kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mezőgazdasági Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 1.429 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér illusztrációkkal, kihajtható melléklettel. |
I. KÖTET: Általános állattenyésztés, takarmányozás | |
Előszó | 5 |
Előszó a második kiadáshoz | 7 |
ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS | |
Az állattenyésztés fogalma | 17 |
A gazdasági állatok eredete. A háziasítás | 18 |
Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 22 |
Elvadulás (dedomesztikáció) | 26 |
Az állattenyésztés gazdasági jelentősége | 26 |
Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése | 28 |
A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése | 30 |
A környezet hatása a szervezetre | 31 |
Takarmányozás | 31 |
Éghajlat | 33 |
Hőmérséklet | 33 |
Nedvesség | 35 |
Fény | 36 |
Egyéb éghajlati tényezők | 37 |
A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatása | 38 |
A honosulás (akklimatizáció) | 40 |
A szervezetre ható belső tényezők | 41 |
Belső elválasztású mirigyek | 42 |
Ivarjelleg | 46 |
Ivartalanítás | 48 |
A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata | 49 |
Testméretek felvétele | 52 |
Fejlettség (testsúly) | 54 |
Kondíció | 57 |
Arányosság (homogenitás) | 58 |
Kültakaró | 59 |
Színeződés | 60 |
Formalizmus az állattenyésztésben | 63 |
Az átöröklés | 64 |
A változékonyság | 66 |
Az immunitás és a betegségek átöröklése | 76 |
Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése | 79 |
Mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságok átöröklése | 81 |
A vegetatív hibridek | 86 |
Biometriai alapfogalmak | 86 |
A variációs sor | 87 |
Az aritmetikai átlag. Szóródás. Variációs koefficiens | 89 |
Korrelációk | 90 |
Az adatok megbízhatóságának vizsgálata | 93 |
Gazdasági állatok rendszerezése | 93 |
A faj | 94 |
A fajta | 94 |
Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 102 |
A fajtatisztaság. A telivér, félvér. | 103 |
Alfajta (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal | 104 |
Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és értékelésük | 105 |
Termelőképesség | 108 |
Tejelékenység | 108 |
Hús- és zsírtermelőképesség | 109 |
A fejlődés gyorsasága, koraérés | 111 |
Erőtermelés | 111 |
Gyapjútermelés | 112 |
Tojástermelés | 113 |
Termékenység. Szaporaság | 114 |
Vérmérséklet. Természet. Rossz szokások. | 114 |
Szellemi és ösztönszerű képességek | 116 |
Igényesség, igénytelenség | 116 |
Konstitúció | 117 |
Egészség | 120 |
A szaporodás | 123 |
A szaporodás fogalma | 123 |
Ivarzás | 123 |
Párzás (fedezés, hágás stb.) | 125 |
Megtermékenyülés | 126 |
Meddőség | 127 |
A pároztatás módjai | 128 |
Az egy apaállatra számítható nőstények száma | 129 |
Mesterséges termékenyítés | 130 |
A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése | 134 |
A vemhesség tartama | 136 |
A vemhesség megállapításának módjai | 138 |
Az ellés. Elvetélés | 139 |
A közeledő ellés jelei | 140 |
Az ellés lefolyása | 140 |
Az anyag és az újszülött ápolása az ellés után | 141 |
Ikerellés (egypetés ikrek) | 142 |
Növekedés és fejlődés | 144 |
Ivarérettség, tenyészérettség | 149 |
A kor szerepe az állatok életében | 150 |
A tenyészkiválasztás (szelekció) | 153 |
Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján | 157 |
A származás, a család és a rokonok ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban | 158 |
Az utódellenőrzés (ivadékvizsgálat) | 160 |
A párosítás alapelvei | 165 |
A tenyésztési eljárások | 166 |
Fajtatiszta tenyésztés. Vérújítás (vérfrissítés) | 167 |
Rokontenyésztés. Beltenyésztés | 169 |
Vérvonaltenyésztés | 171 |
Keresztezés | 172 |
Cseppvérkeresztezés | 174 |
Fajtaátalakító keresztezés | 175 |
Új fajtát előállító keresztezés | 176 |
Haszonállatelőállító keresztezés | 178 |
Közvetlen haszonállatelőállító keresztezés módszerei | 180 |
A közvetett haszonállatelőállító keresztezés módszerei | 181 |
Fajhibrid előállítás | 185 |
Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése | 188 |
A törzskönyvezés | 190 |
Az egyedi megjelölés módszerei | 194 |
Az állatok fényképezés | 195 |
Állatkiállítások | 196 |
GAZDASÁGI ÁLLATOK ELHELYEZÉSE ÉS GONDOZÁSA | |
Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 198 |
Az istállóépítés | 199 |
Istállórendszerek | 201 |
A természetszerű tartás. Fészerek, karámok, kifutók | 202 |
A legeltetés | 204 |
Az állatok ápolása | 206 |
Az állatok szállítása | 208 |
Balesetelhárítás az állattenyésztésben | 208 |
Az állattenyésztés gépesítése | 210 |
Ajánlott irodalom | 210 |
GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | |
Bevezetés | 213 |
Gazdasági állataink takarmányozásának története | 214 |
A takarmányozási ismeretek jelentősége a gyarkorlatban | 215 |
Az állati szervezet kémiai összetétele | 216 |
A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában | 218 |
A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 219 |
A zsírnemű anyagok (lipidek) | 220 |
A nyersrost és a N-mentes kivonat | 223 |
A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 229 |
Az ásványianyagok | 234 |
Szervalkotó elemek | 235 |
Kalcium és foszfor | 235 |
Magnézium | 238 |
Nátrium- és káliumkloridok | 238 |
Kén | 239 |
Vas | 239 |
Mikroelemek | 240 |
Réz | 240 |
Jód | 241 |
Mangán | 241 |
Szilicium | 242 |
Fluor | 242 |
Cink | 242 |
Kobalt | 242 |
Nikkel | 243 |
Az állati szervezet szempontjából közömbös vagy mérgező ásványianyagok | 243 |
Vitaminok | 244 |
Zsírban oldódó vitaminok | 244 |
A-vitamin | 244 |
D-vitamin | 247 |
E-vitamin | 248 |
K-vitamin | 248 |
F-vitamin | 249 |
Vízben oldódó vitaminok | 249 |
B-vitamin csoport | 249 |
C-vitamin, aszkorbinsav, skorbut ellenes vitamin | 253 |
Antibiotikumok | 253 |
Hormonok és anyagcserére ható anyagok | 255 |
Antimetabolitok | 256 |
A takarmányok megemésztése | 256 |
A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők | 259 |
A közbülső anyagcsere | 262 |
A nitrogénforgalom | 262 |
A szénforgalom | 264 |
Az energiaforgalom | 265 |
Az ásványianyag-forgalom | 269 |
A vízforgalom | 277 |
A takarmányok táplálóértéke | 279 |
Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 286 |
Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet | 286 |
Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete | 289 |
A növekedés táplálóanyag-szükséglete | 289 |
A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete | 294 |
A szaporodás táplálóanyag-szükséglete | 294 |
A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete | 296 |
A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete | 297 |
A zsírhizlalás táplálóanyag-szükséglete | 303 |
A munka táplálóanyag-szükséglete | 305 |
A takarmányértékesítés | 307 |
Takarmányismeret | 309 |
A zöldtakarmányok | 309 |
A legelő jelentősége | 309 |
Gyeplegelők | 310 |
Mesterséges legelők | 316 |
Alkalmi legelők | 317 |
Kaszált zöldtakarmányok | 317 |
Pillangósvirágú zöldtakarmányok | 318 |
Fűféle zöldtakarmányok | 320 |
Egyéb zöldtakarmányok | 321 |
Keverék zöldtakarmányok | 324 |
A folyamatos zöldtakarmány-ellátás | 325 |
Silózott (erjesztett) takarmányok | 325 |
Gyökér- és gumóstakarmányok, húsos termények | 328 |
Répafélék | 328 |
A burgonya és a csicsóka | 329 |
A tök, dinnye és gomba | 329 |
Széna-, szalma- és pelyvafélék | 330 |
Szénák | 330 |
Szlamák | 333 |
Pelyva- és törekfélék | 334 |
Lomb és gallyas takarmányok | 335 |
Magvak és termések | 335 |
Gabonafélék | 336 |
Hüvelyesmagvak | 338 |
Egyéb magvak | 339 |
Ipari eredetű takarmányok | 340 |
Malomipari takarmányok | 341 |
Magtisztítási hulladékok | 342 |
Növényolajipari melléktermékek | 343 |
Cukorgyári melléktermékek | 346 |
Konzervipari melléktermékek | 346 |
Szeszgyári takarmányok | 347 |
Sörgyári takarmányok | 347 |
Keményítőgyári takarmányok | 348 |
Állati eredetű takarmányok | 348 |
Tej- és tejtermékek | 349 |
Húsipari hulladékok | 350 |
Halfeldolgozási melléktermékek | 351 |
Egyéb állati eredetű takarmányok | 352 |
Egyéb takarmányok | 352 |
Étkezési hulladékok (konyhai moslék) | 352 |
Keverékabrakok | 353 |
Takarmánykiegészítő anyagok | 356 |
A takarmány minőségének megítélése | 359 |
Gyakorlati minősítés | 359 |
Mintavétel takarmányvizsgálathoz | 360 |
Laboratóriumi vizsgálat | 362 |
A takarmányok eltartása és etetés | 363 |
A takarmányok eltartása | 363 |
A szénaszárítás | 363 |
A takarmányok savanyítása | 378 |
A gyökér-, gumós- és egyéb vizenyőstakarmányok eltartása | 391 |
Az abraktakarmányok eltartása | 393 |
Szalma, törek, polyva és kukoricaszár eltartása | 394 |
A takarmányok előkészítése | 395 |
A takarmányozás gyakorlati végrehajtása | 400 |
A takarmányadag összeállítása | 400 |
A karotin-ellátottság ellenőrzése | 411 |
Az etetés módjai | 412 |
A legeltetés | 412 |
A vályúból etetés | 416 |
Ivóvíz és itatás | 421 |
A jó takarmányozási előirányzat | 423 |
Ajánlott irodalom | 425 |
Takarmányozási előirányzat | 426 |
A takarmányok táplálóanyag-tartalma | 430 |
Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 459 |
Tárgymutató | 489 |
II. KÖTET: Szarvasmarhatenyésztés, juhtenyésztés, tejgazdaságtan | |
SZARVASMARHATENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | |
A szarvasmarha eredete és domesztikációja | 17 |
A marha rokonfajai | 20 |
A szarvasmarhatenyésztés népgazdasági jelentősége | 22 |
A szarvasmarhák elnevezései | 23 |
A szarvasmarha külső testalakulása | |
A testalakulás bírálatának jelentősége | 24 |
A szarvasmarha kültakarója | 27 |
A szarvasmarhák színei | 28 |
A szarvasmarha súlyának és testméreteinek megállapítása | 29 |
A fejlettség és az élősúly | 30 |
A szarvasmarha testrészeinek elbírálása | 36 |
A fej | 36 |
A törzs | 39 |
A tőgy | 43 |
A végtagok | 51 |
A szarvasmarha életkorának meghatározása | 55 |
Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 57 |
A szarvasmarha belső értékmérő tulajdonságai | |
Egészség, szervezeti szilárdság, élettartam | 58 |
Termékenység | 62 |
Növekedési erély, koraérés, ivari koraérés | 64 |
Vérmérséklet, természet és rossz szokások | 65 |
A tejtermelés | 67 |
A tejtermelés élettana és a szolgálatában álló szervek működése | 69 |
Tejzsírtermelés, zsírszázalék | 72 |
A tej egyéb alkotórészei | 74 |
Fejhetőség | 76 |
Perzisztencia | 77 |
A tejtermelést befolyásoló tényezők | 79 |
Takarmányfelvevőképesség, legelőkészség | 83 |
Hústermelés, hizodalmasság | 84 |
Erőtermelés | 86 |
A szarvasmarhafajták és csoportosításuk | |
Magyar szürke marha | 88 |
A szimmentáli marha | 89 |
A magyar tarka marha | 91 |
Borzderes fajták | 94 |
Kosztromai | 96 |
A jersey marha | 97 |
Fekete és vöröstarka lapálymarhák | 99 |
Dán vörös | 101 |
Egyéb fajták | 102 |
A szarvasmarha tenyésztése | |
A tenyésztés elvei és a kiválasztás módszerei | 109 |
Az egyediség (fenotípus) alapján végzett kiválasztás | 112 |
A származás és a rokonok minősége alapján történő kiválasztás | 113 |
Az ivadékvizsgálat (utódellenőrzés) a szarvasmarhatenyésztésben | 116 |
A törzskönyvezés és a termelésellenőrzés | 122 |
Állományfelvétel | 122 |
Termelési adatok megállapítása | 122 |
Tenyésztési adatok | 123 |
A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek és azok utódainak megjelölése | 123 |
Küllemi bírálat | 125 |
Törzskönyvezési adatok értékelése | 129 |
A szarvasmarha szaporítása | |
Az ivarzás | 133 |
A bika használata | 135 |
Fedeztetés | 136 |
A vemhesség jelei és tartama | 137 |
A vemhes tehén ápolása és takarmányozása | 138 |
Az ellés | 140 |
A szarvasmarha fölnevelése | |
Az újszülött borjú ápolása | 145 |
A borjúnevelés | 147 |
Az üszők és tinók takarmányozása | 153 |
A bikaborjak fölnevelése | 155 |
Fejlődő szarvasmarhák hizlalása | 157 |
A kifejlett szarvasmarhák takarmányozása | |
A tehenek takarmányozása | 159 |
Tenyészbikák takarmányozása | 167 |
Szarvasmarhahizlalás és feljavítás | 167 |
A vágómarha minősítése | 173 |
Az igásökör takarmányozása | 175 |
A szarvasmarha elhelyezése és ápolása | |
A tehénistálló | 177 |
Az istálló berendezése és tartozékai | 189 |
A bikaistálló | 192 |
A borjúistálló | 193 |
Növendékistállók, egyéb rendeltetésű istállók | 195 |
A fejés | 200 |
A tehenek gondozása | 205 |
A tenyészbikák gondozása | 212 |
Az igásmarhák gondozása és járomozása | 213 |
Javasolt irodalom | 214 |
JUHTENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | |
A juhtenyésztés népgazdasági jelentősége | 217 |
A juh mint gyapjútermelő | 217 |
A juh mint tejtermelő | 218 |
A juh mint hústermelő | 218 |
A juh egyéb szolgáltatásai | 218 |
A juh jelentősége a mezőgazdasági üzemben | 218 |
A juhászat takarmányigényei | 219 |
A juhot nem tűri a belterjes gazdálkodás? | 219 |
A juh mint gyomirtó és féregirtó | 220 |
A juhászat szerepe a talajerő fenntartásában | 221 |
A juhok elnevezése ivar és kor szerint | 223 |
Honnan eredtek juhfajtáink? | 223 |
Alapismeretek a juhtenyésztéshez | |
A testtájak külső alakulása | 225 |
A fej | 225 |
A törzs | 227 |
A végtagok | 229 |
Méretek felvétele a juhon | 231 |
A juh életkorának meghatározása | 231 |
Gyapjúismeret | |
A gyapjú | 232 |
A bundát alkotó szőrképletek | 232 |
A gyapjúzsír | 234 |
A gyapjúszál tulajdonságai | 235 |
A gyapjúszál színe | 235 |
A gyapjúszál fénye | 236 |
A gyapjúszál finomsága | 236 |
A gyapjúszál hűsége | 238 |
A gyapjúszál erőssége | 239 |
A gyapjúszál nyújthatósága | 240 |
A gyapjúszál simulékonysága és alakíthatósága | 240 |
A gyapjúszál rugalmassága | 241 |
A gyapjúszál zsugorodóképessége (nemzedő-képessége) | 241 |
A gyapjú belszerkezete vagy jellege | 241 |
Kiegyenlítettség | 242 |
Gyapjúféleségek | 244 |
A nyírósúly és a gyapjúanyag | 245 |
A rendement | 246 |
A gyapjú összértékének kifejezése | 248 |
A juh fajtái | |
A merinók | 250 |
A finomposztó-gyapjas merinó (elektoral-negretti) | 251 |
A francia rambouillet | 252 |
A francia húsmerinó (Merinó precoce) | 252 |
A német húsmerinó | 253 |
A kaukázusi és a sztavropoli "finomgyapjas" merinók | 254 |
A magyar fésűsmerinó | 254 |
A magyar húsmerinó | 254 |
A cigája | 258 |
A racka | 261 |
A tolna-baranyai cikta juh | 264 |
Karakul juh | 264 |
Ile de France | 266 |
Keletfriz | 268 |
Egyéb fajták | 269 |
A tenyészjuhok kiválasztása, táplálása, ápolása | |
Milyen fajtát tenyésszünk? | 272 |
Az anyajuhok kiválasztása | 273 |
Termékenység és nevelőképesség | 274 |
Egészséges szervezet | 275 |
Termelő-képesség | 275 |
Gyapjútermelő-képesség | 275 |
Tejtermelő-képesség | 278 |
Hústermelő-képesség | 278 |
Testalakat és testnagyság | 278 |
A kor | 278 |
Igénytelenség és élelmesség | 279 |
Származás | 280 |
A tenyészkosok kiválasztása | 280 |
Juhok törzskönyvezése | 282 |
Állományfelvétel | 282 |
Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése | 282 |
A küllemi bírálat és a törzskönyvbevétel feltételei | 283 |
Jegyezzük fel a nem törzskönyvezett anyajuhok és hágókosok termelési adatait is! | 283 |
A juh életfenntartó (és gyapjútermelő) táplálóanyag-szükséglete | 286 |
A juh nyári takarmányai, azaz legelői | 287 |
Gyeplegelők | 287 |
Esetleges legelők | 288 |
Mesterséges legelők | 288 |
Óvintézkedések legeltetés közben | 289 |
A legeltetés rendje | 289 |
A juhászkutya | 291 |
A juh téli takarmányai | 292 |
Szilázsok | 292 |
Téli legelők | 293 |
Nedvdús takarmányok | 294 |
Széna- és szalmafélék | 294 |
Abrakfélék | 295 |
Az ivóvíz és az itatások száma | 295 |
A juhakol | 295 |
Az akol elhelyezése és méretei | 296 |
Ablakok, kapuk, szellőztetők, fenéktalaj | 297 |
Fészeraklok | 298 |
Az aklok berendezési tárgyai | 298 |
A juhok ápolása | 300 |
Lábvéggyulladás (büdössántaság) | 300 |
Kergeség | 301 |
Hólyagférgesség a tüdőben és a májban | 302 |
Gyomor-, bélférgesség | 303 |
Tüdőférgesség | 303 |
A mételykór | 303 |
A juhcsimbe | 304 |
A rühösség | 304 |
Tőgygyulladás | 305 |
A szaporítás | |
A párosítás | 306 |
Mikor ellessünk? | 307 |
Az anyák üzekedésének jelei, tartama, ismétlődése | 308 |
Egy koshoz hány anya osztható be? | 309 |
A nyáj előkészítése pároztatásra | 309 |
A kosok táplálása és ápolása | 309 |
Az anyák előkészítése a pároztatásra | 310 |
A pároztatás | 310 |
A mesterséges termékenyítés | 312 |
Az utópároztatás, utó-beondózás | 312 |
A pároztatási idény időtartama | 312 |
A vemhesség tartama és jelei | 313 |
A vemhes anya táplálása és ápolása | 313 |
A elvetélés | 314 |
Az ellés | 315 |
A szoptató, illetőleg fejős anyák táplálása | 316 |
A juh felnevelése | |
Az újszülött bárány ápolása | 318 |
A szopós bárányok táplálása | 319 |
A szopós bárányok ápolása | 321 |
A szopós bárányok osztályozása és farkalása | 322 |
A bárányok elválasztása | 322 |
A növendékjerkék és növendékürük takarmányozása | 323 |
A növendékkosok második osztályozása és takarmányozása | 324 |
A juh gyapjútermelése | |
Az egészségi állapot | 325 |
Idegizgalmak | 325 |
A hiányos táplálás | 325 |
A vizelet és bélsár hatása | 326 |
A juhakol rossz szellőzöttsége | 326 |
Az út porának és a futóhomoknak hatása | 326 |
Növényi anyagok (takarmánytörmelék, tüskék) a bundában | 326 |
A szurokjelzés | 327 |
A juhok nyírása | 327 |
Mikor nyírjuk a juhokat? | 327 |
Érdemes-e évente kétszer nyírni? | 327 |
Mikor nyírjuk a bárányokat? | 328 |
Előkészület a nyírásra | 328 |
A nyírás munkája | 328 |
A lenyírt bundák zsákolása és tárolása | 329 |
A gyapjú értékesítése | 330 |
A juh tejtermelése | |
A juhtej-gazdaság jelentősége | 331 |
A juhtej fizikai és kémiai tulajdonságai | 332 |
A tejhozam növelése | 332 |
A juhok fejése | 334 |
A juhtej értékesítése | 335 |
A juh hústermelése | |
A vágójuh minősége | 336 |
A hústermelés szervezése juhászatainkban | 337 |
A juhhizlalás gyakorlata | 337 |
Függelék | |
A kecske tenyésztése | |
A kecske gazdasági jelentősége | 339 |
Honnan eredtek kekcskefajtáink? | 339 |
A külső testtájak | 339 |
A szőrözet és a szín | 340 |
A súly és a testméretek | 340 |
Az életkor meghatározása | 341 |
Milyen fajtát tenyésszünk? | 341 |
A tenyészkecskék kiválasztása | 342 |
A kecske táplálása | 343 |
Táplálóanyag-szükséglet | 343 |
Takarmányok | 344 |
Takarmányszabványok | 345 |
A kecske istállója | 345 |
A kecske ápolása | 345 |
Tenyésztési teendők | 345 |
Pároztatás | 345 |
A gödölyék és gidák fölnevelése | 346 |
A kecske tejtermelése | 346 |
A kecske egyéb haszonvételei | 346 |
Irodalom | 347 |
TEJGAZDASÁGTAN | |
Bevezetés | |
A tejgazdaságtan története és jelentősége | 351 |
A tej táplálkozástani jelentősége | 353 |
A tejelválasztás | |
A tejmirigy fejlődése és szerkezete | 355 |
A tejtermelés élettana | 360 |
A tejleadás élettana | 363 |
A tej tulajdonságai és összetétele | |
A tej érzékelhető tulajdonságai | 365 |
A tej fizikai tulajdonságai | 366 |
A tej kémhatása | 367 |
A tej biológiai tulajdonságai | 367 |
A tej összetétele | 368 |
A tej víz-, ill. szárazanyag-tartalma | 369 |
A tejcukor | 369 |
A tejzsír | 370 |
A tej fehérjéi | 371 |
A tej ásványi anyagai | 373 |
A tej vitaminjai | 373 |
A tej enzimjei | 374 |
A tejben található egyéb anyagok | 375 |
A kolosztrum | 375 |
A különböző állatfajok tejének összetétele | 376 |
A tej mikrobái | 376 |
Baktériumok | 380 |
Tajsavbaktériumok | 380 |
Gáztermelő baktériumok | 381 |
Fehérjebontó, zsírbontó és színtermelő baktériumok | 381 |
Bakteriofágok | 382 |
Kórokozó baktériumok és vírusok | 382 |
Élesztők (sarjadzó gombák) | 382 |
Penészek (fonálgombák) | 383 |
A tej termelőhelyen való kezelése és szállítása | |
A kifejt tej gyűjtése és szűrése | 384 |
A tejkamra és berendezése | 387 |
A tej hűtése, szellőztetése és tárolása | 394 |
A tej csírátlanítása és konzerválása | 397 |
A tej szállítása | 401 |
A tejhibák | |
Takarmányeredetű hibák | 403 |
Istállóeredetű tejhibák | 404 |
Mikrobák okozta tejhibák | 404 |
Kémiai (enzimes) eredetű tejhibák | 405 |
A tej feldolgozása | |
A minősített tej | 407 |
Savanyútej készítmények | 407 |
Aludttej | 407 |
A joghurt, tarhó és kefir | 408 |
A tej fölözése és a vajkészítés | 408 |
A tej fölözése | 408 |
A vajkészítés alapelvei | 412 |
A fölözés és vajgyártás melléktermékei | 415 |
A vaj összetétele és forgalombahozása | 415 |
A sajt- és túrókészítés alapelvei | 415 |
A sajtkészítés | 415 |
A sajtok osztályozása | 421 |
A túrókészítés alapelvei | 424 |
Az étkezési túró készítése | 424 |
Juhtúró készítése | 425 |
A sajtgyártás és túrókészítés melléktermékei | 425 |
Tejkonzervek | 426 |
A tej és tejtermékek fontosabb vizsgálati módszerei | |
A mintavétel | 247 |
A tej szennytartalmának meghatározása | 248 |
A tej fajsúlyának meghatározása | 230 |
A tej savfokának meghatározása | 231 |
A tej zsírtartalmának meghatározása | 233 |
A tejszín zsírtartalmának meghatározása | 236 |
A vaj víztartalmának meghatározása | 238 |
A tej hamisított voltának kimutatása | 239 |
Vizsgálati eljárások a tőgygyulladás kimutatására | 240 |
A tej mikrobatartalmára vonatkozó vizsgálatok | 243 |
A tej hevített voltának kimutatására szolgáló vizsgálati eljárások | 244 |
Tejgazdasági jogszabályok | 246 |
Irodalom | 246 |
Tárgymutató | 449 |
III. KÖTET: Sertéstenyésztés, lótenyésztés, baromfitenyésztés | |
SERTÉSTENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | |
A sertés domesztikációja | 17 |
A sertés népgazdasági jelentősége | 19 |
A sertés elnevezése ivar, kor és használat szerint | 21 |
A sertés külső testalakulása | |
Irányelvek a sertés testalkatának megítéléséhez | 23 |
Méretek felvétele a sertésen | 28 |
A sertés fejlettsége és súlya | 30 |
A sertés színe, bőre és szőrzete | 31 |
A sertés testrészei | 32 |
Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 41 |
A sertés belső értékmérő tulajdonságai | |
Egészségi állapot és szervezeti szilárdság | 44 |
Szaporaság | 44 |
Tejtermelő-képesség | 46 |
Malacnevelő-képesség, alomkiegyenlítettség | 46 |
Hizodalmasság és takarmányértékesítő-képesség | 47 |
A sertés vágóértéke | 49 |
Átörökítőképesség | 50 |
A sertés fajtái | |
A mangalica | 51 |
Magyar fehér hússertés | 55 |
Berkshire sertés | 58 |
A cornwall (large black) | 60 |
Egyéb fajták | 61 |
A sertés tenyésztése | |
A fajta és a tenyészirány megválasztása | 68 |
A tenyészkoca kiválasztása | 70 |
A tenyészkan kiválasztása | 72 |
Tenyésztési eljárások a sertéstenyésztésben | 72 |
A sertések törzskönyvezése | 79 |
Törzskönyvi ellenőrzésbevétel | 79 |
Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése | 79 |
Ellenőrzési lapok vezetése | 81 |
Törzs és tenyésztési főkönyv | 82 |
A külemi bírálat előfeltételei | 83 |
Törzskönyvi osztályok | 84 |
Törzskönyvi osztályba sorolás | 84 |
A hizodalmasság és vágóérték megállapítása | 85 |
A hizodalmasság és takarmányértékesítő-képesség megállapítása | 85 |
A vágóérték megállapítása | 87 |
Baconsertés minősítése | 87 |
Tőkesertés minősítése | 89 |
Nehéz hússertések minősítése | 90 |
Zsírsertések minősítése | 90 |
A sertés takarmányozása | |
A sertés életfenntartó táplálóanyag-szükséglete | 92 |
A sertés takarmányainak előkészítése. Etetési rend | 93 |
A sertés takarmányai | 94 |
A sertés legeltetése | 94 |
Zöldtakarmányok | 96 |
Szénalisztek, szénafélék és pelyvák | 97 |
Szilázsok, gumók és gyökerek. Nedvdús takarmányok | 97 |
Nedves ipari melléktermékek | 98 |
Magvak | 98 |
Légszáraz gyári melléktermékek | 100 |
Állati eredetű takarmányok | 100 |
Konyhamoslék | 101 |
A sertésistállók és berendezése | |
Általános irányelvek | 102 |
Az istállók alapterülete | 103 |
A sertésistállók elhelyezése | 104 |
Az oldalfalak, mennyezet, tető, padozat, ajtók, ablakok és szellőztetők | 104 |
A kifutók | 105 |
A fiaztató | 106 |
A szabad szállások mint fiaztatók | 108 |
A tenyészkanok istállója | 109 |
A vemhes kocák, süldők és hízók istállója | 109 |
Egyéb épületek | 114 |
Vályúk és etetőhelyek | 114 |
A sertések ápolásának általános irányelvei | 115 |
A sertés szaporítása | |
A koca ivarzása | 116 |
A pároztatás | 117 |
A malacoztatás gyakorisága és legkedvezőbb időpontja | 119 |
A tenyészkan takarmányozása és ápolása | 121 |
A vemhes koca ápolása és takarmányozása | 123 |
Az ellés (elvetélés, koraszülés) | 127 |
A szoptató koca gondozása és takarmányozása | 129 |
A szopós malacok gondozása és táplálása | 133 |
Az elválasztás és a választott malac gondozása, takarmányozása | 138 |
A növendéksertések takarmányozása és gondozása | 140 |
A sertés hizlalása | |
A hízósertések takarmányozásának rendje | 145 |
Húsra hízlalás | 147 |
Bacon- és sonkasüldők hizlalása | 147 |
Zsírra hizlalás | 152 |
Idősebb süldők zsírra hizlalása | 153 |
Mangalica és mangalica keresztezésű sertések express és gyorshizlalása | 154 |
Tőkesertések hizlalása | 156 |
Öreg sertések hizlalása | 159 |
Makkoltatás | 160 |
LÓTENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | |
A lótenyésztés jelentősége | 165 |
Az eredményes lótenyésztés gyakorlásának feltételei | 167 |
A ló ivar, kor és használat szerinti elnevezése | 168 |
A ló származása, fajrokonai | 168 |
A lófajták csoportosítása | 170 |
A ló megítélése | |
A munkaképesség és a külső testalakulás közti összefüggés | 171 |
Általános szempontok a ló testalakulásának bírálatához | 172 |
A bírálat | 172 |
A méretek felvétele | 173 |
A kültakaró, szín és jegyek | 175 |
A testtájak alakulásai | 178 |
A fej és részei | 178 |
A fej egészében | 181 |
A nyak | 182 |
A mar | 182 |
A hát | 183 |
Az ágyék | 184 |
A far | 184 |
A farok | 185 |
A mellkas | 186 |
A has | 186 |
A nemiszervek | 187 |
Az elülső végtagok | 188 |
A hátulsó végtagok | 193 |
A lábállás | 195 |
A ló mozgása | 197 |
Rendellenes járásformák | 198 |
A lépés | 199 |
A poroszkálás | 199 |
Az ügetés (trab) | 199 |
A vágta (galopp) | 200 |
Az ugrás | 201 |
Az úszás | 201 |
A ló életkorának megállapítása | 201 |
Magyarország lótenyésztésének története | |
Az ősi magyar ló kora | 205 |
Az arab ló kora | 206 |
A spanyol ló kora | 206 |
Az angol telivér kora | 206 |
A gazdasági típusra törekvés kora | 206 |
Jelenkor | 207 |
Hátastípusok | 207 |
Az arab ló | 207 |
Az angol telívér | 209 |
A kisbéri félvér | 210 |
A gidrán | 211 |
A mezőhegyesi félvér | 212 |
Melegvérű hámostípusok | 214 |
A nóniusz | 214 |
A lipicai | 215 |
Az ügető | 216 |
Hidegvérű hámostípusok | 217 |
A magyar hidegvérű | 217 |
A muraközi ló | 218 |
Sodrott ló | 219 |
Magyarország lótenyésztésére nagyobb hatást gyakorolt külföldi fajták; Anglonorman, belga, ardenni, frederikszborgi, hucul, keletporosz, móri, Orlov ügető, percheron | 221 |
Egyéb fajták | 222 |
A ló tenyésztése | |
A tenyészcél megválasztása | 224 |
A tenyészegyedek megítélésének alapja | 225 |
A tenyészkanca kiválasztása | 226 |
Származás | 226 |
Küllem | 228 |
Teljesítmény | 229 |
Utód | 230 |
A tenyészcsődör kiválasztása | 230 |
Származás | 231 |
Küllem | 231 |
Teljesítmény | 231 |
Utód | 232 |
A mén kora az ivadékvizsgálat elvégzése idejében | 232 |
A lovak törzskönyvezése | 234 |
A ló tenyésztésbevétele | 236 |
A nemi érettség | 236 |
A tenyészérettség | 236 |
Az ivartalanítás | 237 |
A párosítás | 237 |
A sárlás | 238 |
A fedeztetés (pároztatás, ugratás) | 239 |
A fedeztetés idejének megválasztása | 240 |
A csődör nemzési ingere | 241 |
Egy csődörre hány kanca számítható? | 241 |
A mesterséges termékenyítés jelentősége | 242 |
A megtermékenyülés | 242 |
A vemhesség megállapításának módozatai | 243 |
A vemhesség tartama | 243 |
Az ellés | 244 |
A koraszülés és az elvetélés | 244 |
Az ellés előjelei | 244 |
Előkészület az elléshez | 245 |
Az ellés megindulása, segédkezés az ellésnél | 245 |
A kanca ápolása ellés után | 247 |
Az újszülött csikó körüli teendők | 248 |
A csikó megítélése születés után | 250 |
A lovak takarmányozása | |
A ló takarmányai | 251 |
Legelő és a zöldtakarmányok | 251 |
Nedvdús takarmányok | 252 |
Szálastakarmányok | 253 |
Abraktakarmányok | 254 |
A ló takarmányozásának főbb elvei | 255 |
A ló takarmányozási rendje | 256 |
A vemhes és a szoptató kanca takarmányozása | 257 |
A szopós csikó takarmányozása | 258 |
A csikók választása utáni takarmányozása | 259 |
A csikó ménesbeni tartásának szervezése | 261 |
Igáslovak takarmányozása | 261 |
A tenyészcsődörök takarmányozása | 262 |
A lovak tartása és mozgatása | |
A tenyészkancák és növendékek ménesbeni tartása és mozgatása | 263 |
A csődör csikók és tenyészcsődörök tartása és mozgatása | 265 |
A ló ápolása | 266 |
Bőr- és szőrápolás | 266 |
Fürdetés, nyírás | 267 |
A pata és ápolása. Patkolás | 267 |
A ló istállója | 269 |
A csikó betanítása | 271 |
Nyereg alá tanítás | 272 |
Kocsibatanítás | 273 |
Galopp-csikók idomítása | 275 |
Az ügető csikók betanítása | 276 |
A ló munkáltatása | |
A ló használata | 277 |
A ló szerszámai | 277 |
Befogás és kifogás | 279 |
A fogat összeállítása | 281 |
Hajtás | 281 |
Nyereg alatti használat | 283 |
A ló rossz szokásai | 283 |
Függelék | |
A szamár tenyésztése | 286 |
Az öszvér | 287 |
BAROMFITENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | |
A baromfi származása és domesztikációja | 293 |
A baromfitenyésztés népgazdasági jelentősége | 294 |
A baromfifélék kor és ivar szerinti elnevezése | 296 |
Baromfitenyésztéstani alapismeretek | |
A baromfi külső testalakulása | 297 |
Köztakaró | 297 |
A tollazat | 299 |
A vedlés | 300 |
Az életkor és az ivar meghatározása | 302 |
A tojás képződése | 303 |
A tojás alkotórészei | 304 |
Tojásrakás időszaki megoszlása | 305 |
A kotlás | 306 |
A baromfi értékmérő tulajdonságai | |
Termékenység | 308 |
Keltethetőség | 309 |
Ellenállóképesség és igénytelenség | 310 |
Egészségi állapot (életerő) | 310 |
Testnagyság | 310 |
A tojástermelő-képesség | 311 |
Hústermelő-képesség | 318 |
Vérmérséklet és rossz szokások | 319 |
A baromfi takarmányozása | |
A baromfi létfenntartó és termelő szükséglete | 320 |
A baromfi fehérjeellátása | 321 |
A baromfi ásványi anyag ellátása | 322 |
A baromfi vitaminellátása | 324 |
A baromfi takarmányai | 326 |
Növényi eredetű takarmányok | 326 |
Állati eredetű takarmányok | 327 |
Kiegészítő takarmányok | 328 |
A tyúk tenyésztése | |
Tyúkfajták | 331 |
A magyar parlagi tyúk | 331 |
A magyar tyúk nemesített változatai | 331 |
Hazánkban tenyésztett külföldi tyúkfajták | 336 |
Tenyésztési módszerek a tyúk tenyésztésében | 341 |
Fajtatiszta tenyésztés | 341 |
Keresztezések | 344 |
A korszerű hibridtenyésztés módszerei és alapelvei a baromfitenyésztésben (Horn A.) | 345 |
A tenyészkiválasztás módszerei | 350 |
A külső testalakulás megítélése a tenyésztői munkában | 351 |
Törzskönyvezés | 352 |
A pároztatás módjai | 353 |
A baromfi minősítése és selejtezése | 354 |
A keltetés | 355 |
A keltetőtojások gyűjtése, tárolása és szállítása | 355 |
A természetes keltetés | 355 |
A mesterséges (gépi) keltetés | 356 |
A keltetőgép szerkezete és működési elve | 357 |
A keltetés fizikai és mechanikai tényezői | 360 |
A tojások lámpázása | 362 |
Csibék kelése, kiszedése és szállítása | 363 |
A keltetés biológiai ellenőrzése | 363 |
A keltetőgépek tisztítása, fertőtlenítése és karbantartása | 367 |
A különböző baromfifajok tojásainak gépi keltetése | 367 |
Csibenevelés | 367 |
Természetes csibenevelés | 367 |
Mesterséges csibenevelés | 369 |
A nevelőketreces (baktériás) csibenevelés | 376 |
Növendékek fölnevelése | 377 |
A tyúk elhelyezése | 379 |
A baromfitelep elhelyezése és berendezése | 379 |
Baromfiólak | 380 |
A baromfiól felszerelése és berendezése | 383 |
Baromfikifutók | 384 |
A baromfiól tisztítása és fertőtlenítése | 385 |
Tenyész- és tojótyúkok takarmányozása | 385 |
A tyúkfélék hizlalása | 386 |
A vágottbaromfi minősítése | 391 |
A tojás osztályozása és raktározása | 391 |
A tyúk tolltermelése | 392 |
Belterjes, nagyüzemi baromfitartás (Rimler K.) | |
Nagyüzemi tartás fajtái | 395 |
A belterjes tartás különféle formái | 395 |
A tyúkok padlón tartása | 396 |
Az istálló | 396 |
Takarmányozás | 404 |
Selejtezés | 404 |
Betegségek | 405 |
A tojótyúkok ketreces tartása | 406 |
Belterjes húscsibe nevelése | 409 |
Ketreces csibenevelés | 413 |
A belterjes tartás jövője | 414 |
A gyöngytyúk tenyésztése | |
A gyöngytyúk fajtái | 415 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 416 |
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 417 |
A gyöngytyúk hasznosítása | 418 |
Pulykatenyésztés | |
A pulyka fajtái | 419 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 420 |
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 422 |
A pulyka hasznosítása | 424 |
Kacsatenyésztés | |
A kacsa fajtái | 426 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 428 |
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 429 |
A kacsa hasznosítása | 434 |
Lúdtenyésztés | |
A lúd fajtái | 436 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 438 |
Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 439 |
A lúd hús-, zsír- és májtermelése | 442 |
A tenyész- és hízóludak elhelyezése, gondozása | 444 |
A lúd tolltermelése | 444 |
Galambtenyésztés | |
A legismertebb galamfajták | 445 |
A galamb elhelyezése | 446 |
A galamb takarmányozása | 447 |
Szaporítás | 447 |
A galamb hasznosítása | 448 |
Irodalom | 448 |
Tárgymutató | 449 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.