Állattenyésztési enciklopédia 1-3.

Általános állattenyésztés, takarmányozás/Szarvasmarha-tenyésztés, tejgazdaságtan/Sertéstenyésztés, lótenyésztés, baromfitenyésztés

Szerző

Kertész Ferenc

Halász Béla

Szerkesztő

Dr. Horn Artúr

Budapest

'Kertész Ferenc: Állattenyésztési enciklopédia 1-3. ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1959
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.366 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. KÖTET TARTALMA
Előszó	11
ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS
Előszó
Az állattenyésztés fogalma	15
A gazdasági állatok eredete. A háziasítás	16
Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán	19
Elvadulás (dedomesztikáció)	24
Az állattenyésztés gazdasági jelentősége	24
Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése	26
A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése	28
A környezet hatása a szervezetre	29
Takarmányozás	29
Éghajlat	31
Hőmérséklet	31
Nedvesség	33
Fény	34
Egyéb éghajlati tényezők	35
A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatása	36
A honosulás (akklimatizáció)	38
A szervezetre ható belső tényezők	39
Belső elválasztású mirigyek	40
Ivarjelleg	44
Ivartalanítás	46
A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata	47
Testméretek felvétele	51
Fejlettség (testsúly)	52
Kondíció	55
Arányosság (homogenitás)	57
Kültakaró	58
Színeződés	59
Formalizmus az állattenyésztésben	62
Az átöröklés	63
A változékonyság	65
Az immunitás és a betegségek átöröklése	75
Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése	78
Mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságok átöröklése	80
A vegetatív hibridek	84
Biometriai alapfogalmak	85
A variációs sor	85
Az aritmetikai átlag. Szóródás. Variációs koefficiens	88
Korrelációk	89
Az adatok megbízhatóságának vizsgálata	91
Gazdasági állatok rendszerezése	92
A faj	92
A fajta	93
Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben	100
A fajtatisztaság. A telivér, félvér.	101
Alfajta (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal	102
Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és értékelésük	104
Termelőképesség	106
Tejelékenység	106
Hús- és zsírtermelőképesség	107
A fejlődés gyorsasága, koraérés	108
Erőtermelés	109
Gyapjútermelés	110
Tojástermelés	111
Termékenység. Szaporaság	112
Vérmérséklet. Természet. Rossz szokásos.	112
Szellemi és ösztönszerű képességek	114
Igényesség, igénytelenség	114
Konstitúció	115
Egészség	119
Második rész
A szaporodás	121
A szaporodás fogalma	121
Ivarzás	121
Párzás (fedezés, hágás stb.)	123
Megtermékenyülés	124
Meddőség	125
A pároztatás módjai	126
Az egy apaállatra számítható nőstények száma	127
Mesterséges termékenyítés	128
A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése	133
A vemhesség tartama	135
A vemhesség megállapításának módjai	136
Az ellés. Elvetélés	137
A közeledő ellés jelei	138
Az ellés lefolyása	138
Az anyag és az újszülött ápolása az ellés után	139
Ikerellés (egypetés ikrek)	141
Növekedés és fejlődés	142
Ivarérettség, tenyészérettség	147
A kor szerepe az állatok életében	149
Harmadik rész
A tenyészkiválasztás (szelekció)	151
Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján	155
A származás, a család és a rokono ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban	155
Az utódellenőrzés (ivadékvizsgálat)	157
A párosítás alapelvei	162
A tenyésztési eljárások	163
Fajtatiszta tenyésztés. Vérújítás (vérfrissítés)	164
Rokontenyésztés. Beltenyésztés	165
Vérvonaltenyésztés	167
Keresztezés	168
Cseppvérkeresztezés	170
Fajtaátalakító keresztezés	171
Új fajtát előállító keresztezés	172
Haszonállatelőállító keresztezés	174
Közvetlen haszonállatelőállító keresztezés módszerei	175
A közvetett haszonállatelőállító keresztezés módszerei	176
Fajhibrid előállítás	182
Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése	185
A törzskönyvezés	187
Az egyedi megjelölés módszerei	191
Az állatok fényképezés	192
Állatkiállítások	193
GAZDASÁGI ÁLLATOK ELHELYEZÉSE ÉS GONDOZÁSA
Negyedik rész
Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények	195
Az istállóépítés	196
A természetszerű tartás. Fészerek, karámok, kifutók	198
A legeltetés	199
Az állatok ápolása	202
Az állatok szállítása	203
Balesetelhárítás az állattenyésztésben	205
Az állattenyésztés gépesítés	206
Irodalom	207
GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA	208
Első rész
Bevezetés
Gazdasági állataink takarmányozásának története	212
A takarmányozási ismeretek jelentősége a gyarkorlatban	213
Az állati szervezet kémiai összetétele	214
A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában	216
A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma	217
A zsírnemű anyagok (lipidek)	218
A nyersrost és a N-mentes kivonat	220
A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai	227
Az ásványianyagok	231
Szervalkotó elemek	232
Kalcium és foszfor	232
Magnézium	235
Nátrium- és káliumkloridok	235
Kén	236
Vas	236
Mikroelemek	237
Réz	237
Jód	238
Mangán	239
Szilicium	239
Fluor	239
Cink	240
Kobalt	240
Nikkel	240
Az állati szervezet szempontjából közömbös vagy mérgező ásványianyagok	240
Vitaminok	241
Zsírban oldódó vitaminok	242
A-vitamin	242
D-vitamin	244
E-vitamin	245
K-vitamin	245
F-vitamin	246
Vízben oldódó vitaminok	246
B-vitamin csoport	246
C-vitamin, aszkorbinsav, skorbut ellenes vitamin	248
Antibiotikumok	250
Hormonok és anyagcserére ható anyagok	251
Antimetabolitok	252
A takarmányok megemésztése	253
A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők	256
A közbülső anyagcsere	258
A nitrogénforgalom	259
A szénforgalom	260
Az energiaforgalom	261
Az ásványianyag-forgalom	265
A vízforgalom	269
A takarmányok táplálóértéke	271
Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete	278
Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet	278
Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete	281
A növekedés táplálóanyag-szükséglete	281
A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete	285
A szaporodás táplálóanyag-szükséglete	286
A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete	287
A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete	289
A zsírhizlalás táplálóanyag-szükséglete	290
A munka táplálóanyag-szükséglete	296
A takarmányértékesítés	298
Második rész
Takarmányismeret
A legelő	300
A legelő jelentősége	300
Gyeplegelők	301
Mesterséges legelők	306
Alkalmi legelők	307
Kaszált zöldtakarmányok	307
Pillangósvirágú zöldtakarmányok	308
Fűféle zöldtakarmányok	310
Egyéb zöldtakarmányok	312
Keverék zöldtakarmányok	314
A folyamatos zöldtakarmány-ellátás	315
Széna-, szalma- és pelyvafélék	315
Szénák	316
Szalmák	318
Pelyva- és törekfélék	320
Lomb és gallyas takarmányok	321
Szabványok	321
Silózott (erjesztett) takarmányok	321
Gyökér- és gumóstakarmányok, húsos termények	323
Répafélék	324
A burgonya és a csicsóka	324
A tök, dinnye és gomba	325
Szemestakarmányok	325
Gabonafélék	326
Hüvelyesmagvak	328
Egyéb magvak	329
Ipari eredetű takarmányok	330
Malomipari takarmányok	330
Magtisztítási hulladékok	332
Növényolajipari melléktermékek	333
Cukorgyári melléktermékek	335
Konzervipari melléktermékek	336
Szeszgyári takarmányok	336
Sörgyári takarmányok	337
Keményítőgyári takarmányok	338
Állati eredetű takarmányok	338
Tej- és tejtermékek	338
Húsipari hulladékok	339
Halfeldolgozási melléktermékek	340
Egyéb állati eredetű takarmányok	341
Egyéb takarmányok	342
Étkezési hulladékok (konyhai moslék)	342
Keverékabrakok	342
Takarmánykiegészítő anyagok	345
A takarmány minőségének megítélése	348
Gyakorlati minősítés	348
Mintavétel takarmányvizsgálathoz	349
Laboratóriumi vizsgálat	351
Harmadik rész
A takarmányok eltartása és etetése
A takarmányok eltartása	352
A szénaszárítás	352
A takarmányok savanyítása	362
A gyökér-, gumós- és egyéb vizenyőstakarmányok eltartása	376
Az abraktakarmányok eltartása	378
Szalma, törek, polyva és kukoricaszár eltartása	378
A takarmányok előkészítése etetéshez	379
A szálastakarmányok előkészítése	379
A gyökér- és gumóstakarmányok előkészítése	381
Az abraktakarmányok előkészítése	382
A takarmányozás gyakorlati végrehajtása	385
A takarmányadag összeállítása	385
A karotin-ellátottság ellenőrzése	392
A legeltetés	392
Az etetés módja	396
Ivóvíz és itatás	399
A takarmányalap biztosítása	400
Irodalom	401
Név- és tárgymutató	465
II. KÖTET TARTALMA
SZARVASMARHATENYÉSZTÉS
Bevezetés
A szarvasmarha eredete és domesztikációja	17
A marha rokonfajai	20
A szarvasmarhatenyésztés népgazdasági jelentősége	22
A szarvasmarhák elnevezései	23
Első fejezet
A szarvasmarha külső testalakulása
A testalakulás bírálatának jelentősége	24
A szarvasmarha kültakarója	27
A szarvasmarhák színei	28
A szarvasmarha súlyának és testméreteinek megállapítása	29
A fejlettség és az élősúly	32
A szarvasmarha testrészeinek elbírálása	34
A fej	34
A törzs	37
A tőgy	42
A végtagok	49
A szarvasmarha életkorának meghatározása	53
Az ivari jelleg és az ivartalanítás	55
Második fejezet
A szarvasmarha belső értékmérő tulajdonságai
Egészség, szervezeti szilárdság, élettartam	56
Termékenység	60
Növekedési erély, koraérés, ivari koraérés	63
Vérmérséklet, természet és rossz szokások	63
A tejtermelés	65
A tejtermelés élettana és a szolgálatában álló szervek működése	68
Tejzsírtermelés, zsírszázalék	72
A tej egyéb alkotórészei	74
Fejhetőség	75
Perzisztencia	76
A tejtermelést befolyásoló tényezők	77
Takarmányfelvevőképesség, legelőkészség	82
Hústermelés, hizodalmasság	83
Erőtermelés	85
Harmadik fejezet
A szarvasmarhafajták és csoportosításuk
Magyar szürke marha	87
A szimmentáli marha	88
A magyar tarka marha	91
Borzderes fajták	94
Kosztromai	96
A jersey marha	97
Fekete és vöröstarka lapálymarhák	99
Dán vörös	102
Egyéb fajták	103
Negyedik fejezet
A szarvasmarha tenyésztése
A tenyésztés elvei és a kiválasztás módszerei	111
Az egyediség (fenotípus) alapján végzett kiválasztás	114
A származás és a rokonok minősége alapján történő kiválasztás	115
Az ivadékvizsgálat (utódellenőrzés) a szarvasmarhatenyésztésben	118
A törzskönyvezés és a termelésellenőrzés	124
Állományfelvétel	124
Termelési adatok megállapítása	125
Tenyésztési adatok	126
A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek és azok utódainak megjelölése	126
Küllemi bírálat	127
Törzskönyvezési adatok értékelése	133
Ötödik fejezet
A szarvasmarha szaporítása
Az ivarzás	136
A bika használata	138
Fedeztetés	139
A vemhesség jelei és tartama	140
A vemhes tehén ápolása és takarmányozása	141
Az ellés	143
Hatodik fejezet
A szarvasmarha fölnevelése
Az újszülött borjú ápolása	147
A borjúnevelés	150
Az üszők és tinók takarmányozása	155
A bikaborjak fölnevelése	158
Fejlődő szarvasmarhák hizlalása	160
Hetedik fejezet
A kifejlett szarvasmarhák takarmányozása
A tehenek takarmányozása	162
Tenyészbikák takarmányozása	170
Szarvasmarhahizlalás és feljavítás	170
A vágómarha minősítése	176
Az igásökör takarmányozása	178
Nyolcadik fejezet
A szarvasmarha elhelyezése és ápolása
A tehénistálló	180
Az istálló berendezése és tartozékai	189
A bikaistálló	192
A borjúistálló	193
Növendékistállók, egyéb rendeltetésű istállók	195
A fejés	198
A tehenek gondozása	203
A tenyészbikák gondozása	209
Az igásmarhák gondozása és járomozása	209
Javasolt irodalom	211
JUHTENYÉSZTÉS
Bevezetés
A juhtenyésztés népgazdasági jelentősége	215
A juh mint gyapjútermelő	215
A juh mint tejtermelő	216
