kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mezőgazdasági Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 1.366 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
I. KÖTET TARTALMA | |
Előszó | 11 |
ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS | |
Előszó | |
Az állattenyésztés fogalma | 15 |
A gazdasági állatok eredete. A háziasítás | 16 |
Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 19 |
Elvadulás (dedomesztikáció) | 24 |
Az állattenyésztés gazdasági jelentősége | 24 |
Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése | 26 |
A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése | 28 |
A környezet hatása a szervezetre | 29 |
Takarmányozás | 29 |
Éghajlat | 31 |
Hőmérséklet | 31 |
Nedvesség | 33 |
Fény | 34 |
Egyéb éghajlati tényezők | 35 |
A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatása | 36 |
A honosulás (akklimatizáció) | 38 |
A szervezetre ható belső tényezők | 39 |
Belső elválasztású mirigyek | 40 |
Ivarjelleg | 44 |
Ivartalanítás | 46 |
A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata | 47 |
Testméretek felvétele | 51 |
Fejlettség (testsúly) | 52 |
Kondíció | 55 |
Arányosság (homogenitás) | 57 |
Kültakaró | 58 |
Színeződés | 59 |
Formalizmus az állattenyésztésben | 62 |
Az átöröklés | 63 |
A változékonyság | 65 |
Az immunitás és a betegségek átöröklése | 75 |
Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése | 78 |
Mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságok átöröklése | 80 |
A vegetatív hibridek | 84 |
Biometriai alapfogalmak | 85 |
A variációs sor | 85 |
Az aritmetikai átlag. Szóródás. Variációs koefficiens | 88 |
Korrelációk | 89 |
Az adatok megbízhatóságának vizsgálata | 91 |
Gazdasági állatok rendszerezése | 92 |
A faj | 92 |
A fajta | 93 |
Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 100 |
A fajtatisztaság. A telivér, félvér. | 101 |
Alfajta (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal | 102 |
Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és értékelésük | 104 |
Termelőképesség | 106 |
Tejelékenység | 106 |
Hús- és zsírtermelőképesség | 107 |
A fejlődés gyorsasága, koraérés | 108 |
Erőtermelés | 109 |
Gyapjútermelés | 110 |
Tojástermelés | 111 |
Termékenység. Szaporaság | 112 |
Vérmérséklet. Természet. Rossz szokásos. | 112 |
Szellemi és ösztönszerű képességek | 114 |
Igényesség, igénytelenség | 114 |
Konstitúció | 115 |
Egészség | 119 |
Második rész | |
A szaporodás | 121 |
A szaporodás fogalma | 121 |
Ivarzás | 121 |
Párzás (fedezés, hágás stb.) | 123 |
Megtermékenyülés | 124 |
Meddőség | 125 |
A pároztatás módjai | 126 |
Az egy apaállatra számítható nőstények száma | 127 |
Mesterséges termékenyítés | 128 |
A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése | 133 |
A vemhesség tartama | 135 |
A vemhesség megállapításának módjai | 136 |
Az ellés. Elvetélés | 137 |
A közeledő ellés jelei | 138 |
Az ellés lefolyása | 138 |
Az anyag és az újszülött ápolása az ellés után | 139 |
Ikerellés (egypetés ikrek) | 141 |
Növekedés és fejlődés | 142 |
Ivarérettség, tenyészérettség | 147 |
A kor szerepe az állatok életében | 149 |
Harmadik rész | |
A tenyészkiválasztás (szelekció) | 151 |
Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján | 155 |
A származás, a család és a rokono ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban | 155 |
Az utódellenőrzés (ivadékvizsgálat) | 157 |
A párosítás alapelvei | 162 |
A tenyésztési eljárások | 163 |
Fajtatiszta tenyésztés. Vérújítás (vérfrissítés) | 164 |
Rokontenyésztés. Beltenyésztés | 165 |
Vérvonaltenyésztés | 167 |
Keresztezés | 168 |
Cseppvérkeresztezés | 170 |
Fajtaátalakító keresztezés | 171 |
Új fajtát előállító keresztezés | 172 |
Haszonállatelőállító keresztezés | 174 |
Közvetlen haszonállatelőállító keresztezés módszerei | 175 |
A közvetett haszonállatelőállító keresztezés módszerei | 176 |
Fajhibrid előállítás | 182 |
Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése | 185 |
A törzskönyvezés | 187 |
Az egyedi megjelölés módszerei | 191 |
Az állatok fényképezés | 192 |
Állatkiállítások | 193 |
GAZDASÁGI ÁLLATOK ELHELYEZÉSE ÉS GONDOZÁSA | |
Negyedik rész | |
Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 195 |
Az istállóépítés | 196 |
A természetszerű tartás. Fészerek, karámok, kifutók | 198 |
A legeltetés | 199 |
Az állatok ápolása | 202 |
Az állatok szállítása | 203 |
Balesetelhárítás az állattenyésztésben | 205 |
Az állattenyésztés gépesítés | 206 |
Irodalom | 207 |
GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | 208 |
Első rész | |
Bevezetés | |
Gazdasági állataink takarmányozásának története | 212 |
A takarmányozási ismeretek jelentősége a gyarkorlatban | 213 |
Az állati szervezet kémiai összetétele | 214 |
A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában | 216 |
A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 217 |
A zsírnemű anyagok (lipidek) | 218 |
A nyersrost és a N-mentes kivonat | 220 |
A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 227 |
Az ásványianyagok | 231 |
Szervalkotó elemek | 232 |
Kalcium és foszfor | 232 |
Magnézium | 235 |
Nátrium- és káliumkloridok | 235 |
Kén | 236 |
Vas | 236 |
Mikroelemek | 237 |
Réz | 237 |
Jód | 238 |
Mangán | 239 |
Szilicium | 239 |
Fluor | 239 |
Cink | 240 |
Kobalt | 240 |
Nikkel | 240 |
Az állati szervezet szempontjából közömbös vagy mérgező ásványianyagok | 240 |
Vitaminok | 241 |
Zsírban oldódó vitaminok | 242 |
A-vitamin | 242 |
D-vitamin | 244 |
E-vitamin | 245 |
K-vitamin | 245 |
F-vitamin | 246 |
Vízben oldódó vitaminok | 246 |
B-vitamin csoport | 246 |
C-vitamin, aszkorbinsav, skorbut ellenes vitamin | 248 |
Antibiotikumok | 250 |
Hormonok és anyagcserére ható anyagok | 251 |
Antimetabolitok | 252 |
A takarmányok megemésztése | 253 |
A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők | 256 |
A közbülső anyagcsere | 258 |
A nitrogénforgalom | 259 |
A szénforgalom | 260 |
Az energiaforgalom | 261 |
Az ásványianyag-forgalom | 265 |
A vízforgalom | 269 |
A takarmányok táplálóértéke | 271 |
Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 278 |
Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet | 278 |
Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete | 281 |
A növekedés táplálóanyag-szükséglete | 281 |
A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete | 285 |
A szaporodás táplálóanyag-szükséglete | 286 |
A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete | 287 |
A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete | 289 |
A zsírhizlalás táplálóanyag-szükséglete | 290 |
A munka táplálóanyag-szükséglete | 296 |
A takarmányértékesítés | 298 |
Második rész | |
Takarmányismeret | |
A legelő | 300 |
A legelő jelentősége | 300 |
Gyeplegelők | 301 |
Mesterséges legelők | 306 |
Alkalmi legelők | 307 |
Kaszált zöldtakarmányok | 307 |
Pillangósvirágú zöldtakarmányok | 308 |
Fűféle zöldtakarmányok | 310 |
Egyéb zöldtakarmányok | 312 |
Keverék zöldtakarmányok | 314 |
A folyamatos zöldtakarmány-ellátás | 315 |
Széna-, szalma- és pelyvafélék | 315 |
Szénák | 316 |
Szalmák | 318 |
Pelyva- és törekfélék | 320 |
Lomb és gallyas takarmányok | 321 |
Szabványok | 321 |
Silózott (erjesztett) takarmányok | 321 |
Gyökér- és gumóstakarmányok, húsos termények | 323 |
Répafélék | 324 |
A burgonya és a csicsóka | 324 |
A tök, dinnye és gomba | 325 |
Szemestakarmányok | 325 |
Gabonafélék | 326 |
Hüvelyesmagvak | 328 |
Egyéb magvak | 329 |
Ipari eredetű takarmányok | 330 |
Malomipari takarmányok | 330 |
Magtisztítási hulladékok | 332 |
Növényolajipari melléktermékek | 333 |
Cukorgyári melléktermékek | 335 |
Konzervipari melléktermékek | 336 |
Szeszgyári takarmányok | 336 |
Sörgyári takarmányok | 337 |
Keményítőgyári takarmányok | 338 |
Állati eredetű takarmányok | 338 |
Tej- és tejtermékek | 338 |
Húsipari hulladékok | 339 |
Halfeldolgozási melléktermékek | 340 |
Egyéb állati eredetű takarmányok | 341 |
Egyéb takarmányok | 342 |
Étkezési hulladékok (konyhai moslék) | 342 |
Keverékabrakok | 342 |
Takarmánykiegészítő anyagok | 345 |
A takarmány minőségének megítélése | 348 |
Gyakorlati minősítés | 348 |
Mintavétel takarmányvizsgálathoz | 349 |
Laboratóriumi vizsgálat | 351 |
Harmadik rész | |
A takarmányok eltartása és etetése | |
A takarmányok eltartása | 352 |
A szénaszárítás | 352 |
A takarmányok savanyítása | 362 |
