Álmoskönyv

Előszó

Nekünk, magyaroknak van egy szépséges mondánk - az Emese álma, amely egy nagyhatalmú uralkodóház eredetmondája: az Árpád-házé.
Az Árpádok önmagukat Attila leszármazottjának hirdették, Attilának őse pedig krónikáink szerint a turulmadár volt.
Így tehát az Árpádok őseiben is a turulmadár született újjá.
Erről így ír Anonymus, valamelyik Béla királynak egykori jegyzője:
"... fia született, aki az Álmos nevét kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva, teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el..."
A néphit szerint az álomból következtetni lehet bizonyos események közeli bekövetkezésére, vagyis az álom tulajdonképpen előjel.
Az álomból való jóslás története igen régi időkbe nyúlik vissza, már az ókori Egyiptomban és Babilonban ismerték.
A középkor után, a könyvnyomtatás elterjedésével nyomtatott álmoskönyvek terjesztették az álomfejtés "tudományát". Valószínű, hogy ezeknek az anyaga jelentős hatással volt arra a hiedelemanyagra, amelyet parasztságunk őriz az álmokkal kapcsolatban.
Az álomjóslatokat tartalmazó kalendáriumok és az olcsó kiadású álmoskönyvek a XIX. sz. második felétől a XX. sz. közepéig rendkívüli mértékben elterjedtek, és parasztságunk kedvelt olvasmányai közé tartoztak, ezért az álommal kapcsolatos hiedelemanya napjainkban is a népi hitvilág élő részei közé tartozik. Vissza