Állandósuló költségvetési "fekete lyuk" (?) - vagy az Európai Unióhoz illeszkedő vidékfejlesztés

Szerző

Dr. Nagy Bálint

Szerkesztő

Veress Tibor

Lektor

Rózsás Attila

Budapest

'Dr. Nagy Bálint: Állandósuló költségvetési "fekete lyuk" (?) - vagy az Európai Unióhoz illeszkedő vidékfejlesztés ' összes példány

Kiadó:	Budapesti Agrárkamara
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	240 oldal
Sorozatcím:	Vidékfejlesztés
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-206-541-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal, táblázatokkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Búsongás és jajongás nélkül, csak a tények kellette érzéseimet bocsátom itt közre -amolyan zenei felütésként, mint amikor levegőt vesz az énekes-, egy olyan elemzés, egy olyan koncepció elé, amely szintén jajongás és búsongás nélkül mutat rá egy mindezidáig elmaradt, következetes, a múltban gyökerező, a valós értékeket megőrző és azt felhasználó ilyen-olyan fejlődésünkre. I vidéken, de főleg a falvakban élők életminőségének változásáról, ha úgy tetszik polgári átalakulásáról van szó. Tudom, ez a fejlődés az ő részükről nem elhatározás kérdése most sem és nem volt az a múltban sem. Ok mint mindig, válaszolnak a környezetük szavára, mind a természet változásaira, mind a társadalom cselekedeteire. Ha a mindenkori hatalom olyan lépésre szánja el magát, amely nem erőszakolja meg a fejlődést, akkor biztos lehet abban, hogy a vidéken élők, a mezőn gazdálkodók nem hagyják ki az t előttük lévő lehetőségeket. Évtizedek múltán pedig visszatekintve megállapíthatjuk majd, hogy a vidéki lakosságunk -a ma divatos szóval élve-polgárosodásának kezdete ekkor és ekkor vált felismerhetővé. A visszatekintés azonban több nagy szakaszat ölel fel.
Ismert a történelemből, hogy hosszú évszázadok óta különféle nehézségeket jelentő sorscsapások kísérték a magyar vidék meg-megújulását. Időnként fel-felcsillant a remény, hogy na, talán most ízig-vérig elkötelezett vezető jön, aki elismeri a földeken gazdálkodók vérrel, verítékkel megdolgozott jussát. Aki irigység nélkül veszi tudomásul, hogy a föld, bár egy egész népet, országot tart el, különleges státusánál fogva mégis az őt „megszelídítő" ember birtoka. Különleges azért is, mert akik a biológiai anyaggal, élő szervezetekkel dolgoznak, számukra a természet szabja meg a munkaritmust, de sokszor a munkavégzés valamennyi feltételét is. A föld otthont ad, élelmet, közös sorsot, és olyan törvényt, amit egyetlen korábbi kornak egyetlen fejedelme, királya, kormánya, pártvezetője sem ért be soha. Mert hiába háborúznak rajta, vagy vezetnek be demokráciát, vetni vetni kell. És mindig ugyanakkor kell, ha borús az idő akkor is, ha fúj akkor is, legyen háború, vagy béke, akkor is. Ha netán megtiltanák, akkor is. A szántóföldön is érvényes természet-diktálta törvényeket csak egyetlen ember érzi igazán. Méghozzá az, aki onnan, aki közvetlenül belőle vétetett. Aki megtanulta, melyik magot mikor kell vetni, ha annak termését is akarja. Olyan gyökér ez, amit eltépni soha nem lehet. Ezen a gyökéren táplálkozik a legbensőbb magyar lélek is, legalábbis itt, a Kárpát-medencében. Vissza

Tartalom

AJÁNLÁS (Rózsás Attila - elnök. Budapesti Agrárkamara)............................ 5
ELŐHANG
Szántóföldek, ugarok *.» Gondolatok egy tanulmány elé (Veress Tibor szerkesztő) ....... 7
ELŐSZÓ (Márton József - ügyvezető igazgató)................................ 10
BEVEZETŐ MEDITÁCIÓ...................................................... 13
Jelen megbízásról és a rendszerelvű elemzésről................................................13
A nemzeti közmegegyezésre épülő hosszútávú agrárstratégia szükségességéről..........13
Az ellenérdekeltek - vagyis az iparszerű modell szószólói......................................13
A vidéken élő törpebirtokosok összetett termelési modelljéről..............................15
A természetvédelem mint ideológia - nem önmagáért, hanem az ember túléléséért van..16
A hatalom a környezetvédelmet többnyire tünetileg kezeli....................................18
A tényleges környezetvédelem programja.......................19
A változás gyökerei egy félévszázados átörökölt szemléletben............................21
A népességeltartóképesség szerinti termőhelyminősítés szükségessége .... 23
A Nemzeti Környezetvédelmi Program hangsúlyeltolódásai ................................24
A helytelenül alkalmazott és hivatkozott Európai Uniós kategóriáról............25
AZ AGRÁRTERMELÉS MODELL-,
AVAGY PARADIGMAVÁLTÁSÁNAK DILEMMÁJA................. 27
A magyar agrárválság valódi okai -visszatekintés az elmúlt öt.............. 27
Átalakítást és nem fejlesztést! - az osztrák példa jó........................... 28
A „globális" világ agrár-forgatókönyve Magyarországra a rendszerváltás idejére...... 30
Az iparszerű mezőgazdaság 1982 óta parasztellenes!......................... 45
A válság be volt építve az iparszerű rendszerbe................................45
A megtévesztők érvei.............................................................. 56
A holtmunka természetellenesen rendezi át a termelésben szereplöket, a termelési tényezőket.... 58
A komparatív előnyökről.......................................................... 70
Az agrárpiac mögött állami protekcionizmus volt és van, s nem............ 83
Az iparszerű modell háromirányú változata (USA-NY.EU.-K.EU.)........ 84
A paragdigmaváltás szükségessége az Európai Unióban..................... 85
Az eszközintenzív modell rombolja a környezetet.............................99
Visszaállítani a természet-függőségben kialakult agrárágazati arányokat.. 115
Újratanulni az őshonos fajokat, fajtákat........................................116
Az eszközintenzív rendszer alkalmazásának tanulságai......................117
Az integrátorok üzleti érdekének uralma az agrárérdekek fölött - az állami diktátum modellje........................127
A végzetes eladósodás............................................................129
Az utolsó csúcsév..................................................................134
Megbukik az úgynevezett eszközintenzív modell Nyugat-Európában (is) 138
Az egykori agrárfejlődésünk haszonélvezői....................................138
A jövő mezőgazdasága csak természetközeli célokkal életképes............142
Végső következtetés...............................................................145
A vidék elmaradt polgári jellegű átalakulásának történelmi gyökere......147
A vidék elodázhatatlan polgári átalakulása....................................150
A vidék felemelkedése az Európai Unió programjához illeszkedően......155
A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS-ELVŰ AGRÁRMODELL INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ELVI VÁZLATA.....................170
Birtokcsere? Kényszerrel? Hárommillió hektáron?...........................171
A kiszolgáltatottság veszélyei...................................................172
A kisegítő törpegazdaságok érdekképviseletének létrehozása...............177
A mindenkori kormány tehermentesülhetne....................................179
Köztestületi szakmai önkormányzat létrehozása szükséges..................179
A kormányok és a kamarák elnöki értekezlete.................................182
Mítoszok kergetése helyett tudásintenzív mezőgazdaságot!.................184
Az elektronizált mérőhálózat alapfeltétel.......................................185
Országos talajvizsgáló hálózat és feladata......................................185
Miért létfontosságú a mérés, s a talaj ügye miért nem lehet magánügy?... 185
Az agrármonitoring-rendszer.....................................................188
Járványelhárítás....................................................................191
Valódi Agrármarketing Centrumot!.............................................
Rendszerelméleti következtetések...............................................200
MELLÉKLETEK