A gyökér-, gumós- és egyéb vizenyőstakarmányok eltartása | 376 |
Az abraktakarmányok eltartása | 378 |
Szalma, törek, polyva és kukoricaszár eltartása | 378 |
A takarmányok előkészítése etetéshez | 379 |
A szálastakarmányok előkészítése | 379 |
A gyökér- és gumóstakarmányok előkészítése | 381 |
Az abraktakarmányok előkészítése | 382 |
A takarmányozás gyakorlati végrehajtása | 385 |
A takarmányadag összeállítása | 385 |
A karotin-ellátottság ellenőrzése | 392 |
A legeltetés | 392 |
Az etetés módja | 396 |
Ivóvíz és itatás | 399 |
A takarmányalap biztosítása | 400 |
Irodalom | 401 |
Név- és tárgymutató | 465 |
II. KÖTET TARTALMA | |
SZARVASMARHATENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | |
A szarvasmarha eredete és domesztikációja | 17 |
A marha rokonfajai | 20 |
A szarvasmarhatenyésztés népgazdasági jelentősége | 22 |
A szarvasmarhák elnevezései | 23 |
Első fejezet | |
A szarvasmarha külső testalakulása | |
A testalakulás bírálatának jelentősége | 24 |
A szarvasmarha kültakarója | 27 |
A szarvasmarhák színei | 28 |
A szarvasmarha súlyának és testméreteinek megállapítása | 29 |
A fejlettség és az élősúly | 32 |
A szarvasmarha testrészeinek elbírálása | 34 |
A fej | 34 |
A törzs | 37 |
A tőgy | 42 |
A végtagok | 49 |
A szarvasmarha életkorának meghatározása | 53 |
Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 55 |
Második fejezet | |
A szarvasmarha belső értékmérő tulajdonságai | |
Egészség, szervezeti szilárdság, élettartam | 56 |
Termékenység | 60 |
Növekedési erély, koraérés, ivari koraérés | 63 |
Vérmérséklet, természet és rossz szokások | 63 |
A tejtermelés | 65 |
A tejtermelés élettana és a szolgálatában álló szervek működése | 68 |
Tejzsírtermelés, zsírszázalék | 72 |
A tej egyéb alkotórészei | 74 |
Fejhetőség | 75 |
Perzisztencia | 76 |
A tejtermelést befolyásoló tényezők | 77 |
Takarmányfelvevőképesség, legelőkészség | 82 |
Hústermelés, hizodalmasság | 83 |
Erőtermelés | 85 |
Harmadik fejezet | |
A szarvasmarhafajták és csoportosításuk | |
Magyar szürke marha | 87 |
A szimmentáli marha | 88 |
A magyar tarka marha | 91 |
Borzderes fajták | 94 |
Kosztromai | 96 |
A jersey marha | 97 |
Fekete és vöröstarka lapálymarhák | 99 |
Dán vörös | 102 |
Egyéb fajták | 103 |
Negyedik fejezet | |
A szarvasmarha tenyésztése | |
A tenyésztés elvei és a kiválasztás módszerei | 111 |
Az egyediség (fenotípus) alapján végzett kiválasztás | 114 |
A származás és a rokonok minősége alapján történő kiválasztás | 115 |
Az ivadékvizsgálat (utódellenőrzés) a szarvasmarhatenyésztésben | 118 |
A törzskönyvezés és a termelésellenőrzés | 124 |
Állományfelvétel | 124 |
Termelési adatok megállapítása | 125 |
Tenyésztési adatok | 126 |
A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek és azok utódainak megjelölése | 126 |
Küllemi bírálat | 127 |
Törzskönyvezési adatok értékelése | 133 |
Ötödik fejezet | |
A szarvasmarha szaporítása | |
Az ivarzás | 136 |
A bika használata | 138 |
Fedeztetés | 139 |
A vemhesség jelei és tartama | 140 |
A vemhes tehén ápolása és takarmányozása | 141 |
Az ellés | 143 |
Hatodik fejezet | |
A szarvasmarha fölnevelése | |
Az újszülött borjú ápolása | 147 |
A borjúnevelés | 150 |
Az üszők és tinók takarmányozása | 155 |
A bikaborjak fölnevelése | 158 |
Fejlődő szarvasmarhák hizlalása | 160 |
Hetedik fejezet | |
A kifejlett szarvasmarhák takarmányozása | |
A tehenek takarmányozása | 162 |
Tenyészbikák takarmányozása | 170 |
Szarvasmarhahizlalás és feljavítás | 170 |
A vágómarha minősítése | 176 |
Az igásökör takarmányozása | 178 |
Nyolcadik fejezet | |
A szarvasmarha elhelyezése és ápolása | |
A tehénistálló | 180 |
Az istálló berendezése és tartozékai | 189 |
A bikaistálló | 192 |
A borjúistálló | 193 |
Növendékistállók, egyéb rendeltetésű istállók | 195 |
A fejés | 198 |
A tehenek gondozása | 203 |
A tenyészbikák gondozása | 209 |
Az igásmarhák gondozása és járomozása | 209 |
Javasolt irodalom | 211 |
JUHTENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | |
A juhtenyésztés népgazdasági jelentősége | 215 |
A juh mint gyapjútermelő | 215 |
A juh mint tejtermelő | 216 |
A juh mint hústermelő | 216 |
A juh egyéb szolgáltatásai | 216 |
