kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mezőgazdasági Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 1.482 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. |
I. KÖTET | |
Előszó | 2 |
ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS | |
Az állattenyésztés fogalma | 15 |
Az állattenyésztés gazdasági jelentősége | 16 |
A gazdasági állatok eredete. A háziasítás | 18 |
Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 22 |
Elvadulás (dedomesztikáció) | 25 |
Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése | 26 |
A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése | 28 |
A környezet hatása a szervezetre | 29 |
Takarmányozás | 30 |
Éghajlat | 32 |
Hőmérséklet | 32 |
Nedvesség | 34 |
Fény | 34 |
Egyéb éghajlati tényezők | 35 |
A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatása | 36 |
A honosulás (akklimatizáció) | 38 |
A szervezetre ható belső tényezők | 40 |
Ivarjelleg | 44 |
Ivartalanítás | 46 |
A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata | 46 |
Testméretek felvétele | 50 |
Fejlettség (testsúly) | 52 |
Kondíció | 55 |
Arányosság (homogenitás) | 56 |
Kültakaró | 57 |
Színeződés | 58 |
Formalizmus az állattenyésztésben | 61 |
Az átöröklés | 62 |
Az immunitás és a betegségek átöröklése | 72 |
Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése | 75 |
A vércsoportok jelentősége az állattenyésztésben | 80 |
Mennyiségi tulajdonságok átöröklése | 84 |
Biometriai alapfogalmak | 89 |
A vegetatív hibridek | 89 |
Biometriai alapfogalmak | 90 |
A biometria területe | 91 |
Az átlag és a szórás kiszámítása | 93 |
Korrelációk | 95 |
A regresszió és a korreláció kiszámítása | 96 |
Az adatok megbízhatóságának vizsgálata | 98 |
Gazdasági állatok rendszerezése | 102 |
A faj | 102 |
A fajta | 103 |
Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 110 |
A fajtatisztaság. A telivér, félvér. | 111 |
Alfajta, fajtaváltozat (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal, vonal, populáció | 112 |
Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és értékelésük | 113 |
Termelőképesség | 116 |
Tejelékenység | 116 |
Hús- és zsírtermelőképesség | 117 |
A fejlődés gyorsasága, koraérés | 119 |
Erőtermelés | 120 |
Gyapjútermelés | 121 |
Tojástermelés | 121 |
Termékenység. Szaporaság | 122 |
Vérmérséklet, természet, rossz szokások | 123 |
Szellemi és ösztönszerű képességek | 124 |
Igényesség, igénytelenség | 125 |
Konstitúció | 125 |
Egészség | 129 |
A szaporodás | 130 |
A szaporodás fogalma | 130 |
Ivarzás | 130 |
Párzás (fedezés, hágás stb.) | 132 |
Megtermékenyülés | 133 |
Meddőség | 134 |
A pároztatás módjai | 135 |
Az egy apaállatra számítható nőstények száma | 136 |
Mesterséges termékenyítés | 137 |
A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése | 141 |
A vemhesség tartama | 143 |
A vemhesség megállapításának módjai | 145 |
Az ellés, elvetélés | 146 |
A közeledő ellés jelei | 147 |
Az ellés lefolyása | 147 |
Az anya és az újszülött ápolása az ellés után | 148 |
Ikerellés, egypetés ikrek | 150 |
Növekedés és fejlődés | 151 |
Ivarérettség, tenyészérettség | 156 |
A kor szerepe az állatok életében | 158 |
A tenyészkiválasztás (szelekció) | 160 |
Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján | 166 |
A származás, a család és a rokonok ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban | 167 |
Az ivadékvizsgálat | 170 |
A párosítás alapelvei | 175 |
A tenyésztési eljárások | 176 |
Fajtatiszta tenyésztés. Vérújítás (vérfrissítés) | 177 |
Beltenyésztés (Rokontenyésztés.) | 179 |
Vérvonaltenyésztés | 181 |
Keresztezés | 182 |
Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése | 198 |
A törzskönyvezés | 200 |
Az egyedi megjelölés módszerei | 203 |
Az állatok fényképezés | 204 |
Állatkiállítások | 205 |
Gazdasági állatok elhelyezése és gondozása | 207 |
Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 207 |
Az istállóépítés | 208 |
A természetszerű tartás, fészerek, karámok, kifutók | 211 |
A legeltetés | 213 |
Az állatok ápolása | 214 |
Az állatok szállítása | 216 |
Balesetelhárítás az állattenyésztésben | 217 |
Az állattenyésztés gépesítés | 218 |
Ajánlott irodalom | 218 |
GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | |
Bevezetés | 223 |
Gazdasági állataink takarmányozásának története | 224 |
A takarmányozási ismeretek jelentősége a gyakorlatban | 226 |
Az állati szervezet kémiai összetétele | 227 |
A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában | 228 |
A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 229 |
Zsírok és zsírnemű anyagok (lipidek) | 230 |
A nyersrost és a nitrogénmentes kivonat | 233 |
A takarmányok teriméje | 238 |
A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 239 |
Vitaminok | 255 |
Zsírban oldódó vitaminok | 256 |
Vízben oldódó vitaminok | 260 |
Antibiotikumok | 266 |
Hormonok és anyagcserére ható anyagok | 267 |
Antimetabilitok | 268 |
A takarmányok megemésztése | 269 |
A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők | 272 |
A közbülső anyagcsere | 275 |
A nitrogénforgalom | 275 |
A szénforgalom | 277 |
Az energiaforgalom | 279 |
Az ásványianyag-forgalom | 283 |
A vízforgalom | 292 |
A takarmányok táplálóértéke | 293 |
Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 301 |
Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet | 301 |
Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete | 304 |
A növekedés táplálóanyag-szükséglete | 304 |
A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete | 308 |
A szaporodás táplálóanyag-szükséglete | 309 |
A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete | 310 |
A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete | 313 |
A zsírhizlalás táplálóanyag-szükséglete | 319 |
A munka táplálóanyag-szükséglete | 321 |
A takarmányértékesítés | 322 |
Takarmányismeret | 326 |
Zöldtakarmányok | 326 |
A legelő jelentősége | 326 |
Gyeplegelők | 327 |
Mesterséges legelők | 333 |
Alkalmi legelők | 334 |
Kaszált zöldtakarmányok | 334 |
Silózott takarmányok | 343 |
Gyökér- és gumós takarmányok, húsos termések | 345 |
Széna-, szalma- és pelyvafélék | 347 |
Magvak és termések | 353 |
Ipari melléktermékek és hulladékok | 358 |
Állati eredetű takarmányok | 366 |
Egyéb takarmányok | 370 |
A takarmány minőségének megítélése | 379 |
A takarmányok eltartása és etetése | 384 |
A takarmányok eltartása | 384 |
A szénakészítés | 384 |
A takarmányok előkészítése | 415 |
A takarmányozás gyakorlati végrehajtása | 420 |
A jó takarmányellátás megszervezése | 442 |
Ajánlott irodalom | 443 |
A különböző zsírtartalmú tej átszámítása 4%-os zsírtartalmú tejmennyiségre | 446 |
A takarmányok szerves és szervetlen táplálóanyag-tartalma | 450 |
Gazdasági állatok táplálóanyag-szükséglete | 479 |
Név- és tárgymutató | 513 |
II. KÖTET | |
SZARVASMARHATENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | 13 |
A szarvasmarha eredete és domesztikációja | 13 |
A marha rokonfajai | 15 |
A szarvasmarhatenyésztés népgazdasági jelentősége | 18 |
A szarvasmarhák elnevezései | 19 |
A szarvasmarha külső testalakulása | 21 |
A testalakulás bírálatának jelentősége | 21 |
