1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Állattan I-II.

Gerinctelenek/Gerinchúrosok/Egyetemi segédkönyv

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 1.061 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Megjelentek 1000 példányban. Tankönyvi szám: 4229/I-II.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a kétkötetes állattan (zoológia) a pedagógiai intézetek, egyetemek és különleges biológiai fakultása hallgatói számára készült. Ebből a könyvből tanulmányaik első két évében a gerinctelen és... Tovább

Előszó

Ez a kétkötetes állattan (zoológia) a pedagógiai intézetek, egyetemek és különleges biológiai fakultása hallgatói számára készült. Ebből a könyvből tanulmányaik első két évében a gerinctelen és gerinces állatok zoológiáját sajátítják el. A tankönyv összeállításakor feltételeztük, hogy olvasói a tárgyat az általános biológia bevezető részének keretein belül ismerik. Mindenesetre a gerinctelenek zoológiájának rendszertani része elé általános bevezetőt iktattunk be, ebben a fejezetben az általános zoológia kérdéseit igen röviden kifejtettük. Más, elterjedt zoológiai tankönyvvel ellentétben mindegyik állattípus osztályainak rendszeres taglalásakor részletesen leírjuk az adott osztály jellegzetesebb képviselőjének felépítését és biológiáját, azután pedig röviden összefoglaljuk az osztály többi tagjának szervezetét, rendszertanát, biológiáját, földrajzi elterjedését és gazdasági jelentőségét. Ezzel a módszeres eljárással a hallgató az egyes osztályok állatait úgy szemlélheti, mint élő szervezetet, mely szervezetének és biológiájának minden vonásával létének külső feltételeihez alkalmazkodik, vagyis más szóval, láthatja minden egyes szervezet helyét az evolúciós fejlődésben, az alkalmazkodó evolúció folyamatában. Némelykor több típusos képviselőt írunk le. Úgy véljük, hogy ez a leírási sorrend a pedagógiai intézetek hallgatói, a leendő középiskolai biológia- és zoológia-tanárok számára különösen szükséges. Reméljük továbbá, hogy könyvünk a középiskolai tanároknak is hasznos segítséget nyújt. A rendszeres áttekintés során nem mindig írjuk le valamennyi rendszertani csoportot (még a rendek határain belül sem), hanem azokat a csoportokat emeljük ki, melyek leginkább elterjedtek, gazdasági vagy egészségügyi szempontból fontosak, illetve az evolúciós fejlődés megértésére elméletileg jelentősek. Arra törekedtünk, hogy könyvünket az evolúció szelleme hassa át. Ezért minden fontosabb állatcsoport tárgyalásának végén külön fejezetet iktattunk be, mely a jelenkori és ásatag faunával, fejlődésük történetével, és a szomszédos csoportokhoz való viszonyukkal foglalkozik. A II. kötet végén, a zárófejezetben általánosan áttekintjük az állatvilág evolúcióját, és röviden kifejtjük az evolúciós folyamat közös törvényszerűségeit.
Az Összszövetségi Mezőgazdaságtudományi Akadémia ülése és Liszenko akadémikusnak a biológia helyzetéről szóló, az SZK(b)P Központi Bizottsága által jóváhagyott előadása hatalmas fordulat volt a szovjet biológia fejlődésében. Ez a fordulat könyvünk negyedik kiadását csaknem sajtó alá rendezve találta. A szerzők kollektívája azonban kötelességének érezte, hogy mindkét kötetet a micsurini tanok szemszögéből újból áttekintse. Jelentősen kiegészítettük és helyesbítettük a bevezetést, mindkét kötetbe új fejezeteket iktattunk be a zoológia jelentőségéről a szocializmus építésében, újraírtuk a háziállatokról szóló fejezetet. Vissza