A juh mint hústermelő	216
A juh egyéb szolgáltatásai	216
A juh jelentősége a mezőgazdasági üzemben	217
A juhászat takarmányigényei	217
A juhot nem tűri a belterjes gazdálkodás?	218
A juh mint gyomirtó és féregirtó	218
A juhászat szerepe a talajerő fenntartásában	219
A juhok elnevezése ivar és kor szerint	221
Honnan eredtek juhfajtáink?	221
Első fejezet
Alapismeretek a juhtenyésztéshez
A testtájak külső alakulása	223
A fej	223
A törzs	225
A végtagok	226
Méretek felvétele a juhon	229
A juh életkorának meghatározása	230
Gyapjúismeret
A gyapjú	230
A bundát alkotó szőrképletek	231
A gyapjúzsír	233
A gyapjúszál tulajdonságai	234
A gyapjúszál színe	234
A gyapjúszál fénye	234
A gyapjúszál finomsága	235
A gyapjúszál hűsége	237
A gyapjúszál erőssége	237
A gyapjúszál nyújthatósága	238
A gyapjúszál simulékonysága és alakíthatósága	239
A gyapjúszál rugalmassága	239
A gyapjúszál zsugorodóképessége (nemzedő-képessége)	239
A gyapjú belszerkezete vagy jellege	240
Kiegyenlítettség	240
Gyapjúféleségek	242
A nyírósúly és a gyapjúanyag	243
A rendement	244
A gyapjú összértékének kifejezése	246
Második fejezet
A juh fajtái
A merinók	248
A finomposztó-gyapjas merinó (elektoral-negretti)	249
A francia rambouillet	250
A francia húsmerinó (Merinó precoce)	250
A német húsmerinó	251
A kaukázusi és a sztavropoli "finomgyapjas" merinók	252
A magyar fésűsmerinó	252
A magyar húsmerinó	256
A cigája	257
A racka	260
A tolna-baranyai cikta juh	263
Karakul juh	263
Ile de France	265
Keletfriz	266
Egyéb fajták	268
Harmadik fejezet
A tenyészjuhok kiválasztása, táplálása, ápolása
Milyen fajtát tenyésszünk?	270
Az anyajuhok kiválasztása	271
Termékenység és nevelőképesség	272
Egészséges szervezet	272
Termelő-képesség	272
Gyapjútermelő-képesség	272
Tejtermelő-képesség	275
Hústermelő-képesség	275
Testalakat és testnagyság	276
A kor	276
Igénytelenség és élelmesség	277
Származás	277
A tenyészkosok kiválasztása	277
Juhok törzskönyvezése	280
Állományfelvétel	280
Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése	280
A küllemi bírálat és a törzskönyvbevétel feltételei	280
Jegyezzük fel a nem törzskönyvezett anyajuhok és hágókosok termelési adatai is!	282
A juh életfenntartó (és gyapjútermelő) táplálóanyag-szükséglete	283
A juh nyári takarmányai, azaz legelői	285
Gyeplegelők	285
Esetleges legelők	285
Mesterséges legelők	286
Óvintézkedések legeltetés közben	286
A legeltetés rendje	287
A juhászkutya	289
A juh téli takarmányai	289
Szilázsok	290
Téli legelők	290
Nedvdús takarmányok	292
Széna- és szalmafélék	292
Abrakfélék	293
Az ivóvíz és az itatások száma	293
A juhakol	293
Az akol elhelyezése és méretei	293
Ablakok, kapuk, szellőztetők, fenéktalaj	295
Fészeraklok	296
Az aklok berendezési tárgyai	297
A juhok ápolása	298
Lábvéggyulladás (büdössántaság)	298
Kergeség	299
Hólyagférgesség a tüdőben és a májban	300
Gyomor-, bélférgesség	301
Tüdőférgesség	301
A mételykór	301
A juhcsimbe	302
A rühösség	302
Tőgygyulladás	303
Negyedik fejezet
A szaporítás
A párosítás	304
Mikor ellessünk?	305
Az anyák üzekedésének jelei, tartama, ismétlődése	306
Egy koshoz hány anya osztható be?	307
A nyáj előkészítése pároztatásra	307
A kosok táplálása és ápolása	307
Az anyák előkészítése a pároztatásra	308
A pároztatás	308
A mesterséges termékenyítés	310
Az utópároztatás, utó-beondózás	310
A pároztatási idény időtartama	310
A vemhesség tartama és jelei	311
A vemhes anya táplálása és ápolása	311
A levetélés	312
Az ellés	313
A szoptató, illetőleg fejős anyák táplálása	314
Ötödik fejezet
A juh felnevelése
Az újszülött bárány ápolása	316
A szopós bárányok táplálása	317
A szopós bárányok ápolása	319
A szopós bárányok osztályozása és farkalása	320
A bárányok elválasztása	320
A növendékjerkék és növendékürük takarmányozása	321
