1.067.308

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Államigazgatási jog

Általános rész

Szerző
Budapest
Kiadó: BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfőnökség
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 566 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-03-0161-X
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tankönyvünk a magyar államigazgatási jog egyetemi szintű jogászképzésben elvárt ismeretanyagát foglalja össze, amelyet a Rendőrtiszti Főiskola számára készítettünk, s kiadásával az MSZMP KB 1969.... Tovább

Előszó

Tankönyvünk a magyar államigazgatási jog egyetemi szintű jogászképzésben elvárt ismeretanyagát foglalja össze, amelyet a Rendőrtiszti Főiskola számára készítettünk, s kiadásával az MSZMP KB 1969. évi novemberi határozatában megjelölt feladatok végrehajtását - figyelemmel az oktatáspolitikai célokra és elvekre - kívánjuk elősegíteni.
Az államigazgatás bonyolult társadalmi jelenség, amelynek tudományos törvényeit az államigazgatási tudományok különféle ágai: az államigazgatási jogtudomány, a szervezéstudomány, a szociológia stb. kutatják, vizsgálják. Ezt figyelembe véve a magyar államigazgatási jog - általános rész - című tankönyvünk a szocialista államigazgatási rendszer kérdéseit komplex módon - az államigazgatási tudományok különböző ágaiban folyó kutatások eredményeit összegezve - közelíti meg. Ez összhangban van az államigazgatási tudományok fejlődésének ma már általánosan elfogadhatónak minősíthető új eredményeivel is. Vissza