Tartalom

I. kötet:
A szerkesztők előszava9
Bevezetés11
A zoológia mint tudományrendszer11
A zoológia története13
A szervezet és életmegnyilvánulásai17
Morfológia21
Sejttan22
A sejt morfológiája23
A szövetek28
Az ivarsejtek35
A megtermékenyítés40
Az egyéni fejlődés41
Promorfológia48
Összehasonlító morfológia51
Szervrendszerek52
Rendszertan59
Ökológia62
Zoogeográfia64
Paleontológia66
Az evolúció tana68
Az egysejtű állatok típusa (Protozoa)
Általános jellemzés77
Osztályozás78
1. altípus: Egyfelé-magvúak (Plasmodroma)79
I. osztály: Ostorosok (Flagellata)79
II. osztály: Gyökérlábúak (Rhizopoda)90
III. osztály: Spórások (Sperozoa)101
2. altípus: Kétféle-magvúak (Ciliphora)120
I. osztály: Csillós infuzóriumok (Ciliata)120
II. osztály: Szívókás infuzóriumok (Suctoria)134
Az egysejtűek földrajzi elterjedése és ökológiája136
Az egysejtűek filogenezise141
A többsejtű szervezetek keletkezése142
A szivacsok típusa (Spongia vagy Porifera)
Általános jellemzés144
Osztályozás146
1. rend: Mészszivacsok (Calcarea)146
2. rend: Háromtengelyes szivacsok (Triaxonida)148
3. rend: Négytengelyes szivacsok (Tetraxonida)149
4. rend: Kova-szaruszivacsok (Cornacuspongia)150
A szivacsok rendszertani helyzete és filogeniája153
Az űrbelűek típusa (Coelenterata)
Általános jellemzés154
Osztályozás155
1. altípus: Csalánozók (Cnidaria)155
I. osztály: Hidraállatok (Hidrozoa)156
II. osztály: Kehelyállatok (Scyphozoa)169
III. osztály: Virágállatok (Actinozoa)174
2. altípus: Nem csalánozók (Acnidaria)181
Az űrbelűek rendszertani helyzete és filogeniája184
Férgek (Vermes)
Bevezetés185
A lapos- vagy parenchimás férges típusa (Plathelminthes)
Általános jellemzés188
Osztályozás188
I. osztály: Örvényférgek vagy csillósférgek (Turbellaria)189
II. osztály: Szívóférgek (Trematodes)204
III. osztály: Galandférgek (Cestoidea)218
A hengeres- vagy elsődleges üregű férgek típusa (Nemathelminthes vagy Ascheminthes)
Általános jellemzés236
Osztályozás238
I. osztály: Csillóshasúak (Gastrotricha)238
II. osztály: Fonálférgek (Nematodes)240
III. osztály: Húrférgek (Nematomorpha)259
IV. osztály: Kerekesférgek (Rotatoria)261
A zsinórférgek típusa (Nemertini)
Jellemzés és szervezetük általános áttekintése267
A zsinórférgek filogeniája270
A gyűrűsférgek típusa (Annelides)
Általános jellemzés270
Osztályozás276
I. osztály: Primitív (ó-) gyűrűsférgek (Archiannelides)276
II. osztály: Soksertéjű gyűrűsférgek (Polychaeta)280
III. osztály: Kevéssertéjű gyűrűsférgek (Oligochaeta)291
IV. osztály: Nadályok (Hirudinea)302
A gyűrűsférgek közös befejezése és jellemzése308
Mohaállatok (Bryozoa) - Pörgekarúak (Brachiopoda)
Bevezetés310
A mohaállatok típusa (Bryozoa)
Jellemzés és szervezetük áttekintése310
Rendszertani áttekintés314
A pörgekarúak típusa (Brachiopoda)
Jellemzés és szervezetük áttekintése314
A mohaállatok és pörgekarúak filogeniája317
Serteállkapcsúak (Chaetognatha)317
A puhatestűek típusa (Mollusea)
Általános jellemzés318
Osztályozás318
I. osztály: Páncélosak (Loricata)319
II. osztály: Csigák (Gastropoda)321
III. osztály: Ásólábúak (Scaphopoda)333
IV. osztály: Kagylók (Bivalvia vagy Lamellibranchia)334
V. osztály: Lábasfejűek (Cephalopoda)345
A puhatestűek rendszertani helyzete és filogeniája352
Az ízeltlábúak típusa (Arthropoda)
