Dr. Horn Artúr: Előszó | |
ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS | |
Dr. Horn Artúr: Első fejezet | |
Az állattenyésztés fogalma | 15 |
Az állattenyésztés világhelyzete és gazdasági jelentősége | 17 |
A gazdasági állatok eredete. A háziasítás | 21 |
Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 25 |
Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése | 29 |
A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése | 31 |
A környezet hatása az állati szervezetre | 33 |
Takarmányozás | 33 |
Éghajlat | 36 |
A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatásai | 40 |
A honosulás (akklimatizáció) | 42 |
A szervezetre ható belső tényezők | 44 |
Ivarjelleg | 45 |
Ivartalanítás | 47 |
A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata | 49 |
Az állatok fényképezése | 53 |
Testméretek felvétele | 54 |
Fejlettség (testsúly) | 56 |
Kondíció | 59 |
Arányosság (homogenitás) | 60 |
Kültakaró | 61 |
Színeződés | 62 |
Formalizmus az állattenyésztésben | 65 |
A gazdasági állatok rendszerezése | 67 |
A faj | 67 |
A fajta | 68 |
Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 76 |
A fajtatisztaság. A telivér és a félvér | 75 |
Alfajta, fajtaváltozat (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal, vonal, populáció | 77 |
Második fejezet | |
Dr. Horn Artúr: Az alkalmazott állatgenetika alapjai | 79 |
A mendeli (faktorális) genetika és alkalmazása | 79 |
A gének és hatásmechanizmusok | 84 |
A nemsiég átöröklése | 96 |
Az immunitás és a betegségek átöröklése | 100 |
Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése | 103 |
A populációgenetika alapjai | 107 |
Kvantitatív (mennyiségi) tulajdonságok átöröklése | 107 |
Dr. Kovács György: Az immunogenetika szerepe az állattenyésztésben | 123 |
Alapfogalmak és módszerek | 124 |
A vércsoportok öröklődése | 126 |
A szarvasmarha vércsoportjai | 128 |
Biokémiai polimorfizmusok | 130 |
A vércsoportok és a biokémiai polimorfizmusok felhasználása a gyakorlatban | 132 |
A szarvasmarhaikrek zigozitásának vizsgálata és a vegyes ivarú ikerellésből származó üszőborjak meddőségének megállapítása | 136 |
A ló, a juh, a sertés és a tyúk vércsoportjai | 138 |
Dr. Dohy János: Biometriai alapfogalmak | 142 |
Középérték (számtani közép) | 143 |
Szórás, variációs koefficiens | 144 |
A gyakorisági eloszlás grafikus ábrázolása | 146 |
A középérték szórása (hibája) | 149 |
A szignifikancia értelmezése | 149 |
Két középérték összehasonlítása | 150 |
Kiugró érték ellenőrzése (Dixon-módszer) | 151 |
Két szórás összehasonlítása | 152 |
Varianciaanalízis (szóráselemzés) | 152 |
Regresszió | 154 |
Korreláció | 156 |
Gyakorisági eloszlások illesztésvizsgálata X2 (Chi2) próbával | 158 |
Szelekciós intenzitás, szelekciós haladás, realizált h2-érték | 159 |
Dr. Dohy János: Értékmérő tulajdonságok | 161 |
Tejtermelő képesség | 162 |
Hústermelő képesség | 163 |
Tojástermelő képesség | 166 |
Gyapjútermelő képesség | 167 |
Takarmányhasznosítás | 167 |
Gyors fejlődés (koraérés) | 169 |
Erőtermelő képesség | 171 |
Termékenység, szaporaság, egészség | 171 |
Igényesség, igénytelenség | 173 |
Konstitúció | 174 |
Harmadik fejezet | |
Dr. Mészáros István: A háziállatok szaporodása | |
A szaporodás típusai, az ivarsejtek | 179 |
A termékenyülés | 180 |
A nemi szervi működés élettana | 181 |
Az ivarzás tünetei | 183 |
A pároztatás módjai | 184 |
A vemhesség időtartama | 185 |
A vemhesség megállapítása | 187 |
Az ellés élettana | 188 |
A szülőfájások osztályozása | 189 |
A közeledő ellés jelei | 189 |
Az ellés lefolyása | 190 |
Az újszülött ápolása | 191 |
Az anyaállat gondozása az ellés után | 191 |
A méh visszalakulása (involutio uteri) | 192 |
Az ellés utáni első ivarzás ideje | 192 |
A meddőség fogalma és felosztása | 193 |
A meddőség gazdasági jelentősége | 193 |
Dr. Horn Artúr: Ikerellés, egypetés ikrek | 194 |
Dr. Horn Artúr: Növekedés és fejlődés | 196 |
Ivarérettség, tenyészérettség | 202 |
A kor szerepe az állatok életében | 203 |
Negyedik fejezet | |
Dr. Horn Artúr: A tenyészkiválasztás (szelekció) és a tenyészértékbecslés | 205 |
Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján | 213 |
A származás, a család és a rokonok ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban | 216 |
Az ivadékvizsgálat (utódellenőrzés) | 220 |
A párosítás alapelvei | 225 |
A tenyésztési eljárások | 227 |
Fajtatiszta tenyésztés, vérújítás (vérfrissítés) | 228 |
Beltenyésztés (rokontenyésztés) | 230 |
Vérvonaltenyésztés (vonaltenyésztés) | 235 |
Keresztezés | 236 |
Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése | 253 |
Törzskönyvezés | 255 |
Az egyedi megjelölés módszerei | 258 |
Állatkiállítások | 260 |
Ötödik fejezet | |
Dr. Czakó József: A gazdasági állatok viselkedése | 263 |
Pihenés és alvás | 264 |
Mozgás | 264 |
A táplálék felvétele | 265 |
Ürítés | 265 |
Testápolás | 265 |
Figyelés | 265 |
Támadás és védekezés | 266 |
Nemi viselkedés | 266 |
Az életfolyamatok alakulása | 267 |
Társas viselkedés | 271 |
Hatodik fejezet | |
Dr. Czakó József: A gazdasági állatok elhelyezése és gondozása | 273 |
Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 273 |
Tartástechnológiai rendszerek | 277 |
Telep- és istállóépítés | 278 |
Legeltetés | 281 |
Az állattartás gépesítése | 282 |
A kemizálás hatása az állattartásra | 283 |
Az állatok ápolása | 283 |
Az állatok szállítása | 285 |
Baleset-elhárítás az állattenyésztésben | 288 |
Dr. Horn Artúr: Ajánlott irodalom | 291 |
GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | |
Dr. Baintner Károly: Első fejezet | |
Bevezetés | 295 |
Gazdasági állataink takarmányozásának története | 298 |
Az állati szervezet kémiai összetétele | 300 |
A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában | 303 |
A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 304 |
A takarmányok nitrogénmentes anyagai | 305 |
A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 315 |
Vitaminok | 318 |
Ásványi anyagok | 328 |
Antibiotikumok | 330 |
Hormonok és anyagcserére ható anyagok | 333 |
Enzimek | 334 |
Betegségek megelőzésére adagolt takarmánykiegészítők | 335 |
Antimetabolitok | 335 |
A takarmányok megemésztése | 336 |
A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők | 340 |
A közbülső anyagcsere | 344 |
A szénforgalom | 344 |
Az energiaforgalom | 347 |
A nitrogénforgalom | 351 |
Az ásványianyag-forgalom | 357 |
A vízforgalom | 374 |
A takarmányok táplálóértéke | 377 |
Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 386 |
Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet | 386 |
Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete | 389 |
A takarmányértékesülés | 411 |
Dr. Fekete Lajos: Második fejezet | |
Takarmányismeret | 415 |
A zöldtakarmányok | 415 |
A legelő | 424 |
A szénák | 428 |
Silózott takarmányok | 432 |
A gyökér- és gumós takarmányok, húsos termések | 434 |
Szalmák, szárak, pelyvák, törekek | 435 |
Magvak és termések | 438 |
Ipari melléktermékek és hulladékok | 441 |
Állati eredetű takarmányok | 450 |
Takarmánykiegészítő anyagok | 454 |
Ipari abrakkeverékek | 457 |
A takarmány minőségének megítélése | 460 |
Dr. Baintner Károly: Harmadik fejzet | |
A takarmányok eltartása és etetése | 465 |
A takarmányok eltartása | 465 |
A takarmányok előkészítése | 498 |
A takarmányozás gyakorlati végrehajtása | 502 |
Az etetés módjai | 512 |
A jó takarmányellátás megszervezése | 526 |
Ajánlott irodalom | 528 |
Függelék | |
Dr. Hony János: Biometriai táblázatok | 530 |
A t-próba kritikus értékei | 530 |
Az F-próba kritikus értékei | 531 |
K2 (Chi2) táblázat | 532 |
A Dixon-próba kritikus r-értékei | 534 |
u-táblázat | 535 |
z-táblázat | 536 |
Takarmányozási táblázatok | |
A takarmányok szerves és szervetlen táplálóanyag-tartalma | 537 |
A fontosabb takarmánynövények karotintartalma | 550 |
A gazdasági állatok napi táplálóanyag-szükséglete | 552 |
A szarvasmarha napi táplálóanyag-szükséglete | 552 |
A juh napi táplálóanyag-szükséglete | 555 |
A ló, a szamár és az öszvér napi táplálóanyag-szükséglete | 558 |
A ló mikroelem-szükséglete | 560 |
A sertés napi táplálóanyag-szükséglete | 561 |
Irányszámok intenzív termelésű koca (28 napos választás) takarmányainak összeállításához | 563 |
Irányszámok eltérő energiaszintű, különböző típusú malactápok összeállításához | 564 |
A hibridsertés (intenzív sonkatípus) eltérő energiaszintű takarmányának javasolt összetétele | 565 |
A sertés nélkülözhetetlen aminosav-szükséglete 1 kg légszáraz takarmányban, különböző nyersfehérje-tartalom és 670-700 g keményítőérték esetén a hízlalás átlagában | 566 |
A növendék- és hízósertés minimális vitaminszükséglete 1 kg abrakkeverékben | 566 |
A házinyúl táplálóanyag-szükséglete | 567 |
A házinyúl vitaminszükséglete, 1 kg takarmány-szárazanyagban | 567 |
A tojótyúk táplálóanyag-szükséglete | 568 |
A tojótyúk vitamin-, ásványianyag- és mikroelem-szükséglete 1 kg takarmányban | 570 |
A tojótyúk nélkülözhetetlen aminosav-szükséglete | 571 |
A csirke és a tyúk keményítőérték-, em. nyersfehérje- és aminosav-szükséglete 1 kg abrakkeverékben | 571 |
A csirke ásványianyag- és minimális vitaminszükséglete 1 kg takarmányban | 572 |
A pulyka és a gyöngyös keményítőérték-, em. nyersfehérje- és aminosav-szükséglete 1 kg takarmányban | 573 |
A pulyka és a gyöngyös ásványianyag- és minimális vitaminszükséglete 1 kg abrakkeverékben | 574 |
A kacsa táplálóanyag-szükséglete | 575 |
A kacsa vitamin-, ásványianyag-szükséglete 1 kg takarmányban | 576 |
A lúd táplálóanyag-szükséglete | 577 |
A lúd vitamin- és ásványianyag-szükséglete | 578 |
A gazdasági állatok mikroelem-igénye. Irányszámok | 578 |
A fontosabb mikroelemek mérgező színvonala és tűrési határa gazdasági állataink számára (Tájékoztató értékek) | 579 |
Név- és tárgymutató | 581 |