Állathigiénia

Tartalom

Előszó 15
Bevezetés 17
Állathigiénia és az állomány-egészségtan tárgyköre, jelentősége 17
Az állathigiénia történetéből 18
Az állathigiénia utóbbi 40 éve Magyarországon 20
Első fejezet
A nagy létszámú állattartó telepek egészségvédelme 23
(Rafai Pál - Nagy Gyula)
Az állatállományok védelme a fertőző és járványos betegségek kórokozóitól 23
A járványvédelmi rendszer kiépítése és működtetése 24
A telep helyének megválasztása 24
A telep elhatárolása 26
A telep személyforgalma 26
A telep járműforgalma 27
A fertőzést közvetítő anyagok forgalma 28
A telep állatforgalma 28
A telep higiéniai rendje 30
Az egyes istállók járványvédelme 31
A járványvédelem működtetése 32
Az állattartó létesítményekre vonatkozó előírások 32
Második fejezet
Állattartó telepek és létesítmények fertőtlenítése 35
(Rafai Pál - Tamási Géza)
A fertőtlenítés eredményességét befolyásoló biológiai és technológiai tényezők 36
A sterilizálás és a fertőtlenítés fizikai és kémiai módszerei 37
Fizikai eljárások 37
Kémiai eljárások 39
Fertőtlenítő szerek 39
Folyékony és szilárd halmazállapotú vegyszerek 40
A klór és vegyületei 40
Jódtartalmú fertőtlenítőszerek 41
Aldehidek 42
Oxidálószerek 43
Felületaktív fertőtlenítőszerek (tenzidek) 44
Savak és lúgok 45
Egyéb fertőtlenítő szerek 46
Gáz halmazállapotú vegyszerek 46
Az állattenyésztés gyakorlatában alkalmazott fontosabb fertőtlenítési eljárások 47
A telep védelmét szolgáló fertőtlenítési eljárások 47
Az istállók fertőtlenítése 47
Az istállók takarítása 47
Az istállók berendezési tárgyainak fertőtlenítése 48
Az itatóvíz, kutak és a vízvezeték fertőtlenítése 52
A fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése 53
Harmadik fejezet
Az állattartás környezetvédelmi vonatkozásai 55
Az állattenyésztésben keletkező szennyező anyagok (emissziók)
általános hatása a talajra, az élővizekre és a levegőre 58
Az állattartás környezetszennyező hatásainak csökkentése 59
A szennyező anyagok keletkezésének korlátozása 59
A szennyező források és a lakott települések térbeni elkülönítése
védőtávolságok biztosításával 62
A környezetszennyező anyagok ártalmatlanításának és elhelyezésének szabályozása 63
Az állattenyésztésben keletkező hulladékok osztályozása, kezelésük és
ártalmatlanításuk főbb szempontjai 63
A különböző osztályba sorolt állati hulladékok kezelése 65
Állathullák kezelése és ártalmatlanítása 67
Az állati hulladékok gyűjtése, szállítása és tárolása 71
Az állati hulladékokat kezelő üzemek működése 72
Az állati hulladékok feldolgozása 74
Az állati hulladék megsemmisítése és hasznosítása 75
Az almostrágya és hígtrágya kezelésének környezetvédelmi vonatkozásai 76
A hígtrágya 77
A hígtrágya kezelésének és hasznosításának fontosabb módszerei 80
A hígtrágya előkészítése és összegyűjtése 80
A hígtrágya kezelése 81
A szilárd és híg fázis tovább kezelésének, elhelyezésének és
hasznosításának állat- és közegészségügyi, környezetvédelmi kérdései 82
A trágya fertőtlenítése 84
A hígtrágya elhelyezése 85
A kártevők hatása a környezetre. A védekezés szempontjai (Jakab László) 87
Rágcsálók elleni védekezés 87
A legyek kártétele és a védekezés lehetőségei 88
Legyek elleni védekezés állattartó telepeken 90
Legyek elleni védekezés a legelőkön 91
Madarak elleni védekezés 91
Negyedik fejezet
Állattartó épületek (istállók) építésének általános szempontjai 92
Általános szempontok 92
Az építőanyagok tulajdonságai 93
Határoló és nyílászáró szerkezetek 95
Alapozás, lábazat, falak és falszerkezetek 96
Nyílászáró szerkezetek 97
Tetőszerkezet 97
Padozat 99
Állathigiéniai követelmények a tömör pihenőtéri padló szerkezettel szemben 99
Mechanikai tulajdonságok és követelmények a tömör pihenőtéri padozattal szemben 101
Hőtechnikai követelmények 101
Hidrotechnikai tulajdonságok 104
Vegyi tulajdonságok 104
Az istálló csatornázása 105
Ötödik fejezet
Az istállók klimatizálása 106
A zárt istállók szellőztetése 106
A légcsere méretezése 107
A légcsere technikai megoldásai 109
A szellőztetés automatikus vezérlése 114
Zárt istállók fűtési energia szükséglete 114
Fűtési rendszerek 116
A zárt istállók hővédelme 117
Hatodik fejezet
Az istállóklíma vizsgálata 119
Az istállóklíma fizikai tényezőinek értelmezése 119
Az istállóklíma fizikai tényezőinek vizsgálati módszerei 122
A klímatényezőket mérő műszerek 124
A mérési eredmények feldolgozása 125
A mérési eredmények értékelése a háziállatok hőérzete és teljesítménye szempontjából 126
A mérési eredmények értékelése az épület szempontjából 126
Hetedik fejezet
A mikroklíma hatása a háziállatok termelésére és egészségére 130
A szervezet energia forgalma 130
A szervezet hőegyensúlya 132
Hőtermelő folyamatok 136
Az állat és a környezet hőcseréje 137
Hőcsere sugárzással 137
Hőcsere áramlással 138
Hőcsere vezetéssel 139
Hőcsere párologtatással 140
A központi idegrendszer szerepe a háziállatok hőcseréjében 141
A mikroklíma hatása 143
Ciklusosán változó hőmérséklet 143
Alkalmazkodás a klíma viszonyokhoz 144
A környezeti tényezők hatása a háziállatok energia forgalmára 149
Hatások a takarmányenergián keresztül
Hatások a takarmány emészthetőségén keresztül 149
Hatások a nem termelő energián keresztül 150
Hatások a termelő energián keresztül 150
Mikroklímaigények az állattartásban 150
A kérődzők mikroklíma igénye 152
A sertés mikroklíma igénye 152
A baromfi fajok mikroklíma igénye 157
A nyúl mikroklíma igénye 161
Nyolcadik fejezet
A levegő szennyezettségének hatása a háziállatok termelésére és egészségére 165
Az istálló levegőt szennyező gázok 165
Az istálló aeroszoljai 170
Az aeroszol komponensek eredete 171
Az aeroszol komponensek mennyiségi viszonyai 173
Az aeroszolok hatása az ember és a gazdasági haszonállatok szervezetére 174
A bio-aeroszol szennyeződés csökkentésének lehetőségei 175
Az istálló levegőt szennyező gázok és bio-aeroszol komponensek
vizsgálatának módszerei 176
A gáznemű szennyező anyagok mérési módszerei 177
A levegő szén-dioxid tartalmának meghatározása 178
A levegő ammónia tartalmának mérése 180
A levegő kén-hidrogén tartalmának mérése 181
A lebegő porrészecskék mérési módszerei 181
A levegő élő csíra szennyezettségének mérése 183
Szilárd táptalajok felületére történő élő csíra befogás 183
Az élő csírák folyadék elnyeletőkben (impindzserekben) történő leválasztása 185
Kilencedik fejezet
A takarmányozás higiéniája 186
A takarmányok kémiai bomlásának állategészségügyi jelentősége 187
(Rafai Pál - Mézes Miklós - Bokori József)
A takarmányzsírok bomlása. Az oxidatív stressz. A megelőzés lehetőségei 187
A takarmányfehérjék bomlása. Biogén aminok 191
A takarmányok mikroba szennyezettségének állat-egészségügyi jelentősége 192
(Mátrai Tibor - Rafai Pál - Szigeti Gábor)
A takarmányok mikroba tartalma 192
A takarmányok romlása 194
A mikroba gradáció feltételei - a takarmányromlás okai 194
Szaporodóképes mikrobák száma és a takarmányromlás 194
A víz és a takarmányromlás 194
Hőmérséklet és a takarmányromlás 196
Levegő (oxigén) jelenléte és a takarmányromlás 197
Tápanyagok és a takarmányromlás 197
A takarmány struktúrája és a takarmányromlás 198
A mikrobaszaporodás és pusztulás kinetikája 198
A mikrobapopulációk eloszlása a takarmányban 198
A takarmányromlás következményei 199
Az organoleptikus tulajdonságok romlása 199
A takarmányok táplálóanyagainak megfogyatkozása 199
Toxikus anyagok keletkezése 200
A nagy baktériumtömeg felvételének hatása - enterális dysbiosisok 200
A takarmányok mikrobiológiai-higiéniai állapotának vizsgálata 202
A takarmányromlás mikrobiológiai kimutatása 204
A takarmány mikrobiológiai szennyezettsége 206
Patogén élőcsírák a takarmányokban 207
A takarmányok penészgombás fertőzöttségének állat-egészségügyi jelentősége 208
Szántóföldi penészgombák állat-egészségügyi jelentősége 209
Fuzárium toxinok 209
I. Zearalenon toxinok és származékaik általános jellemzése 209
A takarmányok zearalenon szennyezettségének hatása a sertések
szaporodás biológiai teljesítményére 210
A takarmányok zearalenon szennyezettségének hatása a baromfi
szaporodás biológiai teljesítményére 213
II. Trichotecén mikotoxinok általános jellemzése 214
A takarmányok trichotecén szennyezettségének hatása a sertésekre 215
Szaporodásbiológiái hatások 215
Egyéb hatások 215
A takarmányok trichotecén szennyezettségének hatása a baromfi-félékre 217
III. Fumonizin toxinok 220
(Kovács Melinda)
A fumonizin toxinok hatása a sertésekre 221
A fumonizin toxinok hatása más állatfajokban 222
A fumonizin toxinok humán-egészségügyi vonatkozása 223
IV. Stachybotriotoxinok 223
A raktári penészgombák állat-egészségügyi jelentősége 225
Aflatoxinok 225
Ochratoxinok 226
Az ochratoxinok közegészségügyi jelentősége 227
Patulin, penicillinsav, citrinin 228
A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinokra vonatkozó szabályozás. Határértékek 229
(Rafai Pál - Szigeti Gábor - Mátrai Tibor - Sályi Gábor)
A fuzáriumtoxin-szennyezettség kritikus értékeinek értelmezése 231
A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinok elterjedtsége 231
A fuzariotoxikózisok elleni védekezés lehetőségei 233
A takarmány alapanyagok Fusarium gombafajokkal történő
fertőződésének mérséklése, illetve megelőzése 234
A fuzárium gombákkal és mikotoxinokkal szennyezett takarmány-alapanyagok
dekontaminációja és dezinfekciója 234
A keverék takarmányokban fellelhető mikotoxinok hatásának
kiküszöbölése, közömbösítése, illetve csökkentése 235
A mikotoxinok megkötése (adszorbeálása) 236
Az itatóvíz minőségének állategészségügyi jelentősége 238
Az állatok vízszükséglete 238
A jó ivóvíz tulajdonságai 239
A víz fizikai tulajdonságainak higiéniai jelentősége 239
A víz oldott részeinek higiéniai jelentősége 241
A vizet szennyező anyagok 243
A víz fertőzést közvetítő szerepe 244
Az itatóvíz vizsgálata és minősítése 246
Az itatóvízzel szemben támasztott követelmények és a minősítés módja 247
A takarmány- és vízmintavétel szempontjai 249
Takarmányminta vétel 249
Ipari keverék takarmányok, széna- és szalmafélék, valamint
silózott takarmányok mintavétele 250
A mintavétel szabályai 252
Vízmintavétel 253
Tizedik fejezet
A környezet értelmezése. A szervezet és a környezet kölcsönhatása.
A stresszkutatás újabb eredményei 256
Tizenegyedik fejezet
Az összetett okú betegségek 263
A fakultatív patogén mikroorganizmusok által okozott
összetett okú betegségek kialakulása 264
Az élőcsíra terhelés szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában 265
A védekező mechanizmusok szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában 267
A szervek és szervrendszerek felületi védelmét ellátó aspecifikus mechanizmusok 267
A szervek és szervrendszerek specifikus felületvédelmi rendszerei 269
A környezeti tényezők hatása a felületi védelmi rendszerek működésére 270
Az immunrendszer működésének genetikai meghatározottsága 271
A környezeti tényezők hatása az immunrendszer működésére 271
A környezeti tényezők hatása a háziállatok kolosztrális
védelmére és szikimmunitására 272
A környezeti tényezők hatása a háziállatok immunrendszerének
neurohormonális szabályozására 276
A stressz hatása az immunrendszer működésére 277
A takarmányozás és az immunitás 284
Immunszuppresszív anyagok és immunszuppresszív mikroorganizmusok 287
A környezeti eredetű immunhiány és a fakultatív patogén mikroorganizmusok
okozta, összetett okú betegségek összefüggése 288
Az összetett okú betegségek elleni védekezés általános szempontjai 288
Tizenkettedik fejezet
Az állattartás etikai, állatjólléti és állatvédelmi vonatkozásai 290
Az ember és az állat kapcsolata 290
Az állatvédelem etikai-morális indokai 290
Az állatvédelem emocionális vonatkozásai 294
Az állatjóllét - animal welfare - tudományos megalapozása 295
Állatjóllét - szükségletek 296
Állatjóllét - közérzet 296
Állatjóllét - stressz 296
Állatjóllét - egészség 296
Az állatjóllét mérése 296
Az állatjóllét mérésére alkalmas etológiai módszerek 297
Az állatjóllét mérésére alkalmas termelés-élettani módszerek 297
Állatvédelmi jogszabályok 297
A gazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai 299
A borjak tartása 300
A sertések tartása 301
Tojótyúkok tartásának minimális követelményei 302
A hízott máj előállításának szabályai 304
A tolltépés szabályai 305
Mezőgazdasági haszonállatokon érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozások 305
Az állatszállítás állathigiéniai és állatvédelmi követelményei 306
Az állatszállítás állathigiéniai szempontjai 309
Etológiai megfontolások 309
Az állatszállításra vonatkozó jogszabályok 310
A kíméletes állatvágás állatvédelmi és állathigiéniai vonatkozásai 312
Vágás előtti bánásmód 313
Az állatok kábítása 313
Elvéreztetés 315
Leölés 315
A leölés különleges esetei 315
Tizenharmadik fejezet
Integrált élelmiszer-biztonsági rendszerek a sertéshústermelésben.
A termelőhely szerepe 316
Az integrált élelmiszer-biztonsági rendszerek jellemzői 317
Néhány fontosabb minőség-biztosítási rendszer működésének rövid összefoglalása 319
Hollandia 319
Finnország 321
Élelmiszer-biztonság az Európai Unió (EU) más tagországaiban 323
Az Európai Unió szerepe az élelmiszer-biztonság szabályozásában 323
Termelőhelyi élelmiszer-biztonság a hazai sertéshústermelésben 325
Az OMMI minőségbiztosítási rendszere 326
Várható fejlemények és javaslatok 328

Témakörök