Általános ismeretek | |
Az állam és jog keletkezése | 5 |
Az ősközösség társadalma | 5 |
Az állam keletkezése | 7 |
A jog és az erkölcs | 9 |
A szocialista állam és jog | 11 |
A szocialista forradalom és az állam | 11 |
A szocialista állam és jog lényege | 12 |
Államtípus, államforma, államfunkciók | 15 |
Az államtípusok | 15 |
Az államformák | 16 |
A kizsákmányoló államok funkciói | 16 |
A szocialista állam funkciói | 17 |
A jogszabály szerkezete | 18 |
A jogszabály szerkezetének elemei | 18 |
A tényállás | 18 |
A rendelkezés | 20 |
A szankció | 21 |
A rövidített kifejezésmódok | 23 |
Rendelkezést nem tartalmazó jogszabályok | 24 |
A jogszabály alkalmazása | 25 |
A jogalkalmazás fogalma | 25 |
A jogalkalmazás folyamata | 25 |
A jogszabály értelmezése | 27 |
A jogszabály-értelmezés nehézségei | 27 |
A jogszabály-értelmezés fajai | 28 |
A jogrendszer és a jogágak | 30 |
A jog egysége | 30 |
A jog osztályozása | 31 |
A jogágak és a jogrendszer | 31 |
A magyar szocialista jog rendszere | 32 |
A jogtudományi ágazatok | 34 |
Az államjog és az államjogtudomány | 35 |
Az államjog és államjogtudomány rendszere | 37 |
Az államigazgatási jog | 38 |
A Magyar Népköztársaság jogforrásai | 38 |
A jogforrás fogalma | 38 |
A belső jogforrások | 40 |
A külső jogforrások | 40 |
A jogforrási hierarchia | 42 |
A szokásjog, a bírói gyakorlat és a nemzetközi szerződés | 43 |
Különös szabályozási formák | 43 |
A szokásjog és a szokás | 44 |
A bírói gyakorlat | 45 |
A nemzetközi szerződés | 48 |
A jogszabályok kihirdetése | 49 |
A kihirdetés jelentősége | 49 |
A kihirdetés formája | 49 |
Az alkotmány és az alkotmányosság | 53 |
Az alkotmány fogalma és az alkotmányok fejlődése a burzsoá államban | 53 |
A szocialista alkotmány fogalma és rendszere | 56 |
Az alkotmány alaptörvényjellege | 57 |
A Magyar Népköztársaság alkotmánya | 58 |
Az alkotmányok csoportosításai | 59 |
Az alkotmányosság a polgári államban | 60 |
A szocialista alkotmányosság | 61 |
Népszuverenitás | |
A társadalmi rend, a társadalom gazdasági alapja és osztályszerkezete | 63 |
A társadalmi rend | 63 |
A társadalmi (állami és szövetkezeti) tulajdon | 65 |
A személyi tulajdon | 68 |
A magántulajdon | 69 |
A gazdasági struktúra | 70 |
A társadalom osztályösszetétele | 71 |
A Magyar Népköztársaság politikai alapja | 73 |
A népszuverenitás | 73 |
A képviseleti demokrácia formái a polgári forradalmakig | 76 |
A "képviselet" a mai polgári államban | 78 |
A közvetlen demokrácia a burzsoá államokban | 80 |
A népszuverenitás elvének megvalósítása a szocialista államban | 83 |
A képviseleti és közvetlen demokrácia megvalósítási formái hazánkban | 89 |
Az állami szuverenitás érvényesítése más szervezetekkel szemben | 90 |
Az állampolgársági jog | 94 |
Az állampolgársági jogviszony és tartalma | 94 |
A magyar állampolgárság elnyerése | 98 |
A magyar állampolgárság elvesztése | 101 |
Az állampolgársági ügyekben eljáró szervek | 104 |
Állampolgársági ügyekben rendelkező nemzetközi szerződések | 105 |
A külföldiek jogállása hazánkban | 106 |
Az állampolgárok alapjogai és alapkötelezettségei | 108 |
Az emberi és polgári jogok fejlődése, garanciák. A jogok katalógusa | 108 |
A politikai jogok | 116 |
A gazdasági-szociális-kulturális jogok | 118 |
Az állampolgárok egyenjogúsága | 124 |
A szabadságjogok | 126 |
Az alapkötelezettségek | 131 |
A területi szuverenitás. Az államterület | 133 |
Egyszerű és összetett állam | 133 |
A Magyar Népköztársaság területe | 135 |
Az állami-területi beosztás | 136 |
Az állami-területi beosztás formái | 136 |
Hazánk területi beosztása | 137 |
Az állami-területi beosztás megváltoztatásának szabályai | 140 |
A felségjelvények | 141 |
A Magyar Népköztársaság államszervezete | |
Az állami szervezet általános kérdései | 143 |
Munkamegosztás és állami szervezet a tőkés társadalomban | 143 |
Az állami szervezet alapvető vonásai és ágazatai a szocialista államban | 146 |
Az állami szervezet fő szervezeti és működési elvei | 151 |
A szervezeti és működési elvek jellege | 151 |
A demokratikus centralizmus | 152 |
A szocialista demokratizmus | 155 |
A tervszerűség elve | 156 |
A törvényesség | 157 |
A párt vezető szerepe | 158 |
Az államhatalom legfelsőbb szervei | 160 |
Az országgyűlés | 160 |
A Népköztársaság Elnöki Tanaácsa | 178 |
Az államigazgatás legfelső szerve: a Minisztertanács | 188 |
Az államigazgatás vezetésének formái | 188 |
A Minisztertanács helye az állami szervezetben és feladatköre | 189 |
A Minisztertanács aktusai | 191 |
A Minisztertanács szervezete | 192 |
A Minisztertanács szervei | 194 |
Az államigazgatási szervezés főbb formái | 195 |
A minisztériumok | 197 |
A minisztériumok helye az állami szervezetben és fő feladataik | 197 |
A minisztériumok szervezete | 198 |
A miniszter aktusai | 200 |
Nem minisztériumi jellegű országos szakigazgatási szervek | 201 |
Az országos szakigazgatási szervek helye az állami szervezetben | 201 |
Az országos szakigazgatási szervek típusai | 202 |
Az államhatalom helyi szervei | 203 |
A helyi szervek a polgári államban | 203 |
A tanácsok helye az állami szervezetben és feladatkörük | 204 |
A tanács aktusai | 207 |
A tanács ülése | 209 |
A tanácsok tömegkapcsolati formái | 213 |
A tanács állandó bizottságai | 213 |
Az állandó bizottságok aktívahálózata | 215 |
A tanács egyéb bizottságai | 216 |
A tanácstagok választókerületi tevékenysége | 217 |
A tanácsok végrehajtó bizottságai | 218 |
A végrehajtó bizottság hatásköre | 218 |
A végrehajtó bizottság aktusai | 219 |
A végrehajtó bizottság szervezete | 219 |
A végrehajtó bizottság működése | 220 |
A végrehajtó bizottság tisztségviselői | 221 |
A végrehajtó bizottság hivatali apparátusa | 222 |
A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei | 222 |
A szakigazgatási szervek jellege és jogosítványai | 222 |
A szakigazgatási szervek szervezete | 223 |
A kettős alárendeltség | 224 |
A szakigazgatási szerv vezetője | 225 |
A végrehajtó bizottsági kirendeltség | 225 |
A tanácsi igazgatási szervek tömegkapcsolatai | 226 |
A tanácsi szervek kapcsolata a tanács alá nem rendelt helyi szervekkel | 227 |
A tanács alá nem rendelt szervek | 227 |
A kapcsolat alapvető elvei és formái | 227 |
A választójog. A képviselők és tanácstagok helyzete | 229 |
A választójog alapelvei | 229 |
Egyéni és lajstromos választókerületi rendszer | 230 |
A választások előkészítése és a választási szervek | 231 |
A választás | 234 |
A választás eredményének megállapítása és a megbízólevél kiadása | 235 |
Pótválasztás és új választás | 236 |
A megbízólevél felülvizsgálása | 237 |
A megbizatás időtartama és megszűnésének formái | 238 |
Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei | 241 |
A tanácstagok jogai és kötelezettségei | 243 |
A gazdasági igazgatás országos és helyi szervei | 246 |
A gazdasági igazgatás alapvető feladatai | 246 |
A vállalati irányítás és a hatósági tevékenység | 248 |
Az iparirányítás rendszere | 249 |
A kereskedelem irányítása | 251 |
A mezőgazdasági igazgatás | 252 |
A funkcionális szervek a gazdasági irányításban | 253 |
Az államigazgatási eljárás | 254 |
Az államigazgatási eljárás egységes rendezése | 254 |
Hatáskör és illetékesség az államigazgatási eljárás során | 254 |
Az alapeljárások | 257 |
Az államigazgatási szerv határozata | 261 |
Az államigazgatási eljárás során ért sérelem orvoslása | 263 |
Végrehajtási eljárás | 268 |
A bíróság | 269 |
A bíróságok feladatköre | 269 |
A szocialista igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei | 270 |
A bíróságok szervezete | 273 |
Az ügyészség | 277 |
Az ügyészség funkciói | 277 |
Az ügyészségi felügyelet formái | 277 |
Az ügyészségi szervezet felépítése | 280 |
A társadalmi önigazgatás mai formái és az állami munka társadalmasítása | 282 |
Az öniazgatás fejlődése a szocialista államban | 282 |
A népi ellenőrzés | 284 |
A testnevelési és sportmozgalom társadalmi irányítása | 286 |
A munkavédelem irányítása | 286 |
Az üzemi tanács | 287 |
A társadalmi bíráskodás | 288 |