Tartalom

Előszó5
Az igazgatás7
Az igazgatás fogalma7
Az igazgatás alanya és tárgya8
A szervezet9
A társadalmi munkamegosztás hatása az igazgatás alanya és tárgya elkülönülésére10
Az igazgatás tartalma, az igazgatási ciklus13
Az igazgatási ciklus fogalma13
A célkitűzések13
Az információ gyűjtése és értékelése14
Tervezés15
Döntés15
A végrehajtás szervezése16
Koordináció17
Az ellenőrzés17
Az igazgatás mint társadalmi jelenség, igazgatási társadalmi viszonyok15
Az igazgatás mint társadalmi viszony18
Az igazgatás fajai19
Az igazgatási hatalom20
Az igazgatás és vezetés22
Az igazgatás eszközei22
A szocialista államigazgatás23
Az államigazgatás a szocialista társadalom irányítási rendszerében23
A szocialista társadalom irányításának a rendszere24
Az államigazgatás az állam szervezeti rendszerében29
Az államigazgatás a szocialista társadalom irányítási rendszerében23
A szocialista társadalom irányításának a rendszere24
Az államigazgatás az állam szervezeti rendszerében29
Az államigazgatás mint az államhatalmi-népképviseleti szervek végrehajtó, rendelkező tevékenysége31
A szocialista államigazgatási rendszer feladatai36
A feladatok meghatározó tényezők36
A szocialista államigazgatás feladatai40
Az államigazgatás működési fajai42
Az osztályozás ismérvei42
Az államigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége43
Az államigazgatási szervek jogalkalmazó tevékenysége43
Az államigazgatási szervek irányítása46
Az államigazgatási szervek vállalatirányító tevékenysége47
Az intézetek irányítása48
A társadalmi szervek állami felügyelete49
Az államigazgatási szervek belső igazgatási tevékenysége50
A fegyveres erők, testületek igazgatása50
Az államigazgatási szervek materiális tevékenysége51
Az államhatalmi-népképviseleti szervek tevékenységének kiszolgálása51
Az államigazgatási jog53
Az államigazgatási jog fogalma és tárgya, helye a magyar szocialista jogrendszerben53
Az államigazgatási viszonyok jogi szabályozása a szocialista államban53
Az államigazgatási jog fogalma és tárgya56
Az államigazgatási jog helye a jogrendszerben60
Az államigazgatási jog forrásai61
A jogforrások rendszere61
Az államigazgatási jog forrásainak egyes típusai65
A jogismeret technikai eszközei69
Az államigazgatási jogi norma71
Az államigazgatási jogszabály és az államigazgatási jogi norma fogalma72
Az államigazgatási jogi normák fajtái tartalmuk szerint73
Az államigazgatási anyagi jogi normák főbb típusai74
Az államigazgatási alaki jogi normák legfontosabb csoportjai77
Az államigazgatási jogi norma szerkezete78
Az államigazgatási jogi normák érvényesülése83
Az államigazgatási jogszabály jellemzői85
Az államigazgatási jogviszony86
Az államigazgatási jogviszony fogalma86
Az államigazgatási jogviszony alanyai88
Az államigazgatási jogviszony keletkezése, (módosulása) megszűnése93
Az államigazgatási jogviszony tartalma96
Az államigazgatási jogviszony tárgya97
Az államigazgatási jogviszonyok fajtái98
Az államigazgatási szerv100
Az államigazgatási szerv fogalma100
Az államigazgatási szerv meghatározása és sajátosságai100
Az állami vállalat és intézet jellegének problémája102
Az államigazgatási tevékenységet végző egyéb szervek104
Az államigazgatási szerv és annak belső szervezeti egységei105
Az államigazgatási szervek jogképessége105
Az államigazgatási szervek létrehozása, megszüntetése106
Az államigazgatási szerv munkaszervezete a hivatal107
A testület és egyedi szervek (vezetés)109
A testület és egyszemélyi vezetés fogalma109
A testület vezetés alkalmazásának köre111
A tanácsadó testületek113
Egyedi szervek114
Az államigazgatási szervek belső felépítése114
Szakmai, funkcionális és a vezetés segítő szervek114
A hierarchikus szervezeti felépítés fajai115
A vezetési fokozatok117
Az államigazgatási szervek személyzete118
A hivatásos közszolgálat a szocialista államigazgatásban118
A hivatásos államigazgatási személyzet viszonyainak jogi szabályozása119
Az államigazgatási személyzet alapvető követelményrendszere120
A személyzeti ügyek igazgatása122
A szolgálati utasításoknak való engedelmességi kötelesség125
A magyar államigazgatási rendszer szervezeti felépítése127
A magyar államigazgatási rendszer szervezeti tagolása127
Általános és különös hatáskörű államigazgatási szervek129
Az ágazati szervek131
Az ágazati szerv fogalma az ágazati tagolás mélysége131
Az ágazati szevek feladatai és hatáskörük133
Az államigazgatás funkcionális szervei136
Az államigazgatás funkcionális szerveinek fogalma136
A funkcionális feladatok a Magyar Népköztársaság államigazgatái rendszerében137
Az államigazgatás funkcionális szerve, rendszere, a szervek hatáskörére138
Speciális különös hatáskörű szervek140
A területi munkamegosztás az államigazgatásban141
A területi munkamegosztás fogalma141
Az ország területének társadalmi, gazdasági egységei142
Az állami területi beosztás145
Államigazgatási szervezetünk területi rendszere147
A demokratikus centralizmus elvének érvényesülése az államigazgatás szervezetében149
A demokratikus centralizmus elvének jelentősége149
A centralizáció társadalmi, gazdasági alapjai151
Az államigazgatási szervek alá- és fölérendeltsége152
Az államigazgatási szervek alárendelése az államhatalmi szerveknek152
Az államigazgatási szervek alárendeltségének fokozatossága153
Az államigazgatási szervek alárendeltségének formái154
Az államigazgatási szervek önállósága156
A demokratikus centralizmus elvének hatása a szervezet felépítésére, a hatáskörök elosztására, az irányítás módszereire157
A szocialista államigazgatási rendszer demokratizmusa159
Az államigazgatás demokratizmusa és a társadalomirányítási rendszer demokratizmusa159
A szocialista államigazgatási rendszer demokratizmusának alapformái161
A népképviseleti szervek és az államigazgatás demokratizmusa162
Az államigazgatási szervek közvetlen demokratikus kapcsolatai163
Az állampolgárok egyéni részvételi joga az államigazgatás területén164
A munkaközösségek demokráciája és az államigazgatás166
A pártirányítás és az államigazgatás demokratizmusa167
A bürokratizmus és az elidegenedés a szocialista államigazgatási apparátusban167
Az államigazgatási szervek irányítása170
A szervezetek irányításának általános sajátosságai170
A szervezetek irányításának igazgatástudományi jellemzése171
Az állami szervezetek irányításának állam- és jogtudományi jellemzése174
Az államigazgatási szervek irányításának rendszere180
Az államigazgatási szervek irányításának fajtái180
Az államigazgatási szervek önállóságának és irányításának összefüggései182
Az irányítási hatáskör szabályozásának módja184
Az államigazgatási szervek közvetlen irányítása185
Az irányítási hatáskörök összetétele185
A normatív aktusok kiadása, mint az irányítás eszköze186
A konkrét ügyekben való döntés, mint az irányítás eszköze187
Az aktusfelülvizsgálati jog, mint az irányítás eszköze188
Az ellenőrzés rendszere az államigazgatásban197
A gazdasági és pénzügyi ellenőrzés, a költségvetési revízió197
A népi ellenőrzés198
Az államigazgatás központi szervei205
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa205
A Minisztertanács helye az államigazgatásban205
A Minisztertanács hatásköre az államigazgatás irányításban206
A Minisztertanács működésének szervezeti formái207
A Minisztertanács segédszervei210
Az államigazgatás központi különös hatáskörű szervei: minisztériumok, országos hatáskörű szervek211
Az államigazgatás központi különös hatáskörű szerveinek osztályozása211
A minisztériumok212
Az országos hatáskörű szervek214
Az államigazgatás helyi szervei217
Az államigazgatás helyi szerveinek rendszere217
A tanácsok végrehajtó bizottságai219
A végrehajtó bizottságok rendeltetése a tanácsszervezetben219
A végrehajtó bizottság feladatköre220
A végrehajtó bizottság hatásköre223
A végrehajtó bizottság működőse224
A végrehatjó bizottság irányítása, kettős alárendeltsége226
A tisztségviselők229
A tanácselnök229
A tanácselnök-helyettes231
A végrehajtó bizottság titkára231
A szakigazgatási szervek234
Funkciójuk és jogállásuk234
A tanácsok szakigazgatási szervezeteinek típusai235
A szakigazgatási szervek feladatai236
A szakigazgatási szervek hatásköre237
A szakigazgatási szervek irányítása238
Sajátos szakigazgatási szervtípusok240
A tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködése242
Együttműködés a társadalmi, politikai szervezetekkel243
Együttműködés az állami szervekkel244
Együttműködés a lakosság ellátását szolgáló nem tanácsi szervezetekkel244
A tanácsi szervek központi irányítása246
A társadalmi szervek szerepe az államigazgatásban248
A társadalmi szervek feladatai a társadalom irányítási rendszerben248
A társadalmi igazgatás - államigazgatás248
A társadalmi szervek szerepe a társadalomirányításban és ennek hatása az államigazgatásra249
Államigazgatási feladatok társadalmi szervekre való átruházása253
A társadalmi szervezetek jogalanyisága az államigazgatási jogviszonyokban256
A társadalmi szervek típusai és az államigazgatási feladatok megoldásában való jelentőségük258
Az államigazgatási szervek vállalatirányító tevékenysége263
Az állami gazdálkodó szervek és az államigazgatási rendszer263
Az állami gazdálkodó szervek és típusaik263
Az állam és az állami vállalat viszonya267
Az államigazgatási szervek és az állami vállalatok közötti jogviszonyok271
Az államigazgatási szerv és az állami vállalat a tulajdonosi igazgatási jogviszonyokban275
Az állami vállalat jogi helyzete a tulajdonosi igazgatási jogviszonyokban275
Az államigazgatási szerv tulajdonosi igazgatási jogai a vállalatok irányításában283
Az államigazgatási szervek intézetirányító tevékenysége290
Az intézet fogalma, fajtái és sajátosságai290
Az intézetek irányítása294
Az intézetekkel kapcsolatos államigazgatási tevékenység célja és rendszere294
Az intézetekre vonatkozó jogi szabályozás295
Az intézetek közvetlen irányítása296
Az intézetek felsőbbszintű irányítása298
Az intézetek központi ágazati szakirányítása301
Az intézetek által végzett szakmai irányítás303
Az intézetekkel kapcsolatos hatósági tevékenység304
Az intézeti önállóság jogi garanciái306
Államigazgatási aktusban308
Bevezetés az államigazgatási aktusban308
Az államigazgatási aktusok alaptípusai310
Az aktusok osztályozása310
A jogi aktusok312
Jogi hatás kiváltására nem irányuló aktusok315
Az aktusok komplexitása315
Szabályozó aktus316
Belső aktusok317
A belső aktus fogalma és osztályozása317
Belső irányítási aktusok317
Anyagi-technikai cselekmények319
Nyilvántartó tevékenység319
Regisztratív aktusok320
Materiális-szervező aktusa321
A hatósági aktus322
A hatósági aktus fogalma322
A hatósági aktusok osztályozása324
A hatósági aktus elhatárolása más szervek aktusaitól327
A hatósági aktus hatása, hatálya328
A hatósági aktus meghatározottsága331
Az aktus jogi meghatározottsága331
Alapkérdésben a döntés megválasztására alapot nyújtó normák334
Alapkérdésben a döntés megválásztására irányuló mérlegelés jelentősége336
Alapkérdésekben a döntés megválasztására irányuló mérlegelés jelentősége336
Alapkérdésekben a döntés megválasztására irányuló mérlegelés és a jogszabály értelmezése337
Alapkérdésekben a döntés megválasztása és a törvényesség338
A hatósági aktussal szemben támasztható követelmények: megszegésük következményei340
A hatósági aktussal szemben támasztható követelmények340
Hibás hatósági aktus341
Az államigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenysége345
A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma345
A hatósági tevékenység céljai348
A hatósági tevékenység sajátosságai350
A hatósági tevékenység legfontsabb fajtái352
A hatósági engedélyezés354
A hatósági hozzájárulás356
A hatósági kötelezés357
A szankció alkalmazása360
A hatóságok regisztratív cselekményei361
A hatósági ellenőrzés363
A hatósági felügyelet364
A hatóságok rendszere a magyar államigazgató szervezetben367
Államigazgatási eljárás370
Az államigazgatási eljárás fogalma370
Az államigazgatási alaki jog370
Az államigazgatási hatóság eljárás372
A hatóságai eljárás szabályozásai375
A hatósági eljárás szabályozásának lehetősége és módja375
A hatósági eljárás átfogó szabályozásának magyar modellje378
Az államigazgatási eljárás eljárási hatálya380
A törvény alanyi és tárgyi hatálya380
Az eljárási törvény és a különös eljárási szabályok386
Az eljárási törvény hatálya alól kivett eljárások387
A hatáskör és illetékesség387
A hatáskör és illetékesség fogalma387
A hatáskör megállapítása388
A fokozatosság elve389
Illetékesség megállapítása 390
A hatáskör és illetékesség vizsgálata392
Az ideiglenes intézkedés392
Eljáró államigazgatási szerv kijelölése394
Eljárás megkeresése alapján394
Nemzetközi érintkezés396
Alapeljárás397
Az eljárás megindítása397
Rendelkezési elv az államigazgatási eljárásban399
Eljárási kényszer400
Képviselet szabályai az államigazgatási eljárásban401
Az ügyintéző kizárása az eljárásból402
A tényállás tisztázása403
Bizonyítási rendszer és bizonyíték404
Az eljárás felfüggesztése409
Iratokba való betekintés410
Idézés410
Határidők és igazolási kérelem412
Szóbeli tárgyalás417
Határozat418
A határozat fogalma418
Az érdemi határozatok osztályozása418
A határozat kijavítása és kiegészítése421
A határozat közlése421
Egyezség422
A határozat törvényességének biztosítékai423
A törvényesség eljárásjogi biztosítékainak rendszere423
A határozat visszavonása és módosítása427
Fellebbezés431
Államigazgatási panasz440
Az államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata443
Ügyészi óvás és felszólalás455
Felügyelet457
Az államigazgatási határozat stabilitása458
Végrehajtási eljárás466
Az államigazgatási kényszer (szankciók)469
A meggyőződés és a kényszer összefüggése az aktusok érvényesítésében469
Az államigazgatási szankció fogalma471
Az államigazgatási szankciók fajai472
A szabálysértési jog alapjai475
A szabálysértés fogalma475
A szabálysértés történeti kialakulása476
Szabálysértési felelősség478
A szabálysértési büntetések és intézkedések481
Szabálysértési eljárás484
Szabálysértési hatóságok485
Az általános szabálysértési eljárási rendelkezések és az eljárás főbb mozzanatai486
Jogorvoslat a szabálysértési eljárásban488
Végrehajtás489
Különös szabálysértési eljárási rendelkezések489
Jegyzetek493
Francia nyelvű rezümé543
Orosz nyelvű rezümé551
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem