Előszó | 9 |
Az állat és környezete | 11 |
Az alkat (konstitúció) | 14 |
Az alkalmazkodás, akklimatizálódás és a honosodás | 17 |
A települési viszonyok állathigiénei jelentősége | 21 |
Falutelepülés | 21 |
Tanyai teleülések | 26 |
Szocialista jellegű mezőgazdasági települések | 28 |
A meteorológiai tényezők állathigiénei jelentősége | 33 |
Az időjárás, az éghajlat, a makro- és mikroklíma | 33 |
A légkör és az időjárás | 35 |
A légnyomás | 35 |
A levegő hőmérséklete | 36 |
A szél | 40 |
A levegő nedvességtartalma és a csapadékok | 41 |
A zivatar, a jégeső és a villámlás | 43 |
Az időjárási frontok és az időjárásváltozás hatása a szervezetre | 44 |
A napfény és egyéb sugárzások | 47 |
A napfény és az égsugárzás | 47 |
A napsugárzás élettani hatása | 49 |
A kozmikus sugárzás | 52 |
A radioaktív izotópok hatása az állati szervezetre | 52 |
Az állatok hőszabályozása és annak zavarai | 54 |
Az állatszállások mikroklímája | 60 |
Az állatszállások hőmérséklete | 61 |
Az állatszállások páratartalma | 64 |
A hőmérséklet, a páratartalom és a levegőmozgás mérése | 66 |
A levegő összetétele és szennyeződései | 71 |
A széndioxid | 71 |
A szénmonoxid | 74 |
Az ammónia | 75 |
A kénhidrogén | 76 |
A levegőben levő por és egyéb lebegő szilárd részek | 77 |
Ipartelepek szennyezett levegőjének hatása az állatokra | 79 |
Magyarország éghajlata | 79 |
A talaj | 81 |
A talaj keletkezése, összetétele és szerkezete | 81 |
A talaj fizikai tulajdonságai | 83 |
A talaj kötöttsége | 84 |
A talaj adszorbeálóképessége | 84 |
A talaj likacsossága (porózitása) | 84 |
A talaj vízgazdálkodása | 85 |
A talaj hő- és fénygazdálkodása | 87 |
A talaj levegőgazdálkodása | 88 |
A talaj radioaktív sugárzása | 89 |
A talaj fertőzöttsége és öntisztulása | 90 |
Az egyes talajféleségek és a talajfekvés állathigiénés jelentősége | 94 |
A vízellátás higiénéje | 96 |
Az állattenyésztés vízszükséglete és vízellátása | 96 |
A víz, mint a fertőző és parazitás betegségek terjesztője | 98 |
A víz öntisztulása | 100 |
Az állattenyésztő üzem vízellátása | 101 |
A csapadékvíz | 102 |
A felszíni vizek | 102 |
A térszínalatti víz | 105 |
A forrásvíz és a források foglalása | 107 |
A kutak | 109 |
A központi vízellátás | 119 |
A víznyerő helyek megvédése szennyeződésektől és fertőződésektől | 122 |
Az ivóvíz tisztítása és kezelése | 124 |
A derítés és a szűrés | 124 |
A víz agresszív voltának megszüntetése | 128 |
A víz vas- és mangántalanítása | 129 |
A víz lágyítása | 130 |
A víz csírátlanítása | 130 |
Az ivóvíz vizsgálata és a próbavétel | 131 |
Az ivóvíz fizikai vizsgálata | 137 |
A víz hőmérséklete | 137 |
A víz színe | 138 |
A víz zavarossága | 138 |
A víz szaga | 139 |
A víz íze | 140 |
Az ivóvíz kémiai vizsgálata | 141 |
Oxigénfogyasztás (káliumpermanganát fogyasztás) | 141 |
A klórid-ion meghatározása | 142 |
A nitrát- és a nitrit-ion meghatározása | 143 |
Az amónium-ion meghatározása | 146 |
A bepárlási maradék meghatározása | 147 |
A lúgosság, összes keménység, karbonát-keménység és maradvány-keménység meghatározása | 148 |
A szulfát-ion meghatározása | 151 |
A szulfid-ion meghatározása | 152 |
A vas-ion meghatározása | 152 |
A mangán-ion meghatározása | 154 |
Az ivóvíz minősítése a kémiai és fizikai vizsgálatok alapján | 155 |
Az ivóvíz bakteriológiai vizsgálata | 158 |
A víz biológiai vizsgálata | 162 |
A takarmányozás higiénéje | 164 |
A takarmányok összetétele és az állatok táplálóanyag-szükséglete | 164 |
A mennyiségileg elégtelen takarmányozás következményei. Az éhezés | 166 |
A hiányos fehérje- és aminosavellátás következményei | 169 |
Fehérjetartalékok a gazdaságokban | 172 |
Az elégtelen takarmányozás hatása a tejtermelésre | 173 |
A háziállatok vitaminszükségletének biztosítása | 174 |
A legfontosabb vitaminok és hiányjelenségeik | 175 |
A háziállatok ásványi anyag szükséglete | 183 |
A konyhasó-szükséglet biztosítása | 185 |
A mész- és foszforsav-szükséglet biztosítása | 186 |
A nyomelemekkel való ellátás biztosítása | 189 |
A takarmány zsírtartalmának jelentősége | 192 |
Az etetés és az itatás higiénéje | 193 |
Az éhség és az étvágy | 193 |
Az etetés higiénéje | 195 |
Az itatás higiénéje | 199 |
A legelő és a rét higiénéje | 201 |
A legelő és a rét, mint takarmányt nyújtó terület. Növényzet | 202 |
A legelő, mint élettér | 206 |
A hibás és romlott takarmányok | 210 |
Szálastakarmányok | 210 |
Szemestakarmányok | 214 |
Gyökér- és gumósnövények | 218 |
Savanyított takarmányok | 219 |
Az ipari takarmányok | 221 |
Moslék | 225 |
Idegen anyagok a takarmányban | 226 |
Mérgezések háziállatok között | 227 |
Mérgező növények | 230 |
Mérgezések növényvédőszerekkel és a mezőgazdaságban használatos egyéb anyagokkal | 236 |
Gáz- és füstmérgezések | 240 |
Kátrányok és kátránytermékek okozta mérgezések | 240 |
Az állattenyésztési épületek higiénéje | 242 |
Az istálló szerepe az állattenyésztésben | 242 |
A természetszerű állattartás | 244 |
Az építőanyagok általános tulajdonságai | 249 |
Az építőanyagok hővezetőképessége | 249 |
Az építőanyagok hőtárolóképessége | 252 |
Az építőanyagok vízfelvevő-, vízfelszívó- és páraáteresztőképessége | 253 |
Az építőanyagok szilárdsága, tartóssága és tűzbiztonsága | 254 |
Az építőanyagok légáteresztőképessége | 255 |
Az építőanyagok | 256 |
Természetes építőanyagok | 257 |
Mesterséges építőanyagok | 259 |
A talaj szerepe az állattenyésztési épületek létesítésénél | 264 |
Az alapfal | 266 |
A lábazatfal, felmenő falak | 266 |
A falak befolyása az istálló mikroklímájára | 270 |
A padozat | 276 |
Az istálló csatornázása | 279 |
A mennyezet (födém) | 284 |
A tetőzet | 287 |
Az ajtók és az ablakok | 292 |
Az istálló megvilágítása | 295 |
Természetes megvilágítás | 295 |
Mesterséges megvilágítás | 299 |
Az istálló hőforgalma | 300 |
Az istálló hőmérséklete | 300 |
Az istálló hőforgalmának kiszámítása | 302 |
Az istálló nedvességforgalma | 308 |
Az istálló szellőztetése | 312 |
A természetes szellőztetés | 314 |
A mesterséges szellőztetés | 322 |
Az istálló nyári szellőztetése és hővédelme | 324 |
Az istálló karbantartása | 326 |
A szarvasmarhatenyésztés higiénéje | 330 |
A szarvasmarhatenyésztés épületei | 330 |
A tehénistállók | 330 |
Az elletőistálló | 339 |
A nyitott istállók | 340 |
A borjak elhelyezése | 344 |
A borjúnevelés higiénéje | 346 |
A tejtermelés higiénéje | 350 |
A szarvasmarha igázásának higiénéje | 353 |
A sertéstenyésztés higiénéje | 355 |
A sertéstenyésztés épületei | 355 |
A sertésfiaztatók | 355 |
A kocaszállás | 359 |
A süldőszállás | 361 |
A kanszállás | 361 |
Egyéb sertéstenyésztési épületek | 362 |
A sertéshízlaló telepek | 362 |
A telepek berendezése | 362 |
A hízlalótelep állategészségügyi ellátása | 367 |
A szaporítás és a nevelés higiénéje | 368 |
A malacoztatás és a malacnevelés | 368 |
Fiaztatás és malacnevelés szabad állásokon | 371 |
A juhászat higiénéje | 378 |
A juhászat épületei | 378 |
Az elletés és a báránynevelés higiénéje | 383 |
A juhok legeltetésének higiénéje | 384 |
A gyapjútermelés higiénéje | 386 |
A juhok nyírása | 387 |
A juhok fejésének higiénéje | 389 |
A lótenyésztés higiénéje | 392 |
A lótenyésztés és a lótartás épületei | 392 |
A tenyészállatok istállói | 392 |
Az igáslovak istállói | 396 |
A lovak betanítása. Bánásmód a lovakkal | 398 |
A lovak kólikás betegségeinek megelőzése | 401 |
A baromfitenyésztés higiénéje | 406 |
A baromfitenyésztés és -tartás épületei | 406 |
A baromfiólak | 407 |
A baromfinevelők | 410 |
A baromfi etetése, itatása és tartása | 413 |
Az állatok testápolása | 417 |
A bőr és a szaruképletek ápolása | 417 |
A nyírás | 422 |
A lepokrócozás | 423 |
A bőrápolás jelentősége a bőripar szempontjából | 424 |
Az állatok szállítása | 427 |
Az állatok szállítása vasúton, hajón vagy gépkocsival | 428 |
A szarvasmarhák szállítása | 431 |
A lovak szállítása | 431 |
A kistestű állatok szállítása | 432 |
Az állatrakodó | 433 |
Az állatok lábon hajtása | 434 |
A legfontosabb fertőző és parazitás betegségek megelőzése és elfojtása | 436 |
Védekezés a háziállatok fertőző betegségei ellen | 436 |
A fertőző betegségek jelentősége | 436 |
A fertőződés módja | 438 |
A fertőző betegségek behurcolásának és terjedésének megakadályozása | 444 |
A gümőkór leküzdése | 452 |
A brucellózis leküzdése | 455 |
Az immunizálás szerepe a fertőző betegségek leküzdésében | 463 |
A fertőtlenítés módszerei | 467 |
Fertőtlenítés a gyakorlatban | 477 |
Védekezés a háziállatok parazitás betegségei ellen | 482 |
A parazitás betegségek jelentősége | 482 |
A parazitás betegségek leküzdése | 487 |
Védekezés az állatszállásokon és egyéb épületekben tartózkodó élősködő állatok ellen | 505 |
Védekezés a patkányok és az egerek ellen | 505 |
A patkányok és az egerek kártétele | 505 |
A patkányok és az egerek irtása | 506 |
Védekezés a legyek ellen | 511 |
A legyek kártétele | 511 |
A légyirtás | 512 |
Az állati hullák ártalmatlanná tétele | 515 |
Teendők az állat elhullása esetén, a hullák szállítása | 516 |
Az állati hullák felhasználása | 519 |
Dögterek és állati hullaemésztő vermek (dögkutak) létesítése | 519 |
A hulla sorsa a talajban | 525 |
Gyepmesteri (állategészségügyi) telepek | 526 |
Az állati hullák elégetése | 527 |
Az állati hullák ipari feldolgozása | 528 |
Termofizikális hullafeldolgozás | 529 |
Termokémiai hullafeldolgozás | 532 |
Hullafeldolgozó üzemek telepítése | 533 |
A hullafeldolgozó üzem berendezése | 534 |
Az állattenyésztés dolgozóinak egészségvédelme | 537 |
Balesetek megelőzése az állatokkal bánás közben | 537 |
Betegségek átragadása állatról emberre | 539 |
Segédkezés boncolásnál | 541 |
Védekezés az emésztőcsatorna útján történő fertőzések ellen | 542 |
Tárgymutató | 545 |