A Kertészeti Egyetem Közleményei 1970/2. (aláírt példány)

1970. XXXIV. évfolyam 2. szám - Publicationes Universitatis Horticulturae

Szerző

Budapest

'Almási E.: A Kertészeti Egyetem Közleményei 1970/2. (aláírt példány) ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1971
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	271 oldal
Sorozatcím:	A Kertészeti Egyetem Közleményei
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Dr. Kozma Pál szerkesztő aláírásával. Megjelent 900 példányban, 62 fekete-fehér ábrával, fotóval. Angol és orosz nyelvű tartalommal, összefoglalókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A növényi anyagcsere-változást befolyásoló külső és belső okok tanulmányozása széles körben kutatott terület, mert számos részfolyamat jobb megismerésére van szükség, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a külső és belső tényezőknek a növényi életfolyamatokra gyakorolt hatásai a növényfajok, -fajták és ezek kultúrváltozata szerint is, végső megjelenési formájukban igen gyakran különbözőképpen realizálódnak.
A légzés és az oxidatív enzimek közötti kapcsolatot is több szerző tanulmányozta már, és gyakran egymást kiegészítő, ill. megerősítő, máskor egymásnak ellentmondó eredményekre jutottak. Bunzell [1918] pl. azt állítja, hogy semmiféle összefüggés nincs a légzés- és a kataláz-aktivitás között. Harding [1935] közli, hogy a légzés- és a kataláz-aktivitás párhuzamosan fut egymással.
Corns [1950] közli, hogy a légzés- és a kataláz-aktivitás között pozitív korreláció van.
Galston [1951] ezzel ellentétben azt írja, hogy a légzés- és kataláz-aktivitás között negatív az összefüggés.
Hrisztov és Gencsev [1961] néhány paprikafajtával és ezek hibridjeivel végzett vizsgálatai alapján megállapítja, hogy az életfolyamatok intenzitása - így a légzés is - szoros kapcsolatban van a katalázenzim-aktivitással.
Jól ismert, hogy a hőmérséklet nagymértékben befolyásolja az összes életfolyamatokat. A növények enzimrendszerei is alkalmazkodnak a környezet hőmérsékleti feltételeihez, s az aktivitás-változás mértékének egyik alapfeltétele az anyagcsere sajátossága, amely faj-, fajtakülönbségekben nyilvánul meg. Babenko [1958] pl. az oxidációs enzimek aktivitását vizsgálta néhány örökzöld növényben, és megállapította, hogy a fagytűrő növények kataláz-aktivitása jelentősen alacsonyabb volt, mint a meleg és mérsékelt égöv növényeié (citrom, buxus). Gabrieljan [1962] figyelte néhány oxidatív enzimaktivitásának változását a hagyma növekedése során. Szerinte a kataláz, polifenoloxidáz és a peroxidáz aktivitása arányosan változik a hőmérséklettel, ill. a fejlődési folyamatok előrehaladásával.
Az anyagcsere és a növény növekedését, a különböző levélszintek biokemizmusát sokan tanulmányozták. Turkova [1955] pl. megfigyelte, hogy az alsó levélszinttől a felső felé nő a jódredukáló aktivitás, redukált aszkorbinsav-tartalom és a katalázaktivitás. Somos és Juhász [1969] pedig a paprika-levélszintek légzésvizsgálata kapcsán azt tapasztalta, hogy a légzésintenzitás is fokozatosan erősödik az alsó lomblevelektől a csúcslevelekig. Felföldi et al. [1957] a legkisebb kataláz-aktivitást mindig a legalsó öreg levelekben mérték. Szerintük a maximum a legfiatalabb, legfelső vagy gyakrabban az érett középtáji levelekben van, a növényfajtól függő tulajdonságai szerint. Vissza

Tartalom

Dr. Somos András - Juhász Károly: Néhány paprikafajta kataláz-aktivitásának, cukor- és
aszkorbinsav-tartalmának vizsgálata 5
Mikes József: A késői laskagomba fatönkön történő nagyüzemi termesztésének gazdaságossága és biztonsága 17
Dr. Gyúró Ferenc - Kiss László: A kajszi, meggy, cseresznye, szilva és szamóca rövid idejű
tárolása 29
Dr. Gyúró Ferenc - Dr. Hámori Tibor né-Geiszler János: A B-9 (Alar) hatása a Jonathán és a Starking fák növekedésére és termőrügy-berakódására 37
Kiss László: Gyümölcsritkító vegyszerek hatása a kajszi, őszibarack és alma gyümölcsére 49
Dr. Szalay József: Almaoltványok fotoszintézise (Előzetes közlemény) 57
Dr. Horn Ede: A mogyorófajták virágzási idejének és termőképességének összefüggései 63
Dr. Pais István - Dr. Pethő Ferenc - Dr. Nagymihály Ferenc - Dr. Czanik Sándor: Kémiai módszerek a Jonathán-foltosság elleni védekezésben 83
Dr. Facsar Géza: Összehasonlító morfológiai vizsgálatok kerti szőlőfajták magjain. II 91
Tóth Árpád - Dr. Pais István - Polyák Dezső - Mérei Zsuzsanna: Szőlőfajták aromatikus
anyagainak gázkromatográfiás összehasonlító vizsgálata 103
Dr. Fekete Zoltán - Dr. Tóth András - László Péter: Tőkenyakmérések a szőlőterületek talajpusztulásának megállapítására 111
Dr. Kádár Gyula - Erdőss Tamás: A bentonitos mustkezelés hatása az erjedés menetére és a nitrogéntartalmú anyagok mennyiségének alakulására 123
Edelényi Miklós - Sárkány Péter: A borászatban alkalmazott fertőtlenítőszerek összehasonlító vizsgálata 135
Márta Kálmánné - Dr. Nagy Béla: A Hydrangea Macrophylla (Thunb.) Ser. agrotechnikájának komplex módszere 149
Fodor Béla: Újabb eredmények a Narcissus fajták fenológiájához 163
Kerényiné Nemestóthy Klára: A virághagymák új kártevője Magyarországon a Rhizoglyphus
callae Oud. (Acaridea, Tyroglyphidae), (Előzetes közlemény) 171
Dr. Hargitai László: Különböző földnemek és földkeverékek nitrogén-szolgáltató képességének meghatározása 179
Tóthné Surányi Klára: A felvehető tápanyagok változása műtrágyázás hatására 193
Dr. Fekete Zoltán - Tóthné Surányi Klára - Dr. Fcithy Makled - Csillag Ferencné: A réteges
homokjavítás hatása a zöldségnövényekre 205
Zsoldos László - Dr. Magyari Beck Vladimír - Petró Ede: A silókukorica fehérjetartalmának
alakulása karbamidos permettrágyázás hatására (Előzetes közlemény) 213
Urbányi György: Sejtalkotórész-szuszpenziók aprításának diszperzoid-analitikai vizsgálata 221
Bányainé Dr. Sándor Julianna: A többszörös mintavétel módszerének alkalmazási lehetőségei értékesebb dísznövénymagvak csírázóképességének megállapításakor 237
Dr. Kiss Artúrné: Az élet szubsztrátumának kérdése a XX. századi biológiában 247
Dr. Dezső Imre: Termelékenységi vizsgálatok a kertészeti termelésben 257