1.066.808

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Államtan

Írások a XX. századi általános államtudomány köréből

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Egy évszázad általános államtudományának panorámája - ezt kívánja nyújtani a kötet. Bemutatja az államtan immár klasszikus szerzőinek alapeszméit s bepillantást enged egyes kortárs külföldi művelőinek munkásságába is. A szövegek válogatását két fő szempont vezérelte. Ezek közül az első azt a meggyőződést sugallja - és ennek tekintetében a könyv hazai viszonyaink közt előzmény nélküli vállalkozás -, hogy a modern államot ma is abban a fogalmi rendszerben érdemes tanulmányozni, amit az államtan keretei között dolgoztak ki az elmúlt évszázadok folyamán. Az államtan a modern európai államnak mint társadalmi és politikai intézménynek a jogra tekintettel és jogi összefüggések kereteiben kifejtett - bár más tudományok (így a szociológia, közgazdaságtan vagy politikatudomány) szempontjainak is teret engedő - elmélete. A szövegek válogatásának másik szempontját pedig az a meggyőződés formálta, hogy - állítsanak bármit is a nemzetközi integráció elemzői a globális és lokális folyamatokról -... Tovább

Fülszöveg

Egy évszázad általános államtudományának panorámája - ezt kívánja nyújtani a kötet. Bemutatja az államtan immár klasszikus szerzőinek alapeszméit s bepillantást enged egyes kortárs külföldi művelőinek munkásságába is. A szövegek válogatását két fő szempont vezérelte. Ezek közül az első azt a meggyőződést sugallja - és ennek tekintetében a könyv hazai viszonyaink közt előzmény nélküli vállalkozás -, hogy a modern államot ma is abban a fogalmi rendszerben érdemes tanulmányozni, amit az államtan keretei között dolgoztak ki az elmúlt évszázadok folyamán. Az államtan a modern európai államnak mint társadalmi és politikai intézménynek a jogra tekintettel és jogi összefüggések kereteiben kifejtett - bár más tudományok (így a szociológia, közgazdaságtan vagy politikatudomány) szempontjainak is teret engedő - elmélete. A szövegek válogatásának másik szempontját pedig az a meggyőződés formálta, hogy - állítsanak bármit is a nemzetközi integráció elemzői a globális és lokális folyamatokról - közös dolgaink rendezésének s a nemzeti társadalmak integrációjának a XX. század végén, illetőleg a XXI. század elején is változatlanul a modern állam az egyik legfontosabb és leghatékonyabb tényezője, kerete és feltétele. Vissza