A juh jelentősége a mezőgazdasági üzemben | 217 |
A juhászat takarmányigényei | 217 |
A juhot nem tűri a belterjes gazdálkodás? | 218 |
A juh mint gyomirtó és féregirtó | 218 |
A juhászat szerepe a talajerő fenntartásában | 219 |
A juhok elnevezése ivar és kor szerint | 221 |
Honnan eredtek juhfajtáink? | 221 |
Első fejezet | |
Alapismeretek a juhtenyésztéshez | |
A testtájak külső alakulása | 223 |
A fej | 223 |
A törzs | 225 |
A végtagok | 226 |
Méretek felvétele a juhon | 229 |
A juh életkorának meghatározása | 230 |
Gyapjúismeret | |
A gyapjú | 230 |
A bundát alkotó szőrképletek | 231 |
A gyapjúzsír | 233 |
A gyapjúszál tulajdonságai | 234 |
A gyapjúszál színe | 234 |
A gyapjúszál fénye | 234 |
A gyapjúszál finomsága | 235 |
A gyapjúszál hűsége | 237 |
A gyapjúszál erőssége | 237 |
A gyapjúszál nyújthatósága | 238 |
A gyapjúszál simulékonysága és alakíthatósága | 239 |
A gyapjúszál rugalmassága | 239 |
A gyapjúszál zsugorodóképessége (nemzedő-képessége) | 239 |
A gyapjú belszerkezete vagy jellege | 240 |
Kiegyenlítettség | 240 |
Gyapjúféleségek | 242 |
A nyírósúly és a gyapjúanyag | 243 |
A rendement | 244 |
A gyapjú összértékének kifejezése | 246 |
Második fejezet | |
A juh fajtái | |
A merinók | 248 |
A finomposztó-gyapjas merinó (elektoral-negretti) | 249 |
A francia rambouillet | 250 |
A francia húsmerinó (Merinó precoce) | 250 |
A német húsmerinó | 251 |
A kaukázusi és a sztavropoli "finomgyapjas" merinók | 252 |
A magyar fésűsmerinó | 252 |
A magyar húsmerinó | 256 |
A cigája | 257 |
A racka | 260 |
A tolna-baranyai cikta juh | 263 |
Karakul juh | 263 |
Ile de France | 265 |
Keletfriz | 266 |
Egyéb fajták | 268 |
Harmadik fejezet | |
A tenyészjuhok kiválasztása, táplálása, ápolása | |
Milyen fajtát tenyésszünk? | 270 |
Az anyajuhok kiválasztása | 271 |
Termékenység és nevelőképesség | 272 |
Egészséges szervezet | 272 |
Termelő-képesség | 272 |
Gyapjútermelő-képesség | 272 |
Tejtermelő-képesség | 275 |
Hústermelő-képesség | 275 |
Testalakat és testnagyság | 276 |
A kor | 276 |
Igénytelenség és élelmesség | 277 |
Származás | 277 |
A tenyészkosok kiválasztása | 277 |
Juhok törzskönyvezése | 280 |
Állományfelvétel | 280 |
Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése | 280 |
A küllemi bírálat és a törzskönyvbevétel feltételei | 280 |
Jegyezzük fel a nem törzskönyvezett anyajuhok és hágókosok termelési adatai is! | 282 |
A juh életfenntartó (és gyapjútermelő) táplálóanyag-szükséglete | 283 |
A juh nyári takarmányai, azaz legelői | 285 |
Gyeplegelők | 285 |
Esetleges legelők | 285 |
Mesterséges legelők | 286 |
Óvintézkedések legeltetés közben | 286 |
A legeltetés rendje | 287 |
A juhászkutya | 289 |
A juh téli takarmányai | 289 |
Szilázsok | 290 |
Téli legelők | 290 |
Nedvdús takarmányok | 292 |
Széna- és szalmafélék | 292 |
Abrakfélék | 293 |
Az ivóvíz és az itatások száma | 293 |
A juhakol | 293 |
Az akol elhelyezése és méretei | 293 |
Ablakok, kapuk, szellőztetők, fenéktalaj | 295 |
Fészeraklok | 296 |
Az aklok berendezési tárgyai | 297 |
A juhok ápolása | 298 |
Lábvéggyulladás (büdössántaság) | 298 |
Kergeség | 299 |
Hólyagférgesség a tüdőben és a májban | 300 |
Gyomor-, bélférgesség | 301 |
Tüdőférgesség | 301 |
A mételykór | 301 |
A juhcsimbe | 302 |
A rühösség | 302 |
Tőgygyulladás | 303 |
Negyedik fejezet | |
A szaporítás | |
A párosítás | 304 |
Mikor ellessünk? | 305 |
Az anyák üzekedésének jelei, tartama, ismétlődése | 306 |
Egy koshoz hány anya osztható be? | 307 |
A nyáj előkészítése pároztatásra | 307 |
A kosok táplálása és ápolása | 307 |
Az anyák előkészítése a pároztatásra | 308 |
A pároztatás | 308 |
A mesterséges termékenyítés | 310 |
Az utópároztatás, utó-beondózás | 310 |
A pároztatási idény időtartama | 310 |
A vemhesség tartama és jelei | 311 |
A vemhes anya táplálása és ápolása | 311 |
A levetélés | 312 |
Az ellés | 313 |
A szoptató, illetőleg fejős anyák táplálása | 314 |
Ötödik fejezet | |
A juh felnevelése | |
Az újszülött bárány ápolása | 316 |
A szopós bárányok táplálása | 317 |
A szopós bárányok ápolása | 319 |
A szopós bárányok osztályozása és farkalása | 320 |
A bárányok elválasztása | 320 |
