| Sándor Ferenc: Baromfitenyésztés | 3 |
| A baromfitenyésztés közgazdasági jelentősége | 5 |
| A baromfitenyésztés világgazdasági helyzete | 5 |
| A baromfihús-termelés világgazdasági helyzete | 6 |
| A tojástermelés világgazdasági helyzete | 7 |
| Magyarország baromfitenyésztésének alakulása | 8 |
| A baromfiak hasznosítása | 11 |
| A tyúk tenyésztése | 13 |
| A tyúk külleme | 15 |
| A tyúk ivar és életkor szerinti elnevezései | 18 |
| A tojás és képződése | 18 |
| A tojás képződése és összetétele | 18 |
| A kotlás | 22 |
| A vedlés | 23 |
| Értékmérő tulajdonságok | 24 |
| Gazdasági tyúkfajták és hibridek | 33 |
| A tyúk származása, háziasítása | 33 |
| A tyúkfajták csoportosítása | 33 |
| Tenyésztési módszerek a baromfitenyésztésben | 41 |
| Tenyésztéstechnikai eljárások | 41 |
| A baromfitenyésztésben alkalmazott tenyészkiválasztási módszerek | 42 |
| Pároztatási eljárások | 43 |
| A tyúk takarmányozása | 44 |
| Különböző életkorú és hasznosítású tyúkok takarmányozása | 52 |
| Keltetés | 56 |
| A keltetés előkészítő munkái | 56 |
| A természetes keltetés | 57 |
| A mesterséges keltetés | 58 |
| A csibék felnevelése | 66 |
| A nagyüzemi tojástermelés | 70 |
| A tyúk elhelyezése | 71 |
| A gyöngytyúk tenyésztése | 85 |
| A gyöngytyúk származása, háziasítása, jelentősége | 87 |
| A gyöngyötyúk testalakulása | 87 |
| Értékmérő tulajdonságok | 88 |
| A gyöngytyúk tenyésztett változatai | 90 |
| A gyöngyötyúk tenyésztése | 90 |
| A pulyka tenyésztése | 97 |
| A pulyka származása, háziasítása, jelentősége | 99 |
| A pulyka faji sajátosságai | 99 |
| A pulyka fajtái és hibridek | 101 |
| Értékmérő tulajdonságok | 104 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 108 |
| A pulyka takarmányozása | 110 |
| A pulyka tojástermelése, keltetése | 113 |
| A pulyka felnevelése, elhelyezése | 115 |
| A kacsa tenyésztése | 121 |
| A kacsa származása, háziasítása és haszna | 123 |
| A kacsa faji sajátosságai | 124 |
| A kacsa fajtái | 126 |
| Értékmérő tulajdonságok | 130 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 133 |
| A kacsa takarmányozása | 134 |
| Keltetés | 139 |
| A kacsák felnevelése | 140 |
| A lúd tenyésztése | 147 |
| A lúd származása, háziasítása és haszna | 149 |
| A lúd faji sajátosságai | 150 |
| A lúd fajtái | 151 |
| A lúd értékmérő tulajdonságai | 154 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 158 |
| A lúd takarmányozása | 160 |
| Keltetés | 163 |
| A ludak felnevelése, elhelyezése és hasznosítása | 164 |
| Baromfi betegségek | 169 |
| A baromfiak gyakoribb betegségei | 171 |
| Takarmányozási hibákból eredő betegségek | 172 |
| Fertőző betegségek | 174 |
| Bogáthy András: Galambtenyésztés | 187 |
| A galambtenyésztés története, népgazdasági és mezőgazdasági jelentősége | 189 |
| A galamb életmódja | 190 |
| A galambok elnevezése, ivarának és korának meghatározása | 191 |
| Ivarérettség, tenyészérettség, ivarirány | 192 |
| A galambok vedlése és annak sorrendje | 193 |
| A galambok értékét meghatározó tulajdonságok | 194 |
| A galambok helye az állatvilág rendszerében, a fajták eredete és csoportosítása | 196 |
| Hazánkban tenyésztett fajták ismertetése | 197 |
| Postagalambok | 197 |
| Keringő, bukó és pergőgalambok | 198 |
| Díszgalambok | 201 |
| Mezőre járó húsgalambok | 202 |
| Mezőre nem járó húsgalambok | 204 |
| A galambok takarmányozása | 206 |
| A galambok elhelyezése és gondozása. A galambházak és berendezéseik | 208 |
| A galambház felszerelése | 209 |
| Bogáthy András: Nyúltenyésztés | 211 |
| A házinyúl eredete, népgazdasági és mezőgazdasági jelentősége | 213 |
| A telephely megválasztása. A házinyúl elhelyezése | 215 |
| A különböző ketrectípusok és azok felszerelési tárgyai | 218 |
| A nagyüzemi nyúltenyésztés etetési és itatási megoldásai | 221 |
| Az istállók fűtése és szellőztetése | 222 |
| Az istállótér megvilágítása | 223 |
| A házinyúl takarmányai | 224 |
| A nyulak takarmányozása | 230 |
| Hazánkban tenyésztett nyúlfajták | 230 |
| Új-zélandi fehér nyúl | 230 |
| A kaliforniai nyúl | 231 |
| A fehér gyöngy hibrid nyúl | 232 |
| A csincsilla nyúl | 232 |
| A bécsi kék nyúl | 233 |
| Lepketarka nyúl | 233 |
| Magyar tarka nyúl | 234 |
| Magyar vadas és vasderes nyúl | 234 |
| Az angóra nyúl | 234 |
| A nyúl hústermelése | 235 |
| A hús minőségét befolyásoló tényezők | 236 |
| A pecsenyenyúl előállítása | 236 |
| Gyakorlati tenyésztői munkák a nyúltenyésztésben | 238 |
| Az anyaváltós rendszer technológiája | 242 |
| Szelekció | 243 |
| Tenyészanyag kiválasztás szempontjai | 243 |
| A házinyúl gyakoribb betegségei és az azok ellen való védekezés | 244 |
| Fertőző betegségek | 244 |
| Helytelen takarmányozás miatt fellépő betegségek | 245 |
| Helytelen tartás okozta megbetegedések | 246 |
| Sándor Ferenc: Méhtenyésztés | 249 |
| A méhészet gazdasági szerepe és haszna | 251 |
| Méz és viasztermelés | 252 |
| A méhészet története | 253 |
| Magyarország méhészete | 253 |
| A méh és a méhcsalád | 254 |
| A házi méh szervezete | 254 |
| A méhcsalád | 256 |
| A méhcsalád élete a kaptárban | 259 |
| A méh lakása és fontosabb felszerelések | 261 |
| Magyarországon elterjedt fontosabb kaptártípusok | 263 |
| Méhlegelő | 264 |
| A látás, szaglás és ízlelés szerepe az eleség fölkutatásában | 266 |
| A méhek gyűjtőterülete | 267 |
| Fontosabb méhlegelőnövényeink | 267 |
| Méhfajták | 269 |
| A méhészkedés megkezdésének feltételei | 271 |
| Méhek kezelése | 271 |
| Kaptárbontás | 272 |
| A méhes helye | 273 |
| Fölszerelések | 273 |
| Méhészkedés megkezdése | 273 |
| A méhek kezelése az első megmozdulástól betelelésig | 274 |
| Termelés időszaka | 274 |
| Viasztermelés | 274 |
| Anyanevelés | 275 |
| Méztermelés | 277 |
| Rajzás és mesterséges szaporítás | 277 |
| A méh tenyésztése | 279 |
| A tenyészcsalád kiválasztása | 279 |
| Tenyésztési módszerek a méhészetben | 282 |
| Fajtatiszta tenyésztés | 282 |
| Keresztezés | 282 |
| Tenyésztés ellenőrzése | 283 |
| A termelő méhész tenyésztő munkája | 283 |
| Pároztatás módszerei a méhészetben | 284 |
| A méhek betegségei és kártevői | 285 |
| Nyúlós költésrothadás | 285 |
| Európai vagy enyhébb költésrothadás | 285 |
| Atkakór | 286 |
| Gyomorvész | 286 |
| Májusi vész | 287 |
| Hasmenés | 287 |
| Mérgezés | 287 |
| A méhek egyéb kártevői | 287 |
| Sándor Ferenc: Halgazdaságtan | 289 |
| A magyar halászat története | 291 |
| A vizek osztályozása. Víztípusok | 293 |
| Gazdaságilag jelentős halaink | 294 |
| Ponty | 294 |
| Compó (cigányhal) | 295 |
| Süllő (fogassüllő) | 296 |
| Harcsa | 296 |
| Csuka | 297 |
| A tógazdaság | 297 |
| A tógazdaság fogalma és típusai | 297 |
| A tógazdaságok tavai | 298 |
| A tógazdaság műtárgyai | 299 |
| Halszaporítás | 300 |
| A halszaporításról általában | 300 |
| A ponty szaporítása | 301 |
| A halastavak népesítése | 303 |
| A hozamok | 303 |
| A természetes hozam növelésének módszerei | 304 |
| A haltermés betakarítása | 308 |
| Lehalászás | 308 |
| Nyári lehalászás. Folyamatos halászás | 309 |
| A halak tárolása | 310 |
| A halak ellenségei és betegségei | 311 |
| A növényi mikroszervezetek által okozott fertőző betegségek | 311 |
| Állati szervezetek által előidézett halbetegségek | 313 |
| Darabetegség | 313 |
| Kopoltyúférgesség | 313 |
| Fekete pettyesség | 313 |
| Májférgesség | 314 |
| A hal-piócásság | 314 |
| Pontytetvesség | 314 |
| Egyéb halkártevők | 314 |
| Bogáthy András: Vadgazdaságtan | 317 |
| A vadgazdálkodás jelentősége | 319 |
| Vadászati állattan | 321 |
| Szőrmés vadak | 321 |
| Szárnyas vadak | 325 |
| Vadgazdaságunk kártevői | 327 |
| A vadászatra alkalmas ebek | 327 |
| Lőfegyvereink | 327 |
| Irodalomjegyzék | 329 |
| Tartalomjegyzék | 331 |
Folytatás Microsoft-tal