Tartalom

Előszó
Az államtan XX. századi klasszikusai1
Georg Jellinek: Az állam alkotmánya és a közjog garanciái.
Az általános államtan (1900) részlete3
Az Állam alkotmánya3
A közjog garanciái32
Max Weber: A racionális állam
Államszociológiai töredék (1911-1920)38
A racionális állam keletkezése38
A racionális állam mint a legitim erőszak monopóliumával rendelkező intézményes uralmi szervezet107
Az állami uralmi üzem mint igazgatás. Politikai irányítás és hivatalnokuralom121
Firedrich Meinecke: Az államrezon fogalma (1924)71
Hans Kelsen: Az államelmélet alapvonalai (1926) Részletek91
Az állam mivolta91
Az állami rend megalkotása107
A jogalkotás fokozatai (Az állam három hatalma vagy funkciója)107
A jogalkotás szervei (Az államszervek)114
A jogalkotás módszerei (Az államformák)121
Carl Schmitt: Állami és politikai. A politika fogalma (1927) Részletek130
Állami és politikai130
A barát és ellenség megkülönböztetése, mint a politika kritériuma136
A háború mint az ellenségesség megjelenési formája138
Az állam mint a politikai egység pluralizmus által megkérdőjelezett formája146
Döntés a háborúról és ellenségről153
Depolitizálódás az etikai és ökonómia ellentétességén keresztül160
A semlegesítődések és depolitizálódások korszaka169
Rudolf Smend: Az állam mint integráció (1928)183
Az integráció mint az állam alapvető életfolyamata183
Személyes integráció189
Funkcionális integráció195
Tárgyi integráció205
Az integrációs rendszer egysége. Az integráció fajainak viszonya egymáshoz. Kül- és belpolitika214
Appendix I. A Weimari Köztársaság államelméleti vitái224
Hermann Heller: A törvény fogalma a Birodalmi alkotmányban (1928)224
Az uralkodó tan224
Az alkotmányos törvényfogalom történelmi-politikai alapjai227
Az uralkodó tan kritikája233
Jogállam és törvény241
Jogszabály és jogi alapelv244
Birodalmi Alkotmány és törvény247
A "törvény" szó különleges jelentései a Birodalmi Alkotmányban256
Fő tételek259
Carl Schmitt: A birodalmi elnök mint az alkotmány őre (1931)260
A semleges hatalmi ág (pouvoir neutre) államjogi tana260
A "semleges hatalmi ág" különös jelentősége a pártok pluralista államában. A munkaügyi vitákkal kapcsolatos állami egyeztetés példája269
A tisztviselő kar és a pártok pluralista államától való "függetlenség" különböző lehetőségei278
A birodalmi elnöki intézmény demokratikus alapjai285
Hans Kelsen: Ki legyen az alkotmány őre?289
Az alkotmány garanciájának problémája az alkotmányos monarchiában289
A Constant-i "pouvoir neutre" ideológiájának megújítása292
Az alkotmány bíróságok útján megvalósuló garanciája295
Igazságszolgáltatás és "politikai" funkció297
Az igazságszolgáltatás lényege299
Jogalkotás és jogalkalmazás302
Az ún. "performájúság"308
"Pluralizmus" és "totális állam"kategóriáinak segítségével311
Az alkotmánybíráskodás kizárása a "pluralizmus" és a "totális állam" kategóriáinak segítségével316
Az államfő mint az alkotmány őre319
Az "alkotmány őre" vagy a "parlamenttel szembeni ellensúly"?324
Államjogtan vagy mitológia?329
Tudomány és politika332
A modern államok általános jellemzői és főbb formái333
Peter Pernthaler: Az állam szervezete (1986)335
Az államszervezet történelmi kialakulása335
Az államszervezet általános funkciói338
A szervezet két alaptípusa: hierarchia és társulás341
A hierarchia kialakulása és formái342
A hierarchikus elv mai formái346
A hierarchia veszélyei és azok elhárítása351
A társulás kialakulása és formái354
Az államszervezet jogi rendszerei359
Az államszervezet politikai rendszerei371
A modern demokrácia típusának sokfélesége378
Autokrácia, képviselet és igazgatás381
Maurice Duverger: Állam és kormányzat
A kormányzat felépítése (1955)385
A kormányzati szervezet elemei385
Az állami szervek386
Állami funkciók409
A kormányzati rendszerek típusai421
A hagyományos tipológia421
A modern tipológia432
Thomas Fleiner-Gerster: Az állam és a társadalom céljai és feladatai440
Az államcélok jelentése440
Az állam védelmi funkciója446
Az állam jóléti feladatai451
Friedrich Koja: Az alkotmány (1991)461
Bevezetés és kérdésfeltevés461
A formális és az anyagi értelemben vett alkotmányjog461
Joglogikai és pozitív jogi értelemben vett alkotmány467
Tipikus alkotmánytartalmak468
Alkotmánymódosítás - alkotmánysértés (kontinuitás - diszkontinuitás) "Alkotmányváltozás"469
Az alkotmány mint "játékszabály" vagy mint anyagi "értékrend". "Jogi" vagy "politikai" alkotmányfelfogás471
Ludwig Adamovich: Forradalom - demokrácia - jogállam
Gondolatok az "autoritás" kérdéséhez475
Blandine Kriegel: Demokrácia és jogállam487
Ernst-Wolfgang Böckenförde: A közvetett/képviseleti demokrácia mint a demokrácia tényleges formája497
A497
B500
A demokrácia lényegének kérdése500
A demokrácia azonosság-közvetlenség elvének bírálata502
A demokrácia mint államforma fogalma és konstrukciója511
C515
A képviselet fogalmának kettős jelentéstartalma515
A demokratikus képviselet tartalma és létrejötte517
A demokratikus képviselet és megkettőződés problémája520
A demokratikus képviselet hiányának vagy szétesésének következményei522
Hannah Arendt: A totalitárius állam (1958)526
Az úgynevezett totalitárius állam530
A titkosrendőrség562
Gosta Esping-Andersen: Mi a jóléti állam? (1990)585
A jóléti állam újrafogalmazása588
Jogok és dekommodifikáció589
A jóléti állam mint társadalmi rétegződési rendszer591
A jóléti államok típusai594
A jóléti államtípusok létrejöttének okai597
Következtetés600
Appendix II. A szuverenitás tüneménye603
Hans Kelsen: A szuverenitás fogalmának változása (1929/1931)603
Jacques Maritain: A szuverenitás fogalma (1950)615
Stanley I. Benn: A szuverenitás jelentésváltozatai (1955)634
Bevezetés634
A jogi szuverenitás636
A törvényhozói szuverenitás640
Az állam szuverenitása nemzetközi vonatkozásban643
A szuverenitás mint "legfőbb kényszerítő hatalom"645
A szuverenitás mint "legerősebb politikai befolyás"647
Összegzés649
H. L. A. Hart: Szuverenitás és jogilag korlátozott kormányzat (1982)651
Jogi kormányzat651
Szuverenitás654
Jogilag korlátozott kormányzat658
Egyes államtani kérdések673
Karl Korinek: A hatalommegosztási tan aktualitásáról (1995)675
A hatalommegosztás rendezőelve675
A rendezőelv megvalósulása az osztrák alkotmányjogban679
A hatalommegosztáson alapuló államvezetési rendszer működőképességének feltételei689
Összegzés696
Kurt Eichenberger: Kormányzati rendszer és közvetlen demokrácia Svájcban (1986)698
A svájci államberendezkedés két fő vonása698
A szűkebb értelemben vett kormányzati rendszer699
A közvetlen-demokratikus elemek707
A kormányzati rendszer és a félig közvetlen-demokrácia kölcsönös egymásra hatása715
Záró megjegyzések718
Jörn Ipsen: A politikai pártok (helyzete a Német Szövetségi Köztársaságban) (1993)719
A politikai pártok szerepe a parlamentáris demokráciában719
A pártok esélyegyenlősége723
Az állami pártfinanszírozás727
Az alkotmányellenes pártok tilalma732
Douglass C. North: Az állam neoklasszikus (gazdaság)elmélete (1981)738
Gary S. Becker: Verseny és demokrácia (1958)752
Verseny az ideális demokráciában753
Verseny a tényleges demokráciákban756
James M. Buchanan: Szerződéselvűség és demokrácia (1984/1985)758
Ernst von Hippel: Állam és vallás (1963)767
Az állam semlegességéről szóló tan767
Állam és kereszténység769
Felix Ermacora: Az állam szekularizációja (1970)774
Thomas Fleiner-Gerster: Modern egyház a modern államban (1995)783
A vallási fundamentalizmus és nacionalizmus fenyegetése783
Út a modernizáció felé785
Az egyházak modern és tradicionális önmegértése789
Modernség és hagyomány az egyházban és az államban792
Kihívás az egyházak felé793
Friedrich Koja: Állami szükségállapot és szükségállapotra való jog (1993)797
Írott vagy íratlan a szükségállapotra vonatkozó jog?797
Az állami szükségállapot foglma800
A szükségállapotra vonatkozó jog805
Grant Wardlaw: Politikai terrorizmus. A hadsereg szerepe a terrorelhárítási műveletekben (1989)818
A rendőrség és a hadsereg szerepe a demokratikus társadalomban820
A rendőrség militarizálása823
A rendőrség szerepe824
Milyen problémákat okoz a hadsereg bevetése?827
"Harmadik erő"831
Kiegyensúlyozott válasz834
Felix Ermacora: Az államok elismerése a nemzetközi jogban (1970)838
Roman Herzog: Államkapcsolatok (1971)847
Az államkapcsolatok hagyományos tipológiája847
Szempontok az államkapcsolatok új tanához853
Az integrációs elv problémája863
Appendix III. Az Európai Unió államtani kérdései867
Hermann-Josef Blanke: A Maastrichti Uniós Szerződés867
Lépés az európai szövetségi állam felé vezető úton? (1993)867
Az Európai Közösség politikai célkitűzése867
Eddigi fejlődési irányok870
A Maastrichti Uniós Szerződés872
Szövetségi állam felé haladunk?888
Karl Doehring: Állam és alkotmány az egységesülő Európában894
Az európai nemzetállamok sorsa864
A status quóról896
Változtat-e a Maastrichti Szerződés a helyzeten?903
Találgatás Európa fejlődéséről909
Neil MacCormick: A Maastricht-ítélet: szuverenitás - ma (1995)911
Jegyzetek és mutatók923
A közölt művek szerzői923
Idegen szavak és szakkifejezések943
Névmutató947
Tárgymutató957
Jogforrásmutató960

Varga Csaba

Varga Csaba műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Varga Csaba könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem