kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mezőgazdasági Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 1.472 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrálva. |
I. KÖTET | |
Előszó | 7 |
ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS | |
Az állattenyésztés fogalma | 15 |
Az állattenyésztés gazdasági jelentősége | 16 |
A gazdasági állatok eredete. A háziasítás | 18 |
Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 21 |
Elvadulás (dedomesztikáció) | 25 |
Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése | 25 |
A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése | 28 |
A környezet hatása a szervezetre | 29 |
Takarmányozás | 29 |
Éghajlat | 31 |
Hőmérséklet | 31 |
Nedvesség | 33 |
Fény | 33 |
Egyéb éghajlati tényezők | 34 |
A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatása | 35 |
A honosulás (akklimatizáció) | 37 |
A szervezetre ható belső tényezők | 38 |
Ivarjelleg | 42 |
Ivartalanítás | 44 |
A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata | 45 |
Testméretek felvétele | 48 |
Fejlettség (testsúly) | 50 |
Kondíció | 53 |
Arányosság (homogenitás) | 54 |
Kültakaró | 55 |
Színeződés | 56 |
Formalizmus az állattenyésztésben | 58 |
Az átöröklés | 60 |
Az immunitás és a betegségek átöröklése | 77 |
Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése | 80 |
A vércsoportok jelentősége az állattenyésztésben | 85 |
Kvantitatív (mennyiségi) tulajdonságok átöröklése | 89 |
Biometriai alapfogalmak | 103 |
A biometria területe | 103 |
Az átlag és a szórás kiszámítása | 105 |
Korrelációk | 106 |
A regresszió és a korreláció kiszámítása | 108 |
Az adatok megbízhatóságának vizsgálata | 109 |
Gazdasági állatok rendszerezése | 112 |
A faj | 112 |
A fajta | 113 |
Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 119 |
A fajtatisztaság. A telivér, félvér. | 120 |
Alfajta, fajtaváltozat (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal, vonal, populáció | 121 |
Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és értékelésük | 123 |
Termelőképesség | 126 |
Tejelékenység | 126 |
Hús- és zsírtermelőképesség | 126 |
A fejlődés gyorsasága, koraérés | 129 |
Erőtermelés | 129 |
Gyapjútermelés | 130 |
Tojástermelés | 131 |
Termékenység. Szaporaság | 131 |
Vérmérséklet, természet, rossz szokások | 132 |
Szellemi és ösztönszerű képességek | 133 |
Igényesség, igénytelenség | 134 |
Konstitúció | 135 |
Egészség | 138 |
A szaporodás | 139 |
A szaporodás fogalma | 139 |
Ivarzás | 139 |
Párzás (fedezés, hágás stb.) | 141 |
Megtermékenyülés | 142 |
Meddőség | 142 |
A pároztatás módjai | 143 |
Az egy apaállatra számítható nőstények száma | 144 |
Mesterséges termékenyítés | 146 |
A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése | 150 |
A vemhesség tartama | 152 |
A vemhesség megállapításának módjai | 153 |
Az ellés, elvetélés | 154 |
A közeledő ellés jelei | 155 |
Az ellés lefolyása | 155 |
Az anya és az újszülött ápolása az ellés után | 156 |
Ikerellés, egypetés ikrek | 158 |
Növekedés és fejlődés | 159 |
Ivarérettség, tenyészérettség | 164 |
A kor szerepe az állatok életében | 165 |
A tenyészkiválasztás (szelekció) | 167 |
Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján | 175 |
A származás, a család és a rokonok ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban | 178 |
Az ivadékvizsgálat | 181 |
A párosítás alapelvei | 186 |
A tenyésztési eljárások | 187 |
Fajtatiszta tenyésztés. Vérújítás (vérfrissítés) | 188 |
Beltenyésztés (Rokontenyésztés.) | 190 |
Vérvonaltenyésztés | 195 |
Keresztezés | 197 |
Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése | 212 |
A törzskönyvezés | 214 |
Az egyedi megjelölés módszerei | 217 |
Az állatok fényképezés | 219 |
Állatkiállítások | 220 |
Gazdasági állatok elhelyezése és gondozása | 221 |
Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 221 |
Az istállóépítés | 222 |
A természetszerű tartás, fészerek, karámok, kifutók | 224 |
A legeltetés | 226 |
Az állatok ápolása | 227 |
Az állatok szállítása | 232 |
Balesetelhárítás az állattenyésztésben | 232 |
Az állattenyésztés gépesítés | 234 |
Ajánlott irodalom | 234 |
GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | 237 |
Bevezetés | 237 |
Gazdasági állataink takarmányozásának története | 239 |
Az állati szervezet kémiai összetétele | 241 |
A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában | 242 |
A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 242 |
Zsírok és zsírnemű anyagok (lipidek) | 244 |
A nyersrost és a nitrogénmentes kivonat | 247 |
A takarmányok teriméje | 253 |
A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 254 |
Vitaminok | 256 |
Zsírban oldódó vitaminok | 256 |
Vízben oldódó vitaminok | 260 |
Vitamin túladagolás (hypervitaminózis) | 263 |
Az ásványi anyagok | 264 |
Szervalkotó elemek | 266 |
Mikroelemek | 271 |
Az állati szervezet szempontjából közömbös vagy mérgező ásványi anyagok | 275 |
Antibiotikumok | 275 |
Hormonok és anyagcserére ható anyagok | 277 |
Enzimek | 278 |
Betegségek megelőzésére adagolt takarmánykiegészítők | 279 |
Antimetabolitok | 279 |
A takarmányok megemésztése | 280 |
A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők | 282 |
A közbülső anyagcsere | 285 |
A szénforgalom | 286 |
Az energiaforgalom | 288 |
A nitrogénforgalom | 292 |
Az ásványianyag-forgalom | 298 |
A vízforgalom | 308 |
A takarmányok táplálóértéke | 310 |
Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 317 |
Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet | 317 |
Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete | 320 |
A növekedés táplálóanyag-szükséglete | 320 |
A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete | 324 |
A szaporodás táplálóanyag-szükséglete | 324 |
A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete | 326 |
A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete | 328 |
A zsírhizlalás táplálóanyag-szükséglete | 335 |
A munka táplálóanyag-szükséglete | 336 |
A takarmányértékesítés | 338 |
Takarmányismeret | 341 |
Zöldtakarmányok | 341 |
A legelő jelentősége | 341 |
Kaszált zöldtakarmányok | 349 |
Silózott takarmányok | 358 |
Gyökér- és gumós takarmányok, húsos termések | 360 |
Szénák | 362 |
Szántóföldi szénák | 365 |
Szalmák és szárak | 367 |
Pelyva, törekfélék és egyéb növényi maradványok | 368 |
Magvak és termések | 369 |
Gabonamagvak | 369 |
Hüvelyes magvak | 371 |
Olajos magvak | 372 |
Egyéb magvak | 372 |
Ipari melléktermékek és hulladékok | 372 |
Malomipari és magtisztítási hulladékok | 373 |
Növényolajipari melléktermékek | 374 |
Cukorgyári melléktermékek | 377 |
Szeszgyári takarmányok | 378 |
Sörgyári hulladékok | 379 |
Keményítőgyári takarmányok | 380 |
Konzervipari melléktermékek | 380 |
Állati eredetű takarmányok | 381 |
Tej- és tejtermékek | 381 |
Húsipari hulladékok | 382 |
Halfeldolgozási melléktermékek | 383 |
Egyéb állati eredetű takarmányok | 384 |
Egyéb takarmányok | 384 |
Étkezési hulladékok (konyhai moslék) | 384 |
Takarmánykiegészítő anyagok | 385 |
Abrakkeverék | 389 |
Az abrakkeverékek készítése | 392 |
A takarmány minőségének megítélése | 393 |
Gyakorlati minősítés | 393 |
Mintavétel takarmányvizsgálathoz | 394 |
Laboratóriumi vizsgálat | 396 |
A takarmányok eltartása és etetése | 397 |
A takarmányok eltartása | 397 |
A szénakészítés | 397 |
A takarmányok savanyítása | 413 |
A gyökér-, gumós- és egyéb vizenyőstakarmányok eltartása | 429 |
Szalma, törek, polyva és kukoricaszár eltartása | 430 |
Abraktakarmányok és ipari hulladéktakarmányok eltartása | 431 |
A takarmányok előkészítése etetéshez | 433 |
A takarmányozás gyakorlati végrehajtása | 437 |
A takarmányadag összeállítása | 437 |
A vitamin-ellátottság ellenőrzése | 445 |
Az etetés módja | 446 |
Ivóvíz és itatás | 459 |
A jó takarmányellátás megszervezése | 461 |
Ajánlott irodalom | 462 |
Függelék | |
A fontosabb takarmánynövények karotintartalma | 466 |
A takarmányok szerves és szervetlen táplálóanyag-tartalma | 468 |
Gazdasági állatok táplálóanyag-szükséglete | 498 |
A különböző zsírtartalmú tej átszámítása 4%-os zsírtartalmú tejmennyiségre | 532 |
Név- és tárgymutató | 537 |
