Állóeszköz-igényesség az iparban

Fülszöveg

A könyv a közgazdaságtudomány egyik átfogó problémakörének, a termelés tőke- vagy állóeszköz-igényességének vizsgálatával népgazdaságunk fejlődésének aktuális és nagy fontosságú kérdéseit elemzi, középpontba állítva az ipari fejlődést jellemző változásokat és összefüggéseket. Egyrészt több ország iparára vonatkozó statisztikai adatok alapján feltárja, hogy időben hogyan változik az ipari állóeszköz-igényesség, milyen tényezők, milyen irányban és milyen mértékben befolyásolják ezt a változást. Ezeket a változásokat és a közöttük levő kapcsolatokat olyan strukturális elemzésekkel világítja meg közelebbről, amelyek újszerű módon mutatnak rá az ágazati szerkezet változásainak és a termelésnövekedés forrásainak szerkezetében végbemenő változások hatásaira. A növekedési források szerkezete és az állóeszköz-igényesség változásai közötti összefüggések értékelése során olyan tényezők vizsgálatára kerül sor, mint a fejlődés extenzív és intenzív jellege, a munka termelékenysége, a teljes termelékenység, illetve ezek változásainak összefüggései és hatásai. így például sikerül kimutatni, hogy - az eléggé általánosnak tekinthető felfogásokkal szemben - a termelés állóeszköz-igényessége az intenzív fejlődés szakaszában nem feltétlenül növekszik.
Az állóeszköz-igényesség és a népgazdasági tervezés összefüggéseinek, a tervezés folyamatának vizsgálatával a szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy a tervezésben az állóeszköz-igényesség kategóriája a jelenleginél sokkal aktívabb szerepet tölthet be. E kérdésekhez kapcsolódóan a tervezés rendszerébe illeszkedő befolyásolás lehetőségeire és a tervezés rendszerének ezekkel összhangban álló továbbfejlesztési irányaira is rámutat. Vissza