Előszó
A háború a békebeli szarvasmarhatenyésztő egyesületek tej ellenőrző s törzskönyvező tevékenységét megszüntette. A békekötés utáni években az Országos Törzskönyvelő Bizottság és földmívelésügyi minisztérium állattenyésztési ügyosztályának kezdeményezésére ismét megindult megyeszerte a szervezés munkája. A kerületi mezőgazdasági kamarák, a vármegyei gazdasági egyesületek, a gazdasági felügyelőségek példás lendülettel feküdtek neki a szervezés munkájának s valósággal versenyeztek abban, hogy melyik vármegye tud életképesebb s produktívabb szarvasmarhatenyésztő egyesületet alapítani. A leghidegebb tárgyilagossággal is meg kell állapítani, hogy a szervezést végző orgánumok és tisztviselők ritka, mondhatjuk missziós lelkesedéssel végezték munkájukat és csak így történhetett meg, hogy ma egy-két alföldi vármegye kivételével nemcsak meg vannak, de dolgoznak is a vármegyei szarvasmarhatenyésztő egyesületek.
Az egyesületek munkájának lényege: a szarvasmarhaállomány minőségének megjavítása, az értékesnek bizonyult állatok megfigyelése és nyilvántartása s ezzel a munkával kapcsolatban a szakszerűségnek a tehenészetekben való keresztülvitele és érvényesítése.
Az egyesületek kitüzött céljaiknak fokozott és biztos megvalósítása érdekében kerületenként szövetségekbe tömörültek. A szövetségeknek az a feladata, hogy az egyesületek célkitűzéseinek elérését elősegítsék és elvégezzek mindazokat a munkálatokat, amelyeket az egyesületek anyagiak hiányában ellátni nem tudnak és az egyesületek működésében az egységes rendszert biztosítsák. Ezeknek kell gondoskodniok arról, hogy az egyesületek életképessége, produktív jellege s munkájuk hiteltérdemlő megbízhatósága megőriztessék. Szakszerűségi szempontból is a szövetségek az irányítói az egyesületeknek. A szövetségek az Országos Törzskönyvelő Bizottságban találják meg legmagasabb átfogó szervüket. Ez biztosítja azt, hogy az egyesületek és a szövetségek az országos állattenyésztési politika célkitűzéseit érvényesítsék s a gyakorlatban megvalósítsák.
Az Országos Törzskönyvelő Bizottságban találkoznak össze az összes állattenyésző szervezetek s tulajdonképpen a földmívelésügyi minisztérium után ez a bizottság a magyar állattenyésztésnek nemcsak legfőbb irányítója, hanem minden vitás kérdés elintézésének legmagasabb fóruma.
A szarvasmarhatenyésztő szervezetek a rossz gazdasági viszonyok ellenére is élénk működést fejtenek ki, igyekeznek a tenyésztési kedvet a nehéz értékesítés dacára is fenntartani s következetes tenyésztési eljárással kialakított értékeket megőrizni. Ezeknek az állattenyésztő szervezeteknek a munkája nemcsak a jelennek szól, hanem egyúttal a jövőt is szolgálja s éppen ezért ez intézmények védelme és továbbfejlesztése az állattenyésztési politikának továbbra is sarkalatos feladatának kell maradnia.
Az kedvező állatértékesítési viszonyok mellett az állattenyésztés fejlődésének egyik fontos feltétele az állattenyésztési ismeretek elterjedése.
Ezen kis füzetnek az a fő rendeltetése, hogy a kisgazdákban a nélkülözhetetlen állattenyésztési, takarmányozási és takarmánytermelési tudnivalók megszervezése iránt a vágyat felkeltse.
Dr. Mészáros József
m. kir. gazd. felügyelő,
szövetségi igazgató.
Vissza