| I. KÖTET: Általános állattenyésztés, takarmányozás | |
| Előszó | 5 |
| Előszó a második kiadáshoz | 7 |
| ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS | |
| Az állattenyésztés fogalma | 17 |
| A gazdasági állatok eredete. A háziasítás | 18 |
| Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 22 |
| Elvadulás (dedomesztikáció) | 26 |
| Az állattenyésztés gazdasági jelentősége | 26 |
| Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése | 28 |
| A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése | 30 |
| A környezet hatása a szervezetre | 31 |
| Takarmányozás | 31 |
| Éghajlat | 33 |
| Hőmérséklet | 33 |
| Nedvesség | 35 |
| Fény | 36 |
| Egyéb éghajlati tényezők | 37 |
| A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatása | 38 |
| A honosulás (akklimatizáció) | 40 |
| A szervezetre ható belső tényezők | 41 |
| Belső elválasztású mirigyek | 42 |
| Ivarjelleg | 46 |
| Ivartalanítás | 48 |
| A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata | 49 |
| Testméretek felvétele | 52 |
| Fejlettség (testsúly) | 54 |
| Kondíció | 57 |
| Arányosság (homogenitás) | 58 |
| Kültakaró | 59 |
| Színeződés | 60 |
| Formalizmus az állattenyésztésben | 63 |
| Az átöröklés | 64 |
| A változékonyság | 66 |
| Az immunitás és a betegségek átöröklése | 76 |
| Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése | 79 |
| Mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságok átöröklése | 81 |
| A vegetatív hibridek | 86 |
| Biometriai alapfogalmak | 86 |
| A variációs sor | 87 |
| Az aritmetikai átlag. Szóródás. Variációs koefficiens | 89 |
| Korrelációk | 90 |
| Az adatok megbízhatóságának vizsgálata | 93 |
| Gazdasági állatok rendszerezése | 93 |
| A faj | 94 |
| A fajta | 94 |
| Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 102 |
| A fajtatisztaság. A telivér, félvér. | 103 |
| Alfajta (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal | 104 |
| Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és értékelésük | 105 |
| Termelőképesség | 108 |
| Tejelékenység | 108 |
| Hús- és zsírtermelőképesség | 109 |
| A fejlődés gyorsasága, koraérés | 111 |
| Erőtermelés | 111 |
| Gyapjútermelés | 112 |
| Tojástermelés | 113 |
| Termékenység. Szaporaság | 114 |
| Vérmérséklet. Természet. Rossz szokások. | 114 |
| Szellemi és ösztönszerű képességek | 116 |
| Igényesség, igénytelenség | 116 |
| Konstitúció | 117 |
| Egészség | 120 |
| A szaporodás | 123 |
| A szaporodás fogalma | 123 |
| Ivarzás | 123 |
| Párzás (fedezés, hágás stb.) | 125 |
| Megtermékenyülés | 126 |
| Meddőség | 127 |
| A pároztatás módjai | 128 |
| Az egy apaállatra számítható nőstények száma | 129 |
| Mesterséges termékenyítés | 130 |
| A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése | 134 |
| A vemhesség tartama | 136 |
| A vemhesség megállapításának módjai | 138 |
| Az ellés. Elvetélés | 139 |
| A közeledő ellés jelei | 140 |
| Az ellés lefolyása | 140 |
| Az anyag és az újszülött ápolása az ellés után | 141 |
| Ikerellés (egypetés ikrek) | 142 |
| Növekedés és fejlődés | 144 |
| Ivarérettség, tenyészérettség | 149 |
| A kor szerepe az állatok életében | 150 |
| A tenyészkiválasztás (szelekció) | 153 |
| Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján | 157 |
| A származás, a család és a rokonok ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban | 158 |
| Az utódellenőrzés (ivadékvizsgálat) | 160 |
| A párosítás alapelvei | 165 |
| A tenyésztési eljárások | 166 |
| Fajtatiszta tenyésztés. Vérújítás (vérfrissítés) | 167 |
| Rokontenyésztés. Beltenyésztés | 169 |
| Vérvonaltenyésztés | 171 |
| Keresztezés | 172 |
| Cseppvérkeresztezés | 174 |
| Fajtaátalakító keresztezés | 175 |
| Új fajtát előállító keresztezés | 176 |
| Haszonállatelőállító keresztezés | 178 |
| Közvetlen haszonállatelőállító keresztezés módszerei | 180 |
| A közvetett haszonállatelőállító keresztezés módszerei | 181 |
| Fajhibrid előállítás | 185 |
| Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése | 188 |
| A törzskönyvezés | 190 |
| Az egyedi megjelölés módszerei | 194 |
| Az állatok fényképezés | 195 |
| Állatkiállítások | 196 |
| GAZDASÁGI ÁLLATOK ELHELYEZÉSE ÉS GONDOZÁSA | |
| Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 198 |
| Az istállóépítés | 199 |
| Istállórendszerek | 201 |
| A természetszerű tartás. Fészerek, karámok, kifutók | 202 |
| A legeltetés | 204 |
| Az állatok ápolása | 206 |
| Az állatok szállítása | 208 |
| Balesetelhárítás az állattenyésztésben | 208 |
| Az állattenyésztés gépesítése | 210 |
| Ajánlott irodalom | 210 |
| GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | |
| Bevezetés | 213 |
| Gazdasági állataink takarmányozásának története | 214 |
| A takarmányozási ismeretek jelentősége a gyarkorlatban | 215 |
| Az állati szervezet kémiai összetétele | 216 |
| A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában | 218 |
| A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 219 |
| A zsírnemű anyagok (lipidek) | 220 |
| A nyersrost és a N-mentes kivonat | 223 |
| A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 229 |
| Az ásványianyagok | 234 |
| Szervalkotó elemek | 235 |
| Kalcium és foszfor | 235 |
| Magnézium | 238 |
| Nátrium- és káliumkloridok | 238 |
| Kén | 239 |
| Vas | 239 |
| Mikroelemek | 240 |
| Réz | 240 |
| Jód | 241 |
| Mangán | 241 |
| Szilicium | 242 |
| Fluor | 242 |
| Cink | 242 |
| Kobalt | 242 |
| Nikkel | 243 |
| Az állati szervezet szempontjából közömbös vagy mérgező ásványianyagok | 243 |
| Vitaminok | 244 |
| Zsírban oldódó vitaminok | 244 |
| A-vitamin | 244 |
| D-vitamin | 247 |
| E-vitamin | 248 |
| K-vitamin | 248 |
| F-vitamin | 249 |
| Vízben oldódó vitaminok | 249 |
| B-vitamin csoport | 249 |
| C-vitamin, aszkorbinsav, skorbut ellenes vitamin | 253 |
| Antibiotikumok | 253 |
| Hormonok és anyagcserére ható anyagok | 255 |
| Antimetabolitok | 256 |
| A takarmányok megemésztése | 256 |
| A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők | 259 |
| A közbülső anyagcsere | 262 |
| A nitrogénforgalom | 262 |
| A szénforgalom | 264 |
| Az energiaforgalom | 265 |
| Az ásványianyag-forgalom | 269 |
| A vízforgalom | 277 |
| A takarmányok táplálóértéke | 279 |
| Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 286 |
| Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet | 286 |
| Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete | 289 |
| A növekedés táplálóanyag-szükséglete | 289 |
| A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete | 294 |
| A szaporodás táplálóanyag-szükséglete | 294 |
| A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete | 296 |
| A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete | 297 |
| A zsírhizlalás táplálóanyag-szükséglete | 303 |
| A munka táplálóanyag-szükséglete | 305 |
| A takarmányértékesítés | 307 |
| Takarmányismeret | 309 |
| A zöldtakarmányok | 309 |
| A legelő jelentősége | 309 |
| Gyeplegelők | 310 |
| Mesterséges legelők | 316 |
| Alkalmi legelők | 317 |
| Kaszált zöldtakarmányok | 317 |
| Pillangósvirágú zöldtakarmányok | 318 |
| Fűféle zöldtakarmányok | 320 |
| Egyéb zöldtakarmányok | 321 |
| Keverék zöldtakarmányok | 324 |
| A folyamatos zöldtakarmány-ellátás | 325 |
| Silózott (erjesztett) takarmányok | 325 |
| Gyökér- és gumóstakarmányok, húsos termények | 328 |
| Répafélék | 328 |
| A burgonya és a csicsóka | 329 |
| A tök, dinnye és gomba | 329 |
| Széna-, szalma- és pelyvafélék | 330 |
| Szénák | 330 |
| Szlamák | 333 |
| Pelyva- és törekfélék | 334 |
| Lomb és gallyas takarmányok | 335 |
| Magvak és termések | 335 |
| Gabonafélék | 336 |
| Hüvelyesmagvak | 338 |
| Egyéb magvak | 339 |
| Ipari eredetű takarmányok | 340 |
| Malomipari takarmányok | 341 |
| Magtisztítási hulladékok | 342 |
| Növényolajipari melléktermékek | 343 |
| Cukorgyári melléktermékek | 346 |
| Konzervipari melléktermékek | 346 |
| Szeszgyári takarmányok | 347 |
| Sörgyári takarmányok | 347 |
| Keményítőgyári takarmányok | 348 |
| Állati eredetű takarmányok | 348 |
| Tej- és tejtermékek | 349 |
| Húsipari hulladékok | 350 |
| Halfeldolgozási melléktermékek | 351 |
| Egyéb állati eredetű takarmányok | 352 |
| Egyéb takarmányok | 352 |
| Étkezési hulladékok (konyhai moslék) | 352 |
| Keverékabrakok | 353 |
| Takarmánykiegészítő anyagok | 356 |
| A takarmány minőségének megítélése | 359 |
| Gyakorlati minősítés | 359 |
| Mintavétel takarmányvizsgálathoz | 360 |
| Laboratóriumi vizsgálat | 362 |
| A takarmányok eltartása és etetés | 363 |
| A takarmányok eltartása | 363 |
| A szénaszárítás | 363 |
| A takarmányok savanyítása | 378 |
| A gyökér-, gumós- és egyéb vizenyőstakarmányok eltartása | 391 |
| Az abraktakarmányok eltartása | 393 |
| Szalma, törek, polyva és kukoricaszár eltartása | 394 |
| A takarmányok előkészítése | 395 |
| A takarmányozás gyakorlati végrehajtása | 400 |
| A takarmányadag összeállítása | 400 |
| A karotin-ellátottság ellenőrzése | 411 |
| Az etetés módjai | 412 |
| A legeltetés | 412 |
| A vályúból etetés | 416 |
| Ivóvíz és itatás | 421 |
| A jó takarmányozási előirányzat | 423 |
| Ajánlott irodalom | 425 |
| Takarmányozási előirányzat | 426 |
| A takarmányok táplálóanyag-tartalma | 430 |
| Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 459 |
| Tárgymutató | 489 |
Folytatás Microsoft-tal