II. KÖTET | |
SZARVASMARHATENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | 13 |
A szarvasmarha eredete és domesztikációja | 13 |
A marha rokonfajai | 15 |
A szarvasmarhatenyésztés népgazdasági jelentősége | 18 |
A szarvasmarhák elnevezései | 20 |
A szarvasmarha külső testalakulása | 21 |
A testalakulás bírálatának jelentősége | 21 |
A szarvasmarha kültakarója | 22 |
A szarvasmarhák színei | 24 |
A szarvasmarha súlyának és testméreteinek megállapítása | 26 |
A fejlettség és az élősúly | 29 |
A szarvasmarha testrészeinek elbírálása | 30 |
A fej | 30 |
A törzs | 33 |
A tőgy | 38 |
A végtagok | 44 |
A szarvasmarha életkorának meghatározása | 47 |
Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 49 |
A szarvasmarha belső értékmérő tulajdonságai | 51 |
Egészség, szervezeti szilárdság, élettartam | 51 |
Termékenység | 55 |
Növekedési erély, koraérés, ivari koraérés | 57 |
Vérmérséklet, természet és rossz szokások | 58 |
A tejtermelés | 59 |
A tejképződés és tejleadás mechanizmusa | 63 |
Tejzsírtermelés, zsírszázalék | 66 |
A tej egyéb alkotórészei | 69 |
Fejhetőség (Fejési sebesség) | 70 |
Perzisztencia | 72 |
A tejtermelést befolyásoló tényezők | 73 |
Takarmányfelvevő-képesség, legelőkészség | 78 |
Hústermelés, hizodalmasság | 78 |
Erőtermelés, lábszerkezet | 82 |
A szarvasmarhafajták és csoportosításuk | 83 |
Magyar szürke marha | 84 |
A szimmentáli marha | 85 |
A magyar tarka marha | 87 |
Borzderes fajták | 90 |
Kosztromai | 92 |
A jersey marha | 93 |
Fekete és vöröstarka lapálymarhák | 96 |
Dán vörös | 98 |
Ayrshire (ersir) marha | 99 |
Charolais (sárolé) | 100 |
Hereford (Hirford) | 101 |
Egyéb fajták | 101 |
A szarvasmarha tenyésztése | 109 |
A tenyésztés elvei és a kiválasztás módszerei | 109 |
Kiválasztás az egyediség (fenotípus) alapján | 111 |
Kiválasztás a származás és a rokonok minősége alapján | 114 |
Az ivadékvizsgálat (tenyészértékbecslés az ivadékok alapján) a szarvasmarhatenyésztésben | 116 |
A szelekció hatékonyságának növelése a gazdaságosabb termelés érdekében | 122 |
A törzskönyvezés és a termelésellenőrzés | 129 |
Állományfelvétel | 129 |
Termelési adatok megállapítása | 130 |
Tenyésztési adatok | 131 |
Küllemi bírálat | 132 |
Törzskönyvezési adatok értékelése | 136 |
A szarvasmarha szaporítása | 139 |
Az ivarzás | 140 |
A bika használata | 141 |
Fedeztetés | 142 |
A vemhesség jelei és tartama | 144 |
A vemhes tehén ápolása és takarmányozása | 144 |
Az ellés | 146 |
A szarvasmarha fölnevelése | 150 |
Az újszülött borjú ápolása | 152 |
A borjúnevelés | 153 |
Az üszők takarmányozása | 159 |
A bikaborjak felnevelése | 161 |
Fejlődő szarvasmarhák hizlalása | 162 |
A kifejlett szarvasmarhák takarmányozása | 165 |
A tehenek takarmányozása | 165 |
Tenyészbikák takarmányozása | 174 |
Szarvasmarhahizlalás és -feljavítás | 174 |
A vágómarha minősítése | 180 |
A levágott szarvasmarha húsának kereskedelmi felosztása és minősítése | 180 |
A szarvasmarha elhelyezése, ápolása és fejése | 182 |
A tehénistállók | 182 |
Kötött tartású tehenészeti telep | 185 |
Zárt, kötetlen tartású tehenészeti telep | 189 |
Az istálló berendezése és tartozékai | 201 |
A bikaistálló | 205 |
A borjúnevelő | 205 |
Növendék- és hízóistállók. Egyéb rendeltetésű istállók | 207 |
1000 férőhelyes hízómarhatelep és üzemelése | 210 |
A fejés | 213 |
A tehenek gondozása | 221 |
A tenyészbikák gondozása | 224 |
Az igásmarhák gondozása és járomozása | 225 |
Ajánlott irodalom | 226 |
JUHTENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | 229 |
A juhtenyésztés népgazdasági jelentősége | 229 |
A juh mint gyapjútermelő | 230 |
A juh mint tejtermelő | 230 |
A juh mint hústermelő | 230 |
A juh mint prémtermelő | 230 |
A juh egyéb szolgáltatásai | 230 |
A juh jelentősége a mezőgazdasági üzemben | 231 |
A juhászat takarmányigényei | 231 |
A juh mint gyomirtó | 232 |
A juhászat szerepe a talajerő fenntartásában | 232 |
A juhok elnevezése ivar és kor szerint | 232 |
Honnan eredtek juhfajtáink? | 232 |
Alapismeretek a juhtenyésztéshez | 233 |
A testtájak külső alakulása | 233 |