A szarvasmarha kültakarója | 23 |
A szarvasmarhák színei | 24 |
A szarvasmarha súlyának és testméreteinek megállapítása | 26 |
A fejlettség és az élősúly | 30 |
A szarvasmarha testrészeinek elbírálása | 31 |
A fej | 31 |
A törzs | 34 |
A tőgy | 38 |
A végtagok | 45 |
A szarvasmarha életkorának meghatározása | 49 |
Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 50 |
A szarvasmarha belső értékmérő tulajdonságai | 52 |
Egészség, szervezeti szilárdság, élettartam | 52 |
Termékenység | 56 |
Növekedési erély, koraérés, ivari koraérés | 58 |
Vérmérséklet, természet és rossz szokások | 59 |
A tejtermelés | 61 |
A tejképződés és tejleadás mechanizmusa | 66 |
Tejzsírtermelés, zsírszázalék | 68 |
A tej egyéb alkotórészei | 71 |
Fejhetőség (Fejési sebesség) | 73 |
Perzisztencia | 74 |
A tejtermelést befolyásoló tényezők | 76 |
Takarmányfelvevő-képesség, legelőkészség | 81 |
Hústermelés, hizodalmasság | 81 |
Erőtermelés, lábszerkezet | 84 |
A szarvasmarhafajták és csoportosításuk | 85 |
Magyar szürke marha | 86 |
A szimmentáli marha | 87 |
A magyar tarka marha | 89 |
Borzderes fajták | 92 |
Kosztromai | 94 |
A jersey marha | 95 |
Fekete és vöröstarka lapálymarhák | 98 |
Dán vörös | 100 |
Egyéb fajták | 101 |
A szarvasmarha tenyésztése | 111 |
A tenyésztés elvei és a kiválasztás módszerei | 111 |
Kiválasztás az egyediség (fenotípus) alapján | 114 |
Kiválasztás a származás és a rokonok minősége alapján | 115 |
Az ivadékvizsgálat (tenyészértékbecslés az ivadékok alapján) a szarvasmarhatenyésztésben | 118 |
A szelekció hatékonyságának növelése a gazdaságosabb termelés érdekében | 124 |
A törzskönyvezés és a termelésellenőrzés | 128 |
Állományfelvétel | 129 |
Termelési adatok megállapítása | 129 |
Tenyésztési adatok | 130 |
A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek és utódai megjelölése | 130 |
Küllemi bírálat | 132 |
Törzskönyvezési adatok értékelése | 135 |
A szarvasmarha szaporítása | 139 |
Az ivarzás | 140 |
A bika használata | 142 |
Fedeztetés | 143 |
A vemhesség jelei és tartama | 144 |
A vemhes tehén ápolása és takarmányozása | 145 |
Az ellés | 147 |
A szarvasmarha fölnevelése | 150 |
Az újszülött borjú ápolása | 152 |
A borjúnevelés | 154 |
Az üszők takarmányozása | 160 |
A bikaborjak felnevelése | 163 |
Fejlődő szarvasmarhák hizlalása | 164 |
A kifejlett szarvasmarhák takarmányozása | 167 |
A tehenek takarmányozása | 167 |
Tenyészbikák takarmányozása | 175 |
Szarvasmarhahizlalás és -feljavítás | 176 |
A vágómarha minősítése | 181 |
A levágott szarvasmarha húsának kereskedelmi felosztása és minősítése | 181 |
Az igásökör takarmányozása | 184 |
A szarvasmarha elhelyezése, ápolása és fejése | 186 |
A tehénistállók | 186 |
Az istálló berendezése és tartozékai | 197 |
A bikaistálló | 200 |
A borjúnevelő | 200 |
Növendék- és hízóistállók. Egyéb rendeltetésű istállók | 202 |
A fejés | 207 |
A tehenek gondozása | 212 |
A tenyészbikák gondozása | 218 |
Az igásmarhák gondozása és járomozása | 219 |
Javasolt irodalom | 220 |
JUHTENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | 223 |
A juhtenyésztés népgazdasági jelentősége | 223 |
A juh mint gyapjútermelő | 223 |
A juh mint tejtermelő | 224 |
A juh mint hústermelő | 224 |
A juh mint prémtermelő | 224 |
A juh egyéb szolgáltatásai | 224 |
A juh jelentősége a mezőgazdasági üzemben | 224 |
A juhászat takarmányigényei | 225 |
A juhot nem tűri a belterjes gazdálkodás? | 225 |
A juh mint gyomirtó és féregirtó | 226 |
A juhászat szerepe a talajerő fenntartásában | 227 |
A juhok elnevezése ivar és kor szerint | 228 |
Honnan eredtek juhfajtáink? | 228 |
Alapismeretek a juhtenyésztéshez | 230 |
A testtájak külső alakulása | 230 |
A fej | 230 |
A törzs | 232 |
A végtagok | 234 |
Méretek felvétele a juhon | 236 |
A juh életkorának meghatározása | 326 |
Gyapjúismeret | 237 |
A gyapjú | 237 |
A bundát alkotó szőrképletek | 237 |
A gyapjúzsír | 239 |
A gyapjúszál tulajdonságai | 240 |
A gyapjú belszerkezete vagy jellege | 246 |
Kiegyenlítettség | 247 |
Gyapjúféleségek | 249 |
A nyírósúly és a gyapjúanyag | 251 |
A rendement | 251 |
A gyapjú összértékének kifejezése | 253 |
A juh fajtái | 255 |
A merinók | 255 |
A francia húsmerinó (Merinó precoce) | 256 |
A német húsmerinó | 258 |
A Szovjetunióban kitenyésztett '"finomgyapjas" merinók | 259 |
A magyar fésűsmerinó | 260 |
A cigája | 264 |
A racka | 266 |
Egyéb fajták | 269 |
Ile de France | 271 |
Keletfriz | 273 |
Egyéb fajták | 274 |
A tenyészjuhok kiválasztása, táplálkozása, ápolása | 277 |
Milyen fajtát tenyésszünk? | 277 |
Az anyajuhok bonitálása | 278 |
Termelékenység és nevelőképesség | 278 |
Egészséges szervezet | 279 |
Termelőképesség | 279 |
Testalakat és testnagyság | 283 |
A kor | 283 |
Származás | 285 |
A tenyészkosok bonitálása | 285 |
A juhok törzskönyvezése | 287 |
A juh életfenntartó (és gyapjútermelő) táplálóanyag-szükséglete | 291 |
A juh nyári takarmányai, azaz legelői | 292 |
A juh téli takarmányai | 297 |
Az ivóvíz és az itatások száma | 301 |
A juhakol | 301 |
A juhok ápolása | 305 |
A szaporítás | 312 |
A párosítás | 312 |
Mikor ellessünk? | 313 |
Az anyák üzekedésének jelei, tartama, ismétlődése | 314 |
Egy koshoz hány anya osztható be? | 314 |
A nyáj előkészítése a pároztatásra | 315 |
A pároztatás | 316 |
A mesterséges termékenyítés | 317 |
Az utópároztatás, utóbeondózás | 318 |
A pároztatási idény időtartama | 318 |
A vemhesség tartama és jelei | 319 |
A vemhes anya táplálása és ápolása | 319 |
Az elvetélés | 320 |
Az ellés | 320 |
A szoptató, illetőleg fejős anyák táplálása | 321 |
A juh felnevelése | 324 |
Az újszülött bárány ápolása | 324 |
A szopós bárányok táplálása | 325 |
A szopós bárányok ápolása | 327 |
A szopós bárányok farkalása | 328 |
A bárányok elválasztása | 328 |
A növendékjerkék és növendékürük takarmányozása | 329 |
A növendékkosok második osztályozása és takarmányozása | 330 |
A juh gyapjútermelése | 324 |
Az újszülött bárány ápolása | 324 |
A szopósbárányok táplálása | 325 |
A szopósbárnyok ápolása | 327 |
A növendékjerkék és növendékürül takarmányozása | 329 |
A növendkékkosok második osztályozása és takarmányozása | 330 |
A juh gyapjútermelése | 331 |
Az egészségi állapot | 331 |
Idegizgalmak | 331 |
A hiányos táplálás | 332 |
A vizelet és bélsár hatása | 332 |
A juhakol rossz szellőzöttsége | 332 |
Az út porának és a futóhomoknak hatása | 333 |
Növényi anyagok (takarmánytörmelék, tüskék) a bundában | 333 |
Szurokjelzés | 333 |
A juhok nyírása | 333 |
A juhok nyírása | 333 |
Mikor nyírjuk a juhokat? | 333 |
Érdemes-e évente kétszer nyírni? | 334 |
Mikor nyírjuk a bárányokat? | 334 |
Előkészület a nyírásra | 334 |
A nyírás munkája | 335 |
A lenyírt bundák zsákolása és tárolása | 335 |
A gyapjú értékesítése | 337 |
A juh tejtermelése | 338 |
A juhtej gazdasági jelentősége | 338 |
A juhtej fizikai és kémiai tulajdonságai | 338 |
A tejhozam növelésének lehetőségei | 339 |
A juhok fejése | 341 |
A juhtej értékesítése | 341 |
A juh hústermelése | 338 |
A vágójuh minősége | 338 |
A juhhizlalás gyakorlata | 344 |
A kecske tenyésztése | 346 |
A kecske gazdasági jelentősége | 346 |
Honnan erednek kecskefajtáink? | 346 |
A külső testtájak | 346 |
A szőrözet és a szín | 347 |
A súly és a testméretek | 348 |
Az életkor meghatározása | 348 |
Milyen fajtát tenyésszünk? | 348 |
A tenyészkecskék kiválasztása | 349 |
A kecske táplálása | 350 |
Táplálóanyag-szükséglet | 350 |
A kecske takarmányai | 351 |
Takarmányszabványok | 352 |
A kecske istállója | 352 |
A kecske ápolása | 352 |
Tenyésztési teendők | 352 |
Pároztatás | 352 |
A gödölyék és gidák felnevelése | 353 |
A kecske tejtermelése | 353 |
A kecske egyéb haszontételei | 354 |
Irodalom | 354 |
TEJGAZDASÁGTAN | |
Bevezetés | 357 |
A tejgazdaságtan története és jelentősége | 357 |
A tej táplálkozástani jelentősége | 359 |
A tejelválasztás | 362 |
A tejmirigy fejlődése és szerkezete | 362 |
A tejtermelés élettana | 367 |
A tejleadás élettana | 369 |
A tej tulajdonságai és összetétele | 372 |
A tej érzékelhető tulajdonságai | 372 |
A tej fizikai tulajdonságai | 373 |
A tej kémhatása | 374 |
A tej biológiai tulajdonságai | 374 |
A tej összetétele | 375 |
A tej víz-, ill. szárazanyag-tartalma | 376 |
A tejcukor | 376 |
A tejzsír | 377 |
A tej fehérjéi | 378 |
A tej ásványi anyagai | 380 |
A tej vitaminjai | 380 |
A tej enzimjei | 381 |
A tejben található egyéb anyagok | 382 |
A kolosztrum | 382 |
A különböző állatfajok tejének összetétele | 383 |
A tej mikrobái | 384 |
Baktériumok | 387 |
Élesztők (sarjadzó gombák) | 389 |
Penészek (fonálgombák) | 390 |
A tej kezelése a termelőhelyen és szállítása | 391 |
A kifejt tej gyűjtése és szűrése | 391 |
A tejkezelő helyiség és berendezése | 395 |
A tej hűtése, szellőztetéses és tárolása | 402 |
A tej csírátlanítása és konzerválása | 405 |
A tej szállítása | 409 |
A tejhibák | 411 |
Takarmányeredetű hibák | 411 |
Istállóeredetű tejhibák | 412 |
Mikrobák okozta tejhibák | 412 |
Kémiai (enzimes) eredetű tejhibák | 413 |
A tej feldolgozása | 415 |
A minősített tej | 415 |
A tej homogénezése | 415 |
Savanyútej készítmények | 416 |
Aludttej | 416 |
Joghurt, tarhó és kefír | 416 |
A tej fölözése és a vajkészítés | 416 |
A tej fölözése | 416 |
A vajkészítés alapelvei | 420 |
A fölözés és vajgyártás mellktermékei | 424 |
A vaj összetétele és forgalomba hozása | 424 |
A sajtkészítés alapelvei | 424 |
A sajtok osztályozása | 430 |
A túrókészítés alapelvei | 433 |
Az étkezési túró készítése | 433 |
A juhtúró készítése | 434 |
A sajtgyártás és túrókészítés melléktermékei | 434 |
Tejkonzervek | 435 |
A tej és tejtermékek fontosabb vizsgálati módszerei | 436 |
A mintavétel | 436 |
A tej szennytartalmának meghatározása | 437 |
A tej fajsúlyának meghatározása | 439 |
A tej és tejszín savfokának és pH-jának meghatározása | 440 |
A tej zsírtartalmának meghatározása | 443 |
A tej összes fehérjetartalmának meghatározása | 446 |
A tejszín szírtartalmának meghatározása | 448 |
A vaj víztartalmának meghatározása | 449 |
A tej hamisított voltának kimutatása | 451 |
Vizsgálati eljárások a tőgygyulladás kimutatására | 454 |
A tej mikrobatartalmára vonatkozó vizsgálatok | 456 |
A tej hevített voltának kimutatására szolgáló vizsgálati eljárások | 458 |
Tejgazdasági jogszabályok | 460 |
Név- és tárgymutató | 461 |
III. KÖTET | |
SERTÉSTENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | 13 |
A sertés domesztikációja | 13 |
A sertés gazdasági jelentősége | 15 |
A sertés elnevezése ivar, kor és használat szerint | 17 |
A sertés külső testalakulása | 19 |
Irányelvek a sertés testalkatának megítéléséhez | 20 |
Méretek felvétele a sertésen | 25 |
A sertés fejlettsége és súlya | 27 |
A sertés színe, bőre és szőrzete | 27 |
A sertés testrészei | 30 |
Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 38 |
A sertés belső értékmérő tulajdonságai | 41 |
Egészségi állapot és szervezeti szilárdság | 41 |
Szaporaság | 41 |
Tejtermelő-képesség | 43 |
Malacnevelő-képesség, alomkiegyenlítettség | 43 |
Hízékonyság és takarmányértékesítő-képesség | 44 |
A sertés vágóértéke | 46 |
Átörökítő-képesség | 47 |
A sertés fajtái | 49 |
Mangalica | 49 |
Magyar nagy fehér hússertés | 53 |
A cornwall (large black) | 56 |
Berkshire sertés | 57 |
Egyéb fajták | 61 |
A sertés tenyésztése | 69 |
A fajta és a tenyészirány megválasztása | 69 |
A tenyészkoca kiválasztása | 71 |
A tenyészkan kiválasztása | 73 |
Tenyésztési eljárások a sertéstenyésztésben | 73 |
A sertések törzskönyvezése | 79 |
Törzskönyvi ellenőrzésbevétel | 79 |
Tenyészállatok elnevezése a vonaltenyésztésben | 80 |
Ellenőrzési lapok vezetése | 82 |
Törzs- és tenyésztési főkönyv | 86 |
A küllemi bírálat előfeltételei | 86 |
Törzskönyvi osztályok | 86 |
Törzskönyvi osztályba sorolás | 87 |
A hízékonyság és vágóérték megállapítása | 89 |
A hízékonyság és takarmányértékesítő-képesség megállapítása | 89 |
A vágóttáru minősítése | 92 |
A sertés takarmányozása | 97 |
A sertés életfenntartó táplálóanyag-szükséglete | 97 |
A sertés takarmányai | 98 |
A sertés legeltetése | 98 |
Zöldtakarmányok | 100 |
Szénalisztek, szénafélék és polyvák | 101 |
Nedvdús takarmányok. Szilázsok, gumók és gyökerek | 101 |
Nedves ipari melléktermékek | 102 |
Magvak | 102 |
Légszáraz gyári melléktermékek | 104 |
Állati eredetű takarmányok | 104 |
Konyhamoslék | 105 |
Fehérjekoncentrátumok | 105 |
A sertés takarmányainak előkészítése. Etetési rend | 106 |
A sertésistállók és berendezésük | 108 |
Általános irányelvek | 108 |
Az istállók alapterülete | 109 |
A sertésistállók elhelyezése | 110 |
Oldalfalak, mennyezet, tető, padozat, ajtók, ablakok és szellőztetők | 110 |
Kifutók | 111 |
Fiaztatók | 112 |
Szállások, mint fiaztatók | 114 |
A tenyészkanok istállója | 115 |
A vemhes kocák, süldők és hízók istállója | 115 |
Egyéb épületek | 120 |
Vályúk és etetőhelyek | 121 |
A sertések ápolásának általános irányelvei | 121 |
A sertés szaporítása | 123 |
A koca ivarzása | 123 |
A pároztatás | 124 |
A malacoztatás gyakorisága és legkedvezőbb időpontja | 126 |
A tenyészkan takarmányozása és ápolása | 128 |
A vemhes koca ápolása és takarmányozása | 131 |
Az ellés (elvetélés, koraszülés) | 135 |
A szoptató koca gondozása és takarmányozása | 138 |
A szopós malacok gondozása és táplálása | 142 |
Az elválasztás és a választott malac gondozása, takarmányozása | 147 |
A növendéksertések takarmányozása és gondozása | 150 |
A sertés hizlalása | 153 |
A hízósertések takarmányozásának rendje | 153 |
Húsra hízlalás | 157 |
Baconsüldők és sonkasertések hizlalása | 157 |
Zsírra hizlalás | 161 |
Idősebb süldők zsírra hizlalása | 162 |
Mangalica és mangalica keresztezésű sertések express és gyorshizlalása | 163 |
Tőkesertések hizlalása | 165 |
Öreg sertések hizlalása | 169 |
Makkoltatás | 169 |
A sertés mázsálása | 170 |
A sertés szállítása | 171 |
Ajánlott irodalom | 173 |
LÓTENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | 177 |
A lótenyésztés jelentősége | 177 |
Az eredményes lótenyésztés gyakorlásának feltételei | 178 |
A ló ivar, kor és használat szerinti elnevezése | 180 |
A ló származása | 180 |
A lófajták csoportosítása | 182 |
A ló megítélése | 183 |
A munkaképesség és a külső testalakulás közti összefüggés | 183 |
Általános szempontok a ló testalakulásának bírálatához | 184 |
A bírálat | 185 |
A méretek felvétele | 186 |
