Dr. Horn Artur - Dohy János: Általános állattenyésztéstan | |
Az állattenyésztés fogalma | 5 |
A gazdasági állatok eredete | 5 |
A háziasítás | 5 |
Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 6 |
Elvadulás | 7 |
Az állattenyésztés gazdasági jelentősége | 8 |
A környezet hatása a szervezetre | 9 |
Takarmányozás | 9 |
Éghajlat | 10 |
A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatásai | 12 |
A honosulás | 13 |
Ivarjelleg | 15 |
Ivartalanítás | 17 |
A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata | 17 |
A küllemi bírálat irányelvei | 17 |
A testméretek felvétele | 20 |
Fejlettség (testsúly) | 21 |
Kondíció | 24 |
Arányosság | 24 |
A kültakaró | 26 |
Színeződés | 27 |
Formalizmus az állattenyésztésben | 28 |
Az átöröklés | 28 |
Gazdasági szempontból legfontosabb tulajdonságok átöröklése | 29 |
Gazdasági állatok rendszerezése | 30 |
A faj | 30 |
A fajta | 30 |
Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 32 |
A fajtatisztaság, a telivér és a félvér fogalma | 32 |
Alfajta (válfajta) tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárt tenyészet, törzs, család, vérvonal | 33 |
A gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és azok értékelése | 33 |
Termelőképesség | 34 |
Termékenység, szaporaság | 38 |
Vérmérséklet, természet, rossz szokások | 38 |
Igényesség, igénytelenség | 39 |
Szervezet vagy alkat | 39 |
Egészség | 41 |
A szaporodás | 41 |
A szaporodás fogalma | 41 |
Ivarzás | 42 |
Párzás (fedezés, hágás) | 43 |
Megtermékenyülés | 44 |
Meddőség | 44 |
A pároztatás módjai | 44 |
Egy apaállatra számítható nőstények száma | 45 |
Mesterséges termékenyítés (művi beondózás) | 46 |
A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése | 49 |
A vemhesség tartama | 50 |
A vemhesség megállapításának módjai | 51 |
Az ellés, elvetélés | 51 |
Növekedés és fejlődés | 55 |
Ivarérettség, tenyészérettség | 56 |
A kor szerepe az állatok életében | 57 |
A tenyészkiválasztás (szelekció) | 58 |
Kiválasztás az egyedek tulajdonságai alapján | 59 |
Tenyészkiválasztás a származás, a család és a rokonok adatai alapján | 59 |
Az ivadékvizsgálat (utódellenőrzés) | 61 |
A párosítás alapelvei | 61 |
Tenyésztési eljárások | 62 |
Fajtatiszta tenyésztés, vérújítás (vérfrissítés) | 62 |
Beltenyésztés, rokontenyésztés | 62 |
Vérvonaltenyésztés | 63 |
Keresztezés | 63 |
A törzskönyvezés | 65 |
Az egyedi megjelölés módszerei | 66 |
A gazdasági állatok elhelyezése és gondozása | 68 |
Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 68 |
Az istállóval szemben támasztott fontosabb követelmények | 69 |
Természetszerű tartás, kifutók | 70 |
Az állatok ápolása | 71 |
Az állatok szállítása | 73 |
Dr. Baintner Károly: Gazdasági állatok takarmányozása | |
Bevezetés | 75 |
Az állati szervezet összetétele | 76 |
A takarmányok összetétele | 76 |
A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 76 |
Takarmányozástani alapismeretek | 87 |
A takarmányok emészthetősége | 87 |
A takarmányok táplálóértéke | 88 |
Keményítőérték-arány és fehérjehányad | 89 |
A gazdasági állatok táplálóanyag-szükséglete | 91 |
A takarmányok ismertetése | 94 |
Zöldtakarmányok | 94 |
Gyökér-, gumós- és egyéb lédús takarmányok | 103 |
Erjesztett vagy savanyított (silózott) takarmányok | 105 |
Szénák és szénalisztek | 106 |
Cséplési melléktermékek (szalmák, polyvák, törekek) | 107 |
Magvak és termések | 108 |
Ipari melléktermékek | 112 |
Állati eredetű takarmányok | 117 |
Ásványi eredetű takarmányok | 119 |
Takarmánykiegészítő anyagok | 119 |
A takarmányok betakarítása és eltartása | 121 |
A szénakészítés | 121 |
A takarmányok savanyítása (silózás) | 124 |
Egyéb takarmányok eltartása | 128 |
A takarmányok előkészítése | 129 |
Felaprítás | 129 |
Beáztatás | 130 |
Páckészítés | 130 |
Főzés (gőzölés, párolás) | 130 |
Kilúgozás | 130 |
Pörkölés | 131 |
Mosás | 131 |
Gazdasági állataink takarmányozásának szabályai | 131 |
A takarmányozás általános szabályai | 131 |
A takarmányadagok összeállítása | 132 |
A takarmányozás technikai keresztülvitele | 140 |
A takarmánymérleg készítése | 148 |
Függelék a takarmányozási fejezethez | 170 |
Dr. Kovács Ferenc - Dr. Szép Iván: Általános állategészségügyi ismeretek | |
Az állat és környezetének egysége | 195 |
Az egészséges és a beteg állat életjelenségei | 196 |
Az általános állapot | 197 |
A belső hőmérséklet | 197 |
A bőr és a szőrök | 198 |
A nyirokcsomók és a nyálkahártyák | 198 |
A légzőszervek | 199 |
A vérkeringési szervek | 199 |
Az emésztőszervek | 200 |
Húgyszervek, tőgy | 202 |
A környezet állategészségügyi vonatkozásai | 203 |
A hőszabályozás és az időjárás kapcsolata | 203 |
A szél hatása | 204 |
A napfény hatása az állatokra | 204 |
A talaj tulajdonságainak állategészségügyi jelentősége | 206 |
Az állattenyésztési épületekkel szemben támasztott állategészségügyi követelmények | 207 |
A takarmányozás állategészségügyi vonatkozásai | 215 |
A levegővel szemben támasztott állategészségügyi követelmények | 215 |
A legeltetés egészségügyi szabályai | 217 |
Állategészségügyi követelmények a takarmányozás technikájában | 218 |
Hibás és romlott takarmányok állategészségügyi jelentősége | 220 |
Az ivóvízellátás egészségügyi feltételei | 221 |
Mérgezések a gazdaságban | 223 |
Mikor kell mérgezésre gondolni? | 223 |
Milyen anyagok okozhatnak mérgezéseket? | 224 |
Mit kell tenni mérgezés gyanúja esetén? | 224 |
A mérgezések megelőzése | 225 |
Az élő kórokozók | 225 |
A fertőtlenítés | 226 |
A fertőtlenítést megelőző tisztogatás | 226 |
Egyszerű fertőtlenítés | 226 |
Szigorított fertőtlenítés | 227 |
Teendők a bejelentés kötelezettsége alá tartozó fertőző állatbetegségek kitörésekor | 228 |
Állati hullák ártalmatlanná tétele | 229 |
Bánásmód az állatokkal | 229 |
A bánásmóddal összefüggő balesetek elhárítása | |
Szász János: Géptani ismeretek | |
A gépelemek alapjai | 231 |
Kötő gépelemek | 231 |
Forgómozgás átadására szolgáló gépelemek | 233 |
Forgattyús hajtóművek | 240 |
Csővezetékek és csőszerelvények | 241 |
Erőgépek | 242 |
Belsőégésű motorok | 242 |
Fontosabb mezőgazdasági traktortípusok | 250 |
Mezőgazdasági kismotorok | 250 |
Villamos motorok | 251 |
Az állattenyésztés munkagéspei | 252 |
A takarmányelőkészítés gépei | 253 |
Takarmánykeverők | 269 |
Takarmánypépesítő | 270 |
Önitató berendezések | 271 |
A tehenészeti munkák gépesítése | 272 |
A takarmányszállítás gépesítése | 272 |
A trágyakihordás gépesítése | 274 |
A fejés gépesítése | 276 |
A tejkezelés gépesítése | 287 |
A sertéstartási munkák gépesítése | 294 |
A takarmányelőkészítés és az etetés gépesítése | 294 |
A trágya kihordásának gépesítése | 296 |
A baromfitartás munkafolyamatainak gépesítése | 297 |
A keltetés gépesítése | 297 |
A tojóház és a húscsibe-nevelő gépesítése | 299 |
A juhtartás gépesítése | 303 |
Nyírógépek | 303 |
Önitatók | 303 |
Molnár László: Az állattenyésztés és tartás épületei | |
Bevezetés | 305 |
Az épületek telepítése | 305 |
Szarvasmarhaistállók | 306 |
Tehénistállók | 306 |
Növendékmarha-istállók | 316 |
Borjúnevelő-istállók | 321 |
Egyéb szarvasmarha-istállók | 325 |
Sertésistállók | 326 |
Fiaztatók | 326 |
Hízósertés-istállók | 331 |
Süldőnevelők, koca- és kanszállások | 334 |
Sertésvályúk | 335 |
Sertés-önetetők | 335 |
A sertések férőhely-szükséglete | 335 |
Baromfiistállók | 335 |
Csibenevelők | 335 |
Tojóházak | 339 |
Vándorólak és törzsólak | 344 |
Juhistállók | 344 |
A juhistállók berendezése | 344 |
Juhistálló-típusok | 345 |
Lóistállók | 348 |
Igásló-istállók | 348 |
Csikóistállók | 348 |
Dr. Székely József: Általános mezőgazdasági üzemtani alapismeretek | |
Mezőgazdasági üzemeink | 349 |
Állami üzemek | 349 |
Termelőszövetkezeti üzemek | 350 |
A mezőgazdasági üzem termelőeszközei | 352 |
Állóeszközök | 353 |
Forgóeszközök | 358 |
Az üzemágak | 359 |
Az üzemágak csoportosítása | 359 |
Az állattenyésztés üzemi jelentősége | 360 |
A legfontosabb üzemgazdasági mutatószámok | 361 |
Önköltség | 361 |
Jövedelem, veszteség | 362 |
A munka termelékenysége | 363 |
Számosállat | 364 |
Az állattenyésztés szervezésének alapjai | 364 |
Az állattenyésztés mérete | 365 |
Az állattenyésztés iránya | 365 |
A munka díjazásának alapelvei a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben | 366 |
A bérezés alapelvei az állami mezőgazdasági nagyüzemekben | 366 |
A jövedelemelosztás alapelvei a termelőszövetkezetekben | 367 |
A munkaszervezés általános alapelvei az állattenyésztésben | 370 |
A brigád és a munkacsapat | 370 |
Az állattenyésztés és állattartás munkafolyamatairól általában | 371 |