A növendékjerkék és növendékürük takarmányozása | 321 |
A növendékkosok második osztályozása és takarmányozása | 322 |
Hatodik fejezet | |
A juh gyapjútermelése | |
Az egészségi állapot | 323 |
Idegizgalmak | 323 |
A hiányos táplálás | 324 |
A vizelet és bélsár hatása | 324 |
A juhakol rossz szellőzöttsége | 324 |
Az út porának és a futóhomoknak hatása | 325 |
Növényi anyagok (takarmánytörmelék, tüskék) a bundában | 325 |
A szurokjelzés | 325 |
A juhok nyírása | 325 |
Mikor nyírjuk a juhokat? | 325 |
Érdemes-e évente kétszer nyírni? | 326 |
Mikor nyírjuk a bárányokat? | 326 |
Előkészület a nyírásra | 327 |
A nyírás munkája | 327 |
A lenyírt bundák zsákolása és tárolása | 328 |
A gyapjú értékesítése | 329 |
Hetedik fejezet | |
A juh tejtermelése | |
A juhtej-gazdaság jelentősége | 330 |
A juhtej fizikai és kémiai tulajdonságai | 331 |
A tejhozam növelése | 331 |
A juhok fejése | 333 |
A juhtej értékesítése | 334 |
Nyolcadik fejezet | |
A juh hústermelése | |
A vágójuh minősége | 335 |
A hústermelés szervezése juhászatainkban | 336 |
A juhhizlalás gyakorlata | 336 |
Függelék | |
A kecske tenyésztése | |
A kecske gazdasági jelentősége | 338 |
Honnan eredtek kekcskefajtáink? | 338 |
A külső testtájak | 338 |
A szőrözet és a szín | 339 |
A súly és a testméretek | 340 |
Az életkor meghatározása | 340 |
Milyen fajtát tenyésszünk? | 340 |
A tenyészkecskék kiválasztása | 342 |
A kecske táplálása | 343 |
Táplálóanyag-szükséglet | 343 |
Takarmányok | 343 |
Takarmányszabványok | 344 |
A kecske istállója | 344 |
A kecske ápolása | 344 |
Tenyésztési teendők | 345 |
Pároztatás | 345 |
A gödölyék és gidák fölnevelése | 345 |
A kecske tejtermelése | 345 |
A kecske egyéb haszonvételei | 346 |
Irodalom | 346 |
TEJGAZDASÁGTAN | |
Bevezetés | |
A tejgazdaságtan története és jelentősége | 349 |
A tej táplálkozástani jelentősége | 351 |
Első fejezet | |
A tej tulajdonságai és összetétele | |
A tej érzékelhető tulajdonságai | 353 |
A tej fizikai tulajdonságai | 354 |
A tej kémhatása | 355 |
A tej biológiai tulajdonságai | 355 |
A tej összetétele | 356 |
A tej víz-, ill. szárazanyag-tartalma | 357 |
A tejcukor | 357 |
A tejzsír | 358 |
A tej fehérjéi | 359 |
A tej ásványi anyagai | 361 |
A tej vitaminjai | 361 |
A tej enzimjei | 362 |
A tejben található egyéb anyagok | 363 |
A kolosztrum | 363 |
A különböző állatfajok tejének összetétele | 364 |
A tej mikrobái | 365 |
Baktériumok | 368 |
Tajsavbaktériumok | 368 |
Gáztermelő baktériumok | 369 |
Fehérjebontó, zsírbontó és színtermelő baktériumok | 369 |
Bakteriofágok | 370 |
Kórokozó baktériumok és vírusok | 370 |
Élesztők (sarjadzó gombák) | 370 |
Penészek (fonálgombák) | 371 |
Második fejezet | |
A tej termelőhelyen való kezelése és szállítása | |
A kifejt tej gyűjtése és szűrése | 372 |
A tejkamra és berendezése | 375 |
A tej hűtése, szellőztetéses és tárolása | 377 |
A tej csírátlanítása és konzerválása | 381 |
A tej szállítása | 384 |
Harmadik fejezet | |
A tejhibák | |
Takarmányeredetű hibák | 387 |
Istállóeredetű tejhibák | 388 |
Mikrobák okozta tejhibák | 388 |
Kémiai (enzimes) eredetű tejhibák | 389 |
Negyedik fejezet | |
A tej feldolgozása | |
A minősített tej | 391 |
Savanyútej készítmények | 391 |
Aludttej | 391 |
A joghurt, tarhó és kefir | 392 |
A tej fölözése és a vajkészítés | 392 |
A tej fölözése | 392 |
A vajkészítés alapelvei | 396 |
A fölözés és vajgyártás melléktermékei | 398 |
A vaj összetétele és forgalombahozása | 398 |
A sajt- és túrókészítés alapelvei | 399 |
A sajtkészítés | 399 |
A sajtok osztályozása | 44 |
A túrókészítés alapelvei | 407 |
Az étkezési túró készítése | 407 |
Juhtúró készítése | 407 |
A sajtgyártás és túrókészítés melléktermékei | 409 |
Tejkonzervek | 409 |
Ötödik fejezet | |
A tej és tejtermékek fontosabb vizsgálati módszerei | |
A mintavétel | 410 |
A tej szennytartalmának meghatározása | 411 |
A tej fajsúlyának meghatározása | 412 |
A tej savfokának meghatározása | 414 |
A tej zsírtartalmának meghatározása | 416 |
A tejszín szírtartalmának meghatározása | 419 |
A vaj víztartalmának meghatározása | 421 |
A tej hamisított voltának kimutatása | 422 |
Vizsgálati eljárások a tőgygyulladás kimutatására | 423 |
A tej mikrobatartalmára vonatkozó vizsgálatok | 426 |
A tej hevített voltának kimutatására szolgáló vizsgálati eljárások | 428 |
Tejgazdasági jogszabályok | 429 |
Irodalom | 430 |
III. KÖTET TARTALMA | |
SERTÉSTENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | |
A sertés domesztikációja | 17 |
A sertés népgazdasági jelentősége | 19 |
A sertés elnevezése ivar, kor és használat szerint | 21 |
Első fejezet | |
A sertés külső testalakulása | |
Irányelvek a sertés testalkatának megítéléséhez | 22 |
Méretek felvétele a sertésen | 26 |
A sertés fejlettsége és súlya | 28 |
A sertés színe, bőre és szőrzete | 29 |
A sertés testrészei | 31 |
Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 40 |
Második fejezet | |
A sertés belső értékmérő tulajdonságai | |
Egészségi állapot és szervezeti szilárdság | 42 |
Szaporaság | 42 |
Tejtermelő-képesség | 44 |
Malacnevelő-képesség, alomkiegyenlítettség | 44 |
Hizodalmasság és takarmányértékesítő-képesség | 45 |
A sertés vágóértéke | 47 |
Átörökítőképesség | 47 |
Harmadik fejezet | |
A sertés fajtái | |
A mangalica | 49 |
Magyar fehér hússertés | 53 |
Berkshire sertés | 56 |
A cornwall (large black) | 58 |
Egyéb fajták | 59 |
Negyedik fejezet | |
A sertés tenyésztése | |
A fajta és a tenyészirány megválasztása | 67 |
A tenyészkoca kiválasztása | 69 |
A tenyészkan kiválasztása | 71 |
Tenyésztési eljárások a sertéstenyésztésben | 71 |
A sertések törzskönyvezése | 78 |
Törzskönyvi ellenőrzésbevétel | 78 |
Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése | 78 |
Ellenőrzési lapok vezetése | 80 |
A küllemi bírálat előfeltételei | 82 |
Törzskönyvi osztályok | 82 |
Törzskönyvi osztályba sorolás | 82 |
A hizodalmasság és vágóérték megállapítása | 83 |
A hizodalmasság és takarmányértékesítő-képesség megállapítása | 84 |
A vágóérték megállapítása | 87 |
Ötödik fejezet | |
A sertés takarmányozása | |
A sertés életfenntartó táplálóanyag-szükséglete | 90 |
A sertés takarmányainak előkészítése. Etetési rend | 91 |
A sertés takarmányai | 93 |
A sertés legeltetése | 93 |
Zöldtakarmányok | 95 |
Szénalisztek, szénafélék és pelyvák | 96 |
Szilázsok, gumók és gyökerek. Nedvdús takarmányok | 96 |
Nedves ipari melléktermékek | 97 |
Magvak | 98 |
Légszáraz gyári melléktermékek | 99 |
Állati eredetű takarmányok | 100 |
Konyhamoslék | 100 |
Hatodik fejezet | |
A sertésistállók és berendezése | |
Általános irányelvek | 101 |
Az istállók alapterülete | 102 |
A sertésistállók elhelyezése | 03 |
Az oldalfalak, mennyezet, tető, padozat, ajtók, ablakok és szellőztetők | 103 |
A kifutók | 104 |
A fiaztató | 105 |
A szabad szállások mint fiaztatók | 107 |
A tenyészkanok istállója | 108 |
A vemhes kocák, süldők és hízók istállója | 109 |
Egyéb épületek | 109 |
Vályúk és etetőhelyek | 110 |
A sertések ápolásának általános irányelvei | 110 |
Hetedik fejezet | |
A sertés szaporítása | |
A koca ivarzása | 111 |
A pároztatás | 112 |
A malacoztatás gyakorisága és legkedvezőbb időpontja | 114 |
A tenyészkan takarmányozása és ápolása | 116 |
A vemhes koca ápolása és takarmányozása | 118 |
Az ellés (elvetélés, koraszülés) | 122 |
A szoptató koca gondozása és takarmányozása | 124 |
A szopós malacok gondozása és táplálása | 128 |
Az elválasztás és a választott malac gondozása, takarmányozása | 132 |
A növendéksertések takarmányozása és gondozása | 135 |
Nyolcadik fejezet | |
A sertés hizlalása | |
A hízósertések takarmányozásának rendje | 140 |
Húsra hízlalás | 142 |
Bacon- és sonkasüldők hizlalása | 142 |
Zsírra hizlalás | 147 |
Idősebb süldők zsírra hizlalása | 148 |
Mangalica és mangalica keresztezésű sertések express és gyorshizlalása | 149 |
Tőkesertések hizlalása | 151 |
Öreg sertések hizlalása | 153 |
Makkoltatás | 155 |
LÓTENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | |
A lótenyésztés jelentősége | 159 |
Az eredményes lótenyésztés gyakorlásának feltételei | 160 |
A ló ivar, kor és használat szerinti elnevezése | 162 |
A ló származása, fajrokonai | 163 |
A lófajták csoportosítása | 163 |
Első fejezet | |
A ló megítélése | |
A munkaképesség és a külső testalakulás közti összefüggés | 165 |
Általános szempontok a ló testalakulásának bírálatához | 166 |
A bírálat | 166 |
A méretek felvétele | 167 |
A kültakaró, szín és jegyek | 169 |
A testtájak alakulásai | 172 |
A fej és részei | 172 |
A fej egészében | 175 |
A nyak | 176 |
A mar | 177 |
A hát | 177 |
Az ágyék | 178 |
A far | 178 |
A farok | 179 |
A mellkas | 180 |
A has | 181 |
A nemiszervek | 181 |
Az elülső végtagok | 182 |
A hátulsó végtagok | 187 |
A lábállás | 189 |
A ló mozgása | 192 |
Rendellenes járásformák | 192 |
A lépés | 193 |
A poroszkálás | 193 |
Az ügetés (trab) | 193 |
A vágta (galopp) | 194 |
Az ugrás | 195 |
Az úszás | 195 |
A ló életkorának megállapítása | 195 |
Második fejezet | |
Magyarország lótenyésztésének története | |
Az ősi magyar ló kora | 200 |
Az arab ló kora | 201 |
A spanyol ló kora | 201 |
Az angol telivér kora | 201 |
A gazdasági típusra törekvés kora | 202 |
Jelenkor | 202 |
Mezőhegyes | 202 |
Nóniusz | 203 |
Mezőhegyesi félvér | 204 |
Gidran | 206 |
Bábolna | 208 |
A bábolnai arab | 208 |
Lipicai | 210 |
Kisbér | 212 |
A kisbéri félvér | 212 |
Angol telivér | 213 |
Ügető | 216 |
Hidegvérű ló | 218 |
Sodrott ló | 220 |
Magyarország lótenyésztésére nagyobb hatást gyakorolt külföldi fajták; Anglonorman, belga, ardenni, frederikszborgi, hucul, keletporosz, móri, Orlov ügető, percheron | 221 |
Egyéb fajták: ahal-tekin, anglo-arab, berber, Bugyonnij, clysdesdale, doni, haflingi, hannover-mecklenburgi, hunter, kladrubi, oldenburgi, poni, poitoui, rajani, shire, suggolk, vlagyimiri, voronyezsi | 224 |
Harmadik fejezet | |
A ló tenyésztése | |
A tenyészcél megválasztása | 225 |
A tenyészegyedek megítélésének alapja | 227 |
A tenyészkanca kiválasztása | 228 |
Származás | 228 |
Küllem | 229 |
Teljesítmény | 230 |
Utód | 231 |
A tenyészcsődör kiválasztása | 232 |
Származás | 232 |
Küllem | 232 |
Teljesítmény | 233 |
Utód | 233 |
A mén kora az ivadékvizsgálat elvégzése idejében | 234 |
A lovak törzskönyvezése | 234 |
A ló tenyésztésbevétele | 238 |
A nemi érettség | 238 |
A tenyészérettség | 238 |
Az ivartalanítás | 238 |
A párosítás | 239 |
Tenyésztési módozatok a lótenyésztésben | 239 |
A sárlás | 242 |
A megtermékenyítést befolyásoló tényezők | 243 |
A fedeztetés (pároztatás, ugratás) | 244 |
A fedeztetés idejének megválasztása | 245 |
A csődör nemzési ingere | 246 |
Egy csődörre hány kanca számítható? | 246 |
A mesterséges termékenyítés jelentősége | 247 |
A megtermékenyülés | 247 |
A fogamzás elmaradásának okai | 247 |
A vemhesség megállapításának módozatai | 248 |
A vemhesség tartama | 249 |
Az ellés | 249 |
A koraszülés és az elvetélés | 249 |
Az ellés előjelei | 250 |
Előkészület az elléshez | 250 |
Az ellés megindulása, segédkezés az ellésnél | 250 |
A kanca ápolása ellés után | 252 |
Az újszülött csikó körüli teendők | 253 |
A csikó megítélése születés után | 255 |
Negyedik fejezet | |
A lovak takarmányozása | |
A ló takarmányai | 256 |
Legelő és a zöldtakarmányok | 256 |
Nedvdús takarmányok | 257 |
Szálastakarmányok | 258 |
Abraktakarmányok | 259 |
A ló takarmányozásának főbb elvei | 260 |
A ló takarmányozási rendje | 261 |
A vemhes és a szoptató kanca takarmányozása | 262 |
A szopós csikó takarmányozása | 263 |
A csikók választása utáni takarmányozása | 264 |
A csikó ménesbeni tartásának szervezése | 265 |
Igás lovak takarmányozása | 266 |
A tenyészcsődörök takarmányozása | 267 |
Ötödik fejezet | |
A lovak tartása és mozgatása | |
A tenyészkancák és növendékek ménesbeni tartása és mozgatása | 268 |
A csődör csikók és tenyészcsődörök tartása és mozgatása | 271 |
A ló ápolása | 271 |
Bőr- és szőrápolás | 271 |
Fürdetés, nyírás | 272 |
A pata és ápolása. Patkolás | 272 |
A ló istállója | 274 |
A csikó betanítása | 276 |
Nyereg alá tanítás | 277 |
Kocsibatanítás | 278 |
Galopp-csikók idomítása | 280 |
Az ügető csikók betanítása | 281 |
Hatodik fejezet | |
A ló munkáltatása | |
A ló használata | 282 |
A ló szerszámai | 282 |
Befogás és kifogás | 285 |
A fogat összeállítása | 286 |
Hajtás | 286 |
Nyereg alatti használat | 288 |
A ló rossz szokásai | 288 |
Függelék | |
A szamár tenyésztése | 291 |
Az öszvér | 293 |
BAROMFITENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | |
A baromfi származása és domesztikációja | 301 |
A baromfitenyésztés népgazdasági jelentősége | 302 |
A baromfifélék kor és ivar szerinti elnevezése | 303 |
Első fejezet | |
Baromfitenyésztéstani alapismeretek | |
A baromfi külső testalakulása | 304 |
Köztakaró | 304 |
A tollazat | 306 |
A vedlés | 307 |
Az életkor és az ivar meghatározása | 309 |
A tojás képződése | 309 |
A tojás alkotórészei | 310 |
Tojásrakás időszaki megoszlása | 312 |
A tojás osztályozása és raktározása | 313 |
A kotlás | 314 |
Második fejezet | |
A baromfi értékmérő tulajdonságai | |
Termékenység | 315 |
Keltethetőség | 316 |
Ellenállóképesség és igénytelenség | 317 |
Egészségi állapot (életerő) | 318 |
Testnagyság | 318 |
Kotlás (költési láz) | 318 |
A tojástermelő-képesség | 319 |
Hústermelő-képesség | 321 |
Vérmérséklet és rossz szokások | 321 |
Harmadik fejezet | |
Tenyésztési módszerek a baromfi tenyésztésében | |
Fajtatiszta tenyésztés | 322 |
Keresztezések | 322 |
A tenyészkiválasztás módszerei | 324 |
A külső testalakulás megítélése a tenyésztői munkában | 325 |
Törzskönyvezés | 326 |
A pároztatás módjai | 327 |
A baromfi minősítése és selejtezése | 328 |
Törzsállomány kialakítása | 329 |
Negyedik fejezet | |
A keltetés | |
A keltetőtojások gyűjtése, tárolása és szállítása | 331 |
A természetes keltetés | 331 |
A mesterséges (gépi) keltetés | 332 |
A keltetőgép szerkezete és működési elve | 333 |
A keltetés fizikai és mechanikai tényezői | 336 |
A tojások lámpázása | 338 |
Csibék kelése, kiszedése és szállítása | 339 |
A keltetés biológiai ellenőrzése | 339 |
A keltetőgépek tisztítása, fertőtlenítése és karbantartása | 345 |
A különböző baromfifajok tojásainak gépi keltetése | 346 |
Ötödik fejezet | |
A baromfi takarmányozása | |
A baromfi létfenntartó és termelő szükséglete | 348 |
A baromfi fehérje-ellátása | 349 |
A baromfi ásványianyag-ellátása | 350 |
A baromfi vitaminellátása | 351 |
A baromfi takarmányai | 353 |
Növényi eredetű takarmányok | 353 |
Állati eredetű takarmányok | 354 |
Kiegészítő takarmányok | 355 |
Hatodik fejezet | |
A baromfi elhelyezése | |
A baromfitelep elhelyezése és berendezése | 356 |
Baromfiólak | 357 |
A baromfiól felszerelése és berendezése | 360 |
Baromfikifutók | 361 |
A baromfiól tisztítása és fertőtlenítése | 362 |
Hetedik fejezet | |
A tyúk tenyésztése | |
Tyúkfajták | 363 |
A magyar parlagi tyúk | 363 |
A magyar tyúk nemesített változatai | 363 |
Hazánkban tenyésztett külföldi tyúkfajták | 368 |
Csibenevelés | 370 |
Természetes csibenevelés | 370 |
Mesterséges csibenevelés | 371 |
A nevelőketreces (baktériás) csibenevelés | 378 |
Növendékek fölnevelése | 379 |
Tenyész- és tojótyúkok takarmányozása | 380 |
Ipari tojástermelés | 381 |
A tyúkfélék hizlalása | 386 |
A vágottbaromfi minősítése | 389 |
Nyolcadik fejezet | |
A gyöngytyúk tenyésztése | |
A gyöngytyúk fajtái | 390 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 391 |
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 391 |
A gyöngytyúk hasznosítása | 392 |
Kilencedik fejezet | |
Pulykatenyésztés | |
A pulyka fajtái | 393 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 394 |
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 395 |
A pulyka hasznosítása | 397 |
Tizedik fejezet | |
Kacsatenyésztés | |
A kacsa fajtái | 398 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 400 |
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 404 |
A kacsa hasznosítása | 405 |
Tizenegyedik fejezet | |
Lúdtenyésztés | |
A lúd fajtái | 407 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 409 |
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 411 |
A lúd hús-, zsír- és májtermelése | 413 |
A tenyész- és hízóludak elhelyezése, gondozása | 415 |
A lúd tolltermelése | 415 |
Tizenkettedik fejezet | |
Galambtenyésztés | |
A legismertebb galamfajták | 416 |
A galamb elhelyezése | 417 |
A galamb takarmányozása | 418 |
Szaporítás | 418 |
A galamb hasznosítása | 419 |
Függelék | |
A nyúl tenyésztése | |
A hazánkban tenyésztett nyúlfajták | 420 |
Szaporítás | 422 |
A nyulak elhelyezése | 422 |
A házinyúl termékeinek értékesítése | 423 |
Irodalom | 423 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.