A fej | 233 |
A törzs | 234 |
A végtagok | 236 |
Méretek felvétele a juhon | 237 |
A juh életkorának meghatározása | 238 |
Gyapjúismeret | 239 |
A gyapjú | 239 |
A bundát alkotó szőrképletek | 239 |
A gyapjúzsír | 240 |
A gyapjúszál tulajdonságai | 241 |
A bunda belszerkezete vagy jellege | 244 |
Kiegyenlítettség | 245 |
Gyapjúféleségek | 246 |
A nyírósúly és a gyapjúanyag | 247 |
A rendement | 248 |
A gyapjú összértékének kifejezése | 249 |
A juh fajtái | 251 |
A merinók | 251 |
A francia húsmerinó (Merinó precoce) | 252 |
A német húsmerinó | 253 |
A Szovjetunióban kitenyésztett '"finomgyapjas" merinók | 253 |
A magyar fésűsmerinó | 255 |
A cigája | 257 |
A racka | 258 |
Egyéb fajták | 259 |
Ile de France | 259 |
Keletfriz | 260 |
Finn landrace | 260 |
Romanovi | 261 |
Texel | 262 |
Berrichon du Chev | 262 |
Dorset-horn | 262 |
South-down | 263 |
Hampshire-down | 263 |
Oxford-down | 264 |
Suffolk | 264 |
Shropshire | 265 |
Leicester | 265 |
Border-leicester | 265 |
Cotentin | 265 |
Exmoor-horn | 266 |
Dartmoor | 266 |
Clun Forest | 266 |
Corriedale | 266 |
Rommney marsh | 267 |
A juh tenyésztése | 268 |
Milyen fajtát tenyésszünk? | 268 |
A kiválasztás szempontjai | 269 |
Termelékenység és nevelőképesség | 269 |
Egészséges szervezet | 270 |
Termelőképesség | 270 |
Testalakat és testnagyság | 271 |
A kor | 273 |
Kondíció és élelmesség | 273 |
Származás | 273 |
A kiválogatás szempontjainak csökkentése | 274 |
Bonitálás | 274 |
Az anyajuhok bonitálása | 275 |
A növendékkosok bonitálása | 275 |
A tenyészkosok bonitálása | 276 |
A fenotípusos kiválogatást segítő támpontok | 276 |
Ivadékvizsgálat | 278 |
A juhok törzskönyvezése | 279 |
Állományfelvétel | 279 |
Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése | 279 |
A szaporítás | 280 |
A párosítás | 280 |
Mikor ellessünk? | 280 |
Az anyák üzekedésének jelei, tartama, ismétlődése | 282 |
Egy koshoz hány anya osztható be? | 282 |
Az anyák előkészítése a pároztatásra | 283 |
A pároztatás | 283 |
Az üzekedő anyák kiválogatása | 284 |
A mesterséges termékenyítés | 284 |
Az utópároztatás, utóbeondózás | 285 |
A pároztatási idény időtartama | 285 |
A vemhesség tartama és jelei | 286 |
Az elvetélés | 287 |
Az ellés | 287 |
A juh felnevelése | 289 |
Az újszülött bárány ápolása | 289 |
A szopós bárányok táplálása | 290 |
A szopós bárányok ápolása | 291 |
A szopós bárányok farkalása | 292 |
A bárányok elválasztása | 292 |
Mesterséges báránynevelés | 292 |
Mesterséges báránynevelés tejpótló folyadékkal | 293 |
Mesterséges báránynevelés szilárd indítókeverékekkel, starterekkel | 294 |
A juh takarmányozása | 297 |
A juh életfenntartó (és gyapjútermelő) táplálóanyag-szükséglete | 297 |
A növendékjerkék és a növendékürük takarmányozása | 297 |
Növendékkosok takarmányozása | 299 |
A vemhes anya táplálása | 299 |
A szoptató, illetőleg fejős anyák táplálása | 300 |
A kosok táplálása | 301 |
A juh nyári takarmányai | 302 |
Gyeplegelők | 302 |
Esetleges legelők | 302 |
Mesterséges legelők | 303 |
Óvintézkedések legeltetés közben | 303 |
A legeltetés rendje | 304 |
A juh téli takarmányai | 305 |
Szilázsok | 306 |
Téli legelők | 306 |
Nedvdús takarmányok | 306 |
Széna- és szalmafélék | 307 |
Abrakfélék | 307 |
Gyári abrakkeverékek (tápok) | 307 |
Az ivóvíz és az itatások száma | 308 |
A juh elhelyezése, ápolása | 309 |
A juhakol | 309 |
Az akol elhelyezése és méretei | 309 |
Ablakok, kapuk, szellőztetők, fenéktalaj | 310 |
Fészeraklok | 310 |
Az aklok berendezési tárgyai | 310 |
Juhtelepek | 312 |
Anyajuhtelep | 312 |
Pecsenyebárány-hizlaló telep | 314 |
A juhok ápolása | 317 |
Orrbagócs-betegség | 317 |
Lábvéggyulladás (büdössántaság) | 317 |
Kergeség | 318 |
Hólyagférgesség a tüdőben és a májban | 319 |
Gyomor-, bélférgesség | 319 |
Tüdőférgesség | 320 |
A mételykór | 320 |
A juhcsimbe | 320 |
A rühösség | 320 |
Tőgygyulladás | 322 |
Felfúvódás | 322 |
A juh termelése | 323 |
Gyapjútermelés | 323 |
A gyapjútermelést befolyásoló tényezők | 323 |
A juhok nyírása | 325 |
A lenyírt bundák zsákolása és tárolása | 326 |
A gyapjú értékesítése | 327 |
Tejtermelés | 327 |
A juhtej gazdasági jelentősége | 327 |
A juhtej fizikai és kémiai tulajdonságai | 327 |
A tejhozam növelésének lehetőségei | 328 |
A juhok fejése | 329 |
A juhtej értékesítése | 330 |
Hústermelés | 331 |
A juhhústermelés jelentősége | 331 |
Kívánalmak a juhhússal szemben | 331 |
A hizlalás előkészítése | 332 |
A hizlalás módjai | 333 |
A hizlalt bárányok szállítása | 336 |
A juhhústermelés növelésének módszerei | 336 |
A juhhús minőségének bírálata | 337 |
A juhbőrök kezelése | 338 |
A kecske tenyésztése | 339 |
A kecske gazdasági jelentősége | 339 |
Honnan erednek kecskefajtáink? | 339 |
A külső testtájak | 339 |
A szőrözet és a szín | 340 |
A súly és a testméretek | 340 |
Az életkor meghatározása | 341 |
Milyen fajtát tenyésszünk? | 341 |
A tenyészkecskék kiválasztása | 342 |
A kecske táplálása | 343 |
Táplálóanyag-szükséglet | 343 |
A kecske takarmányai | 344 |
Takarmányszabványok | 344 |
A kecske istállója | 344 |
A kecske ápolása | 345 |
Tenyésztési teendők | 345 |
Pároztatás | 345 |
A gödölyék és gidák felnevelése | 345 |
A kecske tejtermelése | 345 |
A kecske egyéb haszontételei | 346 |
Irodalom | 346 |
TEJGAZDASÁGTAN | |
Bevezetés | 349 |
A tejgazdaságtan története és jelentősége | 349 |
A tej táplálkozástani jelentősége | 351 |
A tejelválasztás | 354 |
A tejmirigy fejlődése és szerkezete | 354 |
A tejtermelés élettana | 358 |
A tejleadás élettana | 361 |
A tej tulajdonságai és összetétele | 363 |
A tej érzékelhető tulajdonságai | 363 |
A tej fizikai tulajdonságai | 364 |
A tej kémhatása | 365 |
A tej biológiai tulajdonságai | 365 |
A tej összetétele | 366 |
A tej víz-, ill. szárazanyag-tartalma | 367 |
A tejcukor | 367 |
A tejzsír | 368 |
A tej fehérjéi | 369 |
A tej ásványi anyagai | 370 |
A tej vitaminjai | 371 |
A tej enzimjei | 372 |
A tejben található egyéb anyagok | 372 |
A kolosztrum | 373 |
A különböző állatfajok tejének összetétele | 373 |
A tej mikrobái | 374 |
Baktériumok | 374 |
Élesztők (sarjadzó gombák) | 377 |
Penészek (fonálgombák) | 377 |
A tej fertőződése és az ellene való védekezés | 378 |
A tej kezelése a termelőhelyen és szállítása | 382 |
A kifejt tej gyűjtése és szűrése | 382 |
A tejkezelő helyiség és berendezése | 386 |
A tejházban folyó tisztogatási munkák | 388 |
A tej hűtése, szellőztetéses és tárolása | 393 |
A tej fölözése | 396 |
A tej csírátlanítása és konzerválása | 400 |
A tej szállítása | 403 |
A minősített tej | 405 |
A tej homogénezése | 406 |
A tejhibák | 407 |
Takarmányeredetű hibák | 407 |
Istállóeredetű tejhibák | 408 |
Mikrobák okozta tejhibák | 408 |
Kémiai (enzimes) eredetű tejhibák | 409 |
A tej feldolgozása és értékesítése | 411 |
A fogyasztói tej előállítása | 411 |
Túró készítése | 412 |
Tejföl készítése | 414 |
A vajkészítés | 415 |
A vaj összetétele és forgalomba hozása | 419 |
A fölözés és vajgyártás melléktermékei | 420 |
A sajtkészítés | 420 |
A sajtkészítés alapelvei | 420 |
A sajtok osztályozása | 425 |
A juhtej feldolgozása a gazdaságban | 428 |
A gomolya, juhtúró és egyéb juhtej-termékek készítése | 428 |
Savanyútej készítmények | 429 |
Aludttej | 429 |
A joghurt, tarhó és kefir | 430 |
A sajtgyártás és túrókészítés melléktermékei | 430 |
Tejkonzervek és tejipari készítmények | 431 |
A tej és tejtermékek fontosabb vizsgálati módszerei | 432 |
A mintavétel | 432 |
A tej szennytartalmának meghatározása | 433 |
A tej fajsúlyának meghatározása | 433 |
A tej és tejszín savfokának és pH-jának meghatározása | 435 |
A tej zsírtartalmának meghatározása | 437 |
A tej összes fehérjetartalmának meghatározása | 440 |
A tejszín szírtartalmának meghatározása | 442 |
A vaj víztartalmának meghatározása | 443 |
A tej hamisított voltának kimutatása | 444 |
Vizsgálati eljárások a tőgygyulladás kimutatására | 445 |
A tej mikrobatartalmára vonatkozó vizsgálatok | 449 |
A tej hevített voltának kimutatására szolgáló vizsgálati eljárások | 451 |
Tejgazdasági jogszabályok | 452 |
Ajánlott irodalom | 455 |
Tárgymutató | 457 |
III. KÖTET | |
SERTÉSTENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | 13 |
A sertés domesztikációja | 13 |
A sertés gazdasági jelentősége | 15 |
A sertés elnevezése ivar, kor és használat szerint | 18 |
A sertés külső testalakulása | 19 |
Irányelvek a sertés testalkatának megítéléséhez | 20 |
Méretek felvétele a sertésen | 25 |
A sertés fejlettsége és súlya | 27 |
A sertés színe, bőre és szőrzete | 27 |
A sertés testrészei | 29 |
Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 38 |
A sertés belső értékmérő tulajdonságai | 41 |
Egészségi állapot és szervezeti szilárdság | 41 |
Szaporaság | 41 |
Tejtermelő-képesség | 43 |
Malacnevelő-képesség, alomkiegyenlítettség | 4 |
Hízékonyság és takarmányértékesítő-képesség | 45 |
A sertés vágóértéke | 46 |
Átörökítő-képesség | 48 |
A sertés fajtái | 52 |
A mangalica | 52 |
Magyar fehér hússertés | 55 |
Berkshire sertés | 58 |
A cornwall (large black) | 59 |
Egyéb fajták | 61 |
A sertés tenyésztése | 69 |
A fajta és a tenyészirány megválasztása | 69 |
A tenyészkoca kiválasztása | 71 |
A tenyészkan kiválasztása | 73 |
Tenyésztési eljárások a sertéstenyésztésben | 76 |
A vonaltenyésztés metodikája | 77 |
Tenyészállatok elnevezése a vonaltenyésztésben | 78 |
A sertések törzskönyvezése | 88 |
Törzskönyvi ellenőrzésbevétel | 88 |
Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése | 88 |
Ellenőrzési lapok vezetése | 90 |
Törzs- és tenyésztési főkönyv | 94 |
A küllemi bírálat előfeltételei | 94 |
Törzskönyvi osztályba sorolás | 95 |
A hízékonyság és vágóérték megállapítása | 96 |
A hízékonyság és takarmányértékesítő-képesség megállapítása | 97 |
A vágóttáru minősítése | 101 |
A sertés takarmányozása | 105 |
A sertés életfenntartó táplálóanyag-szükséglete | 105 |
A sertés takarmányai | 106 |
A sertés legeltetése | 106 |
Zöldtakarmányok | 108 |
Szénalisztek, szénafélék és polyvák | 108 |
Nedvdús takarmányok. Szilázsok, gumók és gyökerek | 109 |
Nedves ipari melléktermékek | 110 |
Magvak | 110 |
Légszáraz gyári melléktermékek | 111 |
Állati eredetű takarmányok | 112 |
Konyhamoslék | 113 |
Tápok és fehérjekoncentrátumok | 113 |
Takarmánykiegészítők | 113 |
A sertés takarmányainak előkészítése. Etetési rend | 114 |
A sertések elhelyezése. Sertéstelepek | 117 |
Komplex sertéstelepek épületei | 117 |
A sertésistállók építésének általános követelményei | 118 |
A sertésistállók elhelyezése | 120 |
Az istállók alapterületei | 120 |
A sertésistállók szerkezetei | 120 |
A fiaztató | 123 |
Búgató istálló | 125 |
A vemhes kocák, süldők és hízók istállója | 125 |
Kifutók | 127 |
Hízósertések istállója | 127 |
Egyéb épületek | 131 |
Vályúk és etetőhelyek | 131 |
A sertések ápolásának általános irányelvei | 132 |
A sertés szaporítása | 133 |
A koca ivarzása | 133 |
A pároztatás | 134 |
A malacoztatás gyakorisága és legkedvezőbb időpontja | 136 |
A tenyészkan takarmányozása és ápolása | 138 |
A vemhes koca ápolása és takarmányozása | 139 |
Az ellés (elvetélés, koraszülés) | 143 |
A szoptató koca gondozása és takarmányozása | 146 |
A szopós malacok gondozása és táplálása | 150 |
Az elválasztás és a választott malac gondozása, takarmányozása | 156 |
A növendéksertések takarmányozása és gondozása | 158 |
A sertés hizlalása | 161 |
A hízósertések takarmányozásának rendje | 162 |
Húsra hízlalás | 164 |
Baconsüldők és sonkasertések hizlalása | 164 |
Zsírra hizlalás | 168 |
Idősebb süldők zsírra hizlalása | 168 |
Mangalica és mangalica keresztezésű sertések express és gyorshizlalása | 169 |
Tőkesertések hizlalása | 171 |
Öreg sertések hizlalása | 174 |
Makkoltatás | 175 |
A sertés mázsálása | 175 |
A sertés szállítása | 176 |
Ajánlott irodalom | 178 |
LÓTENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | 181 |
A lótenyésztés jelentősége | 181 |
Az eredményes lótenyésztés gyakorlásának feltételei | 183 |
A ló ivar, kor és használat szerinti elnevezése | 184 |
A ló származása | 184 |
A lófajták csoportosítása | 184 |
A ló megítélése | 187 |
A munkaképesség és a külső testalakulás közti összefüggés | 187 |
Általános szempontok a ló testalakulásának bírálatához | 187 |
A bírálat | 188 |