A kültakaró, szín és jegyek | 187 |
A testtájak alakulásai | 190 |
A fej és részei | 190 |
A ló mozgása | 210 |
Rendellenes járásformák | 211 |
A lépés | 211 |
A poroszkálás | 212 |
Az ügetés (trab) | 212 |
A vágta (galopp) | 213 |
Az ugrás | 214 |
Az úszás | 214 |
A ló életkorának megállapítása | 215 |
Magyarország lótenyésztésének története | 219 |
Az ősi magyar ló kora | 219 |
Az arab ló kora | 220 |
A spanyol ló kora | 220 |
Az angol telivér kora | 220 |
A gazdasági típusra törekvés kora | 221 |
Jelenkor | 221 |
Hátas típusok | 222 |
Az arab ló | 222 |
Angol telivér | 223 |
Kisbéri félvér | 224 |
Gidrán | 225 |
Mezőhegyesi félvér | 226 |
Melegvérű hámos típusok | 228 |
Nóniusz | 228 |
Lipicai | 229 |
Ügető | 230 |
Hidegvérű hámos típusok | 231 |
Magyar hidegvérű | 231 |
A muraközi ló | 232 |
A sodrott ló | 233 |
Magyarország lótenyésztésére nagyobb hatást gyakorolt külföldi fajták | 234 |
Egyéb fajták | 236 |
A ló tenyésztése | 238 |
A tenyészcél megválasztása | 238 |
A tenyészegyedek megítélésének alapja | 239 |
A tenyészkanca kiválasztása | 240 |
Származás | 240 |
Küllem | 242 |
Teljesítmény | 242 |
Utód | 244 |
A tenyészcsődör kiválasztása | 245 |
Származás | 245 |
Küllem | 245 |
Teljesítmény | 245 |
Utód | 246 |
A lovak törzskönyvezése | 248 |
A ló tenyésztésbevétele | 250 |
A nemi érettség | 250 |
A tenyészérettség | 251 |
Az ivartalanítás | 251 |
A párosítás | 251 |
A sárlás | 253 |
A fedeztetés (pároztatás, ugratás, hágatás) | 253 |
A fedeztetés idejének megválasztása | 255 |
A csődör nemzési ingere | 255 |
Egy csődörre számítható kancák száma | 255 |
A mesterséges termékenyítés jelentősége | 256 |
A megtermékenyülés | 256 |
A vemhesség megállapításának módozatai | 257 |
A vemhesség tartama | 258 |
Az ellés | 258 |
A koraszülés és az elvetélés | 259 |
Az ellés előjelei | 259 |
Előkészület az elléshez | 259 |
Az ellés megindulása, segédkezés az ellésnél | 260 |
A kanca ápolása ellés után | 262 |
Az újszülött csikó körüli teendők | 263 |
A csikó megítélése születés után | 264 |
A lovak takarmányozása | 266 |
A ló takarmányai | 266 |
Legelő és a zöldtakarmányok | 266 |
Nedvdús takarmányok | 267 |
Szálastakarmányok | 268 |
Abraktakarmányok | 269 |
A ló takarmányozásának főbb elvei | 270 |
Takarmányozási rend | 271 |
A vemhes és a szoptató kanca takarmányozása | 272 |
A szopós csikó takarmányozása | 273 |
A csikó választás utáni takarmányozása | 274 |
A csikó ménesi tartásának szervezése | 276 |
Igéslovak takarmányozása | 277 |
A tenyészcsődörök takarmányozása | 277 |
A lovak tartása és mozgatása | 279 |
A tenyészkancák és növendékek ménesbeni tartása és mozgatása | 279 |
A csődörcsikók és tenyészcsődörök tartása és mozgatása | 281 |
A ló ápolása | 282 |
Bőr- és szőrápolás | 282 |
Fürdetés, nyírás | 283 |
A pata és ápolása. Patkolás | 283 |
A ló istállója | 285 |
A csikó betanítása | 288 |
Nyereg alá tanítás | 288 |
Kocsiba tanítás | 289 |
Galoppcsikók idomítása | 291 |
Az ügető csikók betanítása | 292 |
A ló munkáltatása | 293 |
A ló szerszámai | 293 |
A ló használata | 293 |
Befogás és kifogás | 295 |
A fogat összeállítása | 297 |
Hajtása | 297 |
Nyereg alatti használat | 299 |
A ló rossz szokásai | 300 |
A szamár tenyésztése | 302 |
Az öszvér | 303 |
Ajánlott irodalom | 305 |
BAROMFITENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | 309 |
A baromfi származása és domesztikációja | 309 |
A baromfitenyésztés népgazdasági jelentősége | 309 |
A baromfifélék kor és ivar szerinti elnevezése | 311 |
Baromfitenyésztési alapismeretek | 312 |
A baromfi külső testalakulása | 312 |
Köztakaró | 313 |
A tollazat | 314 |
A vedlés | 316 |
Az életkor és az ivar meghatározása | 317 |
Ivarmeghatározási eljárások (szexálás) | 317 |
A tojás képződése | 318 |
A tojás alkotórészei | 320 |
A kotlás | 321 |
A baromfi értékmérő tulajdonságai | 323 |
Termékenység | 324 |
Keltethetőség | 325 |
Ellenállóképesség | 326 |
Egészségi állapot (életerő) | 327 |
Testnagyság | 327 |
A tojástermelő-képesség | 327 |
A tojás minősége | 333 |
Hústermelő-képesség | 334 |
Vérmérséklet és rossz szokások | 336 |
A baromfi takarmányozása | 337 |
A baromfi életfenntartó és termelő szükséglete | 337 |
A baromfi takarmányai | 346 |
Takarmányozási módszerek | 348 |
A tyúk tenyésztése | 355 |
Tyúkfajták | 355 |
Magyar nemesített tyúk | 355 |
Fehér leghorn | 357 |
Rhode island rend (rodájlend) | 358 |
New-hampshire (nyuhemsir) | 359 |
Plymouth rock (plimut rokk) | 360 |
Sussex (szaszex) | 361 |
Cornish (kornis) | 362 |
Tojás- és hústermelő hibridek | 363 |
Hazánkban tenyésztett külföldi fajták | 366 |
Tenyésztési módszerek a tyúktenyésztésben | 369 |
A tömegszelekció recesszív és domináns öröklésmenet esetén | 369 |
A tenyészkiválasztás főbb elvei | 371 |
Beltenyésztés (rokontenyésztés) | 373 |
A korszerű hibridtenyésztés alapelvei és módszerei | 374 |
A rokontenyésztéses heterózistenyésztés | 376 |
Reciprok rekurrens szelekció | 378 |
Rekurrens szelekció | 379 |
A hibridtenyésztő üzemek | 379 |
A tojástermelésre irányuló szelekció | 381 |
A hústermelésre irányuló szelekció | 382 |
A külső testalakulás megítélése a tenyésztői munkában | 383 |
Teljesítményvizsgálatok | 384 |
A pároztatás módjai | 386 |
A keltetés | 387 |
A keltetőtojás gyűjtése, tárolása és szállítása | 387 |
A természetes keltetés | 388 |
A mesterséges (gépi) keltetés | 388 |
A különböző baromfifajok tojásainak gépi keletetése | 400 |
Tenyészcsibék nevelése | 401 |
Természetes csibenevelés | 401 |
Mesterséges csibenevelés | 403 |
Csibenevelés háztáji gazdaságokban | 410 |
A ketreces (Battérisá) csibenevelés | 411 |
Tojó- és hústípusó tenyészkakasok nevelése | 412 |
A tyúk elhelyezése | 414 |
A baromfitelep telepítése | 414 |
Baromfiólak | 415 |
A baromfiól felszerelése és berendezése | 416 |
Baromfikifutók | 419 |
A baromfiól tisztítása és fertőtlenítése | 419 |
A tojás osztályozása és raktározása | 420 |
Tolltermelés | 420 |
Belterjes nagyüzemi tojótyúk- és pecsenyecsirke-tartás | 421 |
A belterjes tartás különféle formái | 422 |
A tyúkok padlón tartása | 422 |
A tojótyúkok ketreces tartása | 432 |
Belterjes húscsirke nevelés | 435 |
Ketreces csibenevelés | 440 |
A belterjes baromfitartás jövője | 441 |
A gyöngytyúk tenyésztése | 442 |
A gyöngytyúk fajtái | 442 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 443 |
Felnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 443 |
A gyöngytyúk hasznosítása | 444 |
Pulykatenyésztés | 445 |
A pulyka fajtái | 445 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 445 |
Felnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 448 |
A pulyka hasznosítása | 449 |
Kacsatenyésztés | 450 |
A kacsa fajtái | 450 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 451 |
Felnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 453 |
Pecsenyekacsa-nevelés | 453 |
Lúdtenyésztés | 457 |
A lúd fajtái | 457 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 459 |
Felnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 460 |
Nagyüzemi lúdhizlalás | 462 |
A lúd tolltermelése | 465 |
Ajánlott irodalom | 466 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.