kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
Oldalszám: | 253 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 21 cm x 14 cm |
ISBN: | 963-17-0153-0 |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 4091. |
Általános ismeretek | |
Az állam és jog keletkezése és lényege | 11 |
Az ősközösség társadalma | 11 |
Az állam keletkezése | 13 |
A jog és az erkölcs | 15 |
A szocialista állam és jog | 16 |
A szocialista forradalom és az állam | 16 |
A szocialista jog lényege | 18 |
Államtípus, államforma, államfunkciók | 20 |
Az államtípusok | 20 |
Az államformák | 21 |
A kizsákmányoló államok funkciói | 21 |
A szocialista állam funkciói | 22 |
A jogrendszer és a jogágak | 22 |
A jog egysége | 22 |
A jog osztályozása | 23 |
A jogágak és a jogrendszer | 24 |
A magyar szocialista jog rendszere | 25 |
A jogtudományi ágazatok | 26 |
Az államjog | 27 |
Az államjog rendszere | 29 |
Az államigazgatási jog | 30 |
A Magyar Népköztársaság | 30 |
A jogforrás fogalma | 30 |
A jogalkotó szervek (belső jogforrások) | 32 |
Külső jogforrások | 32 |
A jogforrási hierarchia | 34 |
Különös szabályozási formák | 35 |
A szokásjog és a szokás | 35 |
A bírói gyakorlat | 37 |
A nemzetközi szerződés | 39 |
A jogszabály szerkezete alkalmazása és értelmezése | 40 |
A jogszabály szerkezete | 40 |
A jogalkotás fogalma | 42 |
A jogalkotás folyamata | 43 |
A jogszabály-értelmezés nehézségei | 44 |
A jogszabály-értelmezés fajai | 45 |
A jogszabályok kihirdetése | 47 |
A kihirdetés jelentősége | 47 |
A kihirdetés formája | 47 |
Az alkotmány és az alkotmányosság | 50 |
Az alkotmány fogalma és az alkotmányok fejlődése a burzsoá államban | 50 |
Az alkotmányosság a polgári államban | 53 |
A szocialista alkotmány fogalma és rendszere | 54 |
A szocialista alkotmányosság | 56 |
A Magyar Népköztársaság alkotmánya | 58 |
Az alkotmányok csoportosításai | 58 |
A népszuverenitás | |
A társadalmi rend, a társadalom gazdasági alapja és osztályszerkezete | 63 |
A társadalmi rend | 63 |
A társadalmi (állami és szövetkezeti) tulajdon | 64 |
A személyi tulajdon | 66 |
A magántulajdon | 67 |
A gazdasági struktúra | 67 |
A társadalom osztályösszetétele | 68 |
A Magyar Népköztársaság politikai alapja | 69 |
A népszuverenitás | 69 |
A hatalom gyakorlásának formái a polgári forradalmakig | 72 |
A "képviselet" a mai polgári államban | 74 |
A közvetlen demokrácia a burzsoá államokban | 75 |
A népszuverenitás elvének megvalósítása a szocialista államban | 78 |
A képviseleti és közvetlen demokrácia megvalósítási formái hazánkban | 83 |
Az állam és az egyházak államjogi viszonya | 85 |
Az állampolgársági jog | 88 |
Az állampolgársági jogviszony és tartalma | 88 |
A magyar állampolgárság elnyerése | 91 |
A magyar állampolgárság elvesztése | 94 |
Az állampolgársági ügyekben eljáró szervek | 96 |
Állampolgársági ügyekben rendelkező nemzetközi szerződések | 97 |
A külföldiek jogállása hazánkban | 98 |
Az állampolgárok alapjogai és alapkötelességei | 100 |
Az emberi és polgári jogok fejlődése, garanciák. A jogok katalógusa | 100 |
A politikai jogok | 108 |
A gazdasági-szociális-kulturális jogok | 109 |
Az állampolgárok egyenjogúsága | 113 |
A szabadságjogok | 115 |
Az alapkötelezettségek | 120 |
A területi szuverenitás. Az államterület | 120 |
Egyszerű és összetett állam | 120 |
A Magyar Népköztársaság területe | 122 |
Az állami-területi beosztás | 124 |
Az állami-területi beosztás formái | 124 |
Hazánk területi beosztása | 124 |
Az állami-területi beosztás megváltoztatásának szabályai | 126 |
A felségjelvények | 127 |
A Magyar Népköztársaság államszervezete | |
Az államszervezeti modellek | 131 |
A szocialista államszervezet főbb jellegzetességei | 136 |
A szocialista állami szervezet alapvető vonásai és ágazatai | 136 |
A szervezeti és működési elvek jellege | 139 |
A demokratikus centralizmus | 141 |
A szocialista demokratizmus | 143 |
A tervszerűség elve | 144 |
A törvényesség | 145 |
A párt vezető szerepe | 146 |
Az országgyűlés | 148 |
Egykamarás és többkamarás rendszer | 148 |
Az országgyűlés hatáskörének alapjai | 149 |
Az országgyűlés kizárólagos és kifejezett hatásköre | 151 |
Az országgyűlés aktusai | 153 |
Az országgyűlés szervezete | 155 |
Az országgyűlés tisztségviselői | 156 |
Az országgyűlés bizottságok | 157 |
A képviselő csoportok | 159 |
Az országgyűlés ülésszakai és ülései | 160 |
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa | 164 |
Az államfői és helyettesítő szervek a legfelsőbb állami szervezetben | 164 |
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának feladatai és hatásköre | 165 |
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának aktusai | 168 |
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának szervezete | 169 |
A Minisztertanács | 170 |
Kormányzati formák | 170 |
A Minisztertanács helye az állami szervezetben és feladatköre | 171 |
A Minisztertanács aktusai | 173 |
A Minisztertanács szervezete | 174 |
A Minisztertanács szervei | 175 |
Az államigazgatási szervezés főbb formái | 176 |
A minisztériumok | 178 |
A minisztériumok helye az állami szervezetben és fő feladataik | 178 |
A minisztérium szervezete | 179 |
A miniszter aktusai | 180 |
A nem minisztériumi jellegű országos szakigazgatási szervek | 181 |
Az országos szakigazgatási szervek helye az állami szervezetben | 181 |
Az országos szakigazgatási szervek típusai | 181 |
A területi és helyi tanácsok | 183 |
A helyi szervek a polgári államban | 183 |
A tanácsok helye az állami szervezetben és feladatkörük | 184 |
A tanács aktusai | 188 |
A tanács ülése | 189 |
A tanácsok bizottságai, a tanácstagi csoportok és a falugyűlés | 191 |
A tanácsok bizottságai | 191 |
A tanácstagi csoportok | 192 |
A falugyűlés | 193 |
A végrehajtó bizottság | 193 |
A végrehajtó bizottság feladatköre és hatásköre | 193 |
A végrehajtó bizottság aktusai | 194 |
A végrehajtó bizottság szervezete | 195 |
A végrehajtó bizottság működése | 196 |
Tisztségviselők | 197 |
A tanácsi szakigazgatási szervek | 198 |
A szakigazgatási szervek jellege és jogosítványai | 198 |
A szakigazgatási szervek szervezete | 199 |
A tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködése | 201 |
A tanács alá nem rendelt szervek | 201 |
Az együttműködés elvei és formái | 201 |
A választójog. A képviselők, tanácstagok jogi helyzete | 203 |
A választójog, mint az állampolgárok politikai jogait biztosító jogi intézmény | 203 |
A választójog alapelvei | 204 |
Választási szervek | 206 |
A választók névjegyzéke | 209 |
Választókerületek | 211 |
A jelölés | 212 |
A választás kitűzése és lebonyolítása | 214 |
Pótválasztás és új választás | 217 |
A megyei (fővárosi) tanácstagokra vonatkozó külön rendelkezések | 219 |
Az országgyűlési képviselők jogai és kötelességei | 221 |
A tanácstagok jogai és kötelességei | 223 |
Gazdasági igazgatás | 225 |
Az államigazgatási eljárás | 228 |
Az államigazgatási eljárás egységes rendezése | 228 |
Hatáskör és illetékesség az államigazgatási eljárás során | 229 |
Az államigazgatási szerv határozata | 234 |
Végrehajtási eljárás | 241 |
A bíróság | 241 |
A bíróságok feladatköre | 241 |
A szocialista igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei | 242 |
A bíróságok szervezete | 245 |
Az ügyészség | 247 |
Az ügyészség funkciói | 247 |
Az ügyészségi felügyelet formái | 248 |
Az ügyészségi szervezet felépítése | 251 |
A népi ellenőrzés | 252 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.