó

A barokk kor érett és késői korszakában, a 18. század második felében jó néhány külföldi építész működött Magyarországon. Többen csak „vendégszereplésre", egy-egy alkalmi megbízás teljesítésére jöttek ide a Habsburg-birodalom különböző tájairól. Mások, így Melchior Hefele, Franz Anton Pilgram vagy Franz Anton Hillebrandt, több évtizeden keresztül jelentős alkotások sorával gazdagították az országot amellett, hogy az örökös tartományokban is számottevő tevékenységet fejtettek ki. Ez utóbbiak a magyar barokk építészet legnagyobb és legtermékenyebb mesterei közé tartoznak.
A 19. század első felében a klasszicizmus és a korai romantika idején más a helyzet: legfoglalkoztatottabb építészeink már mind hazaiak, külföldiek ritkábban jutnak megrendeléshez. Ennek összetett az oka. Korábban az országban az építészeti élet szétszórtabb, inkább helyi jellegű volt, az uradalmi és az egyházi megbízások domináltak. A 19. század első évtizedeiben kialakult egy országos hatósugarú építészeti központ, a rohamos fejlődésnek induló Pest. Itt 1808-ban megkezdte működését a Szépítő Bizottmány, tevékenysége városszabályozásra és építési normák felállítására éppúgy kiterjedt, mint tervek elbírálására és engedélyezésére. Minden épület tervét kötelező jelleggel be kellett nyújtani a hivatalhoz, és a tervlapon csak pesti céhes építőmester aláírása szerepelhetett. A pesti Szépítő Bizottmányhoz hasonló szervezetek alakultak más városokban is. Az urbanizálódó és nemzeti öntudatra ébredő reformkori Magyarországon, ahol a fő építészeti feladatot már városi középület és magánház jelentette, a külföldi építész magától értetődően inkább kivétel, mint szabály. Idegen mesterek leginkább az Országos Építészeti Igazgatóságon keresztül, főnemesi magánmegrendelő jóvoltából vagy nemzetközi tervpályázat útján kerültek kapcsolatba Magyarországgal.
A külföldiek háttérbe szorulása természetesen nem jelentette a Magyarországon kívüli művészeti központok irányadó hatásának megszűntét. Legnagyobb kisugárzása hazánkra Bécsnek volt, ahol sok építészünk tanulmányait végezte vagy legalábbis megfordult. Emellett az itáliai kapcsolat számottevő, elég ha csak a legnagyobb magyar klasszicista mester, Pollack Mihály milánói tartózkodására gondolunk Leopoldo Pollach nevű féltestvére, a város egyik vezető építésze mellett, vagy a másik kiemelkedő magyar klasszicista építész, Hild József tanulmányútját említjük Itáliában, ahonnan életre szóló benyomásokkal és tanulságokkal tért vissza.
A hazai kutatás természetesen a magyar építészek munkásságának feldogozását tekintette és tekinti elsődleges feladatának a klasszicizmus korából. Ezt az indokolt törekvést az országon belüli emlékanyag és a dokumentumok viszonylagos bősége is elősegítette. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
Alois Pichl, Ferdinánd Pichl és az Estei család 9
Gróf Keglevich János, Alois Pichl magyar patrónusa 13
A kistapolcsányi kastély 16
A várkastély rövid története 16
Az építés és az építők 17
Kistapolcsány és a magyar klasszicista kastélyok 22
A kastélypark 25
Egyéb korai magánépületek 28
Sárvár 28
A pesti Horváth-palota 28
Az iharosberényi orangerie 30
A bonchidai kastély 31
Templomok 32
Kísérlet az esztergomi székesegyház vezető építészi állásának megszerzésére 32
A jolsvai r. k. templom 33
Az enyingi r. k. templom 34
A sajóvámosi r. k. templom 36
Az 1844-es pesti Országháza-tervpályázat 38
A pályázati kiírás és Pichl részvétele 38
Alois Pichl pályaművének eredeti műleírása 41
A nagyugróci kastély 45
A stílus, az előképek és a tervezés 45
Az építkezés 49
Munkaszervezés, mesterek 51
Nagyugróc és a romantikus kastélyépítészet kezdetei a Habsburg-monarchiában 54
A kastélykert 57
Alois Pichl egyénisége és helye a magyar építészet történetében 59
Rövidítések 62
Jegyzetek 63
Függelék 77
I. Ferdinánd Pichl folyamodványa a Helytartótanácshoz és bizonyítványai 77
II. Alois és Ferdinánd Pichl, illetve Alois Pichl levelei Rudnay hercegprímásnak 79
1. 1820. június 9. 79
2. 1824. január 12. 80
III. Alois Pichl levele herceg Batthyány Fülöpnek 81
IV. Alois Pichl levelei gróf Keglevich Jánosnak 82
1. 1825. szeptember 23. 82
2. 1827. április 26. 82
3. 1827. augusztus 30. 83
4. 1830. március 8. 84
V. Alois Pichl levelei a pesti Országháza és pályaműve ügyében 87
1. Széchenyi Istvánnak, 1845. április 19. 87
2. Kovachich József országos főlevéltárnoknak. 1849. november 18. 89
VI. Alois Pichl műleírása az 1844-es pesti Országháza
tervpályázatára benyújtott pályamüvéhez 91
Alois Pichl magyarországi műveinek jegyzéke 107
Képjegyzék 108
The Activities of Architect Alois Pichl (1782-1856) in Hungary 112
List of Illustrations 118
Névmutató 121
Helynévmutató
Képek 127

Sisa József

Sisa József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sisa József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem