Állattenyésztés és vertikumai I.

Kézirat/Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Kihelyezett Nappali Tagozata, Pécs

Szerző

Lektor

Budapest

'Dr. Sántha Attila: Állattenyésztés és vertikumai I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1982
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	216 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Megjelent 106 példányban. 25 fekete-fehér ábrával, fotóval illusztrálva. Tankönyvi száma: J 10-1308.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az állattenyésztés területén végbemenő fejlődés, valamint az agrárközgazdász képzés speciális igénye az állattenyésztéstannak a korábbitól eltérő jellegű oktatását követeli meg. Az ágazat területén az iparszerű termelési rendszerek létrejötte, a vertikális kooperációk erősödése a tárgy ismeretanyagának vertikális szemléletű feldolgozását, állati termékek termelésének, feldolgozásának és értékesítésének egy egységként való kezelését igényli. Másrészt a képzés igénye az, hogy az ágazattal kapcsolatos alapvető közgazdasági, tervezési és szervezési ismereteket az alkalmazott és oktatott termelési és tenyésztési eljárásokkal egyidejűleg ismerjék meg a hallgatók. A tárggyal szemben felmerülő követelmény csak több tárgy - állattenyésztéstan, takarmányozástan, géptan, kemizálás, állategészségtan, ágazati gazdaságtan, üzemszervezéstan stb. - ismeretanyagának célszerű szintézise révén elégíthető ki. Az "Állattenyésztés és vertikumai" c. jegyzet megírásakor a fenti szempontoknak igyekeztünk eleget tenni. A jegyzet két részből áll. Az "Állattenyésztés és vertikumai I." c. rész az általános állattenyésztési ismereteket, valamint az iparszerű nagyüzemi állattenyésztés sajátosságait, tartástechnológiai és állategészségügyi problémáit elemzi, továbbá a takarmányozási alapismereteket, és a takarmánygazdálkodás kérdéseit tárgyalja. A jegyzet második része foglalkozik majd az egyes állatfajták tenyésztési, takarmányozási és tartástechnológiái sajátosságaival, az állati termékek termelésének, feldolgozásának és értékesítésének kérdéseivel. Az "állattenyésztés és vertikumai" c. jegyzet írásakor nagymértékben támaszkodtunk és alapirodalomként használtuk fel Dr. Fekete L.: Bevezetés az állattenyésztéstanba, Dr.Horn A. - Dr.Baintner K.: Állattenyésztési Enciklopédia I., Dr.Szénay L. - dr.Csáki Cs.: Mezőgazdasági üzemszervezés és Csete - Gönczi - Kádár - Vadász: Mezőgazdasági vállalatok és üzemek gazdaságtana c. könyvét. A jegyzet íróira sokoldalú feladat hárult, amit bizonyára a lektorok és kollégák értékes tanácsai ellenére sem sikerült tökéletesen megoldani. Az anyag továbbfejlesztéséhez, hibáinak kijavításához az oktatási tapasztalatok várhatóan sok segítséget fognak nyújtani. Vissza

Tartalom

Előszó 3
ELSŐ RÉSZ
ÁLLATTENYÉSZTÉSI ALAPISMERETEK 7
I. ÁLLATTENYÉSZTÉSI ALAPFOGALMAK 7
1. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FOGALMA ÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE 7
Az állattenyésztés népgazdasági és üzemi jelentősége 8
A gazdasági állatok eredete és háziasítása 13
2. AZ ÁLLATI SZERVEZET ÉS A KÖRNYEZET KAPCSOLATA 14
A környezethatás külső tényezői 15
Takarmányozás 15
Éghajlat 16
Hőmérséklet 17
Páratartalom 18
Fény 18
Egyéb éghajlati tényezők 19
A gyakorlás és a mozgás hatása 19
A környezethatás belső tényezői 20
A szervezet válogató képessége és képlékenysége 20
A szervezet szabályozó rendszere 21
Ivarjelleg 23
Ivartalanítás 24
A honosulás (akklimatizáció) 25
3. A GAZDASÁGI ÁLLATOK RENDSZEREZÉSE 26
A faj 26
A fajta 27
A fajták csoportosítása 28
A telivér és félvér fogalma 29
Alfajta (válfajta), tájfajta 30
Tenyészet, törzstenyészet, törzs, család, vérvonal, vonal, populáció 30
A típus 31
A tenyésztendő fajta megválasztása 32
4. ÖRÖKLÉSTANI ISMERETEK 33
Átöröklés és változékonyság 33
Az öröklés anyagi alapja és mechanizmusa 35
A tulajdonságok átöröklése 37
5. A GAZDASÁGI ÁLLATOK ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAI 40
Külső értékmérő tulajdonságok 41
Kültakaró, szín 41
Fejlettség (testsúly) 42
Kondíció 43
Arányosság 45
Belső értékmérő tulajdonságok 47
Termelőképesség 47
A tejtermelő képesség (tejelékenység) 47
Hús- és zsírtermelőképesség, takarmányhasznosítás 48
Erőtermelés 49
Gyapjútermelés 49
Tojástermelés 50
Termékenység, szaporaság 50
Növekedés és fejlődés 51
A kor 51
Vérmérséklet, természet, rossz szokások 52
Szellemi képességek 53
Igényesség, igénytelenség 54
Egészség 54
Alkat (konstitúció) 54
Formalizmus 56
II. A GAZDASÁGI ÁLLATOK TENYÉSZTÉSI MÓDSZERTANA 57
1. A TENYÉSZKIVÁLASZTÁS. PÁROSÍTÁS 58
Kiválasztás az egyedek tulajdonságai alapján 58
Tenyészkiválasztás a származás és oldalági rokonok tulajdonságai alapján 59
Kiválasztás az ivadékok tulajdonságai alapján 60
Az ivadékvizsgálat módszerei 61
A párosítás 61
2. A TÖRZSKÖNYVEZÉS 62
A törzskönyvezés gyakorlati végrehajtása 63
3. TENYÉSZTÉSI ELJÁRÁSOK 64
Fajtiszta tenyésztés 65
Keresztezés 66
Tenyészállat-előállító keresztezési módok 67
Fajtaátalakító keresztezés 67
Új fajtát előállító keresztezés 68
Cseppvér keresztezés 68
Haszonállat-előállító keresztezési módok 68
Közvetlen haszonállat-előállító keresztezés 69
Közvetett haszonállat-előállító keresztezés 69
4. A SZAPORODÁS 71
Ivarérettség, tenyészérettség 71
Ivarzás 72
Párzás, megtermékenyítés, meddőség 73
A pároztatás módjai 74
Egy apaállatra számítható nőivarú egyedek száma 74
Mesterséges termékenyítés 75
A mesterséges termékenyítés technikai lebonyolítása 77
Vemhesség 78
A vemhesség megállapításának módjai. Ellés 79
Az anya és az újszülött ápolása ellés után 80
A növendékállat felnevelésének irányelvei 81
III. A KORSZERŰ NAGYÜZEMI ÁLLATTENYÉSZTÉS JELLEMZŐI 83
1. ÁLLATTENYÉSZTÉSI TECHNOLÓGIÁK, RENDSZEREK 83
Az iparszerű állattenyésztési rendszerek 83
Az állattartási rendszerek kialakításának szempontjai 87
Az állattenyésztési telepek létesítése 87
A telep különböző rendeltetésű létesítményeinek elhelyezése 88
Alkalmazott építési módok 90
A szakosított állattartó telepek üzembehelyezése 91
Az istállóval szemben támasztott követelmények 92
A természetszerű tartás 94
Az állatok ápolása 95
Az állatok szállítása 97
2. A NAGYÜZEMI ÁLLATTENYÉSZTÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEI 98
Az állategészségügy jelentősége a nagyüzemi állattenyésztésben 98
Járványvédelem 100
Állattartó telepek és állattartási épületek takarítása és fertőtlenítése 100
Bejelentési kötelezettség alá eső fertőző betegségek 102
Az állatok fontosabb betegségei 103
A fertőzés fogalma és a kórokozók elleni védekezés módja 103

MÁSODIK RÉSZ
A GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA 107
I. TAKARMÁNYOZÁSTANI ALAPISMERETEK 109
1. KORSZERŰ TAKARMÁNYOZÁS NÉPGAZDASÁGI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSI JELENTŐSÉGE 109
2. AZ ÁLLATI SZERVEZET ÉS A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE 111
Az állati test összetétele 111
A takarmányok összetétele 113
A takarmányok víz- és szárazanyag tartalma 114
A takarmányok szerves alkotórészei 115
A takarmányok nitrogéntartalmú tápanyagai 115
Nitrogénmentes tápanyagok 117
A takarmányok teriméje 120
A járulékos anyagok 120
Vitaminok 120
Antibiotikumok 124
Antimetabolitok 124
A takarmányok szervetlen alkotórészei 125
3. A TAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓ HATÁSÁNAK MÉRÉSE 126
A takarmányok emésztése 126
A tápanyagok minősége és aránya egymáshoz 128
A takarmányok táplálóértéke 129
Gazdasági állataink táplálóanyag- szükséglete 134
A létfenntartó és termelő tápanyagszükséglet 134
A takarmányok értékesülése 137
II. A TAKARMÁNY-GAZDÁLKODÁS 140
1. A TAKARMÁNYOK ISMERTETÉSE 140
Zöldtakarmányok 141
Legelő 142
Kaszált zöldtakarmányok 143
Pillangós virágú zöldtakarmányok 143
Fűféle zöldtakarmányok 144
Egyéb zöldtakarmányok 145
Zöldtakarmány keverékek 146
Gyökér, gumós és egyéb lédús takarmányok 146
Erjesztett vagy savanyított (silózott) takarmányok 147
Szénák és szénalisztek 149
Réti szénák 149
Szántóföldi szénák, szénalisztek 150
Szalmák, polyvák, törekfélék 151
Magvak és termések 152
Gabonamagvak 152
Hüvelyes magvak 153
Olajos magvak 154
Ipari melléktermékek 154
Malomipari takarmányok 154
Növényolajipari melléktermékek 155
Cukorgyári melléktermékek 156
Sörgyári melléktermékek 157
Szeszgyári melléktermékek 157
Keményitőgyári melléktermékek 158
Konzervgyári melléktermékek 158
Állati eredetű takarmányok 158
Szintétikus N-tartalmú anyagok, takarmányélesztők 160
Takarmánykiegészítő anyagok 161
Ásványi eredetű takarmánykiegészítők 161
Vitaminkészítmények 162
Antibiotikumok 162
A betegséget megelőző (profilaktikus) takarmánypótlékok 162
Ivarzást szinkronizáló szerek 162
Avasodásgátló (antioxidánsok) takarmánykiegészítők 162
Premixek 163
Keveréktakarmányok 163
2. A TAKARMÁNYOK TARTÓSÍTÁSA 166
Zöldtakarmányok tartósítása 167
Szénakészítés. Szénakészítési módok 167
A szálastakarmányok betakarításának időpontja és tárolásának módja 170
Takarmányok savanyítása (silózása) 172
A silózás gyakorlati végrehajtása 174
Könnyen erjeszthető takarmányok silózása 174
Nehezen erjeszthető takarmányok silózása 174
Fehérje-szegény silótakarmányok dúsítása szintétikus nitrogén tartalmú anyagokkal 179
A szilázs-szükséglet meghatározása és a szilázsok etetése 179
Gyökér- és gumóstakarmányok eltartása 180
Magvak tárolása 181
A takarmányok tárolásának irányelvei 181
3. A TAKARMÁNYOZÁS GYAKORLATI VÉGREHAJTÁSA 183
A takarmányok előkészítése 183
A takarmány-szabványok és takarmányozási táblázatok 185
A takarmányadagok összeállítása 188
A takarmányadagok összeállítása a tehenészetben 190
Optimális takarmányadag összeállítása a lineáris programozás módszerével 194
Etetési módok 198
Ivóvíz és itatás 202
A jó takarmányellátás szervezése 203
Irodalomjegyzék 209