Államtan

Szerző

Visegrády Antal

Szerkesztő

Schenk János

Budapest-Pécs

'Visegrády Antal: Államtan ' összes példány

Kiadó:	Dialóg Campus Kiadó
Kiadás helye:	Budapest-Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	94 oldal
Sorozatcím:	Dialóg Campus tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-9310-67-0

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az államtan a pozitivista államelmélet német eredetű változata (Staatslehre), amely az államtudománynak a XIX. Században végbement differenciálódása során önállósult. Klasszikus rendszerének kidolgozása Jellinek nevéhez fűződik, aki abban következetesen érvényesítette a pozitivista tudományfelfogás szempontjait, s ezen belül a jogi és szociológiai államfogalom megkülönböztetését. Ennek megfelelően az általános államtan (Allgemeine Staatslehre), mint az állami jelenségeket megalapozó tudomány, államjogra (Staatsrechtslehre) és társadalmi államtanra (Soziale Staatslehre) tagozódik. Az előbbi az állam jogi természetét és alapfogalmait hivatott megvilágítani, az utóbbi az államot mint társadalmi alakulatot a maga totalitásában vizsgálja.
A II. világháború utáni évtizedekben az államtan - R. Zippelius, F. Ermacora, R. Herzog, M. Kriele, Th. Fleiner-Gerster, R Temthaleer és F. Koja munkásságának eredményeként - Németországban és Ausztriában is megújult. Egyfelől magába olvasztott sok szociológiai, politológiai és filozófiai ismeretet, másfelől pedig részletesen tárgyal számos alkotmánytani problematikát. Az angol-amerikai társadalomtudományokban az államtan sosem honosodott meg. A terrénumába tartozó jelenségeket a kormányzástan, a politológia, a politikai szociológia, a politikai filozófia és az alkotmánytan tárgyalja. Az államtan - módszertani szempontból - ma is vegyes elveket követ, ugyanis az állami jelenségeket az őket kondicionáló jogi-társadalmi és politikai környezetben úja le. Koncepcióiban ötvözni kívánja az állammal foglalkozó különböző tudományok szempontjait és eredményeit, így a történeti, a rendszertani, az összehasonlító, a fogalomelemző, a jogi-dogmatikai és a szociológiai módszereket alkalmazzák. E tudomány XX. századi fejlődését döntően az utóbbi kettő - a jogi és a szociológiai módszer - határozta meg. Vissza

Tartalom

Előszó 9
1. A politikai rendszer 11
1.1. A politikai rendszer fogalma 13
1.2. A politikai rendszer funkciói 14
1.3. A politikai rendszer elemei. A politikai pártok 15
1.3.1. A politikai pártok funkciói 17
1.3.2. A pártok szervezeti felépítése 18
1.3.3. A kétpártrendszer funkciója 20
1.3.4. A pártok és a befolyásoló csoportok 22
1.3.5. A pártok és a választások 23
1.3.6. A pártok közjogi helyzete 28
2. Az állam fogalma 41
2.1. Az állam definíciója 43
2.2. Az állam alkotóelemei 45
2.3. Az állam keletkezésére vonatkozó főbb elméletek 53
2.4. Az állam kialakulásának stádiumai 57
2.4.1. Az anarchikus demokrácia 57
2.4.2. A törzsi állam 58
2.4.3. A modern territoriális állam 59
2.4.4. A pártokba szerveződött és törvényhozó állam 59
2.4.5. Az államok kölcsönös függése egymástól 61
2.5. Az állam szuverenitására vonatkozó nézetek fejlődése 61
2.6. Az állam szuverenitása. Nemzeti és népszuverenitás 65
2.7. Az állam funkciói 68
3. A főbb államtipológiák 71
3.1. Az államok rendszerezésére vonatkozó elméletek 73
3.2. Monarchia, arisztokrácia, demokrácia 76
3.3. Az abszolút állam 77
3.4. A liberális állam 78
3.5. A jóléti állam 79
3.6. A totális állam 81
3.7. A jogállam 81
4. AZ ÁLLAMFORMA 85
4.1. Az államformákkal kapcsolatos nézetek fejlődése az ókortól napjainkig 87
4.2. Az államforma fogalma 91
4.3. Az államformák felosztása 92