kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mezőgazdasági Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
Oldalszám: | 506 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. |
I. KÖTET: Általános állattenyésztés, takarmányozás | |
Előszó | 5 |
Előszó a második kiadáshoz | 7 |
ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS | |
Az állattenyésztés fogalma | 17 |
A gazdasági állatok eredete. A háziasítás | 18 |
Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 22 |
Elvadulás (dedomesztikáció) | 26 |
Az állattenyésztés gazdasági jelentősége | 26 |
Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése | 28 |
A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése | 30 |
A környezet hatása a szervezetre | 31 |
Takarmányozás | 31 |
Éghajlat | 33 |
Hőmérséklet | 33 |
Nedvesség | 35 |
Fény | 36 |
Egyéb éghajlati tényezők | 37 |
A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatása | 38 |
A honosulás (akklimatizáció) | 40 |
A szervezetre ható belső tényezők | 41 |
Belső elválasztású mirigyek | 42 |
Ivarjelleg | 46 |
Ivartalanítás | 48 |
A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata | 49 |
Testméretek felvétele | 52 |
Fejlettség (testsúly) | 54 |
Kondíció | 57 |
Arányosság (homogenitás) | 58 |
Kültakaró | 59 |
Színeződés | 60 |
Formalizmus az állattenyésztésben | 63 |
Az átöröklés | 64 |
A változékonyság | 66 |
Az immunitás és a betegségek átöröklése | 76 |
Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése | 79 |
Mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságok átöröklése | 81 |
A vegetatív hibridek | 86 |
Biometriai alapfogalmak | 86 |
A variációs sor | 87 |
Az aritmetikai átlag. Szóródás. Variációs koefficiens | 89 |
Korrelációk | 90 |
Az adatok megbízhatóságának vizsgálata | 93 |
Gazdasági állatok rendszerezése | 93 |
A faj | 94 |
A fajta | 94 |
Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 102 |
A fajtatisztaság. A telivér, félvér. | 103 |
Alfajta (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal | 104 |
Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és értékelésük | 105 |
Termelőképesség | 108 |
Tejelékenység | 108 |
Hús- és zsírtermelőképesség | 109 |
A fejlődés gyorsasága, koraérés | 111 |
Erőtermelés | 111 |
Gyapjútermelés | 112 |
Tojástermelés | 113 |
Termékenység. Szaporaság | 114 |
Vérmérséklet. Természet. Rossz szokások. | 114 |
Szellemi és ösztönszerű képességek | 116 |
Igényesség, igénytelenség | 116 |
Konstitúció | 117 |
Egészség | 120 |
A szaporodás | 123 |
A szaporodás fogalma | 123 |
Ivarzás | 123 |
Párzás (fedezés, hágás stb.) | 125 |
Megtermékenyülés | 126 |
Meddőség | 127 |
A pároztatás módjai | 128 |
Az egy apaállatra számítható nőstények száma | 129 |
Mesterséges termékenyítés | 130 |
A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése | 134 |
A vemhesség tartama | 136 |
A vemhesség megállapításának módjai | 138 |
Az ellés. Elvetélés | 139 |
A közeledő ellés jelei | 140 |
Az ellés lefolyása | 140 |
Az anyag és az újszülött ápolása az ellés után | 141 |
Ikerellés (egypetés ikrek) | 142 |
Növekedés és fejlődés | 144 |
Ivarérettség, tenyészérettség | 149 |
A kor szerepe az állatok életében | 150 |
A tenyészkiválasztás (szelekció) | 153 |
Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján | 157 |
A származás, a család és a rokonok ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban | 158 |
Az utódellenőrzés (ivadékvizsgálat) | 160 |
A párosítás alapelvei | 165 |
A tenyésztési eljárások | 166 |
Fajtatiszta tenyésztés. Vérújítás (vérfrissítés) | 167 |
Rokontenyésztés. Beltenyésztés | 169 |
Vérvonaltenyésztés | 171 |
Keresztezés | 172 |
Cseppvérkeresztezés | 174 |
Fajtaátalakító keresztezés | 175 |
Új fajtát előállító keresztezés | 176 |
Haszonállatelőállító keresztezés | 178 |
Közvetlen haszonállatelőállító keresztezés módszerei | 180 |
A közvetett haszonállatelőállító keresztezés módszerei | 181 |
Fajhibrid előállítás | 185 |
Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése | 188 |
A törzskönyvezés | 190 |
Az egyedi megjelölés módszerei | 194 |
Az állatok fényképezés | 195 |
Állatkiállítások | 196 |
GAZDASÁGI ÁLLATOK ELHELYEZÉSE ÉS GONDOZÁSA | |
Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 198 |
Az istállóépítés | 199 |
Istállórendszerek | 201 |
A természetszerű tartás. Fészerek, karámok, kifutók | 202 |
A legeltetés | 204 |
Az állatok ápolása | 206 |
Az állatok szállítása | 208 |
Balesetelhárítás az állattenyésztésben | 208 |
Az állattenyésztés gépesítése | 210 |
Ajánlott irodalom | 210 |
GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | |
Bevezetés | 213 |
Gazdasági állataink takarmányozásának története | 214 |
A takarmányozási ismeretek jelentősége a gyarkorlatban | 215 |
Az állati szervezet kémiai összetétele | 216 |
A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában | 218 |
A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 219 |
A zsírnemű anyagok (lipidek) | 220 |
A nyersrost és a N-mentes kivonat | 223 |
A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 229 |
Az ásványianyagok | 234 |
Szervalkotó elemek | 235 |
Kalcium és foszfor | 235 |
Magnézium | 238 |
Nátrium- és káliumkloridok | 238 |
Kén | 239 |
Vas | 239 |
Mikroelemek | 240 |
Réz | 240 |
Jód | 241 |
Mangán | 241 |
Szilicium | 242 |
Fluor | 242 |
Cink | 242 |
Kobalt | 242 |
Nikkel | 243 |
Az állati szervezet szempontjából közömbös vagy mérgező ásványianyagok | 243 |
Vitaminok | 244 |
Zsírban oldódó vitaminok | 244 |
A-vitamin | 244 |
D-vitamin | 247 |
E-vitamin | 248 |
K-vitamin | 248 |
F-vitamin | 249 |
Vízben oldódó vitaminok | 249 |
B-vitamin csoport | 249 |
C-vitamin, aszkorbinsav, skorbut ellenes vitamin | 253 |
Antibiotikumok | 253 |
Hormonok és anyagcserére ható anyagok | 255 |
Antimetabolitok | 256 |
A takarmányok megemésztése | 256 |
A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők | 259 |
A közbülső anyagcsere | 262 |
A nitrogénforgalom | 262 |
A szénforgalom | 264 |
Az energiaforgalom | 265 |
Az ásványianyag-forgalom | 269 |
A vízforgalom | 277 |
A takarmányok táplálóértéke | 279 |
Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 286 |
Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet | 286 |
Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete | 289 |
A növekedés táplálóanyag-szükséglete | 289 |
A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete | 294 |
A szaporodás táplálóanyag-szükséglete | 294 |
A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete | 296 |
A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete | 297 |
A zsírhizlalás táplálóanyag-szükséglete | 303 |
A munka táplálóanyag-szükséglete | 305 |
A takarmányértékesítés | 307 |
Takarmányismeret | 309 |
A zöldtakarmányok | 309 |
A legelő jelentősége | 309 |
Gyeplegelők | 310 |
Mesterséges legelők | 316 |
Alkalmi legelők | 317 |
Kaszált zöldtakarmányok | 317 |
Pillangósvirágú zöldtakarmányok | 318 |
Fűféle zöldtakarmányok | 320 |
Egyéb zöldtakarmányok | 321 |
Keverék zöldtakarmányok | 324 |
A folyamatos zöldtakarmány-ellátás | 325 |
Silózott (erjesztett) takarmányok | 325 |
Gyökér- és gumóstakarmányok, húsos termények | 328 |
Répafélék | 328 |
A burgonya és a csicsóka | 329 |
A tök, dinnye és gomba | 329 |
Széna-, szalma- és pelyvafélék | 330 |
Szénák | 330 |
Szlamák | 333 |
Pelyva- és törekfélék | 334 |
Lomb és gallyas takarmányok | 335 |
Magvak és termések | 335 |
Gabonafélék | 336 |
Hüvelyesmagvak | 338 |
Egyéb magvak | 339 |
Ipari eredetű takarmányok | 340 |
Malomipari takarmányok | 341 |
Magtisztítási hulladékok | 342 |
Növényolajipari melléktermékek | 343 |
Cukorgyári melléktermékek | 346 |
Konzervipari melléktermékek | 346 |
Szeszgyári takarmányok | 347 |
Sörgyári takarmányok | 347 |
Keményítőgyári takarmányok | 348 |
Állati eredetű takarmányok | 348 |
Tej- és tejtermékek | 349 |
Húsipari hulladékok | 350 |
Halfeldolgozási melléktermékek | 351 |
Egyéb állati eredetű takarmányok | 352 |
Egyéb takarmányok | 352 |
Étkezési hulladékok (konyhai moslék) | 352 |
Keverékabrakok | 353 |
Takarmánykiegészítő anyagok | 356 |
A takarmány minőségének megítélése | 359 |
Gyakorlati minősítés | 359 |
Mintavétel takarmányvizsgálathoz | 360 |
Laboratóriumi vizsgálat | 362 |
A takarmányok eltartása és etetés | 363 |
A takarmányok eltartása | 363 |
A szénaszárítás | 363 |
A takarmányok savanyítása | 378 |
A gyökér-, gumós- és egyéb vizenyőstakarmányok eltartása | 391 |
Az abraktakarmányok eltartása | 393 |
Szalma, törek, polyva és kukoricaszár eltartása | 394 |
A takarmányok előkészítése | 395 |
A takarmányozás gyakorlati végrehajtása | 400 |
A takarmányadag összeállítása | 400 |
A karotin-ellátottság ellenőrzése | 411 |
Az etetés módjai | 412 |
A legeltetés | 412 |
A vályúból etetés | 416 |
Ivóvíz és itatás | 421 |
A jó takarmányozási előirányzat | 423 |
Ajánlott irodalom | 425 |
Takarmányozási előirányzat | 426 |
A takarmányok táplálóanyag-tartalma | 430 |
Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 459 |
Tárgymutató | 489 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.