A méretek felvétele | 189 |
A kültakaró, szín és jegyek | 191 |
A testtájak alakulásai | 194 |
A fej és részei | 194 |
A nyak | 197 |
A mar | 198 |
A hát | 198 |
Az ágyék | 199 |
A far | 200 |
A farok | 201 |
A mellkas | 201 |
A has | 202 |
A nemiszervek | 202 |
Az elülső végtagok | 203 |
A hátulsó végtagok | 208 |
A ló mozgása | 213 |
A lépés | 214 |
A poroszkálás | 214 |
Az ügetés (trab) | 215 |
A vágta (galopp) | 215 |
Az ugrás | 216 |
Az úszás | 217 |
A ló életkorának megállapítása | 217 |
Magyarország lótenyésztésének története | 221 |
Az ősi magyar ló kora | 221 |
Az arab ló kora | 222 |
A spanyol ló kora | 222 |
Az angol telivér kora | 222 |
A gazdasági típusra törekvés kora | 222 |
Jelenkor | 223 |
A ló fajtái | 224 |
Hátas típusok | 224 |
Az arab ló | 224 |
Angol telivér | 225 |
Kisbéri félvér | 226 |
Gidrán | 227 |
Mezőhegyesi félvér | 228 |
Melegvérű hámos típusok | 230 |
Nóniusz | 230 |
Lipicai | 231 |
Ügető | 232 |
Hidegvérű hámos típusok | 233 |
Magyar hidegvérű | 233 |
A muraközi ló | 234 |
A sodrott ló | 235 |
Egyéb fajták | 235 |
A ló tenyésztése | 239 |
A tenyészcél megválasztása | 239 |
A tenyészegyedek megítélésének alapja | 240 |
A tenyészkanca kiválasztása | 241 |
Származás | 241 |
Küllem | 242 |
Teljesítmény | 244 |
Utód | 245 |
A tenyészcsődör kiválasztása | 245 |
Származás | 245 |
Küllem | 246 |
Teljesítmény | 246 |
Utód | 247 |
A lovak törzskönyvezése | 250 |
A ló tenyésztésbevétele | 252 |
A nemi érettség | 252 |
A tenyészérettség | 252 |
Az ivartalanítás | 253 |
A párosítás | 253 |
A sárlás | 254 |
A fedeztetés (pároztatás, ugratás, hágatás) | 255 |
A fedeztetés idejének megválasztása | 256 |
A csődör nemzési ingere | 256 |
Egy csődörre számítható kancák száma | 257 |
A mesterséges termékenyítés jelentősége | 257 |
A megtermékenyülés | 257 |
A vemhesség megállapításának módozatai | 258 |
A vemhesség tartama | 259 |
Az ellés | 259 |
A koraszülés és az elvetélés | 259 |
Az ellés előjelei | 260 |
Előkészület az elléshez | 260 |
Az ellés megindulása, segédkezés az ellésnél | 260 |
A kanca ápolása ellés után | 263 |
Az újszülött csikó körüli teendők | 264 |
A csikó megítélése születés után | 265 |
A lovak takarmányozása | 266 |
A ló takarmányai | 266 |
Legelő és a zöldtakarmányok | 266 |
Nedvdús takarmányok | 267 |
Szálastakarmányok | 268 |
Abraktakarmányok | 269 |
A ló takarmányozásának főbb elvei | 270 |
Takarmányozási rend | 271 |
A vemhes és a szoptató kanca takarmányozása | 271 |
A lovak tartása és mozgatása | 273 |
A csikó ménesben tartásának szervezése | 273 |
A szopós csikó takarmányozása | 274 |
A csikó elválasztás utáni takarmányozása | 275 |
Az igáslovak takarmányozása | 276 |
A tenyészcsődörök takarmányozása | 277 |
A tenyészkancák és növendékek ménesbeni tartása és mozgatása | 278 |
A csődörcsikók és tenyészcsődörök tartása és mozgatása | 280 |
A ló ápolása | 281 |
Bőr- és szőrápolás | 281 |
Fürdetés, nyírás | 281 |
A pata és ápolása. Patkolás | 282 |
A ló istállója | 284 |
A csikó betanítása | 286 |
Nyereg alá tanítás | 286 |
Kocsiba tanítás | 287 |
Galoppcsikók idomítása | 289 |
Az ügető csikók betanítása | 289 |
A ló munkáltatása | 290 |
A ló szerszámai | 290 |
A ló használata | 292 |
Befogás és kifogás | 292 |
A fogat összeállítása | 294 |
Hajtása | 294 |
Nyereg alatti használat | 296 |
A ló rossz szokásai | 296 |
Vágócsikó-előállítás | 298 |
Függelék | |
A szamár tenyésztése | 299 |
Az öszvér | 300 |
Ajánlott irodalom | 301 |
BAROMFITENYÉSZTÉS | |
Bevezetés | 305 |
A baromfi származása és domesztikációja | 305 |
A baromfitenyésztés népgazdasági jelentősége | 305 |
A baromfifélék kor és ivar szerinti elnevezése | 307 |
Baromfitenyésztési alapismeretek | 308 |
A baromfi külső testalakulása | 308 |
Köztakaró | 309 |
A tollazat | 310 |
A vedlés | 311 |
Az életkor és az ivar meghatározása | 313 |
Ivarmeghatározási eljárások (szexálás) | 313 |
A tojás képződése | 315 |
A tojás alkotórészei | 317 |
A kotlás | 318 |
A baromfi értékmérő tulajdonságai | 320 |
Termékenység | 321 |
Keltethetőség | 322 |
Ellenállóképesség | 322 |
Egészségi állapot (életerő) | 323 |
Testnagyság | 323 |
A tojástermelő-képesség | 324 |
A tojás minősége | 327 |
Hústermelő-képesség | 328 |
Vérmérséklet és rossz szokások | 330 |
A baromfi takarmányozása | 331 |
A baromfi életfenntartó és termelő szükséglete | 331 |
A baromfi fehérjeellátása | 332 |
A baromfi ásványianyag-ellátása | 334 |
A baromfi vitaminellátása | 335 |
A tyúk tenyésztése | 339 |
Tyúkfajták | 339 |
Magyar nemesített tyúk | 339 |
Fehér leghorn | 340 |
Rhode island rend (rodájlend) | 341 |
New-hampshire (nyuhemsir) | 341 |
Plymouth rock (plimut rokk) | 342 |
Sussex (szaszex) | 343 |
Cornish (kornis) | 344 |
Tojás- és hústermelő hibridek | 345 |
Tenyésztési módszerek a tyúktenyésztésben | 349 |
A tömegszelekció recesszív és domináns öröklésmenet esetén | 349 |
A tenyészkiválasztás főbb elvei | 351 |
Beltenyésztés (rokontenyésztés) | 353 |
A korszerű hibridtenyésztés alapelvei és módszerei | 353 |
A rokontenyésztéses heterózistenyésztés | 355 |
Reciprok rekurrens szelekció | 357 |
Rekurrens szelekció | 357 |
A hibridtenyésztő üzemek | 358 |
A tojástermelésre irányuló szelekció | 360 |
A hústermelésre irányuló szelekció | 361 |
A külső testalakulás megítélése a tenyésztői munkában | 361 |
Teljesítményvizsgálatok | 362 |
A párosítás módjai | 364 |
A keltetés | 364 |
A keltetőtojás gyűjtése, tárolása és szállítása | 364 |
A gépi keltetés | 365 |
A különböző baromfifajok tojásasainak gépi keltetése | 377 |
Tenyészcsibék nevelése | 377 |
Tenyészkakasok nevelése | 384 |
A tyúk elhelyezése | 385 |
A baromfitelep telepítése | 385 |
Baromfiólak | 386 |
Belterjes nagyüzemi tojótyúk- és pecsenyecsirke-tartás | 387 |
Árutermelő nagyüzemi telepek | 387 |
Az istálló | 388 |
Tojótyúkok belterjes tartásának módszerei | 389 |
A tyúkok padlón tartása | 389 |
Tojótyúkok ketreces tartása | 393 |
Belterjes pecsenyecsirke-hizlalás | 395 |
A gyöngytyúk tenyésztése | 398 |
A gyöngytyúk fajtái | 398 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 399 |
Felnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 399 |
A gyöngytyúk hasznosítása | 400 |
Pulykatenyésztés | 401 |
A pulyka fajtái | 401 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 403 |
Értékmérő tulajdonságok | 403 |
Pároztatás | 404 |
Intenzív pulykaáru-termelés | 404 |
Kacsatenyésztés | 408 |
A kacsa fajtái | 408 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 409 |
Felnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 410 |
Pecsenyekacsa-nevelés | 410 |
Törzskacsatartás | 413 |
A kacsa tolltermelése | 413 |
Lúdtenyésztés | 414 |
A lúd fajtái | 414 |
A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 416 |
Értékmérő tulajdonságok | 416 |
Felnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 417 |
Pecsenyeliba árutermelés | 418 |
Törzslúdtartás | 418 |
Nagyüzemi lúdhizlalás | 419 |
A lúd tolltermelése | 422 |
Ajánlott irodalom | 422 |
FÜGGELÉK | |
Haszongalambtenyésztés | 425 |
Bevezetés | 425 |
Ivarérettség, tenyészérettség | 426 |
Haszongalambfajták | 426 |
A Giant honner (óriás posta) | 426 |
A királygalam (king) | 427 |
Carneau (amerikai-francia Carneau) | 427 |
Texán galamb | 428 |
Egyéb húsfajták | 429 |
A tenyészgalambok kiválasztása és párosítása | 429 |
Értékmérő tulajdonságok | 429 |
Párosítás | 430 |
A galamb elhelyezése | 430 |
Fészekrendszerek | 431 |
A haszongalambok takarmányozása | 433 |
A galamb hasznosítása | 434 |
Irodalom | 434 |
Nagyüzemi nyúltenyésztés | 435 |
A nagyüzemi nyúltenyésztés jelentősége hazánkban | 435 |
A nagyüzemi nyúltenyésztés szempontjából fontosabb fajták | 435 |
Nagyüzemi hibridek | 437 |
A házinyúl tenyésztése | 437 |
A tenyészkiválasztás szempontjai | 437 |
Tenyésztési módszerek | 440 |
Teljesítményvizsgálat (Randow Sample Test) | 440 |
A nyúl elhelyezése és tartása nagyüzemekben | 440 |
Ketrecek | 441 |
Padozaton való tartás | 442 |
A ketrecek berendezési tárgyai | 442 |
Takarmányozás a nyúltelepen | 443 |
Vágás, vágottáru csomagolása | 444 |
Ajánlott irodalom | 445 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.