Államigazgatási jog

Általános rész

Szerző

Budapest

'Dr. Berényi Sándor: Államigazgatási jog ' összes példány

Kiadó:	BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	566 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-03-0161-X

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Az igazgatás	7
Az igazgatás fogalma	7
Az igazgatás alanya és tárgya	8
A szervezet	9
A társadalmi munkamegosztás hatása az igazgatás alanya és tárgya elkülönülésére	10
Az igazgatás tartalma, az igazgatási ciklus	13
Az igazgatási ciklus fogalma	13
A célkitűzések	13
Az információ gyűjtése és értékelése	14
Tervezés	15
Döntés	15
A végrehajtás szervezése	16
Koordináció	17
Az ellenőrzés	17
Az igazgatás mint társadalmi jelenség, igazgatási társadalmi viszonyok	15
Az igazgatás mint társadalmi viszony	18
Az igazgatás fajai	19
Az igazgatási hatalom	20
Az igazgatás és vezetés	22
Az igazgatás eszközei	22
A szocialista államigazgatás	23
Az államigazgatás a szocialista társadalom irányítási rendszerében	23
A szocialista társadalom irányításának a rendszere	24
Az államigazgatás az állam szervezeti rendszerében	29
Az államigazgatás a szocialista társadalom irányítási rendszerében	23
A szocialista társadalom irányításának a rendszere	24
Az államigazgatás az állam szervezeti rendszerében	29
Az államigazgatás mint az államhatalmi-népképviseleti szervek végrehajtó, rendelkező tevékenysége	31
A szocialista államigazgatási rendszer feladatai	36
A feladatok meghatározó tényezők	36
A szocialista államigazgatás feladatai	40
Az államigazgatás működési fajai	42
Az osztályozás ismérvei	42
Az államigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége	43
Az államigazgatási szervek jogalkalmazó tevékenysége	43
Az államigazgatási szervek irányítása	46
Az államigazgatási szervek vállalatirányító tevékenysége	47
Az intézetek irányítása	48
A társadalmi szervek állami felügyelete	49
Az államigazgatási szervek belső igazgatási tevékenysége	50
A fegyveres erők, testületek igazgatása	50
Az államigazgatási szervek materiális tevékenysége	51
Az államhatalmi-népképviseleti szervek tevékenységének kiszolgálása	51
Az államigazgatási jog	53
Az államigazgatási jog fogalma és tárgya, helye a magyar szocialista jogrendszerben	53
Az államigazgatási viszonyok jogi szabályozása a szocialista államban	53
Az államigazgatási jog fogalma és tárgya	56
Az államigazgatási jog helye a jogrendszerben	60
Az államigazgatási jog forrásai	61
A jogforrások rendszere	61
Az államigazgatási jog forrásainak egyes típusai	65
A jogismeret technikai eszközei	69
Az államigazgatási jogi norma	71
Az államigazgatási jogszabály és az államigazgatási jogi norma fogalma	72
Az államigazgatási jogi normák fajtái tartalmuk szerint	73
Az államigazgatási anyagi jogi normák főbb típusai	74
Az államigazgatási alaki jogi normák legfontosabb csoportjai	77
Az államigazgatási jogi norma szerkezete	78
Az államigazgatási jogi normák érvényesülése	83
Az államigazgatási jogszabály jellemzői	85
Az államigazgatási jogviszony	86
Az államigazgatási jogviszony fogalma	86
Az államigazgatási jogviszony alanyai	88
Az államigazgatási jogviszony keletkezése, (módosulása) megszűnése	93
Az államigazgatási jogviszony tartalma	96
Az államigazgatási jogviszony tárgya	97
Az államigazgatási jogviszonyok fajtái	98
Az államigazgatási szerv	100
Az államigazgatási szerv fogalma	100
Az államigazgatási szerv meghatározása és sajátosságai	100
Az állami vállalat és intézet jellegének problémája	102
Az államigazgatási tevékenységet végző egyéb szervek	104
Az államigazgatási szerv és annak belső szervezeti egységei	105
Az államigazgatási szervek jogképessége	105
Az államigazgatási szervek létrehozása, megszüntetése	106
Az államigazgatási szerv munkaszervezete a hivatal	107
A testület és egyedi szervek (vezetés)	109
A testület és egyszemélyi vezetés fogalma	109
A testület vezetés alkalmazásának köre	111
A tanácsadó testületek	113
Egyedi szervek	114
Az államigazgatási szervek belső felépítése	114
Szakmai, funkcionális és a vezetés segítő szervek	114
A hierarchikus szervezeti felépítés fajai	115
A vezetési fokozatok	117
Az államigazgatási szervek személyzete	118
A hivatásos közszolgálat a szocialista államigazgatásban	118
A hivatásos államigazgatási személyzet viszonyainak jogi szabályozása	119
Az államigazgatási személyzet alapvető követelményrendszere	120
A személyzeti ügyek igazgatása	122
A szolgálati utasításoknak való engedelmességi kötelesség	125
A magyar államigazgatási rendszer szervezeti felépítése	127
A magyar államigazgatási rendszer szervezeti tagolása	127
Általános és különös hatáskörű államigazgatási szervek	129
Az ágazati szervek	131
Az ágazati szerv fogalma az ágazati tagolás mélysége	131
Az ágazati szevek feladatai és hatáskörük	133
Az államigazgatás funkcionális szervei	136
Az államigazgatás funkcionális szerveinek fogalma	136
A funkcionális feladatok a Magyar Népköztársaság államigazgatái rendszerében	137
Az államigazgatás funkcionális szerve, rendszere, a szervek hatáskörére	138
Speciális különös hatáskörű szervek	140
A területi munkamegosztás az államigazgatásban	141
A területi munkamegosztás fogalma	141
Az ország területének társadalmi, gazdasági egységei	142
Az állami területi beosztás	145
Államigazgatási szervezetünk területi rendszere	147
A demokratikus centralizmus elvének érvényesülése az államigazgatás szervezetében	149
A demokratikus centralizmus elvének jelentősége	149
A centralizáció társadalmi, gazdasági alapjai	151
Az államigazgatási szervek alá- és fölérendeltsége	152
Az államigazgatási szervek alárendelése az államhatalmi szerveknek	152
Az államigazgatási szervek alárendeltségének fokozatossága	153
Az államigazgatási szervek alárendeltségének formái	154
Az államigazgatási szervek önállósága	156
A demokratikus centralizmus elvének hatása a szervezet felépítésére, a hatáskörök elosztására, az irányítás módszereire	157
A szocialista államigazgatási rendszer demokratizmusa	159
Az államigazgatás demokratizmusa és a társadalomirányítási rendszer demokratizmusa	159
A szocialista államigazgatási rendszer demokratizmusának alapformái	161
A népképviseleti szervek és az államigazgatás demokratizmusa	162
Az államigazgatási szervek közvetlen demokratikus kapcsolatai	163
Az állampolgárok egyéni részvételi joga az államigazgatás területén	164
A munkaközösségek demokráciája és az államigazgatás	166
A pártirányítás és az államigazgatás demokratizmusa	167
A bürokratizmus és az elidegenedés a szocialista államigazgatási apparátusban	167
Az államigazgatási szervek irányítása	170
A szervezetek irányításának általános sajátosságai	170
A szervezetek irányításának igazgatástudományi jellemzése	171
Az állami szervezetek irányításának állam- és jogtudományi jellemzése	174
Az államigazgatási szervek irányításának rendszere	180
Az államigazgatási szervek irányításának fajtái	180
Az államigazgatási szervek önállóságának és irányításának összefüggései	182
Az irányítási hatáskör szabályozásának módja	184
Az államigazgatási szervek közvetlen irányítása	185
Az irányítási hatáskörök összetétele	185
A normatív aktusok kiadása, mint az irányítás eszköze	186
A konkrét ügyekben való döntés, mint az irányítás eszköze	187
Az aktusfelülvizsgálati jog, mint az irányítás eszköze	188
Az ellenőrzés rendszere az államigazgatásban	197
A gazdasági és pénzügyi ellenőrzés, a költségvetési revízió	197
A népi ellenőrzés	198
Az államigazgatás központi szervei	205
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa	205
A Minisztertanács helye az államigazgatásban	205
A Minisztertanács hatásköre az államigazgatás irányításban	206
A Minisztertanács működésének szervezeti formái	207
A Minisztertanács segédszervei	210
Az államigazgatás központi különös hatáskörű szervei: minisztériumok, országos hatáskörű szervek	211
Az államigazgatás központi különös hatáskörű szerveinek osztályozása	211
A minisztériumok	212
Az országos hatáskörű szervek	214
Az államigazgatás helyi szervei	217
Az államigazgatás helyi szerveinek rendszere	217
A tanácsok végrehajtó bizottságai	219
A végrehajtó bizottságok rendeltetése a tanácsszervezetben	219
A végrehajtó bizottság feladatköre	220
A végrehajtó bizottság hatásköre	223
A végrehajtó bizottság működőse	224
A végrehatjó bizottság irányítása, kettős alárendeltsége	226
A tisztségviselők	229
A tanácselnök	229
A tanácselnök-helyettes	231
A végrehajtó bizottság titkára	231
A szakigazgatási szervek	234
Funkciójuk és jogállásuk	234
A tanácsok szakigazgatási szervezeteinek típusai	235
A szakigazgatási szervek feladatai	236
A szakigazgatási szervek hatásköre	237
A szakigazgatási szervek irányítása	238
Sajátos szakigazgatási szervtípusok	240
A tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködése	242
Együttműködés a társadalmi, politikai szervezetekkel	243
Együttműködés az állami szervekkel	244
Együttműködés a lakosság ellátását szolgáló nem tanácsi szervezetekkel	244
A tanácsi szervek központi irányítása	246
A társadalmi szervek szerepe az államigazgatásban	248
A társadalmi szervek feladatai a társadalom irányítási rendszerben	248
A társadalmi igazgatás - államigazgatás	248
A társadalmi szervek szerepe a társadalomirányításban és ennek hatása az államigazgatásra	249
Államigazgatási feladatok társadalmi szervekre való átruházása	253
A társadalmi szervezetek jogalanyisága az államigazgatási jogviszonyokban	256
A társadalmi szervek típusai és az államigazgatási feladatok megoldásában való jelentőségük	258
Az államigazgatási szervek vállalatirányító tevékenysége	263
Az állami gazdálkodó szervek és az államigazgatási rendszer	263
Az állami gazdálkodó szervek és típusaik	263
Az állam és az állami vállalat viszonya	267
Az államigazgatási szervek és az állami vállalatok közötti jogviszonyok	271
Az államigazgatási szerv és az állami vállalat a tulajdonosi igazgatási jogviszonyokban	275
Az állami vállalat jogi helyzete a tulajdonosi igazgatási jogviszonyokban	275
Az államigazgatási szerv tulajdonosi igazgatási jogai a vállalatok irányításában	283
Az államigazgatási szervek intézetirányító tevékenysége	290
Az intézet fogalma, fajtái és sajátosságai	290
Az intézetek irányítása	294
Az intézetekkel kapcsolatos államigazgatási tevékenység célja és rendszere	294
Az intézetekre vonatkozó jogi szabályozás	295
Az intézetek közvetlen irányítása	296
Az intézetek felsőbbszintű irányítása	298
Az intézetek központi ágazati szakirányítása	301
Az intézetek által végzett szakmai irányítás	303
Az intézetekkel kapcsolatos hatósági tevékenység	304
Az intézeti önállóság jogi garanciái	306
Államigazgatási aktusban	308
Bevezetés az államigazgatási aktusban	308
Az államigazgatási aktusok alaptípusai	310
Az aktusok osztályozása	310
A jogi aktusok	312
Jogi hatás kiváltására nem irányuló aktusok	315
Az aktusok komplexitása	315
Szabályozó aktus	316
Belső aktusok	317
A belső aktus fogalma és osztályozása	317
Belső irányítási aktusok	317
Anyagi-technikai cselekmények	319
Nyilvántartó tevékenység	319
Regisztratív aktusok	320
Materiális-szervező aktusa	321
A hatósági aktus	322
A hatósági aktus fogalma	322
A hatósági aktusok osztályozása	324
A hatósági aktus elhatárolása más szervek aktusaitól	327
A hatósági aktus hatása, hatálya	328
A hatósági aktus meghatározottsága	331
Az aktus jogi meghatározottsága	331
Alapkérdésben a döntés megválasztására alapot nyújtó normák	334
Alapkérdésben a döntés megválásztására irányuló mérlegelés jelentősége	336
Alapkérdésekben a döntés megválasztására irányuló mérlegelés jelentősége	336
Alapkérdésekben a döntés megválasztására irányuló mérlegelés és a jogszabály értelmezése	337
Alapkérdésekben a döntés megválasztása és a törvényesség	338
A hatósági aktussal szemben támasztható követelmények: megszegésük következményei	340
A hatósági aktussal szemben támasztható követelmények	340
Hibás hatósági aktus	341
Az államigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenysége	345
A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma	345
A hatósági tevékenység céljai	348
A hatósági tevékenység sajátosságai	350
A hatósági tevékenység legfontsabb fajtái	352
A hatósági engedélyezés	354
A hatósági hozzájárulás	356
A hatósági kötelezés	357
A szankció alkalmazása	360
A hatóságok regisztratív cselekményei	361
A hatósági ellenőrzés	363
A hatósági felügyelet	364
A hatóságok rendszere a magyar államigazgató szervezetben	367
Államigazgatási eljárás	370
Az államigazgatási eljárás fogalma	370
Az államigazgatási alaki jog	370
Az államigazgatási hatóság eljárás	372
A hatóságai eljárás szabályozásai	375
A hatósági eljárás szabályozásának lehetősége és módja	375
A hatósági eljárás átfogó szabályozásának magyar modellje	378
Az államigazgatási eljárás eljárási hatálya	380
A törvény alanyi és tárgyi hatálya	380
Az eljárási törvény és a különös eljárási szabályok	386
Az eljárási törvény hatálya alól kivett eljárások	387
A hatáskör és illetékesség	387
A hatáskör és illetékesség fogalma	387
A hatáskör megállapítása	388
A fokozatosság elve	389
Illetékesség megállapítása	390
A hatáskör és illetékesség vizsgálata	392
Az ideiglenes intézkedés	392
Eljáró államigazgatási szerv kijelölése	394
Eljárás megkeresése alapján	394
Nemzetközi érintkezés	396
Alapeljárás	397
Az eljárás megindítása	397
Rendelkezési elv az államigazgatási eljárásban	399
Eljárási kényszer	400
Képviselet szabályai az államigazgatási eljárásban	401
Az ügyintéző kizárása az eljárásból	402
A tényállás tisztázása	403
Bizonyítási rendszer és bizonyíték	404
Az eljárás felfüggesztése	409
Iratokba való betekintés	410
Idézés	410
Határidők és igazolási kérelem	412
Szóbeli tárgyalás	417
Határozat	418
A határozat fogalma	418
Az érdemi határozatok osztályozása	418
A határozat kijavítása és kiegészítése	421
A határozat közlése	421
Egyezség	422
A határozat törvényességének biztosítékai	423
A törvényesség eljárásjogi biztosítékainak rendszere	423
A határozat visszavonása és módosítása	427
Fellebbezés	431
Államigazgatási panasz	440
Az államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata	443
Ügyészi óvás és felszólalás	455
Felügyelet	457
Az államigazgatási határozat stabilitása	458
Végrehajtási eljárás	466
Az államigazgatási kényszer (szankciók)	469
A meggyőződés és a kényszer összefüggése az aktusok érvényesítésében	469
Az államigazgatási szankció fogalma	471
Az államigazgatási szankciók fajai	472
A szabálysértési jog alapjai	475
A szabálysértés fogalma	475
A szabálysértés történeti kialakulása	476
Szabálysértési felelősség	478
A szabálysértési büntetések és intézkedések	481
Szabálysértési eljárás	484
Szabálysértési hatóságok	485
Az általános szabálysértési eljárási rendelkezések és az eljárás főbb mozzanatai	486
Jogorvoslat a szabálysértési eljárásban	488
Végrehajtás	489
Különös szabálysértési eljárási rendelkezések	489
Jegyzetek	493
Francia nyelvű rezümé	543
Orosz nyelvű rezümé	551