Általános jellemzés354
Az ízeltlábúak szervezetének általános áttekintése354
Osztályozás359
1. altípus: Kopoltyúsok (Branchiata)360
Általános jellemzés360
Osztályozás360
I. osztály: Trilobiták (Trilobita)361
II. osztály: Rákok (Crustacea)362
A kopoltyúsok filogeniája393
2. altípus: Csáprágósok (Chelicerata)393
Általános jellemzés393
Osztályozás394
I. osztály: Rákszabásúak (Merostomata vagy Palaostraca)394
II. osztály: Pókszabásúak (Arachnida)396
A csáprágósok származása414
3. altípus: Légcsövesek (Tracheata)414
Osztályozás414
I. osztály: Előlégcsövesek (Protracheata vagy Onychophora)415
II. osztály: Soklábúak (Myriopoda)419
III. osztály: Rovarok (Insecta vagy Hexapoda)425
A légcsövesek filogeniája496
A tüskésbőrűek típusa (Echinodermata)
Általános jellemzés498
Osztályozás498
I. osztály: Tengeri csillagok (Asteroidea)499
II. osztály: A kígyókarú csillagok (Orphiuroidea)506
III. osztály: Tengeri liliomok (Crinoidea)507
IV. osztály: Tengeri sünök (Echinoidea)510
V. osztály: Tengeri ugorkák (Holothuroidea)515
Ásatag tüskésbőrűek519
A tüskésbőrűek rendszertani helyzete és filogeniája519
A gerinctelen állatok nemzetgazdasági jelentősége
A hasznos és káros gerinctelen állatok jelentősége520
A gazdaságilag fontos halak táplálékát képező gerinctelenek522
Gazdaságilag fontos gerinctelenek524
A mező- és erdőgazdaság rovarkártevői525
Az ember parazita férgei526
Az atkák és az általuk okozott kár527
Tárgy- és névmutató528
II. kötet:
Előszó a negyedik kiadáshoz7
Az alsórendű gerinchúrosok és a gerincesek általános áttekintése
A gerinchúrosok típusának (Chordata) általános jellemzése9
Rendszertan10
1. altípus: Félgerinchúrosok (Hemichordata)11
2. altípus: Zsákállatok (Urochordata vagy Tunicata)13
3. altípus: Koponyátlanok (Acrania)19
4. altípus: Gerincesek vagy koponyások (Vertebrata vagy Craniota)27
Körszájúak
I. osztály: Körszájúak (Cyclostomata)42
Jellemzés42
Rendszertan42
A körszájúak képviselője - a folyami ingolna42
A körszájúak rendszertani áttekintése49
A körszájúak származása és evolúciója50
Halak
II. osztály: Halak (Pisces)54
Jellemzés54
Rendszertan54
A porcoshalak képviselője - a macskacápa57
A csontoshalak képviselője - a sügér65
A halak szervezetének általános áttekintése76
A halak rendszertani áttekintése82
A halak származása és evolúciója93
A halak magasabbrendű idegműködése100
A halak környezettana100
A halak földrajzi elterjedése121
A halak gazdasági jelentősége127
Kétéltűek
III. osztály: Kétéltűek (Amphibia)133
Jellemzés133
Rendszertan133
A kétéltűek képviselője - a béka134
A kétéltűek rendszertani áttekintése150
A kétéltűek származása és evolúciója154
A kétéltűek magasabbrendű idegműködése157
A kétéltűek földrajzi elterjedése160
A kétéltűek gazdasági jelentősége161
Magzatburoknélküliek és magzatburkosos (Anamnia et Amniota)163
Hüllők
IV. osztály: Hüllők (Reptilia)166
Jellemzés166
Rendszertan166
A hüllők képviselője - a fürge gyík167
A jelenkori hüllők rendszertani áttekintése179
A hüllők származása és evolúciója187
A hüllők magasabbrendű idegműködése196
A hüllők környezettana196
A hüllők földrajzi elterjedése199
A hüllők jelentősége az ember számára200
Madarak
V. osztály: Madarak (Aves)202
Jellemzés202
Rendszertan202
A madarak képviselője - a galamb204
A madarak és hüllők kölcsönös viszonya221
A madarak rendszertani áttekintése222
A madarak származása és evolúciója232
A madarak magasabbrendű idegműködése233
A madarak környezettana234
A madarak földrajzi elterjedése252
A madarak gazdasági jelentősége254
Emlősök
VI. osztály: Emlősök (Mammalia)259
Jellemzés259
Rendszertan260
Az emlősök képviselője - az üregi nyúl261
Az emlősök szervezetének általános áttekintése276
Az emlősök rendszertani áttekintése288
Az emlősök származása és evolúciója309
Néhány emlős őslénytani sora313
Az emlősök magasabbrendű idegműködése316
Az emlősök környezettana318
Az emlősök földrajzi elterjedése330
Az emlősök gazdasági jelentősége332
A szárazföldi gerincesek földrajzi elterjedése
Általános bevezetés344
Újzélandi faunaterület348
Ausztráliai faunaterület349
Polinéziai faunaterület351
Az újzélandi, ausztráliai és polinéziai faunaterületek kölcsönös viszonya352
Neotrópusi faunaterület353
Madagaszkári faunaterület356
Ethiópiai faunaterület357
Indomaláji faunaterület360
Madagaszkár, Ethiópia és Délkelet-Ázsia faunájának története363
Holarktikus faunaterület364
A szárazföldi alapfaunák és kölcsönös történeti összefüggésük370
A Szovjetunió szárazföldi gerinceseinek földrajzi elterjedése
A Szovjetunió állatföldrajzi kerületekre osztásának elvei375
A tundra övezet377
A tajga övezet379
Az európai lomblevelű erdő övezet384
A Kaukázus faunája386
A középázsiai-síkság389
A középázsiai hegyvidék390
A Bajkálon túli sztyepek391
A Távol-Kelet kevert erdőségei391
Az amuri-usszuri fauna393
A zoológia jelentősége a szocialista építésben
Bevezetés394
Állattenyésztés396
Baromfitenyésztés396
Galambtenyésztés397
Szőrmeipar397
A természetvédelem és a védett területek397
Akklimatizáció398
Haltenyésztés és halgazdaság399
Zoológia és a népegészségvédelem400
A mezőgazdaság emlős-kártevői és az ellenük való védekezés401
A zoológusok szerepe a természet átalakításában a sztyepes és erdős-sztyepes körzetekben403
A gerinchúrosok szervezetének összehasonlító anatómiai áttekintése
Az összehasonlító anatómia feladata405
Köztakaró406
Belső váz410
Izomzat418
Idegrendszer420
Érzékszervek422
Emésztőrendszer424
Légzőszervek426
Vérkeringési rendszer427
Húgyivarrendszer430
Az állatvilág filogenezise és annak törvényszerűségei
A vázlatos törzsfák történeti áttekintése432
Az evolúciós folyamat tanulmányozásának módszerei437
Az evolúció alaktani törvényszerűségei440
A szervek különböző típusai440
Az alakok őslénytani sora442
A biológiai progresszió és regresszió és tanulmányozásának útjai444
A szervek filogenetikai változásának módjai447
Embriológia és evolúció449
Biogenetikai törvény450
A filembriogenezisek tana454
Az evolúció általános törvényszerűségei456
Az állatvilág törzsfája458
A gerinces állatok filogeniája465
Az állatok megoszlása a geológiai korokban472
Név- és tárgymutató476
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Állattan I-II. Állattan I-II. Állattan I-II. Állattan I-II. Állattan I-II. Állattan I-II. Állattan I-II.

Az eredeti borítók egy részét az első kötéstáblákra ragasztották. A lapéleik és néhány lapjuk foltosak. Az I. kötet néhány oldalán ceruzás aláhúzás látható. A II. kötet címlapján tulajdonosi bejegyzés található.

Állapot:
8.600 ,-Ft
43 pont kapható
Kosárba