A növendékkosok második osztályozása és takarmányozása	322
Hatodik fejezet
A juh gyapjútermelése
Az egészségi állapot	323
Idegizgalmak	323
A hiányos táplálás	324
A vizelet és bélsár hatása	324
A juhakol rossz szellőzöttsége	324
Az út porának és a futóhomoknak hatása	325
Növényi anyagok (takarmánytörmelék, tüskék) a bundában	325
A szurokjelzés	325
A juhok nyírása	325
Mikor nyírjuk a juhokat?	325
Érdemes-e évente kétszer nyírni?	326
Mikor nyírjuk a bárányokat?	326
Előkészület a nyírásra	327
A nyírás munkája	327
A lenyírt bundák zsákolása és tárolása	328
A gyapjú értékesítése	329
Hetedik fejezet
A juh tejtermelése
A juhtej-gazdaság jelentősége	330
A juhtej fizikai és kémiai tulajdonságai	331
A tejhozam növelése	331
A juhok fejése	333
A juhtej értékesítése	334
Nyolcadik fejezet
A juh hústermelése
A vágójuh minősége	335
A hústermelés szervezése juhászatainkban	336
A juhhizlalás gyakorlata	336
Függelék
A kecske tenyésztése
A kecske gazdasági jelentősége	338
Honnan eredtek kekcskefajtáink?	338
A külső testtájak	338
A szőrözet és a szín	339
A súly és a testméretek	340
Az életkor meghatározása	340
Milyen fajtát tenyésszünk?	340
A tenyészkecskék kiválasztása	342
A kecske táplálása	343
Táplálóanyag-szükséglet	343
Takarmányok	343
Takarmányszabványok	344
A kecske istállója	344
A kecske ápolása	344
Tenyésztési teendők	345
Pároztatás	345
A gödölyék és gidák fölnevelése	345
A kecske tejtermelése	345
A kecske egyéb haszonvételei	346
Irodalom	346
TEJGAZDASÁGTAN
Bevezetés
A tejgazdaságtan története és jelentősége	349
A tej táplálkozástani jelentősége	351
Első fejezet
A tej tulajdonságai és összetétele
A tej érzékelhető tulajdonságai	353
A tej fizikai tulajdonságai	354
A tej kémhatása	355
A tej biológiai tulajdonságai	355
A tej összetétele	356
A tej víz-, ill. szárazanyag-tartalma	357
A tejcukor	357
A tejzsír	358
A tej fehérjéi	359
A tej ásványi anyagai	361
A tej vitaminjai	361
A tej enzimjei	362
A tejben található egyéb anyagok	363
A kolosztrum	363
A különböző állatfajok tejének összetétele	364
A tej mikrobái	365
Baktériumok	368
Tajsavbaktériumok	368
Gáztermelő baktériumok	369
Fehérjebontó, zsírbontó és színtermelő baktériumok	369
Bakteriofágok	370
Kórokozó baktériumok és vírusok	370
Élesztők (sarjadzó gombák)	370
Penészek (fonálgombák)	371
Második fejezet
A tej termelőhelyen való kezelése és szállítása
A kifejt tej gyűjtése és szűrése	372
A tejkamra és berendezése	375
A tej hűtése, szellőztetéses és tárolása	377
A tej csírátlanítása és konzerválása	381
A tej szállítása	384
Harmadik fejezet
A tejhibák
Takarmányeredetű hibák	387
Istállóeredetű tejhibák	388
Mikrobák okozta tejhibák	388
Kémiai (enzimes) eredetű tejhibák	389
Negyedik fejezet
A tej feldolgozása
A minősített tej	391
Savanyútej készítmények	391
Aludttej	391
A joghurt, tarhó és kefir	392
A tej fölözése és a vajkészítés	392
A tej fölözése	392
A vajkészítés alapelvei	396
A fölözés és vajgyártás melléktermékei	398
A vaj összetétele és forgalombahozása	398
A sajt- és túrókészítés alapelvei	399
A sajtkészítés	399
A sajtok osztályozása	44
A túrókészítés alapelvei	407
Az étkezési túró készítése	407
Juhtúró készítése	407
A sajtgyártás és túrókészítés melléktermékei	409
Tejkonzervek	409
Ötödik fejezet
A tej és tejtermékek fontosabb vizsgálati módszerei
A mintavétel	410
A tej szennytartalmának meghatározása	411
A tej fajsúlyának meghatározása	412
A tej savfokának meghatározása	414
A tej zsírtartalmának meghatározása	416
A tejszín szírtartalmának meghatározása	419
A vaj víztartalmának meghatározása	421
A tej hamisított voltának kimutatása	422
Vizsgálati eljárások a tőgygyulladás kimutatására	423
A tej mikrobatartalmára vonatkozó vizsgálatok	426
A tej hevített voltának kimutatására szolgáló vizsgálati eljárások	428
Tejgazdasági jogszabályok	429
Irodalom	430
III. KÖTET TARTALMA
SERTÉSTENYÉSZTÉS
Bevezetés
A sertés domesztikációja	17
A sertés népgazdasági jelentősége	19
A sertés elnevezése ivar, kor és használat szerint	21
Első fejezet
A sertés külső testalakulása
Irányelvek a sertés testalkatának megítéléséhez	22
Méretek felvétele a sertésen	26
A sertés fejlettsége és súlya	28
A sertés színe, bőre és szőrzete	29
A sertés testrészei	31
Az ivari jelleg és az ivartalanítás	40
Második fejezet
A sertés belső értékmérő tulajdonságai
Egészségi állapot és szervezeti szilárdság	42
Szaporaság	42
Tejtermelő-képesség	44
Malacnevelő-képesség, alomkiegyenlítettség	44
Hizodalmasság és takarmányértékesítő-képesség	45
A sertés vágóértéke	47
Átörökítőképesség	47
Harmadik fejezet
A sertés fajtái
A mangalica	49
Magyar fehér hússertés	53
Berkshire sertés	56
A cornwall (large black)	58
Egyéb fajták	59
Negyedik fejezet
A sertés tenyésztése
A fajta és a tenyészirány megválasztása	67
A tenyészkoca kiválasztása	69
A tenyészkan kiválasztása	71
Tenyésztési eljárások a sertéstenyésztésben	71
A sertések törzskönyvezése	78
Törzskönyvi ellenőrzésbevétel	78
Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése	78
Ellenőrzési lapok vezetése	80
A küllemi bírálat előfeltételei	82
Törzskönyvi osztályok	82
Törzskönyvi osztályba sorolás	82
A hizodalmasság és vágóérték megállapítása	83
A hizodalmasság és takarmányértékesítő-képesség megállapítása	84
A vágóérték megállapítása	87
Ötödik fejezet
A sertés takarmányozása
A sertés életfenntartó táplálóanyag-szükséglete	90
A sertés takarmányainak előkészítése. Etetési rend	91
A sertés takarmányai	93
A sertés legeltetése	93
Zöldtakarmányok	95
Szénalisztek, szénafélék és pelyvák	96
Szilázsok, gumók és gyökerek. Nedvdús takarmányok	96
Nedves ipari melléktermékek	97
Magvak	98
Légszáraz gyári melléktermékek	99
Állati eredetű takarmányok	100
Konyhamoslék	100
Hatodik fejezet
A sertésistállók és berendezése
Általános irányelvek	101
Az istállók alapterülete	102
A sertésistállók elhelyezése	03
Az oldalfalak, mennyezet, tető, padozat, ajtók, ablakok és szellőztetők	103
A kifutók	104
A fiaztató	105
A szabad szállások mint fiaztatók	107
A tenyészkanok istállója	108
A vemhes kocák, süldők és hízók istállója	109
Egyéb épületek	109
Vályúk és etetőhelyek	110
A sertések ápolásának általános irányelvei	110
Hetedik fejezet
A sertés szaporítása
A koca ivarzása	111
A pároztatás	112
A malacoztatás gyakorisága és legkedvezőbb időpontja	114
A tenyészkan takarmányozása és ápolása	116
A vemhes koca ápolása és takarmányozása	118
Az ellés (elvetélés, koraszülés)	122
A szoptató koca gondozása és takarmányozása	124
A szopós malacok gondozása és táplálása	128
Az elválasztás és a választott malac gondozása, takarmányozása	132
A növendéksertések takarmányozása és gondozása	135
Nyolcadik fejezet
A sertés hizlalása
A hízósertések takarmányozásának rendje	140
Húsra hízlalás	142
Bacon- és sonkasüldők hizlalása	142
Zsírra hizlalás	147
Idősebb süldők zsírra hizlalása	148
Mangalica és mangalica keresztezésű sertések express és gyorshizlalása	149
Tőkesertések hizlalása	151
Öreg sertések hizlalása	153
Makkoltatás	155
LÓTENYÉSZTÉS
Bevezetés
A lótenyésztés jelentősége	159
Az eredményes lótenyésztés gyakorlásának feltételei	160
A ló ivar, kor és használat szerinti elnevezése	162
A ló származása, fajrokonai	163
A lófajták csoportosítása	163
Első fejezet
A ló megítélése
A munkaképesség és a külső testalakulás közti összefüggés	165
Általános szempontok a ló testalakulásának bírálatához	166
A bírálat	166
A méretek felvétele	167
A kültakaró, szín és jegyek	169
A testtájak alakulásai	172
A fej és részei	172
A fej egészében	175
A nyak	176
A mar	177
A hát	177
Az ágyék	178
A far	178
A farok	179
A mellkas	180
A has	181
A nemiszervek	181
Az elülső végtagok	182
A hátulsó végtagok	187
A lábállás	189
A ló mozgása	192
Rendellenes járásformák	192
A lépés	193
A poroszkálás	193
Az ügetés (trab)	193
A vágta (galopp)	194
Az ugrás	195
Az úszás	195
A ló életkorának megállapítása	195
Második fejezet
Magyarország lótenyésztésének története
Az ősi magyar ló kora	200
Az arab ló kora	201
A spanyol ló kora	201
Az angol telivér kora	201
A gazdasági típusra törekvés kora	202
Jelenkor	202
Mezőhegyes	202
Nóniusz	203
Mezőhegyesi félvér	204
Gidran	206
Bábolna	208
A bábolnai arab	208
Lipicai	210
Kisbér	212
A kisbéri félvér	212
Angol telivér	213
Ügető	216
Hidegvérű ló	218
Sodrott ló	220
Magyarország lótenyésztésére nagyobb hatást gyakorolt külföldi fajták; Anglonorman, belga, ardenni, frederikszborgi, hucul, keletporosz, móri, Orlov ügető, percheron	221
Egyéb fajták: ahal-tekin, anglo-arab, berber, Bugyonnij, clysdesdale, doni, haflingi, hannover-mecklenburgi, hunter, kladrubi, oldenburgi, poni, poitoui, rajani, shire, suggolk, vlagyimiri, voronyezsi	224
Harmadik fejezet
A ló tenyésztése
A tenyészcél megválasztása	225
A tenyészegyedek megítélésének alapja	227
A tenyészkanca kiválasztása	228
Származás	228
Küllem	229
Teljesítmény	230
Utód	231
A tenyészcsődör kiválasztása	232
Származás	232
Küllem	232
Teljesítmény	233
Utód	233
A mén kora az ivadékvizsgálat elvégzése idejében	234
A lovak törzskönyvezése	234
A ló tenyésztésbevétele	238
A nemi érettség	238
A tenyészérettség	238
Az ivartalanítás	238
A párosítás	239
Tenyésztési módozatok a lótenyésztésben	239
A sárlás	242
A megtermékenyítést befolyásoló tényezők	243
A fedeztetés (pároztatás, ugratás)	244
A fedeztetés idejének megválasztása	245
A csődör nemzési ingere	246
Egy csődörre hány kanca számítható?	246
A mesterséges termékenyítés jelentősége	247
A megtermékenyülés	247
A fogamzás elmaradásának okai	247
A vemhesség megállapításának módozatai	248
A vemhesség tartama	249
Az ellés	249
A koraszülés és az elvetélés	249
Az ellés előjelei	250
Előkészület az elléshez	250
Az ellés megindulása, segédkezés az ellésnél	250
A kanca ápolása ellés után	252
Az újszülött csikó körüli teendők	253
A csikó megítélése születés után	255
Negyedik fejezet
A lovak takarmányozása
A ló takarmányai	256
Legelő és a zöldtakarmányok	256
Nedvdús takarmányok	257
Szálastakarmányok	258
Abraktakarmányok	259
A ló takarmányozásának főbb elvei	260
A ló takarmányozási rendje	261
A vemhes és a szoptató kanca takarmányozása	262
A szopós csikó takarmányozása	263
A csikók választása utáni takarmányozása	264
A csikó ménesbeni tartásának szervezése	265
Igás lovak takarmányozása	266
A tenyészcsődörök takarmányozása	267
Ötödik fejezet
A lovak tartása és mozgatása
A tenyészkancák és növendékek ménesbeni tartása és mozgatása	268
A csődör csikók és tenyészcsődörök tartása és mozgatása	271
A ló ápolása	271
Bőr- és szőrápolás	271
Fürdetés, nyírás	272
A pata és ápolása. Patkolás	272
A ló istállója	274
A csikó betanítása	276
Nyereg alá tanítás	277
Kocsibatanítás	278
Galopp-csikók idomítása	280
Az ügető csikók betanítása	281
Hatodik fejezet
A ló munkáltatása
A ló használata	282
A ló szerszámai	282
Befogás és kifogás	285
A fogat összeállítása	286
Hajtás	286
Nyereg alatti használat	288
A ló rossz szokásai	288
Függelék
A szamár tenyésztése	291
Az öszvér	293
BAROMFITENYÉSZTÉS
Bevezetés
A baromfi származása és domesztikációja	301
A baromfitenyésztés népgazdasági jelentősége	302
A baromfifélék kor és ivar szerinti elnevezése	303
Első fejezet
Baromfitenyésztéstani alapismeretek
A baromfi külső testalakulása	304
Köztakaró	304
A tollazat	306
A vedlés	307
Az életkor és az ivar meghatározása	309
A tojás képződése	309
A tojás alkotórészei	310
Tojásrakás időszaki megoszlása	312
A tojás osztályozása és raktározása	313
A kotlás	314
Második fejezet
A baromfi értékmérő tulajdonságai
Termékenység	315
Keltethetőség	316
Ellenállóképesség és igénytelenség	317
Egészségi állapot (életerő)	318
Testnagyság	318
Kotlás (költési láz)	318
A tojástermelő-képesség	319
Hústermelő-képesség	321
Vérmérséklet és rossz szokások	321
Harmadik fejezet
Tenyésztési módszerek a baromfi tenyésztésében
Fajtatiszta tenyésztés	322
Keresztezések	322
A tenyészkiválasztás módszerei	324
A külső testalakulás megítélése a tenyésztői munkában	325
Törzskönyvezés	326
A pároztatás módjai	327
A baromfi minősítése és selejtezése	328
Törzsállomány kialakítása	329
Negyedik fejezet
A keltetés
A keltetőtojások gyűjtése, tárolása és szállítása	331
A természetes keltetés	331
A mesterséges (gépi) keltetés	332
A keltetőgép szerkezete és működési elve	333
A keltetés fizikai és mechanikai tényezői	336
A tojások lámpázása	338
Csibék kelése, kiszedése és szállítása	339
A keltetés biológiai ellenőrzése	339
A keltetőgépek tisztítása, fertőtlenítése és karbantartása	345
A különböző baromfifajok tojásainak gépi keltetése	346
Ötödik fejezet
A baromfi takarmányozása
A baromfi létfenntartó és termelő szükséglete	348
A baromfi fehérje-ellátása	349
A baromfi ásványianyag-ellátása	350
A baromfi vitaminellátása	351
A baromfi takarmányai	353
Növényi eredetű takarmányok	353
Állati eredetű takarmányok	354
Kiegészítő takarmányok	355
Hatodik fejezet
A baromfi elhelyezése
A baromfitelep elhelyezése és berendezése	356
Baromfiólak	357
A baromfiól felszerelése és berendezése	360
Baromfikifutók	361
A baromfiól tisztítása és fertőtlenítése	362
Hetedik fejezet
A tyúk tenyésztése
Tyúkfajták	363
A magyar parlagi tyúk	363
A magyar tyúk nemesített változatai	363
Hazánkban tenyésztett külföldi tyúkfajták	368
Csibenevelés	370
Természetes csibenevelés	370
Mesterséges csibenevelés	371
A nevelőketreces (baktériás) csibenevelés	378
Növendékek fölnevelése	379
Tenyész- és tojótyúkok takarmányozása	380
Ipari tojástermelés	381
A tyúkfélék hizlalása	386
A vágottbaromfi minősítése	389
Nyolcadik fejezet
A gyöngytyúk tenyésztése
A gyöngytyúk fajtái	390
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása	391
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás	391
A gyöngytyúk hasznosítása	392
Kilencedik fejezet
Pulykatenyésztés
A pulyka fajtái	393
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása	394
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás	395
A pulyka hasznosítása	397
Tizedik fejezet
Kacsatenyésztés
A kacsa fajtái	398
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása	400
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás	404
A kacsa hasznosítása	405
Tizenegyedik fejezet
Lúdtenyésztés
A lúd fajtái	407
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása	409
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás	411
A lúd hús-, zsír- és májtermelése	413
A tenyész- és hízóludak elhelyezése, gondozása	415
A lúd tolltermelése	415
Tizenkettedik fejezet
Galambtenyésztés
A legismertebb galamfajták	416
A galamb elhelyezése	417
A galamb takarmányozása	418
Szaporítás	418
A galamb hasznosítása	419
Függelék
A nyúl tenyésztése
A hazánkban tenyésztett nyúlfajták	420
Szaporítás	422
A nyulak elhelyezése	422
A házinyúl termékeinek értékesítése	423
Irodalom	423

Témakörök

Mezőgazdaság > Állattenyésztés > Sertés
Mezőgazdaság > Állattenyésztés > Juh, kecske
Mezőgazdaság > Állatorvoslás, állategészségügy
Mezőgazdaság > Állattenyésztés > Baromfi > Egyéb
Mezőgazdaság > Állattenyésztés > Ló, szamár
Mezőgazdaság > Állattenyésztés > Szarvasmarha
Mezőgazdaság > Termékfeldolgozás > Állat > Tejtermék
Mezőgazdaság > Enciklopédiák, kézikönyvek
Mezőgazdaság > Növénytermesztés > Takarmányozás > Egyéb

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem